Kelet-Magyarország, 1960. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-21 / 145. szám

Országgyűlési képviselők Szamost atárfa Iván A fiatal értelmiségiek és a termelőszövetkezeti járások helyzetével foglalkozott az országgyűlési képviselők megyei csoportjának ülése Szombaton a megye ország- gyűlési képviselői soron kővet­kező ülésüket a szamostatárfalvi Ady termelőszövetkezetben tar­tották. A termelőszövetkezet fel­díszített kultúrházában a járás és a község vezetőin kívül a szövetkezet tagjai közül is mintegy húszán voltak jelen és tanúi lehettek közvetlenül is annak, hogy az általuk válasz­tott képviselők hogyan foglal­koznak a dolgozók ügyeivel. A képviselők első napirendi pontként a megyei tanács mű­velődési osztályának előterjesz­tése alapján a fiatal értelmisé­giek helyzetét tárgyalták. Az előterjesztésében is, de a vitában még inkább hangsúlyozták a felszólalók, hogy az értelmiség helyzete ma összehasonlíthatatlanul jobb, mint a felszabadulás előtt volt. Megyénkben csak az utóbbi öt évben 880 fiatal pedagógust alkalmaztak, mégis hiány van nevelőkből, ugyanígy több or­vosra, gyógyszerészre lenne szük­ség. Ma az értelmiséget nem fe­nyegeti az a veszély, hogy ta­nulmányainak beféjezése után utcaseprő, illetve munkanélküli lesz belőle. Kormányzatunk ipar­kodik minden dolgozónak a végzett munkája arányában jut­tatni a termelt javakból. A fia­tal értelmiségiek ilyen tekintet­ben is megbecsülést élveznek. Amikor mindezt a múlttal szem­beállítva értékelték a , képviselők, elmondották a meglévő problé­mákat is. Nagy a vándorlás a fiatal értelmiségiek körében Az utóbbi öt évben kihelyezett fiatal pedagógusoknak csak egy harmada van az eredeti helyén. A vándorlásnak több oka van. Az- egyik alapvető hiányosság még mindig a nevelésben van. A szülői ház, de az iskola sem nevel még kellőképpen a falusi élet megszerettetésére. Igen lényeges dolog az is, ahogyan fogadják a fiatal értelmiségieket. Ha a tanács és más társadalmi szervek iparkodnak a fiatal pe­dagógusoknak a lakás, az élel­mezés és egyéb kérdésekben se­gítséget nyújtani, sokkal hama­rabb jól érzik magukat, más­részt az idősebb pedagógusok, a KISZ-szervezet vezesse be őket az ottani társadalmi életbe. A társadalmi ösztöndíjak to­vábbi létesítéséről és helyes oda­ítéléséről, valamint a kikerült fiatalok ideológiai neveléséről hosszan tárgyaltak a képviselők. A mezőgazdasági szakember- ellátás meggyorsítása érdeké­ben eljárnak a képviselők az illetéke minisztériumokban a volt nagykállói szakiskolának újból szakoktatás céljára va­ló felhasználása érdekében. Az építőipari középkáderek nevelése érdekében pedig Nyír­egyházán egy levelező tagozat létrehozását javasolják. Már a tavaszi vetésben is megmutatkozott a szövetkezeti gazdáikodá«> előnye ' Az öt szövetkezeti járás hely­zetét tárgyalta második napi­rendi ponttal a képviselőcsoport. Már a tavaszi vetésben meg­mutatkozott a szövetkezeti, a tervszerű nagyüzemi gazdálko­dás előnye, pedig köztudomású, hogy az idei évben még sokezer apró parcellán végezték a tava­szi múnkát ezekben a járások­ban is. Az öt járás területén tavaly mindössze 1000 hold si­lókukorica volt, az idén 7300 holdat vetettek, ami több mint 18 ezer darab szarvasmarha té­li takarmánya. Szemes kukori­cából csak a fehérgyarmati já­rásban 4000 holddal többet vetet­tek, mint a múlt évben. Az öt járásban annyival több a kukoricavetés, hogy annak terméséből 21 ezer da­rab sertést lehetne meghíz- lalni. Cukorrépából 500 holddal, bur­gonyából pedig 4000 holddal ve­tettek többet a szövetkezetek, mint a múlt esztendőben, amíg egyénileg gazdálkodtak. Számos olyan példa van, mint a gulácsi, ahol a szövetkezetbe lépett pa­rasztok saját erejükből építettek rizstelepet, amit egyénileg soha nem végezhettek volna el. Az állattenyésztés helyzete A tervezett szarvasmarhalét­szám a szövetkezetek többségé­ben már megvan. Inkább a mi­nőséggel van a probléma, mert a gyengébb állomány került a közösbe, míg a jobb a háztáji­ban maradt. Ezért a szövetke­zetekben nagy a hizlalási idény. Ez csak a tervezett keretek kö­zött lehetséges, akkor is úgy, ha a meghízlalt állat helyett nö­vendék üszőt állítanak be. A szarvasmarha létszámának gya­rapítása nemcsak a vásárlás út­ján, hanem elsősorban a háztá­ji tehenek szaporulatának leszer- ződésével oldható meg. A seréstenyésztés és hizlalás terén legkedvezőtlenebb a helyzet. A sertésfelvásárláshoz nagy segítséget nyújt az Állatforgal- mi Vállalat is, de a terveket csak akkor tudják teljesíteni a szövetkezetek, ha augusztus vé­géig legalább 10 000 darab sül­dőt ’ felvásárolnak a tagoktól. A MALÉV 19 különjárattal szállított epret Stockholmba, Helsinkibe és Berlinbe, nagy mennyiségben karalábéi az !\DK-ha A MALÉV-nek nemcsak a sze­mélyszállítás feladatai növeked­tek meg az utóbbi hónapokban, hanem nagy mennyiségben to- utőbbi napokban Stockholmba, vábbit légiúton teherárut is. Az Helsinkibe, illetve a Német De­mokratikus Köztársaságba: Ber­linbe, Drezdába, Eisenachba, ösz- ■=zesen 19 különjárattal vitt epret, több mint 50 ezer kilót. A gépek pár óra alatt rendeltetési helyük­re érkeztek, s az éjszakai órák­ban frissen szedett gyümölcsöt már a délelőtti órákban vásárol­hatták északon, illetve nyugaton. A Német Demokratikus Köz­társaságba egyébként több mint 40 járat szállított — körülbelül ösz- szesen 100 ezer kiló — karalábét. A baromfitenyésztés ez évben a tavalyinak többszörösére nö­vekedett, de még mindig szá­mos termelőszövetkezet nem foglalkozik ezzel a jövedelmező Kevés befektetéssel, rövid idő alatt — két-három hó­nap — megfordul a befektetett tőke és nagy haszonnal jár. Az építkezést, különösen a szerfás építkezést meggyorsítani elsősorban a saját erő maximá­lis felhasználásával lehet. A szerfás épületek létesítéséhez alapot oldalfalakat és tetőfedő anyagot a szövetkezetnek kell biztosítani. A falakhoz vályog, a tetőre pedig szalma kell, ami­ről sürgősen gondoskodni kell, hogy télre beköthessék az álla­tokat. A zárszámadást ma méj; meg lehet alapozni Valamennyi képviselő hangsú­lyozta felszólalásában, hogy a termelőszövetkezetben a mostani napok, hetek döntik el, milyen lesz a zárszámadás. Az öt szövetkezeti járásban a múlt ■ évben 36,22 forint volt az egy munkaegységre eső jövedelem, az idén 37,85 forintot terveztek. Ez szép és reális terv. Az al­ma kivételével jelentősebb jöve­delemcsökkenés ' nem mutatko­zik. Természetesen csökkenés csak akkor nem lesz, ha a ter­vezett állatlétszámot beállítják, az előirányozott termésátlagokat elérik, sőt, az almahiány miatt, ahol csak lehet, túl is kell tel­jesíteni. A növénytermelésben döntő most a kapálás és a növényvé­delem. / A muijkák feltomvosul- tak. aratás előtt minden kaoás területen egy'•»er-'-étszer még kapálni kell, de itt van a szé- nabstaksrítás is. Ezt a nagy munkát csak úgv tudják elvé­gezni, ha á családtagok — asz- szonyok, nagyobb gyermekek — is résztvesznek a munkában. Serkentő erő a premizálás, az arányos munkaegység-módosítás a kapálok javára. Ezekkel a lehetőségekkel a legtöbb helyen élnek is, de éppen azokban a szövetkezetekben nem, ahol a le^^bban szükség lenne rá. Az aratás tekintetében most- már véglegesen "t Tárni szüksé­ges, hogy mennyit vág a gép­állomás, és mennyit kell kézi kaszával aratni. Aratás idején minden férfierő, a kocsisok is ott legyenek a gabonaföldeken, hasonlóan a kertészek is, amikor nem kell permetezni. Vizsgálják meg, hogy vari-e elegendő kasza, fenőkő, kalaoács és minden fel­szerelés, ami' az aratáshoz kell. A szétszórt parcellákon kezdjék meg a területkiosztást és mond­ják meg a tagoknak, hogy me­lyik darabot ki fogja levágni a családjával. A hordásra készüljenek fel a fogatokkal, javítság meg a szer­számokat, szekereket. Egyegy község termését több szérűre hr-rdiéh részben a távolságok, az istállók és a tagság szalma- igénye miatt, másrészt a tűzve­szély végett is jobb több szé­rűre hordani: Az időjárás csapadékosnak mutatkozik, tehát kedvező a másodvetésre, de szükséges is, hogy - minél több takarmányt ter­meljünk, ínért az almahiányt csak az állattenyésztésből és a több szántóföldi áruból pótol­hatják. A képviselők azzal zárták ülé­süket, hogy a következő időben a fent tárgyalt kérdésekkel fog­lalkoznak körzetükben. \ Köszöntiiik a szakszervezetek tanácskozását! I Az elmúlt évben újjáválasz- 1 tottuk valamennyi alapszerve- t zetünk vezetőségét, az utóbbi ♦ hónapokban pedig a szakmád * megyei bizottságait. Megyénk ♦ területén 10 megyei bizottság 1 újjávalasztása történt meg. ör- í vendetcs az a tény, nogy a bi- f zalmiaknak mintegy 80 száza- Í lékát és a megyei bizottsági ta- « goknak mintegy 70 százalékát ♦ újra megválasztották. A megyei bizottságok beszá­♦ mólói, valamint a hozzászólások ♦ megmutatták, hogy helyes irány- I ban halad megyénkben a szak- | szervezeti munka. Meggyőztek í bennünket arról, hogy függetle- | nített funkcionáriusaink, és ak- I tivistáink hozzáértéssel végzik * a szakszervezeti munkát és jól ' magyarázzák pártunk politiká­I • ját. Különösen a hozzászólások- ;; ból csendült ki a szakszervezet ;; egyre nagyobb megbecsülése, ;; munkásaink megelégedett nvi- ;; latkozatai gazdasági helyzetünk- ;: kel kapcsolatban. Dolgozóink ; 1 bíznak munkás-paraszt kormá­II nyunkban, szeretik pártunkat. 0 A szakszervezeti munka során 1 I kialakult az egyes területek 11 megfelelő aránya. A beszámolók • • azt is megállapították, hogy a ;; szakszervezetek munkája helyes ;; irányban fejlődött. Helyesen ;; fejlődött a termelést segítő ;; munka, az érdekvédelem és a I1 politikai, kulturális nevelés I I összhangja. Azonban a termelő II szakmák beszámolóinál általá- I I nos hiányosság volt, hogy keve- I • set foglalkoztak a műszaki fej­I I lesztéssel, a technikai színvonal !; emeléséért folyó harc fontossá­II gával. Ennek következménye ;; volt, hogy a hozzászólások a I: termelés általános kérdéséit ve- ;; tették fel, de. konkrét javaslat • • kevés hangzott el a műszaki fei- I! lesztést illetően. ;; A beszámolók alapján meg­II állapíthatjuk, hogy a szakszer- ;; vezetek a SZQT XIX. kongresz- I! szusának határozata alapján vé­lj gezték munkájukat. Nőtt a szak­■ szervezeti demokrácia, ‘ emelke- dett a vezetés színvonala és a ;> konkrét ügyintézés. Megyei bi- zottságaink mu-nkaterv szerint • dolgoznak, azonban a- munka- : 1 tervek összehangolása a taná­■ csők megfelelő osztályaival és 11 más tömegszervezetekkel — még ;; hiányos. ;; Szocializmust építő társadal­;; munkban a szakszervezetek he- ;; lyét és szerepét az a tény hatá- ! I rozza meg, hogy az új társadal- ;; mi rend megvalósításáért legkö- II vetkeztesebben küzdő osztály, 11 az uralmon lévő munkásosztály 1 I legnagyobb tömegszerve. I A hatalom megszilárdításáért * folyó harc egyaránt folyik poli­* tikai, gazdasági, és ideológiai si- J kon. Ez a küzdelem osztályharc. A melyből a munkások legna- í gyobb osztályszervezétének to- f vábbra is méltó módon részt t krl! vállalniok. Nem szüntethet- I jük meg a harcot a revízión iz­* mus és a vele való békülékeny­* ség, valamint a tömegektől el- j szakadó szektás nézetek leleple­* zéséért és megsemmisítéséért, í Megyénkben a szakszervezetek a párt irányítása mellett helye­sen alkalmazták a ketfrontos harc módszereit és csak e két- frontos küzdelem óvhat meg bennünket továbbra is a hibák megismétlődésétől és újabbak elkövetésétől. Az ideológiai harc mellett az elkövetkezendő évek feladatait pártunk VII. kong­resszusának határozatai világo­san megszabták számunkra. Eb­ből következik, hogy a tervben előírt életszínvonalat jó gazda­sági szervező munkával el kell érni és elő kell segíteni a dol­gozó nép életkörülményeinek állandó javítását. Az 1960-as terv reális alapot ad ehhez és a szocialista termelési viszonyok fölénye egyre inkább szolgálja megyénk lakossága életszínvo­nalának emelését. A szocializmus építése során a szakszervezetek szerepe és je­lentősége állandóan növekszik. A jelen időszak legfontosabb feladata a szocializmus gyor­sabb ütemű építése. — Ez a szocialista tábor népeinek legközvetlenebb érdeke, de ugyanakkor a béke biztosítása, a nemzetközi osztályharc ered­ményessége szempontjából min­den dolgozó, minden becsülete? békét szerető ember érdeke is. célkitűzéseink ezen a téren csak úgv érhetők el. ha a dolgozók milliói felismerik e történelmi korszak és az ezzel járó felada­tok jelentőségét s ha ezt a fel­ismerést a dolgozó milliók al­kotó tevékenysége követi. A szakszervezetek szerepe, kötelessége és felelőssége ebben a helyzetben egyre nagyobb lesz. A fejlődést méltóan segí­teni, helytállni az egész szocia­lista táborban tapasztalható ha­talmas ütemű fejlődés közepette csak úgy lehet, ha politikai, tár­sadalmi és gazdasági életünk minden területén van erőnk, bátorságunk és képességünk el­vetni az elavultat, keresni és alkalmazni az újat, ami élőbbre viszi az ügyet. Ezen a téren már eddig is sokat tettünk, főleg a SZOT V. teljes ülése óta. Ez a munka jelenleg a kibontakozás időszakában van. Az V. teljes ülés'a szakszerve­zetek megyei tanácsát vezető szervvé tette. Az SZMT a ^ne­gyében a szakszervezeti mozga­lom operatív irányító és ellen­őrzőszerve. Munkáját a Szak- szervezetek Országos Tanácsa és a szakszervezeti központi vezetőségek határozatai alapján a megyei bizottságok útján1, azok segítségével valósítja meg. Kötelessége, hogy a feladatok megoldására egységesen mozgó­sítson. Ez teszi lehetővé a me­gye szakszervezeti munkájá­nak egységes irányítását és nem utolsó sorban a rendelkezésre álló anyagi eszközök legcélsze­rűbb felhasználását. A mai napon az V. teljes ülés szellemében tanácskoznak kül­dötteink. Dolgozóink a küldöt- t?k útján mondiák el javaslatai­kat, amellyel elősegítjük ügyünk győzelmét. Veress Menyhértné, az SZMT szervező titkára. Ma oltanak Nyíregyházán gyermekbénulás eMe*» Lapunk vasárnapi számában közöltük, hogy a gyermekbénulás elleni Sabin-féle , védőoltásokat (csepp adagolásokat) június 20—30 között tartják megyénkben azok­nak, akik 1959. szeptember 1. és 1960. február 29. között születtek, s azoknak, akik május 23—28 kö­zött kapták meg az első ottást. Ugyancsak ebben az időben pót­oltások is lesznek olyan 14 év­nél fiatalabb gyermekek részére akik a téli hónapokban egészen, vagy részben kimaradtak a Sábin oldásból. Nyíregyházán az oltások ma délelőtt reggel fél 8 órától 12 óráig lesznek az Egészségvé­delmi Gondozási Körben, a Sztá­lin tér 18. alatt. Sok jelentkező esetén ugyanitt holnap is oltanak 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom