Kelet-Magyarország, 1960. május (20. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-08 / 108. szám
INGOVÁNY Csehszlovák film IZGALMAS, KALANDOS történetet dolgoz fel és egyben megrázó ISelctani drámát vis? a né'íő elé Dvorak, Rudolf Kakik és Kard Kachyna forgatókönyve. A cselekmény főszereplője Karel Zeman őrmester, aki 1948 februárját követő napokban érkezik még új szolgálati helyére, a Ira- tármenti kis faluba. A határőrség itteni alakulata kevés emberből áll, s a szolgálat igen kemény. Nap, mint nap ismétlődnek az illegális határátlépések, s a határőrök erőfeszítései eredménytelenek, mert a határnál húzódó mocsárvidék útját állja minden akciójuknak. Egy alkalommal azonban a Végi, dülede- ző kovácsmühelynél, a mocsár közelében lelőnek egy ismeretlen embert. Kiderül, hogy ő volt Kilián, az embercsempész. Azt beszélik, egyedül ő Lmerte a mocsáron átvezető utat, s halála végetvet a további csempészetnek. VALÓBAN ÜGY TŰNIK, hogy a határmenti kis faluban most ismét helyreáll a rend. Az élet megszokott keretek között zajlik. Az egyedüli újság, amelyről sokat beszélnek, a szövetkezeti bolt csinos vezetőnője, Marie Rysová és Karel Zeman őrmester barátsága. A fiatalasszony élete eddig nagyon magányos volt, mert férje egy autóbuszesete miatt a büntetés elől átszökött a határon. Éppen most, amikor Marie elhatározza, hogy Zeman mellett új életet kezd, hazaérkezik férje és kényszeríti, hogy az asszony is átmenjen vele a határon túlra. Vezetőjük az embercsempészek vezére, akiket maguk között a „Cseh erdők királyaiként emlegetnek- Zeman, aki eddig is az egyik legbátrabb J határőrnek hizonyult, most a csempészek leleplezésén túl. szo- reimesóárt is harcol. Az ő éberségének Hös?Ml?tő, hogy elfogják a csempészek egyik összekötőjét, s most már a „Cseh erdőit királya” sem menekülhet a határőrök elől. Marie azonban a mocsárban leli halálát. , MEGRÁZÓ és mindvégig lebi- lincselően izgalmas film az INGOVÁNY, melyet Karel Kachy- na jó művészi érzékkel, egyszerű eszközökkel, igen mértéktartóan, s nagyon érdekes és újszerű kifejezési eszközükkel rendezett. Minden dialógus, egyetlen szó monyt nyújt a filmben. A ha tárőrök mindegyike egy-egy kü lön típus, egyszerű emberek gyakran nyersek, de becsületesek és bátrak a helytállásban. Zeman sokrétű figuráját igen emberien kelti életre Jitú Vala, s Marie szerepében Jirina Sver- cová ugyancsak mélyen átélt, sokszínű alakítást nyújt A pénzügyőrben ismét viszontlátjuk régi ismerősünket, Jaroslav Mar- vent, akivel eddig főleg vígjátékokban találkoztunk. A neves csehszlovák színésznek ez az alakítása is szélesskálájú színészi képességeit bizonyítja. nélkül mag tudja teremteni a jelenet hangulatát és — mint maga is elmondja egyik nyilatkozatában, — ebben a színészek mellett a kellékeknek is nagy szerepe van. A jó,l kiválasztott szereplőgárda is értékes, művészi teljesítIGAZI KALANDOS film az INGOVÁNY, s ugyanakkor mély pszichológiai dráma, az igazsághoz hű és művészileg értékes. Olyan alkotás, mely méltóképpen képviselheti a csehszlovák film- művészetet a magyarországi Ünnepi Csehszlovák Filmbemutató műsorában. Á KITAGADOTT U árinan laklak az albérleti szobában. Mindhárman kőművesek, egy brigádban. Berci és Dénes még legényember, szatmári falvakból valók. Elemér városi, akkor fogadták magukhoz, mikor azzal jött hozzájuk, hogy elzavarta felesége a háziól. Kitagadta. Az asszony válni akar s a szerencsétlen ember bánkódik. Inkább csúszik tovább a lejtőn, minthogy megjavulna, Tudják róla ezt Bereiék, de hasztalan kérik, hogy emberelje meg magát. Elemér játssza a bohemet, iszik, meg kártyázik. Akkor is éjfél után vetődött haza. Bereiék ágyban voltak már, de várták, Megnyugodtak, mikor hallották, hogy a lépcsőn kopognak léptei. Elemér úgy bevágta az ajtót, hogy belerendült a fal is, mikor belépett. Megállt egy pillanatra. A szemei lobogtak. Lekapta saplcqját, csapzoit hajú fejéről és káromkodott. — Hogy az annya...! Kifosztottaki Berci rásápadt. Félrelökte kezéből az újságot, Dénes is felkönyökölt. — Kártyáztál? — Egy ideig nyertem, de végül leégtem — felelt Elemér megtörtén. Lelökte a ruháját és a sezlonra feküdt. De felugrott s hirtelen szuszogva járni kezde a szobát. Nehezen fújta ki a mérgét, s akkor Dénesék felé fordult. — Ha ilyen pofákat vágtok, elmegyek a háztól. I ndulatosan állt Berci elé. összeroskadt s végtelen keserűség, és megalázottság zuhogott szavaiból, ahogy mondta: — Higyjetek nekem. Ügy legyek boldog valaha is, nem fogok kártyát többé, a kezembe. Berci megbékélten fordult hozzá. — Aludj.., Ez jólesett. Lefeküdt, lekattintotta a villanyt és fejére húzta a takarót. Másnap korán távozott. Vasárnap volt. Nem jött haza délre, estére sem. Dénesék hiába várták. — Még valami kárt tesz magában. — mondta sötét arccal Berci. ■— Erre gondoltam én is — morgott oda Dénes — de csak van esze, s nem csinál ilyen marhaságot. Újságot olvastak, cigarettáztak, idegesen Várták Elemért. Nagysokára aztán valaki megrázta az ajtót, aztán az ablakot zörgette. Dénesék rosszat sejtve rezzentek össze. Kirohanlak kaput nyitni. Egy idegen férfi állt és a szomszéd tanító a hóna alatt fogva Elemért vonszolta magával. — Mi történt? meredtek oda Dénesék. —A kapa előtt találtam a földön — magyarázta a szomszéd — bizonyára sokat ivott. Dehúzták a szobába s a sezlonra fektették. Mozdulatlanul nyúlt el. A szeme besüppedt, szája szederjesre torzult és sápadt, megnyúlt arcán rángásoksok ugrándoztál:. — Már láttam illuminált-mér- gezettet, — szólt a tanító, mikor szemre vette — éppen olyan. Ajánlom, siessenek orvosért. Dénesék megkövültén álltak ott. — Megmérgezte magát! — hördült fel az idegen. — Meg hát, látni — bólintott a tanító. — Ne hagyjuk veszni a szerencsétlent! — szólt Dénes. — Ne hagyj itt, én is megyek. Becsukjuk a szobát. Még addig meghal itt a nyakunkon — mondta borzongva Berci. Magukra kapták ruhájukat és rohantak. Agyból rángatták ki az orvost s félig öltözötten vonszolták magukkal, betolták egy taxiba. — Hajtson, ahogy csak tud! A kocsi nekiiramodott s pár pillanat múlva már meg is állt. Mikor beléptek, Elemért alsóra- vetkőzötten találták. Beesett, sápadt arccal, de nyugodtan. A vetett sezlon szélén ült, U át ti? r— bámult J-J- bambán Dénesékre. ■— Hová csavarogtatok? — Mi? — sápadtak rá azok. — Orvosért. — Minek az? — csodálkozott Elemér. — És kinek? — Hát neked... — Nekem? Kutya bajom nekem! — tűnődött. — Ahá! Most már értem. Azt hittétek, bajom esett, ördögöt. Két külföldivel akadtam össze délelőtt a Sóstón. Jókedvükben valami kábító frászt itattak velem. Arra még világosan emlékszem, mikor a kapu kilincsét kerestem. A lábam egyszerre kiszaladt alólam. Aztán itt tértem magamhoz. S micsoda egy álmom volt...! Berciéi: keze ökölbe szorult. — Dögöltél volna meg... Nem volt elég a tegnapi? Most kidobhatjuk mi is a pénzünket...!!! Az orvos azonban futólag mégis megvizsgálta Elemért. — Fizessék ki a taxit, aztán szerezzenek valahol egy üveg bort, Kutyaharapást szőrivel! — mondta és nevetőn elköszönt. Verdék egymásra néztek, aztán neki Elemérnek. — Holnap szetheted a sátorfádat. S ha nem változtatsz a magatartásodon, jegyezd meg, a brigádból is kizárunk! Még sokáig veszekedtek. Lassan hajnal lett. Orosz András. Rá/tott Sándort RÜGYEK Csupaszon didereg a téli faág, s mint vak kezében a bot, fény leié tapogat. De amikor — mint az idén i* — tavaszra zendít valamely korahónap: pici zöld ablakokat, kissé még csipás, hunyori szemeket, kérdő-kutató rügyeket nyit a fa. A rügyek beröpüü k a fény palotáit és az árny barlangjait s fölcsapodó ágak csúcsain, mint fürge helikopteren utazva tudakoljak felhőtől, temetőtől, ember szívétől, zsenge füvekre éhes madártól: ez már az új tavasz? Váci Mihály: A jövő irgalmáért Emberek! Mind! Kik ha hiszitek, ölni tudtok, s kiket a kétség megöl; kik ezekért meghalnátok, de százezrek meghalhatnak aggódásotok felől. Gyötrők és ti meggyötörtek, egymást kínzók, gyűlölködve szeretők! Irigyel, imádói egymásnak, ti egymást várók, üldözők! Kik egyedül meghaltok, de együtt egymást ölitek. Magatokat sem bírjátok, s milliók közt boldog mégis lelketek. - i Ti vagytok egymásnak sorsa, végzete és istene ti vagytok legnagyobb csapás magatokra . és a lét ítéleteSzeretek köztetek élni, emberek! — és azt hiszem, nem fogok már ítélkezni, hogy kedvében félti ben mint segít magán az ember, s hogy éli át itt és ott és mindenütt ezt a sújtó, ezt a szálló, ezt a rámért életet, e szörnyűt és e gyönyörűt. Ügy él ahogy vágya űzi, s ahogy a Lét tereli. Én jövője irgalmába ajánlom és forrón, szívből megbocsátok már neki. Éljetek hát boldogan e világon: — talán lehet. Én próbáltam és tudom már: — nincsen ennél, nincsen semmi nehezebb! A nyirbogdányiak is készülnek a megyei színjátszó fesztiválra A Felszabadulási Kulturális Seregszemle járási bemutatói után május hetedikével kezdődik megyénkben a szemle megyei fordulója Kéken, Kisvárdán, Vásá- rosnaményban, Mátészalkán, Nagykállóban és Tiszalpkön, A megyei forduló .első seregszemléjére Kéken kerüí sor. Itt mutatkozik majd be újra a közönség előtt a nyíybpgdáoyi kultúr- ház színjátszó csoportja is. Az együttes mindössze négy éve, s eddig több alkalommal igen szépen szerepelt a járási bemutatókon. A csoport vezetője Vincze Sándor, aki a rendezői munkák mellett díszleteket is tervez a darabokhoz. A t-éki bemutatón Felkai Ferenc: Prineesszin című három- felvonásos darabjával lépnek színre. A közeljövőben pedig Oj- fehértón vendégszerepeinek. Az újfehértóiak színjátszó csoportja o«dig Nyírbogdányba látogat el Egri Viktor: Virágzik, a hárs című darabjával. 336 előadás, 8 filmvetítés « magyar-szovjet barátság jegyében Egyre kedvezőbb eredményekkel jár a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Magyar Honvédelmi Sportszövetség szoros együttműködése. A Magyar Honvédelmi Sportszövetség is hűséges ápolója és továbbfejlesztője a két nép barátságának. Ebben az évben január 1-től május 1-ig a felnőtt lakosság részére az alapszervezetekben 336 előadást tartottak: az |lőadások főleg a szovjet hadsereggel és mai felkészültségével, valamint a megye felszabadulási eseményeivel foglalkoztak, 188 előadás elevenítette fel SzabolcsSzatmár megye felszabadulását. A szovjet filmhéten kívül nyolc ünnepi díszelőadással filmvetítést tartottak az MHS szervezetek a Moziüzemi Vállalattal együtt, legutóbb Nyíregyházán az Aranyvonat című film »műsorra tűzésének. első napján, A film a magyar és szovjet nép barátságának állít örök emléket a Zalka Mátét megtestesítő István alakjában. Az iméntiében kívül a különböző szakkörökben rendszeresen foglalkoznak a két nép barátságának elmélyítésével. 7
