Kelet-Magyarország, 1960. május (20. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-07 / 107. szám

URAI ÖREGEK Hír: A csengeri tsz-járásban jól megoldották az öregek prob­lémáit. A helyes módszerek Urából terjedtek el a járási pártbizottság és a HNF se­gítségével. Máiiic 2-án a délutáni IrinjUO órákban találkoz­tam a falu öregjei közül első­nek a 71 éves Amoszán János bácsival. Kerek, felül csúcso- san begyürt kucsmát és gumi­csizmát viselt, ami a hűvös, la­tyakos időben elmaradhatatlan az uraiaknál. Amoszán bácsi las­san, méltóságteljesen közele­dett felém. Az első pillanatok­ban derűsen csillogott a szeme és észrevehető volt magatartá­sában a szatmári parasztot jel­lemző rátartiság. hetykeség bi­zonyos maradványa. Később, ahogy ecsetelte« élete sorát, mind fakóbbá vált a hangja: — Két tehénkével szántogat- tam eddig kis földjeimet... Tudjuk, ismerjük a kisparaszti sors küzdelmeit, azt a bizonyos „független” életet, amit egye­sek hangoztatni szoktak. Arno- szán bácsi beismeri: bár előbb szakított volna azzal a „füg­getlenséggel”. Tudta ö azt ma­gában addig is, dehát nehéz szakítani egy hosszú, megcson­tosodott életmód szokásaival. A múlt őszön aztán beadta a derekát, amit megkínozott a kis­paraszti élet terhe. Ráadásul megnyomorította jobb karját is a szekérkerék. Bántotta a te­hénkéket a légy, az éhség és futni kezdtek a rozoga szekér­rel. Egy barázdában aztán fel­borult az öreg meg alá került... — Nem tudtam vóna így bó- dogulni tovább. Itt meg akad nekem való könnyebb munka is. Próbálkoztam elébb a mező­őrséggel, de a derekam nem bírta a sok járást így osztán a lovakhoz tettek „éjőrségbe’T. Evvel még elvagyok, a javada­lomra sincs semmi panaszom... Mosolygó tST ’«.?£ elnökhelyettese dicsérte az öreg éjjeliőröket: — Az ellenőrzés mindenkor helyükön találta őket. Ébren és józanul látják el szolgálatukat. Jól megszolgálják ketten az egy munkaegységet... ★ — Idősebb Fehér János (70 éves) és idősebb Kákos László (77 éves) ketten egy pár „nap­pali őrszem”, ketten adnak egy emberszámot. így mutatta be a furkósbottal felfegyverkezett két öreget Mosolygó elvtárs. Olyan egyszerre mozognak, mintha árnyéka volna egyik a másiknak. Jani bácsi a beszé­desebb, váltig ő kommandíroz- za a nagybajszú Laci bácsit - is', akár egy öreg zupás a baka­cimboráját — Bajos, bajos — kezdte mindjárt a végén János bácsi. — Csak nem kezelik talán mostohán magukat? — kérdez­tem felélénkülve, hogy lám. mégse fenékig tejfel itt az öre­gek élete, van panasz, úgy lát­szik, csat szóra kell bírni őket. — fl halóságra meLa vezetőségre nem mondhatok rosszat, jól gondunkat viselik. Hanem azokkal van baj, akik tilosba csapják a jószágot. Csontos László, Őri Bálint, Aradi Zsigmond, meg a töb­biek. Megértem én üköt, én is vótam egyéni, de nem lehet szó nélkül elnézni, hogy a jó­szágok tönkre vágják a közös takarmányt. H szén mi is alig várjuk mán az első kaszálást. Megszólítjuk mi üköt eleget. igaZ-é — intett társára Jani bácsi — de nem hasznai Hát papírra teszem, oszt lássák a következményit.. De azért vóna egy indítványom az „öreg­ségi ellátásra” — fordult fe­lém hunyorítva Jani bácsi Egész évben 150 egységet is elérhetnék, de 120-nái tovább nem megyek, mert akkor oda a „nyugdíj”. Na meg kell a pihenés is azért. Éppen ezt kérdezem en: nrert nem ka­punk mi is táppénzt, fürdői beutalást, útiköltséget, mint az állami gazdaság dolgozói? Vita kerekedik, de a vége az, hogy Janos bácsi belátja: a tsz nem állami' tulajdonon alapszik, hanem közös, társas gazdaság, amelyben a magán- tulajdoni föld után földjáradé- kot fizetnek. A közös alap még csak mo6t van kifejlődőben Idővel ez olyan erős lesz. hogy jut belőle >. üdülésre, gyógyfürdőzésre is. Egyszerre nem lehet mindent, a mostani öregségi és munkaképtelenségi járadék is nagy lépést jelent előre. De mi beír áüvollakép: w pen az urai Hunyadi MTsz-ben az öregek problémáinak megoldása ? Az elnökhelyettes és a főkönyvelő tájékoztatása alapján így fog­lalható össze a lényeg: Az átszervezés befejeztével a tsz-ben külön bizottság ala­kult az öregek problémáinak tanulmányozására. Ennek so­rán 33 férfit és 21 nőt írtak össze, összesen 54 > személyt. Ezek között 28 olyan férfit és nőt találtak, akik- könnyebb munkákat még tudnak és akarnak is végezni. Részükre a közgyűlési határozat értel­mében havi 15 munkaegységet írnak jóvá, ha folyamatosan dolgoznak. Már eddig beállí­tottak 8 öreget mezőőrnek, akik kettesével látják él a szolgálatot. 7 öreget pedig éj­jeli. őrségre osztottak be az ál­latok mellé. Fejenként napi fél munkaegységet kapnak, de az éjjeli őrök csak minden má­sodik nap varinak., szolgálatban egymást felváltva. így a tény­legesen eltöltött .egész éjjeli­szolgálatért egy munkaegysé­get írnak jóvá. Ha bővül a munkalehetőség a többi 13 dol­gozni tudó öreg is beállhat a könnyebb, munkákba. 26 teljesen munkaképtelen öreg fejenként és havonta 4 munkaegységjóváírásban ré­szesül. Ezenkívül — anyagi helyzetüktől függően — havon­ta 50;—200 forint pénzsegélyt kapnak a tsz-től. Mind az 54 öreg és munka­képtelen megkapja az 1 kát. hold .háztáji földe’. Aki nem képes megművelni, azok részé­re a közösség dolgozik és ké> szén, házhoz szállítva kapják meg a terményt. Ezenfelül al­kalmi segítségben részesülnek, például 1—2 szekér gallyat kap­nak irtásból stb. Mindehhez1';:;:,, Zvä: ge. a havi, 260 forint öregségi és . munkaképtelenségi járadék, amelyet 29 férfi már kézhez is vett január 4-től visszamenő- ’eg. 21 nő kérelmező űrlapjá­val valami zavar történt az Or­szágos ''Nyugdíjintézetben. de már rendeződő!! » dolog és így a napokban ezek is felvehetik 5 hónapi járrylékukat. 4 sze­mély *Uami járadékban nem részesülhet.' mert azoknál csak kisebb jj'mérvű testi fogyatékos­ság ált fent. és. a korhatáron aluliak, de a tsz-től ezek is megkapják" a fentebb ismer* e- tett segítséget.. Ezekutáh . érthető, ha az urai öregek nem’ panaszkodnak. Éle­tük nyugodt, .biztos . mederbe érkezett Ezt ,hózta el .— töb­bek között -L a szocialista me­zőgazdaság győzelme az urai és a cséngeri járás valamennyi tsz-öregje .számár»;.. A fejlődés, a jövőt’.' perspektívája ezen a helyzetevé csali' javíthat. Vajon megtalálhatja-e ezt az életsorsol valamennyi öreg az egyéni gazdálkodás viszonyai között? Aligha! c s . f,, Zajlói Antal A nők akkor érzik igazán a megbecsülést, ha megfe­lelő helyet foglalnak el a ter­melésben és a közéleti tevé­kenységben. Ahhoz viszont, hogy a lehetőséghez képesá mi­nél többen bekapcsolódjanak a munkába a férfiak részéről több megértésre, ‘ : jóindulatra van szükség. S ahol ez így van, a r'fiiakkal egy vonalban dol­goznak;» nők is, A Tiszalöki Kossuth Tsz-tien. az asszonyok végzik a ’munka nagyrészét. Társadalmi munkával szinte újjávarázsolták központjukat. A nagyhalászi matracüzemben, a bútorlemez gyártásnál, a ken« derfeldolgozásban becsülettel helytállnak, s az üzem párt­ós gazdaságvezetői mindig biz­tosan számíthatnak a nőkre. Viszonzásul persze nem marad el a dicséret, a jutalom a ki­tüntetés az elismerés sem. Áp­rilis 4-én is több nő részesült jutalomban, kitüntetésben. A pyíregyházi ruhagyárban Perjé- si Károly szalagjában azonos értékű munkát végeznek a fér­fiakkal a nők s közösen osz­toznak a „Szocialista brigád” cím elnyerésében. l/ülönösen ott vannak szép eredmények, ahol a nőta­nácsok munkája tévén külön­böző mozgalmak keinek életre és valósulnak meg! A