Kelet-Magyarország, 1960. május (20. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-10 / 109. szám
Kollektív vezetés — tevékeny pátimunkával Megkezdődtek megyénkben az orosz nyelvtanfolyamok vizsgái B mezőgazdaságban bekövetkezett változások kedvező feltételeket teremtett a pártunkban is. Ezeket hasznosítva a pártszervezetek többségében ugrásszerű fejlődés történt: mozgalmas, tartalmas a gazdasági munkát jobban segítő, a tudatot, a gondol god ást eredményesen formáló politikai munka bontakozott ki. Nagy szerepe volt ebben a kollektív vezetés érvényesülésének is. A dögéi Zalka Máté Tsz-ben Bódi János elvtárs, a pártvezetőség egyik tagja úgy tud mindenről, intézkedik és cselekszik, mint a tsz párttitkára. A vezetőség munkájában érvényesüió összhang kedvezően befolyásolja a többiek munkáját is. Felelős- -•éggel dolgoznak. Nemcsak gazdasági Kérdések megoldásában segítenek, hanem fontos elméleti, politikai tanácsokkal is szolgának, könnyítik ... párton- kívüliek gondját. Az „enyém” helyett a „miénk” elv érvényesül. Tevékenységüket Falkusi Péter egyénileg dolgozó párton- kívüli így jellemezte: „szeretik egymást a tsz kommunisták. Egy nyelven beszélnek, egyformán dolgoznak. Szívesen beszélgetnek velünk is”, örvendetes ez a jelenség. A kollektív vezetés érvényesülése sok tényezőtől függ. Igen fontos, hogy a kommunisták végezzenek pártmunkát. Ahol 40—50 kommunita közül csak néhányan dolgoznak, nem érvényesül a kollektív vezetés. Mindenkinek legyen pártmegbíza- ,tása, azt becsülettel teljesítse. lA kállósemjéni Űj Élet Tsz-ben 9 párttag van. Mindenkinek van feladata. A közelmúltban Született párthatározat szerint i— töbek között — tíznaponként két kommunista felelős, hogy az állattenyésztésben rend legyen, ök korábban kelnek és segítésiek. A feladatok teljesítése növeli a közös iránti felelősséget, *z öntudatot. Ahol viszont a pártvezetőség tagjai sem tevékenykednek és másnak sincs megbízása, ott nem bontakozik ki a kollektíva ereje. ft ff jn a vezetés, ahol teret UH |U adnak a vitáknak, biztosítják az őszinte véleménynyilvánítást, meghallgatják a dolgozókat és, megvalósítható javaslataikat valóra is váltják. Bátorítanák fontos és kevésbé döntő kérdések elbírálására, dicsérik a kezdeményezést és nem marasztalják el azokat sem, akik a jó szándékot helytelenül fejezik ki. Ahol a pártrendezvényekre, összejövetelekre megfelően készülnek, előre tanulmányozzák pártszervezeteink á megvitatásra kerülő kérdéseket s időben tájékoztatják erről a kommunistákat is. A tu- zseri Rákóczi Tsz pártszervezetének minden tagja bekapcsolódik a közöst érintő vitákba. Hallatják véleményüket. Az őszinte légkör sok eredményt szült már. A többségünkben pártonkívüli és a közös 1 irányítását most tanuló vezetők a kommunisták segítségével eredményesen dolgoznak. A egyszemélyi vezetés megszüntetéséhez nem elég, ha a pártvezetőség csak a kommunisták véleményét veszi figyelembe. A pártmunka ugyanis nem öncél, hanem a dolgozókat szolgálja. S ha ez így van, érdemes figyelembe venni a többség a pártonkívüliek véleményét a fontosabb, döntések alkalmával. Így elkerülhető a melléfogás, biztosítható, hogy a többség akarata szerint helyesen határoznak. Ha a tömegek véleménye tükröződik egy-egy intézkedésben, szívesen dolgoznak megvalósításáért. Lónyán a pártvezetőség megvitatta - az állattenyésztés helyzetét. A vita előtt azonban meghallgatták a szövetkezet tagjait is. Az a döntés, hogy több silógödröt szükséges építeni, helyeslésre talált, elkészítéséhez százával láttak munkához. Ha viszont nem kérnek véleményt, könnyen előfordulhat vonakodás, kétségbe vonják a vezetőség döntésének helyességét. Ilyenkor előbb csak kevesen kifogásolnak, később az egész falura átterjedhet a huzavona. S ahol ez így van, ott a vezetőt joggal nevezik „kiskirálynak”. 3 ez akkor is előfordúlhat, ha a terv jó ugyan, de nem kértek előre véleményt, segítséget kivitelezéséhez. n kí|iJ||«|f és önbírálat Ilii didi őszinte légköre nélkülözhetetlen a kollektív vezetéshez. Ha jóindulatúan bírálják a hibákat és nem az ember ellen törnek, ha a segítőszándékú bírálatott elfogadj ák, kedvező helyzet alakul ki. Ha pedig visszaütnek a jogos bírálatért, ezzel lehetőség nyílik a talpnyalásra, a hajbókolásra és arra, hogy „lefelé” bírálnak ugyan egyesek, „felfelé” azonban csak hízelegnek. Ezt persze kiválthatja az is, ha egyesek hivatali beosztásukat is felhasználják a bírálat elfojtására. Sajnos, ilyen esetekkel is találkozunk még. S ahol ez így van, kritikátlanság lesz úrrá, ami szintén gátolja a kollektív vezetés évényesülé- sét; ha néha hangzik is el bírálat, az felszínes, semmitmondó s csak azért „bírálnak”, hogy mondjanak is valamit. Gulá- cson a volt párttitkár nemcsak szavakban verte vissza a bírálatot, hanem néha tettekkel is... El is szoktak a tsz tagok a bírálattól. Nem volt önbírálat sem, hisz a volt párttitkár csalhatatlannak, mindentudónak vélte magát, lenézte társait. Közömbösség lett úrrá. A sajátjukkal sem törődtek. Rombolt ez és tétlenségre kárhoztatott. J ermelőszövetkezeti ifjúsági brigád alakult Paszabon Jól sikerült KISZ-taggyűlésről számolhatok be, melyet május 3-án tartottunk meg. Megmutatkozott, hogy ha a fiatalok lelkesedésére számítanak, s bíznak bennünk, akkor ezt az ifjúság meg is hálálja. A paszabi termelőszövetkezetben megalakult KISZ-szervezet taggyűlésén valamennyi fiatal magáévá tette a pártszervezettől kapott feladatot, melynek az lett az eredménye. hogy megalakítottuk a téesz ifjúsági munkabrigádját és vállaltuk, hogy a harminc mázsás kukorica és a 100 mázsas burgonya termesztéséért folyó mozgalomba benevezünk. Méltóképpen kivesszük részünket a növényápolási munkából és a fásításból is.' A fiatalok már munkához is láttak, hogy ígéretüket valóra váltsák. Gégény Erzsébet KISZ-titkár Sok mindent úgy fogadtak el, ahogy elhangzott. Sok hiba származott ebből. A párttitkár leváltása uíán persze más szelek fújnak a téeszben. ffl komumislák ato£ vüliek akkor dolgoznak serényen, ha a vezetők szerények. Az öntelt tsz elnök így beszél: „Előleget osztok. Sok kukorir cát vetek. Szarvasmarhát hizlalok.” Ahol . így van, nem érzik a szövetkezetét magukénak, csökken a munkakedv. Az ilyen elnök, gazdasági vezető nem veszi észre, hogy az „osztok, vetek’1 és csak az ö érdemét dicsérő szavak mérgeznek, fékezik a kibontakozást. Ha azt mondanák: „osztunk, vetünk, hizlalunk”, a tsz tagok szívesebben dolgoznak. Ahol önteltség uralkodik, ott megsértik a pártdemokráciát is. Ez nemcsak abban nyilvánul meg, hogy megsértik a pártáiét lenini normáit, hartem abban is, ha nem tartják meg a pártrendez- vényeket, nem bízzák meg feladatokkal a kommunistákat és a pártvezetőség' tagjait, sem. Ahol önfejűén, a kollektívát megkerülve döntenek egyébként sokakat érintő kérdésekben, s kész tényék elé állítják • a kollektívát", , rendszerint melléfognak.. Csak a kollektiv vezetés következetes érvényesítésével .kerülhetők el azok a súlyos hibák* amelyek, nem is olyan régen bénították a kommunisták és pártonkívüliek kezdeményezését, munkáját, gátolták az életszínvonal emelését. i Nagy Tibor A Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei elnöksége az elmúlt évben 11 helyen szervezett megyénkben a felnőttek részére orosz nyelvtanfolyamot. A tanfolyam egy éves volt. Az ünnepélyes záróvizsgák már megkezdődtek. Egy nyírbátori. egy nyíregyházi és két nagyhalaszi tanfolyam hallgatói már megkapták a bizonyítványt A többi tanfolyamok vizsgát! májusban és június első telében rendezik meg. Május 13-án Nyír- j bátorban osztják ki a bizonyítványokat. A felnőtteken kívül az iskolás gyermekek részére is szerveztek orosz nyelvtanfolyamot. Pinkóczi Ferenc, a tuzséri Rákóczi Tsz építési brigádvezetőjének irányításával elkészült a nyolcvan férőhelyes sertéshizlalda, Egyelőre még csak 30 darab anyakocát vásárolt az ez év januárjában alakult termelőszövetkezet de később, még ez évben, 50 darab sertést állítanak hízóba Pinkóczi Ferenc élvtárs, a szöA dögéi Zalka Máté Tsz kommunistái becsülettel helytállnak a munkában. Varga Sándor elvtárs, a párttitkár már 130 munkaegységet, Bódi János elvtárs, a párt vezetőség íRgja 100 munkaegységet teljesített ebben az évben. Tavaly 52 forinttal fizettek egy munkaegységet. Az idén 55 forintot irányoztak elő egy munEz azt a célt szolgálta, hogy a gyermekek orosz nyelvtanból minél jobb eredményt érjenek el és a tanfolyamék segítették1 iskolai tanulmányaikat. Ilyen kisegítő orosz nyelvtarfoh am 8 helyen van megyénkben. Az MSZBT elnöksége azt tervezi, hogy az idén is megrendezik az iskolai szünidő alatt a jelentkező gyermekek részére a kisegítő orosz nyelvtanfolyamokat. Az elmúlt évi tapasztalatok azt igazolták, hogy szívesen vettek részt a tanfolyamon a gyermekek. Most a szülők is kérik, hogy ismét rendezzék meg nyári szünetben a tanfolyamot. vetkezeti pártszervezet titkára már közel 100 munkaegységet teljesített január óta. Felesége és fia, a 17 éves Ferenc is a közösben dolgoznak, s ketten nyolcvan munkaegységet teljesítettek. A hatgyermekes családapa szép keresetre számít. Egy munkaegységet 44,30 forinttal fizetnek zárszámadáskor. ka?gységre a termelési tervükben. Mivel azonban jól dolgoznak s ha az időjárás is kedvezőbb lesz a tavalyinál, ezt túl szeretnék szárnyalni. A kommunistákat szívesen követik a munkában a pártonkívüliek. A szövetkezet tagjai valamennyien becsületesen kiveszik részüket a közös munkából. Éviteneh a tuzséri Rákóczi T*s mesterei Az „illendöségi korok“ es az ész hétköznapjai NEMRÉG GYÜMÖLCSÖT vásároltam. Utcai árustól. Az almát újságpapírba csomagolta, úgy vittem haza. Otthon vettem. észre, hogy az újság az egyik egyházi lapnak égy régebbi száma. Hajtott a kíváncsiság, hogy beleolvassak. S míg az almát jóízűen fogyasztottam, át is futottam a lapot. Egyik oldalon azonban, egy kis polemizáló cikkecske ragadta meg a figyelmemet. A cikk az egyház és a természet- tudományok viszonyát feszegette s azt bizonygatta: „az egyház nem szabja meg kötelezően i híveinek tudományos nézeteit”. Olvasás közben villanásszerűen i jutott eszembe Gál.lei, Giordano Bruno és többen mások, akik áz inkvizjció áldozatai lettek — természettudományos nézeteikért. De, gondoltam, ma már a XX. században élünk, a rakétakorszak haina- lán, a világűr meghódításának küszöbén s ne hozakodjunk elő régi dolgokkal. Érdeklődéssel olvastam hát tovább. írre: „Az egyház minden egyes híve számára kötelezoer megszabja a hit és erkölcs dolgait, a dogmákat és parancsokat; ezeket vagy elfogadja valaki és akkor híve az egyháznak, vagy nem fogadja el, és akkor kívül marad az egyházon’. NYÍLT és VILÁGOS beszéd* Senkinek semmi beleszólása. Ez magánügy. Mindenki meggyőződése szerint alakítja -■ ki világnézetét: vagy iljet, vagy olyat. A különféle környezeti hatásokra formálódik az emberi ludat. De, bocsánat, ezt itt ne, mert a ..környezeti hatások" már túllépik a dogmák keretét. Ha sok is az idézet, folytassuk tovább; „A?t..., ami nem hit és ,erkölcs dolga, az egyház. .. nem szabja meg kötelező érvénnyel”/ Itt konkrét esetben a természettudományokról van szó. És folytatja: „Mindössze azt kívánja (a hívőtől) tartsa tiszteletben az „illendőségi köröket”: természettudományos vizsgálódásaiban ne lépjen fel teológiai igényekkel’. Enyhén szólva ez az utóbbi megfogalmazás eléggé teológiai. Egyszerűbben, itt arról van szó, hogy senki ne menjen természettudományos kí- váncsiskodással odáig, hogy megsértse a teológusok által „megszabott” dogmákat, egyházi parancsokat. EZ HÁT A FEJTEGETÉSEK VELEJE. Igen elgondolkoztató. Ugyan's szinte elképzelhetetlen egyetlen vallásos , ember is olyan, aki lépten-nyomen ne vétene eme dogmák ellen, amikor természet- és társadalomtudományos kérdésekkel találkozik. Mert nincsen egyel len természettudományos kérdés sem olyan, amely végül ne ellenkezzen a hit parancsaival. Hajdan — ismét hivatkozom Galile re — az egyház keserves halállal lakcltatta meg azokat, akik azt merték bizonyítani, hogy a Eö'd forog s nem a világegyetem közepe; Galilei össze akarta Toppantani a dogma eme bűvös körét — és el kellett pusztulnia. Számtalan ilyen példát lehetne még felsorakoztatni amikor a természettudományos kíváncsiságot drága árral, emberélettel kellett megfizetni. DE MARADJUNK CSAK a ma hétköznapi embereinél. Ezek az emberek vétenek a „hit és erkö-cs törvényei” ellen, ha a tujomanv os gyakorlat alapján elhiszik, hogy rakétákat bocsátanak fel a világűr kutatására, hogy a világmindenség megismerhető, h'-gy behatolhatunk az anyag legrejtettebb titkaiba s felszabadíthatjuk energiáikat. „Vétkét” követ el. ha keze munkájának csodálatos alkotásait nem egy „felsőbb hatalom” mindenhatósága közbenjárásának, hanem önmagának könyveli el. Érdekes a cikk által hozott példa^ amely szerint: „Teljesen közömbös például számára (az egyház számára), hogy ez, vagy az a híve a világegyetem tágulása, vagy zsugorodása mellett foglai-e állást”. Nos, alig hiszem, hogy a „közönséges” hívő bármelyik verziót is fogadja el, ne vétene az egyház törvénye * eben, amely kimondja, hogy a világ örök és változatlan és olyan, ahogy a legfelsőbb lény (eszme, Isten, szellem, vagv bármi) megteremtette. ÉS VÉGÜL, VANNAK-E OLYAN AGAI a természettudományoknak — amelyeket hívők és ateisták egyaránt művelnek — amelyek ne állnának végső fokon ellentétben az; egyházi törvényekkel? Nem, ilyenek nincsenek! Elég itt hivatkozni például a világmindenség kialakulására, az élet keletkezésére. Egyszóval, nem lehet ezt a két dolgot — az egyházi törvényeket és a természettudományt, még ha hétköznapi jelenségekről ;s van szó — ösz- szeilleszteni. összekovácsolni. Víz és tűz! Az pedig ugyancsak lehetetlen, hogy áz egyszerű emberek ne asszimilálják mágukban és ne érleljék meg a szemük előtt végbemenő természet- és társadalomtudományos jelenségeket... Samu András 2 Példamutató kommunisták a dogéi Zaha Máté Tsi-liea
