Kelet-Magyarország, 1960. május (20. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-14 / 113. szám
Tiszta falvak, tiszta emberek í; tömegmozgalom a szabolcsi községekben jelentek meg a tisztasági versenyre felhívó plakátok az utcákon, s azóta számos helyen már a kezdeti időben valóságos tömegmozgalommá bontakozott a rend. a tisztaság ügye. Így történt ez Kemecsén is. Kemecsén a felhívás után ta- ácsülésen, a tömegszervezetek yűlésein, az iskolákban az út- >rök, és szülői értekezleteken a -ülők vitatták meg a tenniva’.ó- at a tiszta község érdekében. A szavakat pedig nyomban tett övette. Minden portán tatarozásra, takarításhoz, meszeléshez tátik, s ennyi virágos parkot még jha nem ültettek a faluban. S «közben a tanács hangosbemon- ója naponta többször a tiszta- ígi mozgalom tennivalóit is- létli, az Űj Barázda Termelöszö- etkezet udvarán már ott áll a yönyörű virágoskúp, a ragyogóra épért irodában a kézmosó lavór, tiszta törülköző, a szappan, s az gesz hófehérre meszelt környék agyog a tisztaságtól. Az állami gazdaságban is par- írozsshra láttak, eltűnt a régi, piszkos konyha, helyébe korszerű üzemi konyhát építettek csillogó csempékkel, beépített kályhával. Az ebédlőt is átvarázsolták: a tiszta asztalokra nylonterítőket. a terem végébe pedig televíziós készüléket helyeztek. A vállalatok, üzletek, a cukrászda udvarát is tisztára takarították, parkcx-.ították. A kiszista fiatalok vállalták, hogy az öregek, tehetetlen betegek lakásában kitakarítanak, meszelnek, rendet csinálnak. Ilyen vállalást tettek özvegy Lipcsei Jánosné, özvegy Bernát Istvánné, s más idős emberek portáinak rendbehozatalára Kemecse népe elhatározta, hogy az ő községük lesz a legtisztább, legvirágosabb a járás területén De a többi községben sem alszanak . í ( den utcára szemétláda kerül „Ide dobd a szemetet”-felírattal. A tömegszervezetek a község lakosságával együttesen 26 000 fát ültettek el. A fiatalok a kemc- cseiekhez hasonlóan vállalták az elhagyatott öregek és betegeit portáinak tisztántartását. Kemecséhez, Nyírtúrához, Sé- nyőhöz hasonlóan nemcsak a nyíregyházi járásban, hanem az egész megyében kezdetét vette az egész éves tisztasági verseny. S a tiszta községek, tiszta emberek jutalma nemcsak a versenyre kitűzött pénzjutalom lesz, hanem maga a rend, az egészség, a jólét.,, (ty. i. r.v. Már 270 ember dolgozik a szálkái fűrésztelepen Mátészalka határában már befejezték az új fűrésztelep talaj- egyengetési munkáit és az új gépszínben termel a nagyteljesítményű fűrészgép. A telepen nagy ütemben folyik a bártyafakészí- tés. A Szovjetunióból vasúton érkező rönkfát szortírozzák >tt és készítenek belőle szabvány szerinti méretre bányafát, gömb- rudat és a rönkiák több mint 30 százalékból fűrészárut. A vegyesipari vállalatnak már 270 dolgozója termel az új Mrésztelepen. Havonta mintegy tízezer köbméter rönkfa kerül itt feldolgozásra. Nagy az igény, ezért megtoldják a gépszínt, hogy a külföldről érkező mintegy SCW ezer forint értékű újabb gépegységeket is üzembe tudják állítani. Ha ez meglesz, még több munkást fognak foglalkoztatni. A vállalat eredeti éves tervét több. mint kétszeresére emelte az új fürészteien létesítése. KlO*>Z megyei választmányi értekezlet és kisiparos eyíílés lesz íNyírejüvházán Kedden tartja megyei választmányi értekezletét a KIOSZ. Medgyessi János elvtárs, a megyei titkárság vezetője fog beszámolni a KIOSZ megyei választmányának legutóbbi értekezletén hozott határozatok végrehajtásáról, a szervezett munkájáról és a kisiparosságot érintő aktuális kérdésekről. Este hat órakor kezdődik * KIOSZ nyíregvházi járási szervezetének rendezésében a kisiparra gyűlés, a Tiszti Klub helyiségében. Sipos István, a KIOSZ országos választmányának tagja és Éles Gyula, a KIOSZ nyíregyházi városi titkára a kisiparosok feladatáról és jövőjéről tartanak előadást. Nyíregyházi diáklányok Dunántúlon Apró útiképefi A nyíctúrai iskola V. és VIII. sztályán ott a büszke tábla: Tiszta, rendes osztály”. S valóan, mindkét osztály, de a többi eztály is — egyaránt ragyog a isztaságól. Minden osztály kis aentőládát készített, a sarokba ézmosólavórt, szappant, törülkö- őt, cipő- és ruhakefét helyeztek, i tízórait minden gyermek ízlé- es „Jó étvágyat” feliratú nylon- acskóban hordja. A tanári aszA szomszéd község, Sényő sem naradt le a többiek mögött. A ársadalmi szervek összefogtak, az «Ivarokon korszerű WC mellék- «lyiségeket építettek megfelelő ávolságban a kutaktól, gyönyörén parkírozták a kultúrház ud- ’arát, s az utak rendezéséhez lát- ak. A további parkosítások he- jrét is kijelölték: az iskola egyik fárkját a Vöröskereszt, a másikat I KISZ, a harmadikat az úttörők zilálták, s egész évben végzik a ►ark tisztántartását, díszkerítése- ;et emelnek a parkok köré. ösz- zesen hat új park lesz a községien. Filmek bemutatója a munkavédelemről A szakszervezetek munka védelmi csoportja a munkavédelem érdekében a rendszeres üzem- vizsgálatokon és intézkedéseken m'vül fontra munkavédelmi propagandamunkát is végez. így például május 31-én, délelőtt fél 9 órai kezdettel az 5ZMT székházában az üzemek vezetői, a biztonsági megbízottak, az SZB titkárok és a társadalmi munkavédelmi felügyelők részére filmbemutatót rendez, mely alkalommal 11 munkavédelmi kis- filmet vetítenek. Félezer lány elindul Május első estéje: lázas gyülekezés a nyíregyházi Zrínyi Gimnáziumban, tarka, pettyes kendők sokasága. Bár a lucskos, esős idő azt sejttette, hogy ennek a háromnapos dunántúli útnak „befellegzett” — a több mint félezer lány kedve, öröme derültté varázsolta a hangulatot. Negyedóra türelmetlen várás a vonaton, s a szülők, ismerősök búcsúztatása közben kigördült a vonat. Tollászkodó galambok Másnap fél hatkor érkeztünk Sztálinvárosba, hazánk egyik legszebb helyére. Egyenes, emeletes házsorok között haladtunk a Vasműig. A hatalmas kombinát homlokzatán még ott díszlett a május elsejére készített transzparens, s fent az óriási vörös csillagon három fehérgalamb tollászkodott. Bent a kohók füstje, a gépek zaja fogadott bennünket, s a munkások népes csoportja. Fénylett az acél, fémforgácsok pattantak ki a gépek alól, s fölöttünk darú hordta a monumentális munkadarabokat. Megtudtuk: ha elkészül a hideg hengermű, a sztálinvárosi vasmű európai viszonylatban a legjelentősebb üzemek közé tartozik majd. Dupla vagy semmi — a vizen Sztálinvárosból pár perc alatt útunk állomáshelyére, Szab «liba érkeztünk. Gyönyörű volt a naplemente, a magyar tenger ezüstös víztükre, és a pihenés egy gyermeküdülőben, többszáz kilométeres út végén. Másnap a magyar tenger legnagyobb hajóján, a Be- loianniszon indultunk Siófok felé. Az út elég hosszú volt, s hogy az idő gyorsabban teljen, „dupla, vagy semmi” játékot rendeztünk a fedélzeten. A díjazást csokoládéval oldottuk meg, majd a négyórás hajóutat Badacsonyban j hangos tülkölés szakította meg. BORKÓSTOLÓ Hordáskor történt. Amikor a szekerek dél- tájban beérkeztek. Jelhányták róluk a kévéket a kazalra, a teheneket a Ják alá kötötték, s ott adtak nekik enni, hogy ne szenvedjenek annyira a hőségtől. Az emberek pedig ebédhez ültek. Az ebéd vége Jelé egy kis bor is került az asztalra, amit G. Feri bácsi nem állt meg szó nélkül. — Milyen jó annak, akinek még ilyenizor is van bora. Na, az enyém jó, ha húsvétig kitart. Vagy három éve pedig. .. Koccintottunk, ittunk, s az öreg elmesélte az esetét: — Mikor ősszel kiforrt a borom, azt mondja az asszony, aki már tudta, hogy ha ilyenkor nem leszek el egy hordóval húsvétva, úgy kell venni egy pár litert, hogy a vendégeket megkínálhassuk, — szóval azt mondja az asszony: Te Feri! Töltsd meg csali azt a 70 literest, amíg van miből, aztán szegezd be és tedd el jól.. Ügy csináltam, ahogy az asszony Furcsaságok Badacsonyban a Kisfaludy-hé* és a forrás megtekintése után szalonnasütés következett. Ezt követően megnéztük a hegytetőn a ..Rózsakövet”, amelyről az a monda járja, hogy amelyik szerelmes pár ott megcsókolja egymást — háttal a tónak fordulva — összekerül. Badacsonyból újra hajón, majd gyalog mentünk Szabadiba. Szerdán útunk TihanySa vezetett, ahol a visszhangon kívül újabb meglepetés várt ránk. Amikor a szerpentinen felértünk a Tihanyi Apátság templomához és megcsodáltuk az építmény remek fafaragását, megtudtuk, hogy a remek munka egy kolostori kertész műve, aki a legenda szerint ide vonult el, zárdába küldött menyasszonya után és 25 év alatt készítette el a faragást. Láttuk I. Endre sírját, s majd egy óriás hajóút után már Füreden voltunk. Savanyú víz, fekete tulipán, zenélő óra Füreden először a szívkórházat látogattuk meg, majd megkóstoltuk a szénsavas forrás savanyú vízét. Innen városnézésre indultunk. Egy téren, a virágágy közepén két szál fekete tulipánt láttunk. Innen rövid út a Jókai Múzeum. Megcsodáltuk Jókai es felesége, Laborfalvi Róza ruháit, a kapcsoskönyveket, — de legjobban a zenélő óra tetszett, amikor csengő akkordokkal játszani kezdte a Rákóczi-indulót. Különös érzés volt állni a bútorok előtt, megsimogatni az asztalokat... Örök élmény Eseménydús. gazdag háromnapos kirándulás volt. Az idő is kedvünkre járt, minden tetszett, sokat tanultunk. Mégis, amikor kijöttünk a Jókai Múzeumból, örömmel gondoltunk arra, hogy most már az útunk haza. Nyíregyházára vezet. Felújult a jókedvünk, a vonat újra zengett aa énekszótól. Barnára pirult arccal — no, meg rekedt torokkal — „léptünk földre” itthon, kedves városunkban, Nyíregyházán. Fitos Évű, Megmozdulnak megyeszerte a Tusi tanácsok, a Vöröskereszt, a lazafias Népfront, a KISZ, a ótanács, a termelőszövetkezetek is állami gazdaságok dolgozói * tisztaság érdekében. Nemrég R virágos Kemecséért „Tiszta, rendes osztály“ Hyírlurán talra minden nap friss virágot tesznek, az ablakokban virít a muskátli. Az iskolás gyermekek 1500 gyümölcsfát és sokezer akácot ültettek el Nyírtúrán. Az iskolának külön almafása, 40 kajszibarackfája és 50 meggyfája van. Túrán a felnőttek mellett 244 iskolásgyermek indult harcba a község tisztaságáért, 26 000 tát ültettek Sényőn Az út planírozását 400 fogat vállalta társadalmi munkában. Minmondta. Megtöltöttem, beszögeztem és leeresztettem a hordót a krumplis terembe. — Ami ezenkívül maradt, hamar megiszogattam. Üjévkor már nem érte a lopó. pedig elég hosszú volt. így hát leöntöttük a seprűről, ami még volt rajta és megtttuk gyorsan, nehogy megviragosoo- jon. — Egy hétig még csak megálltam, hogy ne nyúljak a hordóhoz, de tovább nem bíiiam Amikor egyik nap az asszony a reggeli munkák elvégzése után fonni ment valamelyik szomszédasszonyához, gondoltam, megnézem már, mi van azzal a hordóval. Lemásztam a verembe, üggyel-bajjal (nem lehetett nagyon kopácsolni) kivertem a hordóból a dugót, s egy eiöre elkészített nádszállal jót szívtam belőle. Nem mertem azért nagyon sokat inni, ind t lettem, ha az asszony iájön, vége az egésznek. Pedig akkor mar nem bántam, ha húsvétva egy csepp sem marad, csak naponta legalább egyszer ihassak. Azontúl, ha krumplira volt szükség, — már pedig arra minden nap szükség volt, mert a disznóknak főzni kellett,— szóval azontúl minden nap én jártam a verembe. Mondtam az asz- szonynak, amikor ő akart krumplit hozni; — hagyd csak asszony, könnyebben lemászok én abba a verembe! — s már vettem is ki a kezéből a kosarat. Szegény asszony, tán még örült is neki, hogy így megkímélem. — Elég az hozzá, hogy a borom nagyon hamar elfogyott, pedig ugyancsak vigyáztam ra, — de tán hu csak ránéztem, akkor is fogyott. — Eljött a nagypéntek. Azt mondja az asszony: — Te Feri! Hozd fel a veremből azt a hordót, ha már enni nem illik, legalább egy kis bort igyál. — Azám, a hordó, }ó hogy szólsz. Lementem szomorúan a verembe, ráültem a hordóra és fölt a fejem, hogy most már mit is csináljak. Ha bevallom az asz- szonyndk, hogy én szi- vogattam ki a hordóból a bort, az egész ünnepen nem lesz megállásom előtte. Addig törtem a fejem, amíg tényleg kisütöttem valamit. Beszegeztem a dugót, elszakítottam egy abroncsot, majd hoztam egy tedér vizet és a hordó alá öntöttem, aztán megyek az asz- szonyhöz s mondom nagy búsan; — Baj van asszony! A fene egye meg azt a hordót, még aki csinálta is, elpattant rajta egy abroncs és kifolyt az összes bor-. Míg az asszony jézus- máriázott, titokban nagyon szégyelltem magam, s már nem bántam volna, ha nem iszom meg a hordó bon. így venni kellett az ünnepre egy pár litert, hogy mégis legyen egy kicsi a háznál. A mai napig sem mondtam meg az asz- szonynak, mi ís történt valójában, de megsejthetett valamit, mert a következő ősszel újra a verembe került a hordó, de nem engedeti többé krumpliért a verembe.. Antal Miklós s