esengeri járásban több községben szíve­sen foglalkoznak nyugdíjügyek­kel. az idős tsz tagok életkö­rülményeinek könnyítésével, háztáji földjük művelésével. A besenyőd! tsz nőtágjainak kez­deményezésére minden szövet­kezetbéli asszony egy kotlóalj csirkével gazdagítja a közöst. A férfiakkal egv sorban 3200 darabra emelik így szinte máról, holnápra a közös barom­fiállományt, Az aranyosapáti tsz rőbrigádja — mert ilyen is sok helyen van már — ver­senyre hívta a járás többi ter­melőszövetkezeteiben dolgozó nőket a - jólét növeléséért. So­rolhatnánk tovább a példákat a mozgalmakra,vállalásokra vo­natkozóan. Ezek is bizonyítják azonban, hogy ahol a nőtanács megfélően foglalkozik a nőket érintő termelési és más vonat­kozású kérdésekkel, nemcsak a közösnek származik ebből hasz­na, hanem a családoknak is. A nők iránti bizalom és az '■* ezt viszonzó munka köl­csönös. Ebből fakad, hogy a becsületes helytállásért illően tisztelik a nőket. Kifejézésre jut ez abban is, hogy megfe­lelő körülményekét teremtenek munkájukhoz. A nagykállói Vi­rágzó Föld Tsz-ben már min­den szombat szabadnap a nők számára. A • geszterédi tsz-ben női szállást rendeztek be, hogy akiknek szügséges igénybeve- hessék azt. . Legtöbb helyen sza­vuk van a nőknek a vezetésben is. Ez is egyik fontos megnyilvánu­lása megbecsülésüknek. A do­hánygyárban Sóvári Jánosné újí­tással dicsekedhet. Javaslatát el­fogadták, bevezették, meg való­sították. Ugyanitt már hat éve élvezi a mechanikai fermentá­lóban művezetői beosztását Poko- raczki Júlia. Nagy Sándorné, ä Nyíregyházi. Háziipari Szövet­kezet elnöke már évek óta ve­zető s nem is akárhogyan dol­Vcrscdji'e hívjuk a illegve magvüzemi gv ifiuülcsterinelőit A Szabolcs-Szatmár megyei Nö­vényvédelmi Bizottság alakuló ülésén elhatározta, hogy a gyü­mölcstermelés növényvédelmének — különösen a pajzstetű és az amerikai fehér szövőlepke elleni védekezés — fokozása és ezzel az export-gyümölcs mennyiségi és minőségi növelése érdekében gyűr mölcstermelési versenyt szervez. A .juta'.omdíjakról a növényvé­delmi bizottság elnökének javas­ltára a Földművelésügyi Minisz­térium növényvédelmi szolgálata gondoskodik. A versenyfeltételek X. A versenyben részt vesznek azok a termelőszövetkezetek, amelyek nagyüzemi gyümölcsös­sel rendelkeznek. A versenyben a nagyüzemi gyümölcsös egész terü­letével részt kell venni. 2. A termett gyümölcs fajon­ként külön-külön, vagy összesen legalább 95 százalékban pajzstetü- tól és 90 százalékban egyéb kár­tevőktől mentes legyen. 3. A szüret idején amerikai szö­vőlepke sem a gyümölcsösben, sem a termelőszövetkezet területen, sem pedig a háztáji gazdaságok­ban nem lehet. E feltételek teljesítése esetén a termelőszövetkezet 30 százalékos növényvédőszer-árvisszatérítésben is részesül. Jutalomban azok a termelőszö­vetkezetek részesülnek, amelyek a ,fenti feltételeken túl a legjobb és a fertőzéstől a legjobban men­tes termést érik cl, valamint egy kát. holdra számítva a legjobb és legtöbb fertözésmentcs gyümöl­■ - ---I V- .« csőt adják át exporlra. A verseny jutalmai A szilvalcrmclés megyék kö­zötti versenyéten első helyezett termelőszövetkezet jutalma egy darab saroglyás permetezőgép, 13 ezer lorint értékben. A második helyezett termelő- szövetkezet jutalma egy garnitúra Kiss Bálint-féle permetezőgép, 63G0 forint értékben. A megyén belüli versenyben a féli almát termc’ő szövetkeze­tek közötti első helyezett jutalma egy darab Iíapidtóx II. permetező gép 68 ezer forint értékben. ■ A második helyezett jutalma: egy darab saroglyás permetezőgép, 13 300 forintos. A harmadik he­lyezett egy garnitúra Kiss Bálint- féle permetezőgépet kap, 6309 forint értékben. A megyében lévő legjobb mintakert jutalma egy garnitúra Kiss Bálint-féle permetezőgép. 6300 forint értékben. A megyén belül legjobb ered­ményt elért járás mezőgazdasági szakigazgatási dolgozói részére 5000—15 ezer forintig terjed a jutalmazás. A gyÜRiölestermelési verseny­ben való részvételt a termelőszö­vetkezetek a megyei tanács v. b. mezőgazdasági osztályának 1980. május 15-ig írásban jelentsék be. A bejelentésben fel kell tüntetni a termelőszövetkezet nevet, a kö­zös művelés alatt álló nagyüzemi gyümölcs területet cs helyét, va­lamint az arra vonatkozó nyilat­kozatot az elnök cs agronómus által aláírva, hogy a termelőszö­vetkezet a versenyhez csatlako­zik. A szilvatcrmclcs terén a leg« jobb mintakertért folyó verseny 1960. november 30-ig, az almater- mclésscl kapcsolatos verseny pe­dig 1960. december 15-ig tart. Felhívjuk megyénk termelőszö­vetkezeteit, csatlakozzanak a gyü­mölcstermelés! versenyhez! Megyei Növényvédelmi Bizottság. gozik: munkatársai szeretik, mert emberséges, hozzáértő, fi­gyelembe veszi a közös és az egyéni érdekeket is, S ezek a tények azt igazolják, egyre töb­ben dolgoznak becsülettel a nők közül. Tanúsítják, hogy társadalmunk megbecsüli, tisz­teli, elismeri s a férfiakkal egyenlően jutalmazza a nők munkáját, közéleti tevékenység gét. A z elmúlt másfél évtized ' említésre méltó eredmé­nyei ellenére is vannak még szűklátókörű vezetők, akik le­becsülik a nők szerepét A leg­utóbbi népszámlálás és me­gyénk statisztikai adatai is bi­zonyítják viszont, hogy a la­kosságnak több mint a fele nő. Ez a tény is arra kötelez ben­nünket, hogy az eddigíeknél fo- kozottabban törődjenek a nők­kel, tartsák tiszteletben munká­jukat, támaszkadjanak jobban tudásukra, képességükre, ügyes­ségükre. Különösen sok tenni­való van még a vezetésbe való bevonás területén. A bashalmi szövetkezeti asszonyok becsü­lettel dolgoznak a közösben, de egyesek arra való' hivatkozás- sál, hogy i.pozicióba” vágynak, elmarasztalják a nőket, s nem vonják be őket a • közös ügyek intézésébe. Ura községben a böl­csödéi felvételek alkalmával nem kértek véleményt a hely­beli nőtanácstól. ‘ Előfordul, hogy egyesek nem veszik fi­gyelembe a nők véleményét a munkaidő megkezdésére vonat­kozó döntések alkalmával. Az ilyen hibák fékezik a nők ké­pességeinek kibontakozását. I<’ gyesek nemcsak a nők , J munkáját, hanem javasla­taikat is lebecsülik, A tiszada- dai Szabó Istvánná azért pa­naszkodott, mert a . tsz veze’ői nem sokat törődnek a közös baromfiállomány megteremtésé­vel, pedig a nők szeretnék, ha lenne. Minden asszony szívesen járulna hozzá 5—10 darab két- , hónapos csirkével,, a közös állo­mány .megteremtéséhez. Tisza- eszlárról Szokolczai Ferencné azt kérte: vonják be a nőket is a szövetkezet erősítéséért végzett munkába. Áz őri tsz ve­zetői. nem létesítettek konyha­kertészetet. pedig a nők kérték Néhányan arra hivatkoznak, ho.gy a nők nem valók csak di­vatbemutatóra, táncra, háziasz- szonynak. Igaz, a nők részéről is van még javítanivaló. A na­pokban beállított a megyei nő­tanácshoz néhány fiatal, 16—18 éves lány — s mint ahogy ők mondták — „állást” szerettek volna vállalni. 4—5 .általános iskolai osztályt végeztek s en­nek ellenére kizárólag hivatali, vagy kereskedelmi munkát tar­tanak illőnek magukhoz Tsz- ről hallani sem akarnak. „Hogy gondolják! Mi a tsz-be?! Még mit nem!” Azt hiszik, megélni csak „állásban’, lehet s a kö­zösben nem. Vannak, akik vá­logatnak, követelőznek, „szájai­nak”. Mivel azonban ilyen ese­tek elvétve fordulnak elő, nem lehet és nem is szabad általá­nosítani ezeket a jelenségeket. Számoljunk velük s türelmesen küzdjünk megszüntetésükért. Nagy Tibor <2

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom