Kelet-Magyarország, 1960. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-22 / 146. szám

4s SZMT megyei küldöttértekezlete A lytatás »* 1. oldalról) »gatás amk győztek meg ben- iket arról, hogy az ottani üze- í minden dolgozója ismeri idatait. Nálunk ez sajnos ? nincs így, ami abból adó- , hogy a tervezés nehéz mun- ában nem vonják be a válla- dolgozókat a nagy gyakor- al rendelkező és kiváló ered- nyeket elérő fizikai munka- at. A szakszervezetek felada- elsősorban mozgósítani a dől" ókat, hogy mind nagyobb mban és aktívabban kapcso- janak be a tervkészítés mun- ába,- Hasonló feladataink vannak újítási mozgalom területén. z, ez a mozgalom is sokat lödött, az elfogadott újítások ■ezetése is sokat javult, de g mindig nagy az elmaradás. i mi feladatunk, hogy ellcn- rizzük és segítsük az elfo- adott újítások bevezetését s azok alkalmazását, a jó apaszt a! 3 tok elterjedését me­gy esze rte. szűcs elvtárs ezután az üzemi íáesok nagy fontosságú munká­éi szelt, majd a dolgozók ;t- és munkakörülményeinek árulását, a törvényességet. a Igozók ügyeinek intézését is­mertette. A többi között hang-I súlyozta, hogy a munkavédelmi1 rendelkezések betartását széles- J körű hálózat ellenőrzi, s ez nagyban hozzájárul a munkakö­rülmények javulásához. Jelentős eredményeket értünk el minden területen. Javult a dolgozók anyagi helyzete, a nagy családok helyzetén so­kat könnyített a családi pót­lék rendezése. Míg 1953-ban 29, addig 1959- ben 44 millió forintot fizettünk ki családi pótlék címén. A nyug­díjtörvény megjelenése tovább is.vfto.tts a ryugdíjasok helyze­tét. Az emelé» megyénkben több millió forintot jelent. A párt és a kormány 1957-ben bevezette a nyereségrészesedési rendszert üze­meinkben. ÉvrőLévre nagy ösz- szeaű nvereségvisszafizetést kap­nak munkásaink. 1959-ben 17 ezer dolgozó több mint 17 mil­lió forintot kapott nyereségvisz- szatérítés címén. Ezeken felül szocialista üzemeinkben jóné- hánv millió forintot jelentenek a béren felüli juttatások. Az életszínvonal emelésére vonatkozóan még egy példát: a magánerőből épített lakások szá­ma az utóbbi négy évet tekint­ve 1959-ben volt a legmagasabb. Törődtünk többéi sí niiinkásvődelcmmel ■Szűcs elvtárs ezzel kapcsolat- rt kiemelte, hogy bár jelenSős ídményeket értünk el a műn s- és munkavédelem terén nnak még káros jelenségek is lelyek akadályozzák a további lődést. Az új üzemi létesít­őn yekkel párhuzamosan nem ndoskodnak mindenütt szociá- és munkavédelmi beruházó­iról. Eltűrik a vezetők, hogy dolgozók legelemibb biztonsá- berendezések nélkül végezzék inkájukat. A hiba előfordulá- után csak kevés helyen alkal­minak felelősségrevonást a hi- k elkövetőivel szemben. Nem y esetben történt meg, hogy dolgozókat — főként az újon- n alkalmazottakat — nem tátják ki a balesetvédelmi ndszabályokra. Ennek a kö- tkezménye, hogy a balesetek saázalékánál új munkaerő ik áldozatul. A feladat paran- olólag írja elő, hogy fokosnutik kell a társadalmi el'enörzést és a munkavédel­mi propagandái. Meg kell ér­tetni a munkásvezetökkel: nem lehet megtisztelőbb fel­adatunk. mint a munkások életének és jó munkakörül­ményeinek biztosítása. Az egészségügyi ellátásról szól­va a beszámoló hangsúlyozta, hogy megyénkben 2128 kórházi ágy áll a betegek rendelkezésé­re a felszabadulás előtti 362-vel szemben. A jelenlegi egészség- ügyi beruházások tovább javít­ják a helyzetet. Feltétlenül szük­séges viszont meglévő kórhá­zaink fejlesztése. Szűcs elvtárs megemlítette, hogy sóik helyütt hiányoznak a jó munkához szükséges egészség­ügyi feltételek. Felhívta a gaz­dasági vezetők és szakszervezeti bizottságok figyelmét, hogy kü­lönösen a mezőgazdaság és a helyiipar területén sürgessék az ilyen arányú beruházást és ve­gyék igénybe a helyi lehetősé­geket. Fordítsanak nagy gondot, az új, korszerű üzemegységek létesítésére, a korszerű szellőzte­tés. világítás, megfelelő hőmér­séklet, jó ívóvíz biztosítására El kell érni, hogy munkásaink adjanak többet a művelődésre is rei István. Ribóczi Pál, Amadéi József né, Fülöp János, Veres Menyhértné, Kukk Gáborné, Szi­lágyi Menyhért, Kormány Mi­hály, Palicz János, Kovács Gyu­la, Gátfalvi Barnabás, Veress Anna, Molnár Istvánná, Frick György, Lengyel István, Kelemen Pál, Szűcs Lajos, dr. Várszegi Mihály, Varga Endre, Rímek Gyula. Farkas Ottóné. dr. Bankó László, Héri István, Kovács Er­zsébet, Szikszai Menyhértné. Békési József, Pankota; István, Vári János, Koncz Károly, Gom­bos András, Oláh László, dr. Mihalik Jolán, Kovacsics Gyula, Feledi Ernő, Németh Béláné. Tó!h Miklósné, Szabó Béláné. Somfai József, és Deme Sándor elvtársakat. Az SZMT elnökségének tagjai: Kovacsics Gyula, Szűcs Lajos, Veress Menyhértné, Balázs Pál, Scheibli István, Gátfalvi Barna­bás, Kovács Gyula, Babolcsi Pál, Héri István, Frick György, Trip- sánszky Jenő, Nagy Károlyné. dr. Bankó László, Lengyel Ist­ván, Palicz János, Fülöp János, Kormány Mihály, Rímek Gyu­la. Az elnökség póttagjai: Balogh András, Pankotai Tstván. Varga Endre. Az SZMT vezető titká­rául Szűcs Lajos, titkárául Ve­ress Menyhértné. elnökéül Kova­csics Gyula elvtársakat válasz­tották meg. Kétszáznegyven mássá lóherét mentettek meg as eső elől as árost f'iiriis Csillag TSz tágját Szombaton borongós idő volt | Az orosi Vörös Csillag Termelő- szövetkezetben 22 holdon renden 1 feküdt a lóhere. Hétfőig hosszúj j az idő — gondolták a szövetke­zet vezetői. Mozgósították hát' j délutáni gyűjtésre a tagságot. S>- I került jó minőségben petrenctv 1 be rakni a drága takarmányt. Késő este. amikor végeztek, azt j javasolták: ha már ilyen jól si- j került a szárítás, ne hagyják pet- i rencében sem megázni, vasárnap i hordják kazalba. Így is lett, hai- | nai félháromkor az elnök vezeté- j sével harmincnyolc tag dolgozott j a lóhere behordásán. Tizenegy i órára a 240 mázsa takarmány ka­Felliőát vonulások Várható időjárás szerda estig: felheátvonulások, néhány helyen j futó záporral. Ma még élénk, j holnap mérséklődő északnyugati, | északi szél. A nappali felmelege- I dés kissé fokozódik. Várható leg- j alacsonyabb éjszakai hőmérséklet : nyolc—tizenkettő, legmagasabb nappali hőmérséklet 19—23 fok között. Távolabbi kilátások: a hét má­sodik felében csendesebb, de még hűvös idő. zalba került. A bemelegedhető] úgy óvták meg a szénájukat, hogy szalmát rétegeztek a kazalba. A kocsisok és kazal rakok mellett ott voltak a vasárnapi munkán a fiatal lányok és fiúk. Pihenő nap­jukat áldozták fel, hogy jó minő­ségben kerüljön kazalba a lóhere és növekedhessék a második ka­szálás. A gyümölcsös brigád tagjai meghallották, hogy' mire készül­nek a szántóföldiek, Ök sem akar­tak kimaradni a vasárnaoi mun­kából. Tizenöth^das gyümölcsö­sükben befejezték a szombaton elkezdett védekzést. A szövetke" zet traktorosa pedig a burgonyá­tól töge^ésen szorgoskodott vasár­nap délelőtt. , Délután a jó munka tudatában szórakoztak a futbalmérkőzésen, de hétfőn még vidámabban néz­ték az esőt; eshetett a kazalra, hiszen szalmával is befedték. A NYÍREGYHÁZI radio MAI MŰSORA: Keletmagyarországi krónika. — Hírek, tudósítások. — Kommen­tár. — Nagymesterek, remekmű­vek. — A debreceni Kodálv kó­rus énekel. Vezényel Gulyás György. — Tegnap Csengerbe és Opálviba látogatott el a megyénkben tartózkodó szovjet pártmunkás delegáció .4 munlisísoU közöli végj/plt felvilágosító fcTÓkenységről-- Szakszervezeti szerveink a már helyesen értelmezik a ?litlkai és kulturális nevelés nnivalóit. A termelést, az ér- íkvédelmi munkát helyesen kö- k ' össze a politikai agitációval. endezvényeink és az üzemi de­mokrácia fórumai lényegesen .ősegítik a szervezett munkások Hi ti kai látókörének növelését, ömegmunkánkban ma már nem cifra, körmönfont beszéd a illemző, hanem őszinte, közért­ető és mindenki számára elfo- adható politikai meggyőzés, roblémáink persze itt is van- ak, főleg a munkásszállásokon ikó és más megyékbe átjáró olgozók között nem tudunk még redményes politikai munkát ki­ejteni. A jövő tennivalói közé irtózik, hogy változtassunk e elyzeten, javítsuk a közoktatást, inieretterjesztést, a művelődést. A beszámoló ezután a szak- servezetek szervezeti erejéről, a ezetés és irányítás problémájá­éi, a szakszervezeti aktívák lunkastilusának javításáról be­iéit, majd befejezésül hangsű- zcwtta: — Feladataink adva van­nak, hisz olyan fontos esemé­nyek után vagyunk, mint a VII. pártkongresszus és a szakszer- kezeik XIX. kongresszusa. Ezek az -őseménvek hosszú időre meg­szabták feladatainkat. Most azon kell munkálkodni, hogy valóság­gá tegyük a határozatokat. Az elnökség beszámolója után Uaducziner Lászlóné ismertette a számvizsgáló bizottság mun­káját, majd a mandátumvizsgá­ló bizottság jelentése hangzott el. Ezután került sor az érte­kezlet vitájára, amelyben szá­mosán veitek részt. A délutáni órákban megválasztották az SZMT új tagjait. A megye öt­venezer szakszervezeti tagjának képviseletében összeült küldöt­tek a Szakszervezetek Megyei Tanácsának tagjaivá választot­ták Balázs Pál, Katkó Elemér, Farkas Piroska, Horváth Júlia, Tóth József, Tripsánszky Jenő, Csehi Istvánná, Balogh András, Scheibli István, Szarvas Ernő, Gajdos Mihály, Nagy Károlyné, Babolcsi Pál, Áldott István, Ga- rai Józsefné, Palásti János, Mol­nár Erzsébet, Pur István, Szend­A Kárpátontúli Terület pártbi­zottságának megyénkben tartóz­kodó delegációja tegnap Csenger- ben tett látogatást. Érkezéskor a járási pártbizot+ságágon Danes József elvtárs, a járási párbizott­ság titkára üdvözölte a kedves vendégeket, majd bemutatta a fo­gadásukon megjelent vb tagokat és a tömegszervezetek járási ve­zetőit. Baráti eszmecsere közben ismertette Danes elvtárs a járás politikai helyzetét. Nagy figye­lemmel hallgatták a küldöttek, milyen stzép eredményt értek e» a csengeri járás kommunistái a mezőgazdaság szocialista átszer­vezésében. Danes elvtárs összeha­sonlítást tett a járás múltja és i jelene között. Beszédes számokat 1 sorakoztatod fel. Példázta a fej­lődést az is, hogy a múltban { mindössze három község volt vil- I lamosítva és most 21 községben I van villany. A járásban 20 kul- I túrház és 23 községi könyvtár működik. A csengeri járás területének 98 százalékán szocialista jellegű me­zőgazdasági termelés folyik. A 24 í község közül csak egy helyen I van két termelőszövetkeze*, más- i Hol egy jól fejlődő szövetkezetbe ! tömörült az egész község lakossá- | ga. Ez bíztató a jövőt illetően. j Kosztrub Georgij Mihalovics elvtárs, a küldöttség vezetője több ' érdekes észrevételt tett és hasz- ! nos tanácsokkal látta el a csen­geri járás vezetőit. A vendégek később ellátogat' ak az egyik csen­geri önkiszolgáló boltba; megnéz­ték a csengeri állami gazdaság 1 gyümölcsösét, majd résztvettek a i járási pár'bizottság aktíváinak I ülésén, ahol meghallgatták Lánci János elvtársnak a járási tanács I elnökének tájékoztatóját a pár‘- ! szervezetek előtt álló feladatok­ról, Lt felszólalt Honák Georgij Gaif.ivilovics elvtárs, az ilosvai .járási pártbizottság első titkára ! is. Szólt arról milyen határtalan j lelkesedéssel dolgoznak a szovjet i ! emberek a Kárpátontúli Terüle-j ten is az SZKP XXI. kongresszu­sa határozatainak teljesítésén, aj hét éves tervben előírtak megva- Jiósításán. „Nálunk.is előtérbe ke-1 ' rült a mezőgazdasági - termelés specializálása. Mindent ott ter­meinek. ahol a legjobb eredményt I várhatják. Az ilosvai járásban — mondotta Honák elvtárs — álta­lában 35 mázsa a kukorica át­lagtermése, hektáronként. De van olyan kiváló dolgozónk, aki már a 100 mázsást is túlhaladta. Az ilyenek tapasztalatait terjeszt­jük.” — A felszólaló beszédét nagy tetszéssel fogadta a hallga­tóság s az aktívák értékes taná­csokkal a tarsolyukban indulnak majd a termelőszövetkezetbe. hogy türelme* felvilágosító szó­val ismertessék a soronkövetke- ző feladatokat. A vendégek este az ópályi tangazdaságba látogat­tak még el. (Hammel.) Húszmillió forintból nagyarányú termelőszövetkezeti építkezés indult a mátészalkai járásban Akár a legtöbb helyen, a má­tészalkai járásban is valóságos sorsfordulót jelentett az a nap. amikor az egész járás a nagy­üzemi utat választotta. Lassacs­kán fél éve már, s az azóta mu­tatkozó eredmények bizakodására adnak okot. Itt-oU már észre venni: formálódik, szépül a szat­mári táj. Soha nem látott, nagy­méretű építkezést indítottak a termelőszövetkezeti járássá ala­kulás után. Jellemző erre, hogy míg az év első napjaiban csak mindössze négy darab, ezer férő­helyes baromfi törzsólat, két da­rab. két és félezres csibeneveló szállást és két dohánypajtát 'ter­veztek felépíteni 1960-ban, addig a később módosí'ásra szoruló terv végösszege eléri a 20 millió fo­rintot. Téglafaíú fehénisfállók Igen örvendetes, hogy a hite! igénybevétele mellett több épü­letet húznak fel saját erőből. Az idén 46 darab ötven férőhelyes növendékistáiló építését tervaz­ték a szövetkezetek. Több Tsz- ben azonban azt a megoldást vá­lasztották, hogy száz férőhelyes, téglafalazatú tehénistállót építe­nek. Ezek az épületek 25—30 évig is képesek ellátni rendelte­tésüket. Ezen kívül 28 darab 20 férőhe­lyes sertésfiaz'ató, 13 darab 250 férőhelyes süldőszállás, 7 darab 120 férőhelyes sertéshizlalda épül fel az idén állami támogatással. Bár eddig várni kellett a faa­nyagra. de most már a járás szövetkeze'eiben lévő tizenegy házi építőbrigád teljes erővel ; munkához látott. Ennek köszön­hető, hogy már eddig is szép eredmények születtek. A véllaji példa Saját erőből az idén többek kö­zött 12 darab ötven férőhelyes növendékistáilót, két darab ser- fésíiaztatót, 3 darab 250 férőhe­lyes sertésszállást 5 darab sertés­hizlaldát, kilenc darab juhho- dályt, 5700 csibét befogadó négy darab ólat, két dohánypajtát és 9 kukoricagórét adnak át a ter­melőszövetkezetekben. Szép pél­dával jár elöl a véllaji II Rákó­czi Ferenc Termelőszövetkezet: félmillió forintot kitevő beruhá­zás során egy új majorra elegen­dő létesítményt építenek. Már el­készült egy 40 férőhelyes sertés- fiaztató, hamarosan átadnak egy 100 és 50 férőhelyes újabb télién, | illetve növendékistáilót, és a jó­képességű építőbrigád még tovaD- ! bi épületek megvalósításához lát. Ugyancsak szépen halad a mun­ka a nagyecsedi Rákócziban, es 1 a nyírcsanolyi Vörös Csillagban j is. Az előbbi helyen 1960-ban 8 1 darab 100 férőhelyes tégiafalú tehénistálló és egy 250 férőhelyes sertésszállást építenek, míg Nyír- ! csaholyban már átadtak egy 500 i férőhelyes juhhodáiyt. Bár az építkezésekhez szüksé­ges vasanyaggal még van némi probléma, az igyekezet azonban i jó kilátásokkal kecsegtet. Terv j szerint október végére minden egyes létesítményt befejeznek a | termelőszövetkezeti járásban. I „ , , . . (<*«.) 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom