Kelet-Magyarország, 1960. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-19 / 144. szám

Hápog; a sok kiskacsa TiszaXóród iermelflszbvethezstí falu gyermtksfBBk isltzava; vSzüüidőben irány a tőváros! A csabolci tsz tagjai megdön­tötték azt a régi elvet, hogy vízi- szarnyast csak víz mellett lehet nevelni. Jelenleg 2000 kiskacsájuk van. Sok jó „püspökíalat” lesz belőlük, ha felnőnek, de az ér­tük járó 100 ezer torint is szép pénz lesz. Dorogi M. Ifjúvá avaláx a nyíregyházi járásban Ezekben a napokban tartják a nyíregyházi járásban az ifjúvá avatási ünnepséget. Legutóbb D emecserben és Kótajban kap­ták meg a fiatalok az új sze­mélyazonossági igazolványt. Jú­nius 24-én Nagyhalász községben rendeznek bensőséges ünnepséget sz igazolványok kiosztása alkal­mából. A döntő lépés, a nagyüzemi gazdálkodás választása után szemmel láthatóan színesedik, tartalmasabb lesz a tiszakóró- diak élete. Sok apróbb, nagyobb jelenség mutatja .hogy helyesen cselekedett a falu népe, ami­kor akaratát egyesítette. Ez bizonyítja azt is. hogy mostmár nagyobb gonddal tudnak törőd­ni a falu iskolás gyermekeivel. Bezárták az „alma máter” ka­puit, megkezdődött a szünidő. Tiszakóród községben nagy az izgalom a gyermekek és a szülők körében. Tartalmasnak ígérkezik az úttörők idei „nagy szabadsága." Először a Túr torkolatánál A dús nyári program „pre­mierje a sátortáborozás lesz. A &g.q meg beesült ember TORONYDARU gördül a sí­nen. Magasba nyújtott nyaka büszkén emelkedik ki az apró, régi kockaházak közül. Az Ér­paták partján, szemben a Tol­di utcai bérházzal, nehéz vas- be.x>ngerendákat emel, visz és rak a beépítési helyre. Aztán köbméternyi téglacsomóval bir­kózik, s viszi az emeletre az ott dolgozó kőműveseknek. A da­ru résztvesz a háromemeletes ház építésében, a város új lakó­negyedének kialakításában. A kőművesek 64 lakást épí­tenek itt Vagy ötven méternyi hosszú lesz az épület. Egyik szélén még az alapot rakják, odább már a földszinti falakat, s a „lépcső” harmadik fokán az emelet készül. Szemlátomást nőnek, naponta méterekkel ma­gasodnak a piros téglafalak. A kőművesek jói haladnak a munkával. A kíváncsiskodók megkérdezik tőlük, hogy mi­lyen lesz a ház? S a válasz: „Olyan ni ,mint amilyen ittál) a patak túlsó partján.’' JURÁS GYÖRGY is ott dol­gozik az építkezésnél. Alacsony, sovány kis öreg, de erős em­ber! Kisegítő munkás. Ingujj­ra vetkőzve dolgozik. Talicskán téglát hord a ház alapját rakó kőműves brigádnak. A deszká­ból készített .„lejárón” vissza­fogja a talicskát, nehogy kisza­ladjon a kezéből, aztán, mikor a friss téglafalhoz ér, ott vi­gyázva, ötösével lerakja a tég­lákat az állvány mellé. Fordul aztán az újabb 40 darabért. Mikor látja, hogy elég egy idő­re a téglából, akkor odainti Tóth Józsefet és vele indul a malterosládával egy „adag” malterért, hogy Tompa Lajos kőműves és brigádja „flottul” el legyen látva a terv teljesíté­séhez szükséges anyagokkal. SZINTE KITALÁLJA mindig a kőműves gondolatát. Nem várja, hogy mondani kelljen neki, mit tegyen. Ismeri már a brigád igényeit és szokását. Tudja, hogy mikor, milyen anyagokra van szükség az épí­zésének elhúzódásáért — a bí­rálat után meggyorsultak a munkák. Hosszú időn keresztül j,hadat viseltünk” sajátos esz­közeinkkel ,hogy végre Nyír­egyházán is létesítsenek autó­szerviz-állomást — előre lát­hatólag ez is megoldódik. Szinte naponta ostoroztuk a villamos lassúságát — legutóbb mötorkocsikat is állítottak for­galomba, meggyorsult a város villamosközlekedése. Felfedtük, hogy a tiszavasvári tsz halastó- epitkezésénél több tízezer fo­rint megy kárba — a cikk után a népi ellenőrzési bizottság ki­szállt és még nagyobb felelőt­lenséget is felderített. Ez utób­bi sem — akár az előzőek — nem ment zökkenők nélkül, az írás megjelenése előtt a válla­lat vezetői mindenképpen meg akarták akadályozni a felelőt­lenség nyilvánosságra hozata­lát. Helyet adtunk még a lapban számos egészségügyi, szociális, kulturális, ipari, me­zőgazdasági ,községfejlesztési, várospolitikai visszásság bemu­tatásának. Megközelítettünk olyan témákat, mint a vezetők és-' a munkások közötti viszony. Nem dicsértük meg a pársoros glósszánkban a megyei építő­ipari vállalat igazgatóját, aki a trafóházi építkezésnél csak „elment” a munkások mellett, nem is nagyon köszönt. Bár a bírálat rosszul esett az igazga­tónak. mégis lett foganatja: ma figyelmesebb és közvetlenebb. Néhány szó a . megbíráltak ,,lélektanáról.” Több típust is­merünk. Az egyik válaszol a lapnak, remek fogalmazási és Védő ügyvédi képességről tesz bizonyságot, s írja mindent helyrehoz, csak éppen a hibáit hagyja a régiben. A másik nem "«laszol, mint a Moziüzemi Vállalat a szabadtéri filmszín­házról írott kritikánkra, de en­nek ellenére sürgősen kiküszö­böli a kiküszöbölni valót. A harmadik, — ahogy mondják — a füle botját sem mozdítja, — és mivel „következetes”, nem is javítja ki a tévedését. Sze­rencsére, mint az imént megje­gyeztük, a negyedik típusból vannak többen, és mindig töb­ben. Ök időben reagálnak és meg is szüntetik a bajokat: ide soroljuk a Vendéglátóipari Vál- latot a Sóstói Fürdő és Üdü­lő Vállalatot, a Népbolt válla­latot és még néhány szervet. Egyes emberek azonban úgy gondolják: a sajtóban megjele­nő bírálat önmagáért születik, hogy legyen ,s talán az újsá- író szeszélye, rosszmájúsága diktálja a mondatokat. Néhá- nyan nem tételezik fel a jóin­dulatot, a segítő készséget, a megyei pártlap felelősségét a megye gondjainak megoldá­sáért. Legutóbb nagy port vert fel a kisvasúiról írott glossza. Háromszor is jöttek kivizsgálni az ügyet még a felettes ható­ságok is, csak éppen a pana­szost nem hallgatták meg. Bár gyakran hivatkoztak a pana­szos felindult állapotára, azt mér nem firtatták, hogy tulaj­donképpen miért „indult fel” az illető asszony (nyilván a hiba láttán). Nem is egy eset­ben, — mint a tiszaszalkai példa mutatta — inkább az érdekelte a „szenvedő alanyt”, kitől szereztük a felvilágosítást, ki áztatta el őket. Ha f)9 szá­zaléka igaz a feltevésnek, még akkor is igyekeznek némelyek belekapaszkodni az egy száza­lékba. amely esetleg nem egé­szen helytálló, és e szalmaszá­lon fenntartani magukat, sőt támadásba átmenni. Meg lehet­ne számolni az ujjunkon, hány esetben dicsekednek az embe­rek, vezetők és nem vezetők a hibákkal, az adott üzemrész, vállalat, szövetkezet nehézsé­geivel. jíolott talán a lap is tudna segíteni. Külön tanulságokkal és ten­nivalókkal szolgál a sajtóban megjelenő bírálat a pártszer­vezeteknek. Bár határozat van rá, hogy mindenütt kötelesek megvitatni az ilyen cikkeket, kötelesek intézkedéseket tenni, — az esetek egjTészében még­is elmarad ez. Sajnos, még nem fejlődött ki megyénkben eléggé a nyilvánosan megjelent soro­kért való felelősség, nem mindig kezelik súlyának meg­felelő komolysággal. Igaz, eb­ben mi is hibásak vagyunk, mert kevésszer térünk vissza: milyen sorsa lett a bírálatnak, nem mindig vagyunk követke­zetesek. A mi teendőnk, hogy tovább javítsuk a bíráló írások színvonalát, lényeges kérdések­be „vágjuk” a toliunkat, ne rettenjünk vissza semmitől, ne alkudjunk meg, alaposan, sok­oldalúan vizsgáljuk meg a problémát továbbra is, hétszer gondoljuk meg, és úgy írjuk le a mondatokat. önmagunkkal szembeni követelmény még, hogy a bírálatok az eddigiek­nél előbb.remutatóbbak. a hiba forrásának megtnlá!ását célzók legyenek. Bírálni és bírálni, keresni, kutatni fejlődésünk akadályait. — elsőrangú köte­lességünk. És nem az a célunk, hogy az újságírók kitűnően megtanuljanak slosszát. karco­latot. szatírát írni. s közben a hibák még nagyobbra nőnek. A cél a hiba. nem pedig az em­ber megsemmisítése. Páll Géza. tésnél. Több éve együtt dolgo­zik a Tompa brigáddal, s jól „kiszolgálja” őket. Tompa La­jos ragaszkodik is hozzá, el nem engedné maga mellől a szorgal­mas embert. Hét éve dolgozik a Megyei Építőipari Vállalatnál. Szakmá­ja lett a reszort, amit betölt, ö szakmának tartja, hisz azt is „tanulni” kell. S épp olyan büszke erre, mint akármelyik jó kőműves, vagy ács a szak­májára. Az mondja, hogy „az én kezem munkája is benne van az építésben”! ö is dol­gozott a nyíregyházi Irodaház építésénél, a Békeháznál, az Arany János utcai lakóház­építkezésnél és gyönyörű szín­házunk építésénél is. Büszkén említi ezeket. EGYSZERŰ, SZERÉNY EM­BER. Idős már ahhoz, hogy va­lamilyen szakma tanulásába kezdjen. Nem vágyik többre. Talán kisegítő munkás lesz akkor is, ha majd évek múlva nyugdíjba megy. Megbecsülik. Jól esik neki, ha az értekezleten az igazgató, a műszaki vezető vagy Pusztai. Jóska, a munkavezető megdi­cséri. ürül annak, hogy a bri­gádgyűléseken tőle is megkér­dezik, hogy mi a véleménye és hogyan lehetne jobb eredményt elérni a versenyben? A válla­lat igazgatója is jól ismeri, amit annak köszönhet Jurás György, hogy szorgalma, kiváló teljesítménye, pontossága és fi­gyelmessége érdemes arra, hogy jó példaként emlegessék. Jurás Györgyöt a munkában tanúsított példamutatásáért Ki­váló Dolgozó jelvénnyel tüntet­ték ki és 500 forint pénzjutal­mat is kapott. A szakszervezet kétheti jutalomüdülésre is el­küldi. O. A. régi és az új Túr torkolata. közelében. Sonkád mellett ha­marosan leütik a sátort tartó cölöpöket és a falu népes gyer­mekserege tíz napig birtokolja majd a festői környezetű vidé­ket. Gazdag programot dolgoz­tak ki a sátortáborozás idejé­re, hogy a pihenés mellett ta­nulságos is legyen a kinntar- tózkodás. Amolyan találkozo- féle is lesz ez a táborozás, mivel Móricz Zsigmond szülőfa­lujának úttörőit is meginvitál­ták a kóródiak. Már most nagy a készülődés a kerékpár-túrákra. Az idei nyáron rövidebb hosszabb ki­ruccanásokat rendeznek vasár­naponként. Terveik között el­sősorban a járás megismerése szerepel ,de módot találnak a megye több tájának bekariká- zására” is. Nagy az érdeklődés a faluban, s ez annak is kö­szönhető. hogy jóformán alig van család, ahol kerékpár tie volna. Országház, Gellért-hegy, Népstadion Mindezek mellett a legna­gyobb érdeklődés a fővárosba irányuló kirándulás iránt nyil­vánul meg. Július 25—29 között tartózkodnak a tiszakóródi gye­rekek Budapesten, s a négyna­pos program keretében az „Is­merd meg hazádat” mozgalom során számos hírességet te­kintenek meg. A fővárosi ki­rándulás „forgatókönyveben” többek között az Országház ,a Gellért-hegy, a Népstadion fel­keresése is szerepel. Eljutnak a gyerekek a Margitszigetre és a Vidám Parkba. Talán a falu történetében még ez lesz a2 első alkalom, hogy a gyerekek sétahajóznak a Dunán. Évközben többször tartottak rendezvényt, s a begyült ösz- szegből jelentős segítséget ad­nak a gyerekeknek az anyagi költségek enyhítéséhez. <— gyalj A nőtanácsok féléves munkatervét beszélik meg péntekeii Nyíregyházán A nőtanácsok tagjait érdeklő és érintő fontos megbeszélésre ülnek össae a járási titkárok jú­nius 24-én, pénteken Nyíregyhá­zán, a megyei nőtanács helyisé­gében. Itt beszélik meg a követ­kező félév munkatervét, az el­gondolásokat, a javaslatokat, ame­lyek még színesebbé és tartósab- bá teszik megyénk asszonyainak életét. Szép kislány, szép bútor A megye legszebb és legkorszerűbb bútorüzletét a nyírbá­tori földmüvesszövetkezet üzemelteti. Képünkön az új üzlet bemutatótermében Szabó Erzsiké egy modern kivitelű NDK konyhagarnitúrát nézeget, Kell a bú­tor, mert küszöbön a fér.ihezmenés. Dorogi felv. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom