Kelet-Magyarország, 1960. június (20. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-25 / 149. szám
Akik az életünket óvják — Cépjármüellenőrzés! A jo- [űsítványt, menetlevelet kérem negmutatni! — naponta sokszor i.angzik a felszólítás a megye or- zágútjain, s a motorosok, a vonatok és gépkocsik vezetői izgullak: jaj, csak nem találnak vala- ni rendellenességet? Pedig aki be- artja a rendszabályokat, annak lines oka izgalomra. Viszont elég >gy kis műszaki hiba, egy elrom- ott biloux, s könnyen baleset léiét. Ezért ellenőrzik szorgalmain a járműveket a rendőrök. Hi- zen ha ők sem ügyelnének, bizo- iyára még több baleset történne .. 1 legtöbb baj a motorkerékpárunkkal fordul elő. Sok olyan gya- orlallan vezető ül motorra, akiiek meg jogosítványa sincs. Elég gy óvatlan mozdulat, s a motor aáris az árokba borul, alatta a érző ember ... No, de itt nincs emmi hiba, az iratok rendben van- ak. A rendőr udvariasan köszön, motoros gazt ad. Azért nem árt egy kis figyelmeztetés: — Óvatosan hajtson... Bizony, sok balesetet okoznak a személygépkocsik tulajdonosai is. Nem tartják be olyan szigorúan a KRESZ-t, mint a hivatásos vezetők. Ez a gépkocsi azonban rendben van: az iratok ellenőrzése után egy kis műszaki vizsga következik, s ha a járművel nincs semmi hiba. az autó zavartalanul tovább haladhat. — Köszönöm, ez rendben van. Most mutassa a mentőfelszerelését ... Ugyanis minden járműhöz mcntöfelszerelés szükséges, soha nem tudni, mikor látják hasznát. Életünket és biztonságunkat óvják a gépjármüveket ellenőrző rendőrök. (Foto: Győri.) Számos példát találhatunk a hitszegésre és : álnokságra. A Biblia az istent is felruházza ilyen tulajdonságokkal. Ismeretes, hogy a fáraó nem akarta elbocsátani Mózes népét, mert maga az isten ösztökélte arra, hogy ne legyen engedékeny. „Megkeményítem az ö szívét, es raegsokasítom jeleimet és csodáimat Egyiptom földjén. És ö nem hallgat meg titeket; de kezemet kinyújtom Egyiptomra." (Kimenet könyve. 7. rész, 3—4. vers.) Valóban, miután isten megkeményítette a fáraó szívét, csapásokat küldött Egyiptomra s odáig elment, hogy minden elsőszülött gyermeket megölt. Vajon miért büntette az isten az egyiptomiakat, hiszen ő maga sugallta a fáraónak. hogy legyen makacs?! És mi közük volt a szegény elsőszülötteknek a fáraó makacsságához?! Furcsa erkölcsi felfogású cselekedetek voltak ezek! Az isten később is leckét adott Mózesnak a hazugságból és hit- szegésből. Azt parancsolta Mózesnak, hogy mondja a fáraónak: csak három napra mennek a pusztába, hogy áldozatot mutassanak be az Ürnak. Aztán szökjenek meg. Hát ha volt ereje az istennek arra, hogy megkeményítse a fáraó szívét, nem lett volna ereje ahhoz is, hogy tisztességes megegyezést, hozzon létre az egyiptomiak és Mózes között?! Miért kellett csalárdul, fonákul és kegyetlenül eljárni az egyenes út helyett?! Egyébként a Biblia szerint az isten--folyton -mesterkedik, íondoriatoskodik. Adámot és Évát olyan körülmények köze- helyezte, hogy azok bűnbe essenek. De hiszen ö mindentudó, mindent előre lát —. hát akkor miért tett ilyet? Szórakozásból? Kedvtelésből? Maga a világ- teremtése is furcsa: a Biblia szerint az isten előre tudta, hogy jó és rossz emberek lesznek. így nyilatkozik Izaiás könyvében: „Ki világosságot hozok elé, és sötétséget teremtek, békességet szerzek, és rosszat idézek elő; és az Or cselekszi mindezeket!'' (Izaiás jövendölése, 45. rész, 7. vers.) Hát minek teremtett rosz- szat, ha az rossz és ő pedig jó9 Jól néznénk ki, ha az emberek valóban példaképüknek tekintenék a bibliai személyeket! Jól néznénk ki, ha olyasféle eljárások lennének divatosak bizonyos jogok megszerzésénél. mint ahogy Jákob apja becsapásával halászta el bátyja elöl az elsö- szülöttségi jogot, azaz a vágyon öröklésének jogát! A tá’-gyilagcsság kedvéért meg ke1! mondani, hogy egyetlen vallás sem mentes az ilyesfajta jelenségektől. tanításoktól, történetektől. Ugyanígy megtaláljuk ezeket az assz'r—babiloni mitológiában a görög hitregékben és másutt D? azárt korántsincs annyi összehalmozva, mint éppen a Bibliában. Az eddig leírtaknak természetesen megvan a tudományos magyarázatuk. Az isteneket, vallási mitológia: személyeket az emberek mindig a maguk képére és hasonlatosságára képzelték el, teremtették meg es ezek az elképzelések híven tükrözik az adott társadalom szokásait, erkölcseit, fejlettségi fokát. Hiába próbálják a papok manapság allegorikus, kép.etes magyarázatokkal kedvezőbb színben feltüntetni a leírt történeteket, az egyáltalán nem kedvező jellemmel felruházott bibliai hősöket, ezek a szépítási kísérletek meddő próbálkozások. Kirívó ellentmondásban vannak a szavak és tettek a Bibliában s ez semmiképpen sem taníthatja az embereket a jóra — mint ahogy a kétezeréves keresztyén- ség valóban nem tudta a társadalmat jóvá formálni a kapitalizmusban végeredményben éppúgy dúl az önzés, egoizmus, lopás, hamiskodás, kizsákmányo- j lás, erőszakoskodás, gyilkolás, mint annakidején a rabszolgatársadalomban. Mi értelme hát arról beszélni, hogy a bibliai parancsolatok betartása nagyon Üdvös dolog az emberiségre nézve? A dolog fordítva igaz! Éppen a szocialista, kommunista gyakorlat és eizme vá.toztatja, tor- málja a v.läget, a társadalmat egyre szebbé és jobbá — ez szünteti meg az erőszakon és igazságtalanságon alapuló ki- j Zsákmányolást, ez teremti meg j a dolgozók közötti békát és j barátságot, valósítja meg a közösségért való küzdelemmel az igazi emberszeretetet, humanizmust. j (Folytatjuk.) A legfőbb gond Olesván; aratásig elvégesni minden hátralévő kapálást Az olcsvai Űj Élet Tsz-ben az aratás szervezésénél számbgvesznek mindenkit, akit csak lehet. A növénytermelésben dolgozók mintegy 160-an vesznek majd részt az aratásban, a gyümölcstermelő brigádból is kikerül vagy 3—4 kaszás, a fogatosokból 10, az állatgondozókból három. Az aratásra váró területet kiosztják a tagok között és külön fognak dolgozni. Egyébként is külön dolgoznának a legtöbben, hiszen még kis parcellákban van a gabona nagyrésze, csak a régi közös földben van nagyobb tábla. Mindenki tudja majd előre hol, mennyit fog aratni Az állatgondozóknak adják majd a legközelebb lévő parcellákat, hogy közel legyenek az istállókhoz, illetve az állatokhoz. Különösebb meggyőzésre nincs szükség az aratás szervezésénél sem, mint ahogy egyéb munkánál sincs. Éppen ezért nem félnek attól sem, hogy nem lesznek készen az aratásig elvégzendő munkákkal, pedig akad azért bőven. A tagok éppen olyan korán kint vannak a mezőn, mint egyéni korukban. A S3 hold lucerna első kaszálásánál is kint voltak az emberek még három óra előtt vagy hatvanon. Délre le is vágták. Már régen kazalban van éppen úgy, mint a 80 holdról vágott vöröshere. Természetesen még egyszer kaszálni kell, de mit számít ez olyan helyen, ahol fél nap alatt végeznek HO holddal. A kapálást azonban már nein lesz ilyen könnyű elintézni. A kukorica első kapálásából • is hátra van még vagy 120 hold, és aratásig még másodszor is meg kell kapálni mind a 260 holdat, a 45 hold silókukoricát szintén. Ennek az elmaradásnak nem a tagok lustasága azonban az oka, hanem - az eső. Ezt bizonyítja a kapálások eddigi ■ eredménye. Burgonyából vagy negyven hold van már csak másodszorra. Cukorrépából 70" holdjuk van, négyszer kapálták, de ha szükség lesz rá, még - egyszer .megkapó! jak. Takarmányrépájuk. 30 holdon kétszer, napraforgójuk 40 holdon és 10 hóid bab szintén kétszer van már megkapálva. A legnagyobb dolog tehát a kukorica kapálása lesz az aratásig. A vezetők azonban bíznak abban, hogy az olcsvaiak továbbra is olyan serények lesznek, mint eddig voltak és rrieg tudnak birkózni aratásig az elég soknak látszó kapálással. Ha eddig a járás legjobb téeszei felől érdeklődött az ember, Olcsvát feltétlenül a naményi elsők között emlegették mindig. Az Űj Élet Tsz tagjai szeretnék, ha aratás idején és később is ígv lenne... , G. 3. A tiszaparti gulyás Sántha Mihályt, a vásárosnaményi Ti- szaparton ismertem meg. Arca pirosbarna — bizonyára a víz- parti szél és a napsütés munkája — elmaradhatatlan surc- kötője telve gombával. Itt szedegette a réten, úgy ismeri a különféle gombákat, mint a tenyerét. Munkája közben van rá alkalom, hogy gyűjtögesse a gombát, hiszen mint gulyás, egész nap a legelőt járja. A termelőszövetkezeti tagok háztáji teheneire vigyáz, 187 darab jószágra. Delelni tereli a teheneket a vízpartra., A jószág már tudja a regulát, maguktól lemennek a parti fövényre. Mihály bácsi nagyon szereti a mesterségét, s azt különösen, hogy gyakran, majd minden nap kijárhat a Tiszához. Már hívták sok helyre gulyásnak. Egyszer megpróbálta, elment. de nem találta jól magát, visszaki- vankozott a Tiszához. Mihály bácsi elismerten jó gulyás, szinte beleszületett a mesterségbe, az apjátoi tanulta. — Nagy értelmet kíván ám ez, mint bármi más szakma. A jószágot nagyon kell ismerni — mondja, s közben oldalra néz, a heverő kutyára, amely a szóra t'elemeli értelmes fejét, mintha igazat adna gazdájának. — Nagyon jó kutya, csak még most szokik hozzám, még enni se , nagyon akar ■... . — Áldás ez a folyó. Nagyon jó föld van erre, dúsan termő. De azért nem szabad tréfálni vele. Féken kell tartam őkigyelmét — mondja tréfásan, s fejével int a vízre. — Most szép tiszta, de latta volna pár nappal ezelőtt. Már tudjuk a természetét, a vízőrök vigyáznak minden „lépésére”! Néhány perc után elbúcsúzott Mihály bácsi, mondván, nogy utána néz a gulyának. Pár lépés után visszaszólt: — Tudja mire vagyok büszke? Hogy szép a jószág! A tagok nem vethetik a szememre, hogy nem jól vigyázok rájuk. Ajándék — A jövőben, mint termelőszövetkezeti parasztok, még jobban résztveszünk az ország ke’ycr- és húsellátásában — fogadta a tiszaeszlári Petőfi Tsz vezetője, amikor Benkei András eKtirsnak átnyújtotta a tiszalöki munkás-paraszt találkozón a szövetkezet ajándékát a megyei pártbizottság részére: a selymesszőrű bárányt cs a friss, ropogós kenyeret. :v
