Kelet-Magyarország, 1960. május (20. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-10 / 109. szám

„Tudásunk legjavát:*“ Országos hírnévre törekszenek a nyírbátori színjátszók TÍZ ESZTENDŐS, de ismerik az egész környéken. Nyírbátor­ban, a járás községeiben, sőt, hiegyeszerte. Az apa Mus- kovsaki János általános isko- Sai tanár. Apja egy több mint harminctagú kollektívának, a nyírbátori földművesszövetkezet Színjátszó csoportjának. Hosz- szú évek fáradságos munkájá­val tanította „fiait”, mint ren­dező. , Sokat dolgoztak, hogy kitör­jenek az ismeretlenségből. S ez sikerűit is- December óta hét alkalommal mutatták be Nyírbátorban és a járás köz­ségeiben Dobozy Imre Szélvi­harát S meet, a Felszabadulási Kulturális Seregszemle kereté­ben eljutnak a Nyíregyházán megrendezésre kerülő országos színjátszó fesztiválra. — MILYEN REMf:NYrEKKEI, indulnak a fesztiválra? — Ezt szeretnénk megtudni Muskovsz- ki János rendezőtől. — Előbb talán néhány szót szólok a csoportról általában. Igen képzett és fejlett a kol­lektíva. S ami „ legérdekesebb, a többi színjátszó együttesek­től eltérően, mind túljutott hu­szonötödik életévén. Színját­szóink általában gyakorlott tí­pusfigurák. Talán még valamit a darab­ról. Dobozy: Szélvihar című há- romfelvonásos drámája igen nehéz fajsúlyú. S a rendező egyénisége is igen közel all a nehéz fajsúlyú daiabokhoz. S ez igen nagy mértékten előse­gíti a színjátszók munkáját is. — HOGY HÁNYADIK helyen végzünk? Ezt előre nem lehet tudni. Mindenesetre a fesztivá­lon tudásunk legjavát szeret­nénk adni. — Szólnék még néhány szót a jövőről is. Kultúrcsopor- tunk újabb két da abja. amit színre visz: Bródy Sándortól az Orgonavirágzás és Hunyaditól a Százszorszép szerelem. Lesz vele munka bőven, de meg­éri. .. Már csav néhány nap. s a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban kezdetét veszi az országos színjátszó fesztivál. Sok sikert a szerepléshez...! Csallany Tanácstag beszámoló Yitkán A vitkai községi tanács már­ciusi ülésén elhatározták, hogy minden tanácstag beszámolót tart körzetében az időszerű me­zőgazdasági feladatokról. Felvi­lágosító munkát is végeznek a fiatalok között, hogy m nél töb­ben maradjanak falun. A hatá­rozatnak megfelelően 31 körzet­ben beszélgettek a terme'oszö- vetkezeti tagokkal a tanácstagok. Június 5-én ünnepük a pedagógus napot Az idén június 5-én ünnep­ük hazánkban a nevelők nap­ját. A kilencedik pedagógus nap ünnepségeit a fővárosban és vi­déken részben június 4-én, szom­baton, több helyütt pedig va­sárnap, 5-én rendezik a Haza­fias Népfront. a tanácsok, a nő­tanács, a pedagógusok szakszer­vezetének helyi szervei, vala­mint a KISZ és a szülői mun­kaközösségek. A pedagógus nap alkalmából a kiefhelkedő mun­kát végzett nevelőknek kitünte­téseket adnak át, s országszerte köszöntik majd őket az isk' lák tanulói, a szülői munkaközössé­gek. Ünnepségek lesznek a fel­sőoktatási intézményekben is. Tagjelvéiel a Barabási Altami Gazdaság pártszer rezeiében 1959-ben V tagjelöltet vettek fel a Barabási Állami Gazdaság pártszervezetében. Az idén Be- | rényi Mihály tagjelöltfelvételét hagyták jóvá. Ferka Béla, Turó- czi Gábor és Illés Bertalan tag­jelölteket pedig taggá minősítet­ték, mintegy 8 hónapi tagjelölt­ség és jó pártmunkájuk alapján. Versenyezve termelne'* több burgonyát és kukoricát a vasmegyeri KiSZ-fiatalok Most nincs munka a burgonya- és kukoricaföldön, ue akad tennivalójuk a fiataloknak a dohányültetésben. (Foto: Hammel.) Távol az otthontól Szabolcsiak Kazincbarcikán Zakatol a hajnali munkásvo- yat. S míg feltűnik a kazincbar- :ikai hőerőmű óriási kéménye, a lupéban vájárok, csillések, kő- nűvesek, heggesztők, lakatosok leszélgetnek. Letelt a hétvége, önnek a szabolcsiak a műszak- a. A kunkorodö bajusz alatt még itt melegszik az asszony féltő bú- súcsókja, a nyak körül a kicsinyek ilelése. S így megy ez már évek óta. 3ÚCSÚ és találkozás, közben mun­ta, temérdek munka... | Olyan ez a város, mint távoli I képeslapokon a titok: kik élnek a modern, ragyogó lakóház-töm­bökben, a borsodi hegykoszorútól ölelt Sajó völgyében? A tiszta, széles utcákon mű­szakra siető bányászok, a vegyi­kombinátba igyekvő munkások között az ember lépten-nyomon szabolcsiakba botlik: — Rakamazi vagyok... — Penészlekről jöttem... — Mi újság Nyíregyházán?... Jobb lenne otthon S beszélgetés közben sok ha­jai dolog, probléma kerül elő. Ci erről, ki arról beszel, de najd mindegyikük ezzel fejezi >e: —• Jobb lenne otthon... Mikor ipülnek új üzemek Szabolcsban? la én odahaza megkereshetném tzt a pénzt!... Együtt élhetnék a saladdal... Ezzel fogadnak Herbolyabánya >ányász-szállójában is: — Jó itt, nagyon szépen kere- lünk. csak kár. hogy olyan mesz- ■ze vagyunk... A szobákban az éjszakások pi- íennek; alszanak, levelet írnak, »lvasnak, sakkoznak. Sorra jár­juk a földszintet és az emeletet. Ragyogóan tiszta, otthonos szo­bák, mindegyikben négy ágy, ka­tonás rendben. Már az első szobában hazaiak­kal találkozunk. — Szemáncsik József vagyok Napkorról. A tanbányában dol­gozom... — Kiss György csillés Nagy- kállóból. Több, mint 2000 forintot ke­res, s havonta látogatja szüleit. A szomszédban nyíregyházi is* merősre bukkntunk: Sallai La­josra, akinek családja a Csillag utcán lakik. Védekezzünk a kukoricamoly ellen Évente sok millió forint kárt okoz az egyik legjelentősebb nö­vényünk kártevője, a kukorica­moly. A kukoricaszárban, vagy tő­ben áttelelt hernyó május máso­dik felében bábozódik, ezért írja elő a 19 F. M. utasítás a kuko­ricaszár május 15-ig való kötele­ző hiegsemmisítését, vagy leg­alább félméter vastagságú föld­del való befedését. Az a tapasztalat, hogy ennek a rendelkezésnek a községi ta­nácsok sem szereznek mindenütt érvényt, mert igen sok paraszti portán ott díszeleg még a kuko- ricaszár, sőt egyes helyeken disz­nóól-fedelet, kerítést is ké­szítenek belőle. — Külfejtésnél vagyok, 4000 forintot is megkeresek. Csak a lányom, meg a kisfiam hiányzik; sokkal jobb lenne, ha munka után minden nap láthatnám őket... Igaz, otthon nem tudnék ilyen munkakörben elhelyezked­ni... Kocák István Ramocsaházárói a közlekedésre panaszkodik: — Kéthetente járok haza, csak az a baj, hogy rossz a vonat csatlakozása. Egy egész napot el­vesztek a haza és visszautazás­sal. Nem tudnának ezen segíteni? Mihalik Mihály vájár, akinek havi jövedelme több mint 3000 forint, ugyanazt kérdi, mint sok társa: — Mikor iparosítanak Sza­bolcsban? Ezt kérdi Máté János Nyíregy- egyházáról, Gyurcsik József Sza- kolyból, Fazekas István Balkány- ból. Jól keresünk Balogh György Vitkáról még hozzátesz valamit. — Tudjuk, hogy a mezőgazda­ság sok munkaerőt felvesz Sza­bolcsban. De mi munkások va­gyunk, szakmánk van, ezt csinál­tuk egész életünkben. Jól kere­sünk. megtaláljuk a számításun­kat, mindennel meg vagyunk elégedve — csak azzal nem, hogy messzire kerültünk otthonunktól. — Mi a terve a jövőre? — Várom, hogy hazakerülhes­sek. vagy ha otthon nem tudok ilyen jó munkára találni itt te- lepszek le, Kazincbarcikán. Múlnak Az évek. S közben épít­kezik. terjeszkedik Szabolcs me­gye is. Több szükség lesz itt is a munkáskezekre, mint valaha, s talán Balogh György. Kocák Ist­ván és Mihalik Mihály is haza­jönnek. De ha nem jönnek, s le­telepszenek a szép. új városban. Kazincbarcikán, ott. sem járnak rosszul. Hiszen nincs is olyan messze Kazincbarcika Szabolcstól, a közlekedés is javul majd. s lá­togatóba gyakran hazaiöhetnek. Mi pedig büszkék leszünk min­dig rájuk, akik szogralmas, or- ".zágépítö munkájukkal öregbítik megj'énk hírnevét... Győri Illés György A