Kelet-Magyarország, 1960. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-03 / 130. szám

Több felelősséget, kedves szülők ! Gondolatok egy tragikus eseménnyel kapcsolatban Képrejtvény íi fl napokban gig Nyíregyházát. Arról beszél­tek, hogy a II. sz. általános is­kolában a gyermekek között történt verekedésnek halálos ál­dozata lett. A hír, így ahogy van, . nem igaz. Valóban volt gyermekek közötti verekedés, amilyen előfordul máskor is, azonban az egyik gyermek nem ezért, hanem betegsége követ­keztében halt meg. Az orvosi megállapítás szerint tüdőgyul­ladással párosult szívkimerülés vette el életét. A gyermek temetése kedd délután , folyt le az Északi te­metőben; sokszáz főnyi tömeg búcsúzott: a fiúcskától. A hír tehát téves hiedelme­ket kapott szárnyra; bár nem volt igaz, úgy igaz is lehetett volna. Hány és hány esetben tárnádnak egymásnak gyerme­kek’ nem gondolva tettük eset­leges következményeire. Az eset döbbenetes tragikuma el­gondolkoztatta a szülőket, pe­dagógusokat egyaránt Amikor a .sajnálatos eset történt, négy pedagógus is kint tartózkodott az udvaron, de közbelépni már nem tudott. De hányszor lát­tunk különösen kisebb megyei iskolák udvarán torzsalkodó gyermekeket, s hiába kerestük az udvaron a pedagógust! Nem lehet tehát eléggé vigyázni, hogy a gyerekes csínytevések­ből ne származzon komolyabb következmény. iliionolf a mai gyerekek” jyliyCHGn — lehetett halla­ni több nyíregyházi embertől is az , .elhamarkodott megállapí­tást. Mert valóban csak az el- vakultság diktálhat ilyen egy­értelműen elítélő kifejezést. Mert nem ilyenek a mai gye­rekek. Igen sok nagyon jó gye­rek és általában szorgalmas, öntudatos gyermekek alkotják az ifjúság zömét, de természe­tesen' kerül közöttük úgyneve­zett rossz gyermek is, aki kisebb, nagyobb mértékben be­folyásolja a közösséget. Idé­zőjelbe kívánkozik a „rossz gyermek” kifejezés, hiszen igaz a pedagógiának az a mondása, hogy rossz gyermek nincs, csak rossz nevelésű gyermek van. A tragédia résztvevői nem is tartoznak az úgynevezett rossz gyermekek közé. A gyorsan végetérő gyermeki verekedés­nek nem is lett volna komo­lyabb' következménye. A hír mégis elgondolkoztatta a szü­lőket. a pedagógusokat. Vajon eleget tettek-e, eleget tettünk-e gyermekeink neveléséért? A gyermekek pajkcvsságát, tapasz­talatlanságukból fakadó heves­ségét és felelőtlenségét leszá­mítva marad-e még hiba ne­velésükben. amelyeket ki kell javítani? Bizony marad. Ha nem is általános; de gyakori jelenség még az, hogy túl so­kat engednek meg a szülők gyermekeidnek. Még láthatunk 8—14 éves gyermekeket is éj­szaka az. utcán, láthatunk min­den felügyelet nélkül szabad­jára engedett gyerekeket és nem egy esetről hallhatunk, amikor a szülő maga mond el­lent az iskola tanításainak és szándékosan rombolja a neve- lés tekintélyét. „Ilyenek a mai gyerekek” — mondták sokan felelőtlenül, bár ezt-is lehetett volna mondani: „Ilyenek a mai szülők”. Azonban ezt sem sza­bad mondani, hiszen ez sem általánpsítható. Tqmu hogy némely szülő a G 81 y j nem £rzj a gyerme­kéért azt a felelősséget, ame­lyet kellene. Bizonysága ennek az, hogy — mint a II. sz. isko­lában is — a szülői értekezlet­re rendszerint azoknak a gyer­mekeknek a szülei nem járnak el. akiknek viselkedésére, elő­menetelére a legtöbb kifogás esik. Ezek a szülők telefonál­nak és járják év végén, vagy éppen csak a nyolcadik álta­lános osztályvizsga előtt a ta­nítókat, hogy nem lehetne-e javítani a gyermek osztályza­tán? Ez a gyermek felé fordí­tott kampányszerű figyelem mutatja legjobbak, hogy más­kor vajmi keveset törődnek a szegény, tapasztalatlan, irányí­tásra, nevelésre szoruló ember- palántákkal. Eléggé el nem ítél­hető felelőtlenség ez! S ez az I esetleg csak n^Jrány szülő mu­lasztásából fakadó fegyelme­zetlenség e gyermekek révén igen rossz példát állíthat a többi gyermek elé, s megzavar­ja az egyöntetű nevelést. A II. sz. iskolában volt eset, hogy a szülő is hazudott gyermeke mellett, s a szülőt a saját gyermeke hazudtolta meg. Upm csorbítjuk azzal általá- II GUI ban a pedagógusok felelősségét, ha kijelentjük: kedves szülők, több felelőssé­get, gondosságot kérnek a gyer­mekek! Sok vita folyt ebben az évben is, hogy mi tulajdon­képpen a szülői munkaközös­ségek feladata? Nagyon keve­sen gondoltak rá, hogy a mun­kaközösség egyik legnagyobb feladata lehet a „rossz” szü» * f lök, vagyis a gondatlan, gyer­mekük nevelésévél keveset tö­rődő szülők nevelése, illetőleg a családi helyzet segítő szán­dékú feltárása. Nincs olyan probléma, amelyet sok ember, például egy szülői munkakö­zösség, — ha őszintén akar segíteni — ne tudna megoldani., és feladata lehet a szülői mun­kaközösségnek az az esetleg kritikai hangú, de ■ feltétlenül tárgyilagos segítségadás is. amellyel a pedagógusok felé fordul, hogy az iskolai neve­lésben észlelt hibákat kijavít­sák Megindító hangú levelet kapíunk a II. sz. általános is­kola szülőinek nevében egv édesanyától ..Te kis hősünk— írja ez az édesanya a.’meghalt gyermekhez szólva —, kinek mágikus halála mutatja a he­lyes utat. — Te mutatod meg fájó, szomorú távozásoddal, hogv gondosabban kell nevel­nünk gyermekeinket. Fogad­juk, hogy nem felejtenek el sem az édesanyák, sem az édesapák. Gyermekeinket nem az elkényeztetés mindent meg­engedésében fogjuk nevelni, hanerr. a megkövetelt józan szigorúsággal. Nem majom sze­retettel, hogy a társadalom hu­ligánjai legyenek.” S a levél intést is nyújt a gyermekek­hez: „Tegyetek fogadást maga­tokban: soha, soha nem leszek rossz, csak szépet, jót igyek­szem cselekedni, hogy büszke fia lehessek drága hazámnak, mely minden lehetőséget meg­ad boldogulásomhoz.” Egy édesanya írta ezeket az idézett mondatokat. Nagyon, mélységesen igaza van. S. B. A kép történelmi múltunk egyik emlékezetes csményct (kiemelkedő hősét) örökíti meg. A megfejtőknek résziletesen meg kell írni a fenti eszmény mikor, hol történt, milyen tör­ténelmi eseményt ábrázol a kép. A megfejtés a Magyar Hon­védelmi Sportszövetség Szabolcs-Szatmár megyei elnöksége (nevelési osztály), Nyíregyháza, Szabadság tér 7. címére kül­dendő. A rejtvenypályázat 16 számozott képből áll, melyeket keddi és pénteki számainkban találnak meg az olvasók. Az értékes díjakról már korábban beszámoltunk. Egy beszámoló, amely a barázdában készül Taggyiitem e.öti a tiszulöhi Kossuth 'Iss-ben A járási pártbizottság titká­rával, Szabó elvtárssal lett vol­na dolgom. A tiszalöki. Kpssuth Termelőszövetkezetbe . irányítot­tak, oda ment ki reggel. A Kos­suth irodájából a határba küld­tek. Végül is a rázompusztai ré­szen találkoztunk, az egyik dülő- úton tűnt fel a kék Popjeda. — Vámosi elvtárs, a termelő- szövetkezet brigádvezetője és egyben párttitkára — mutatta be Szabó elvtárs a gépkocsiból ve­le kiszálló férfit. Korszerű létesítmény — Külön lesz a fertőző betegek osztálya — Az SZTK rendelő is helyet kap — Orvosi lakásokat is építenek Épül a fehérgyarmati járási kórhás Mar korábban hírt adtunk, ar­ról, hogy Fehérgyarmaton járási kórházat építenek. A híradás óta teljes ütemben megindultak az építkezési munkák, s a most arra járó idegen az építkezés színhe­lyén láthatja milyen szép, modern vonalú épületek vannak születő­ben. A . járási kórház három épület­részből áll majd: főépületből, fér. tőző betegek; osztályából és — külön elhelyezve — a kazánház­ból. Ebben az évben az építőknek a terv szerint teljesen tető alá kell hozniok az épületet. A munkások és az építés vezető­sége szerint ez fog is sikerülni. A kázánház már tető alatt van és több helyen is végzik a födé­mek gerendázását. Egyébként a falazási munkák és a béléstestek elhelyezése is a legnagyobb rend­ben halad. A kórházat teljesen felszerelve 1963-ban adják át ren­deltetésének. A fehérgyarmati kórház 260 ágyas lesz, s a megye egyik legmodernebb kórháza. A főépületben a különféle osztá­lyok kapnak helyet, s ezen kívül itt helyezik él a járási SZTK ren­delőintézetet is. Ez; az épületrész keltő, illetve háromemeletes lesz. A fertőző betegek osztályát külön épületrészben rendezik be, hogy a gyógyítás minél tökéletesebben folyhasson, s hogy a fertőzés ve­szélyét teljesen kizárják. A kórház a teljes befejezésig mintegy iHvcti millió forintba fog kerülni. A kórházzal egyidőben orvosi lakásokat is- építenek. Közvetlenül a kórház mellett három épület­tömb építését kezdik el a jövő év elején, s ezekben az egészségügyi személyzet tagjai jutnak laká­sokhoz. Sőt: a Jékey-kastély tető­zetét -illetve padlását is átalakít­ják, úgy. hogy azokból néhány manzárdlakást tudjanak kiképez­ni, hogy a kórház dolgozóit meg­felelő. lakásokhoz juttassák. A kórház és az orvosi laká­sok a volt Jckey-fcle kastély kertjében mintegy hét hold kiterjedésű területen épülnek fel. • Az új beruházás teljesen állami f:d zelből épül. A járási kórház­zá! a fehérgyarmati járás lakos­sága felbecsülhetetlen értékhez ,ut, hiszen a mintegy száz kilo­méteres körzetű gyarmati járás­ból a bet.geket sürgős esetekben edd g nagy távolságra kellett szál­lítaná hegy kórházba jussanak. Az állam gondoskodása, mellyel ötven millió forintos költséggel kórházat épít Fehérgyarmaton, újabb bizony.téka annak,, hogy nálunk valóban a legfőbb érték az ember, Nem volt idő elmondani, hogy taggyűlési beszámolót eddig még igencsak irodában, írógép mellett láttam elkészülni, mert máris arra invitáltak,, hogy tartsak ve­lük. — Nagyon szépen egyeltétek a répát, gondosan szedik a borsót — mondja elismerőleg Szabó elv­társ a kocsiban. A következő dűlőben kukorica­földek váltogatják az őszieket, a párttitkár magyarázza, hogy mi­lyen előnnyel járt a terület egyénekre való felcsztása. Egy­egy brigád 45—50 tagból áll, de a brigád területén hetvenen is dolgoznak. Ki-kiszállunk köszön­ni, meg egy-két szóra. Egymás után sorolja . Vámosi elvtárs a neveket: „Pál Jánoséktól ketten tagok és négyen vannak kint. Fazekas Imre egyedül tag, de kint van a felesége és a gyer­meke is. Amott Petró Jánosnak dolgozik a felesége, Fazekas Já­nos is harmadmagával kapál és így van majdcsak minden ta­gunk”. Egy új gép szemléje — Nézzük meg a vályogvető­gépet is — javasolja Szabó elv- társ. Nem mindennapi dolog ez a masina. Nem kell kézzel-lábbal sárban gyúrni. Szapora vele a munka, a vályog néhány nap múlva falazható és a minősége is jobb. Büszkék is rá a Kos­suthban, hiszen a megyében el­ső ez a gép. Sok köze van hoz­zá Szabó elvtársnak is. . ő kez­deményezte az átvételét a Szol­nok megyei termelőszövetkeze­tekből. Az építés bölcsőjétől újra ku­koricaföldre hajtottunk, ki a nyíregyházi út mellé. Itt már' egy kis vitánk is támadt. A gép­állomás bizony nem a legjobb munkát végezte a kapálásban. Amíg a traktorosokkal vitatkoz­tunk, megérkezett a gépállomás brigádvezetője is. — Csinálják már azt a kapát, amit megbeszéltünk? — kérdez? te Szabó elvtárs. jr — Megkezdték, holnapra *'á miénk kész is lesz — válaszol­ta a brigádvezető, ­hK Eredményes határszemle A kapakések hátsó részére tompa szögben két-három ujjnyi lemezt hegesztenek, így .a kés nem szalad el simán a, talaj­ban. hanem keveri a földe., ez­által kiforgatja' a gyomokat. A szövetkezeti tagok örömmel fo­gadták ect az újítást. Ahogy most kapáltak — ekekapa a traktor után kötvé nagyon fárasztó, a gép kapa pedig rossz munkát végzett. Elharangozták a delet, mire a határszemléről' visszakerültünk, A kocsiból kiszálló brigádvézetÓ>ől megkérdezte Szabó' elvtárs, hóáy elég konkrétumot gyűjtött-é® a beszámolóhoz és megígérte a párttitkámak, hogy .ő is ott; ífesz; a taggyűlésen. Nem is olyan rossz dolog így beszámolót készíteni. Bizonyára volt Vámosi elvtársnak miről be­szélni, tudott névszerint dicsér­ni és ahol szükséges bírálni is. Csikós Balázs 2 — Egv kis halárszemle? — érdeklődöm a helyzetnek meg­felelően. — A taggyűlési beszámolót állítjuk össze — mondja moso­lyogva a párttitkár. „Konkrétumok" a kukoricaföldön

Next

/
Oldalképek
Tartalom