Kelet-Magyarország, 1960. június (20. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-23 / 147. szám
Lássunk tisztán (X oldal) ★ Hruscsov üzenete <5. oldal) XVII. ÉVFOLYAM, 147. SZÄM. Ára 50 fillér I960. JÜNIUS 23, CSÜTÖRTÖK A megye sportja (4. oldal) ★ Itt a „koniyatudiőM (6. oldal) B szocialista országok sikersorozata olyan többlépcsős rakéta, amely szüntelenül előre viszi a világ népeit a kommunizmus röppáiyájára Hruscsov elvtárs beszéde a román pártkongresszuson Bukarest. (TASZSZ): Mint már jelentettük Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, aki a Román Munkáspárt III. kongresszusán résztvevő szovjet pártküldöttséget vezeti, a kongresszus keddi ülésén beszédet mondott. —- Az imperialista államok kormányai a néptömegek nyomására kénytelenek voltak beleegyezni a kormányfői találkozóba — jelentette ki a többi között Hruscsov. — Ugyanakkor már eleve úgy intézték a dolgot, hogy meghiúsítsák ezt a találkozót és felborításáért a Szovjetuniót próbálják odaállítani bűnbakként. Ami Párizsban történt, az nem volt véletlen, hanem az imperializmus taktikája. — A kommunisták reálisan gondolkodó emberek jelentette ki ezután Hruscsov. — Számot vetnek azzal, hogy a jelenlegi körülmények között olymódon kell építeni a kapcsolatokat a két világrendszer, a szocialista rendszer és a kapitalista rendszer között, hogy kizárják az államok közötti háborúk kitörésének lehetőségét. Hruscsov elmondotta, hogy „Powers, a kémrepülő ugyan csupán egy kis senki, aki az amerikai hadügyminisztérium katonai klikkjének szolgálatában állt, neve mégis Amerika történelmének szégyene lesz, azok nevével együtt, akik elküldték erre a haramia-repülésre”. Azokról, akik meghiúsították a csúcsértekezletet, Hruscsov kijelentette: „Most gyászolnak, mint Judás gyászolt, aki elárulta Krisztust. Keresztre feszítették a ■súcsértekezletet és most azt állítják, hogy a Szovjetunió volt a bűnös ebben”. Hruscsov kijelentette: az amerikai kémrepülőgép agresszív behatolásának pozitív oldala az, hogy a világ népei most már világosabban látják, nem szabad illúziókban ringatniok magukat, nem szabad csökkenteni az erőfeszítéseket a békéért folyó harcban, nem szabad hinni az olyan emberek szavaiban, akik az imperialisták akaratát teljesítik. „Ahhoz, hogy meg lehessen akadályozni a háborút — a helyi háborút is, mert világháborúvá fajulhat — minden népnek a maga országában nyomást kell gyakorolnia kormányára, rá kell kényszerítenie kormányát, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének elveihez tartsák magukat” — hangsúlyozta a szovjet kormányfő. Mint Hruscsov megállapította, a kémrepülések útján szerzett anyag „nem bír semmiféle jelentőséggel” az Egyesült Államok úgynevezett védelmének biztosítása szempontjából. A kémrepülőgépek olyan körzetek fölött hajtották végre repüléseiket, amerre nincsenek szovjet rakétatámaszpontok. „Tudjuk — mondotta Hruscsov. — hogy 2—3 évvel ezelőtt lefényképezték azoknak a gyakorlótereknek a körzeteit, ahol rakétafellövési kísérleteket végzünk. Lefényképezték a rakétafegyverkísérletek céljait szolgáló gyakorlótereket, de nem a katonai stratégiai rakétatámaszpontokat”. — Kijelentjük — mondotta a szovjet kormányfő, — hogy ha más kémkedési módszereket fognak alkalmazni, azokat szintén megbénítjuk és visszaverjük. A nyugati partokról nem hallatszik semmi ésszerű javaslat Hruscsov kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak amely megtorpedózta a csúcsértekezletet, nem volt semmiféle építőjellegű javaslata, amelyet meg lehetett volna vitatni ezen a tanácskozáson. Ha a nyugati hatalmak rendelkeztek volna valami pozitív tervvel, akkor nyilvánosságra hozták volna azt, mint ahogyan a Szovjetunió tette, amikor közölte új leszerelési javaslatait. „A nyugati partokról nem hallatszik semmiféle ésszerű javaslat — jelentette ki Hruscsov. — A nyugati partokról a régi, mindenki által megunt nóta hangzik: a Szovjetunió leszerelési javaslatai csupán propagandát jelentenek”. Hruscsov megállapította, hogy a párizsi találkozót az amerikai agresszív körök meghiúsították ugyan, de ettől még nem tűntek cl a továbbra is megoldásra váró nemzetközi problémák. Ilyen problémaként jelölte meg az általános leszerelés kérdését, a hadviselési eszközök megsemmisítését és az államok fegyveres erőinek feloszlatását. „Fel kell számolni a második világháború maradványait, meg kell kötni a békeszerződést a két német állammal és ezen az alapon meg kell oldani Nyugat- Berlin kérdését” — tette hozzá. — A Szovjetunió és a többi szocialista ország hajlandó akár ma elküldeni képviselőit, hogy aláírják az általános leszerelésről szóló szerződést és a német békeszerződést. — jelentette ki Hruscsov. „Ha az Egyesült Államok kormánya továbbra is azt a politikát folytatja, amelyet Herter meghirdetett, ha folytatni fogja a berepüléseket, ez természetesen a legsúlyosabb következményekkel járhat a béke ügyére nézve” — jelentette ki. Majd Hruscsov megállapította, „a szoviet kormány mindent elkövetett, hogy az Egyesült Államokkal valahogy megindult kapcsolatok tovább fejlődjenek, az amerikai vezetők azonban mindent elkövetnek, hogy visszavessék a világot a hidegháború legsötétebb időszakába. Ez nem véletlenül, hanem tervszerűen történik, miként Herter külügyminiszter és az Egyesült Államok elnöke ezt ténylegesen beismerte”. Hruscsov elmondotta, hogy az Egyesült Államokban tett utazása előtt sem kételkedett benne, ott-tartózkodása idején pedig meg is győződött róla, hogy az amerikai nép, miként a többi nép is, békét akar. Ha rrjpst a csúcsértekezlet meghiúsítása következtében ott hazugságok, rágalmak hangzanak és mindent megmozgatnak, hogy felszítsák a hidegháborút, ez átmeneti jelenség, amely előbb-utóbb helyt ad egy egészségesebb légkörnek. „Az, ami történt, az imperializmus végvonaglásának egyik megnyilvánulása. Az agresszív körök — hangsúlyozta Hruscsov — továbbra is provokálni lógnak bennünket. Ezért nekünk, a szocialista világ képviselőinek, a munkásosztály képviselőinek, a dolgozó parasztság képviselőinek bátran és határozottan vissza kell utasítanunk a militaristákat, meg kell hiúsítanunk agresszív terveiket”. Hruscsov kijelentette: „]\>m vagyunk hajlandók engedni a provokációknak és eltérni külpolitikánk főirányvonalától, amelyet az SZKP XX. kongresszusa határozott meg és a kommunista pártoknak 1957- ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek idején elfogadott nyilatkozata megerősített. Ez az együttélés politikája, a béke megszilárdítanának, a nemzetközi feszültség enyhítésének és a hidegháború megszüntetésének politikája”. (Folytatás a 2. oldal-ült Kádár János eivtárs beszélt a Román Munkáspárt III. kongresszusának szerdai ülésén Bukarest, (MTI): A Román Munkáspárt III. kongresszusának szerda délelőtti ülésén felszólalt Antonin Novotny, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. Antonin Novotny a csehszlovák nép és a Csehszlovák Kommunista Párt nevében üdvözölte a kongresszust, majd rámutatott arra, hogy a csehszlovák dolgozókat örömmel töltik el a Román Népköztársaság sikerei. Méltatta a román és a csehszlovák nép együttműködését, amely a proletár internacionalizmuson alapszik. Ezután arról beszélt, hogy a csúcsértekezlet bukása megmutatta: az agresszív erők nem tanultak a múltban elszenvedett kudarcaikból. Rámutatott, hogy a csúcsértekezlet megtorpedózása támadás a Szovjetunió békepoli- tíkája ellen. Az ilyesfajta kísérletek azonban kudarcra vannak ítélve — mondotta Novotny elvtárs. Az imperialisták politikáját egymás után érik a csapások — 1 folytatta, majd befejezésül hangsúlyozta, hogy a szocialista országok együtt haladnak a Szovjet- j unióval az újabb győzelmek felé. | Nagy István romániai magyar író elmondotta, hogy a Román Népköztársaságban a románok, a magyarok és a németek békében és barátságban élnek. A továbbiakban beszámolt arról, hogy Kolozsvárott a románok és a magyarok mélységesen megértik a Román Munkáspárt III. kongresszusának jelentőségét. Tudják, hegy ez a kongresszus népük holnapját építi — mondotta, majd befejezésül hangsúlyozta hogy az íróknak és újságíróknak a szocializmus frontjának minden harcszakaszán ott kell lennlök. A Román Munkáspárt III. kongresszusának szérda délelőtti ülésén Kádár elvtárs felszólalása előtt beszédet mondott Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára. Walter Ulbricht tolmácsolta a Román Munkáspárt III. kongresszusának a Német Szocialista Egységpárt üdvözletét. Méltatta a Román Népköztársaság sikereit, majd rámutatott, hogy a békés együttélésért vívott harc lenini politikája, amelyet az SZKP Központi Bizottsága folytat, nemcsak a szocialista országokat érdekli, hanem az egész békeszerető emberiséget. Hangsúlyozta, hogy a Hruscsovelőterjesztette új szovjet kor- mányjavas’at a leszerelésről, a külföldi katonai támaszpontok felszámolásáról, lehetőséget nyújt az egész világ bákeszerető erőinek mozgósítására, amire annál is inkább szükség van, mert az | Egyesült Államok és Adenauer; legutóbbi agresszív cselekedeteivel és. a csúcsértekezlát megtör- pedózásával fokozott mértékben veszélyezteti a béke fenntartását. A Német Szocialista Egységpárt küldöttségének vezetője ezután szembeállította a Német Demokratikus Köztársaságot és az Adenauer-féle Nyugat-Németor- szágot. Rámutatott arra, hogy a; Német Demokratikus Köztársaság az első német békeállam. Ez az állam következetesen harcol a békéért. Ugyanakkor Nyugat- Németország az Egyesült Államok csatlósaként az agresszív német imperializmus politikáját folytatja. Walter Ulbricht beszédének befejezéseként bejelentette, hogy a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága üzenetben üdvözli a Román Munkáspárt III, kongresszusát és az üzenetet Walter Ulbricht átnyújtotta Gheor- ghiu-dejnek. Kádár elvtárs beszéde elején a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége nevében a Magyar Népköztársaság kommunistáinak, egész dolgozó népének forró, testvéri üdvözletét tolmácsolta, majd rámutatott: — A Magyar Népköztársaság dolgozói széles körben ismerik és becsülik azokat a nagyszerű eredményeket, amelyeket a felszabadult Románia dolgozói, a Román Munkáspárt vezetésével az elmúlt évtizedek során, s azon belül legutóbbi kongresszusa óta elértek, Az iparosításban, a mezőgazdaság szocialista átszervezésében, a kultúrában, az élet- színvonal emelésében elért eredmények a román dolgozók jó munkáját és a Román Munkáspárt következetes marxista—leninista politikáját dicsérik. — Az elért eredmények, a Román Népköztársaság hatalmas fejlődése, jelentősen hozzájárult a szocialista világrendszer erejének általános növekedéséhez — mon(Folytatás az 5. oldalon) ftitf •(y—§4