VASMEGYERI Micsurin Ter­melőszövetkezet tagságának több mint kétharmada fiatal. A fiata­los lendület az egész termelőszö­vetkezet munkáján meglátszik. Amikor hírét vették, hogy bur­gonya- és kukoricatermesztési verseny indul, ők ebbe a mozga­lomba is elsőnek kapcsolódtak be. Még április elején történt, hogy a szövetkezet KISZ-szervezete taggyűlés tartott, ahol az ifjúság egyhangúlag vállalta a 30 mázsás kukorica- és a százmázsás burgo­nyatermelési versenyben való részvételt. Erre a taggyűlésre meghívták a termelőszövetkezet párt- és gazdasági vezetőit is. Ölömmel vették tudomásul és adták beleegyezésüket a szövetke­zet" vezetői, hogy a fiatalok a kukorica és a burgonya felett védnökséget vállalnak. Még azzal sem elégedtek meg, hogy a szö­vetkezetükben versenyt hirdet­tek, hanem vetélkedésre szólítot­ták a járás valamennyi szövetke­zeti KISZ-szervezetét, a tiszate- leki Vörös Október Tsz fiatalsá­gát pedig .párosversenyre hívták. | EGY HÓNAPPAL a vállalásuk után még sok mindenről nem számolhatunk be, inkább arról lehet beszélni, hogy mit számíta­nak tenni. A KISZ-szervezet lel­kes titkára, Gazsó Pál, aki né­hány hónapja szerelt le a hon­védségtől, egyet-mást ugyan már az elmúlt hónapról is tud mon­dani. j '■ A kukorieaVetésnél elsősorban I arra vigyáztak, hogy megfelelő | mennyiségű magot vessen a gép, I mert a vállalásuk egyik alapja a holdankénti 18 000—20 000 tő i meghagyása. Agitációt folytattak annak érdekében, hogy minden tag vessen köztes babot a rá kimért területbe. A bab ugyan még a földbe nem került, de min­denki vállalta a termelését. A termés fele a tagoké lesz. A ku­koricát háromszor kapálják és negyedszerre gazolják. A BURGONYATERMELÉSBEN egy kis dicsekedni valójuk már­is akad. A korábbi években ka­pával vágott fészekbe ültették a burgonyát. Az idén kultivátorral húztak barázdákat és abba rak­ták le a gumókat. Más esztendők­ben a 35—40 centiméteres tőtá- voiságot soha nem tudták be­tartani. Most a gép után a fia­talok elég sűrűre rakták a bur­gonyát. A kapával a mélység is változó, azon túl pedig a sorok sem olyan egyenesek, mint a kultivátor után. Ezzel a mód­szerrel nemcsak jobb, hanem ol­csóbb munkát is végeztek. Hol­danként 0,25 munkegységgel ke­vesebbet fordítottak az ültetésre, mint a régi kapás módszer­rel. A 45 hold burgonyájuknál ez is 11 munkaegység megtaakrítást jelenti. NAGY GONDOT FORDÍTA­NAK a kapálásra és a vetőgumó szelekciós munkáira, de különö­sen készülnek a burgonyaszedés­re. Az a helyzet, hogy egy kicsit is gondatlan munkává] a 100—120 mázsás termés esetén a 4—5 szá­zalék földben maradása már igen tekintélyes mennyiség. A ver­senyen belül külön mozgalom a pontos betakarítás. így terveznek s ennyit tettek eddig a vasmegyeri fiatalok. A kezdet jó, majd a mérleg meg­mutatja őszre, hogy mennyire állták a szavukat. Cs. B. Budapesten járt negyven nyírtéit úttörő lakásukon a távoli barátokat. Megtekintették Budapest neve­zetességeit, ellátogattak a Népsta­dionba, színházi előadáson is résztvettek, valamint Budapes­ten kívül útközben megismerked­tek a Hortobággyal. Nem rég érkezett vissza falu­jában negyven nyírtéti iskolái „világjáró” körútjáról. Az elmull évek nyíregyházi, bükki és mát­rai kirándulásai után az idén Budapestre látogattak el, ahol a kerepesi úttörők látták vendégül A nyíregyházi városi nőtanscs anya1* és gyermekvédelmi bizott­sága május 12-én, csütör'ókön délután öt órai kezdettel a Jó­zsef Attila Művelődési Ház nagy­termében előadást rendez a ter­hesanyák részére. A terhesség .dőszakáról, a szülésről és a nőgyógyászatról dr. Hatdia Ist­ván kórházi adjunktus tart elő­adást. Minden érdeklődőt szere­tette! vár a városi anya- és cse­csemővédelmi bizottság. Hasznos előadás a terhes anyáknak /Vyíregyházán

Next

/
Oldalképek
Tartalom