Kelet-Magyarország, 1960. május (20. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-06 / 106. szám
A Szovjetunió Legfelső Tanácsának új ülésszaka (Folytatás a t. oldalról.) Hruscsov kijelentette: életünk tényeivel, munkánkkal és sikereinkkel cáfoljuk meg a bur- zsoá politikusok és filozófusok hazugságát arról, hogy a kapitalizmus biztosítja a legmagasabb életszínvonalat. Hajónk nyolc óceánban fut ki és semmi sem tart minket vissza a kapitalizmussal folyó versengésben. Az emberek tudatában is mély és széles barázdát szántunk, megmutatjuk nekik, hog? nem a kapitalizmus, hanem a kommunizmus teremti meg az emberiség számára a legjobb élet lehetőségét — A Szovjetunió mindig a nemzetközi munkásosztály élharcosának tekintette magát — folytatta. — Az élet azt mutatja, hogy a Szovjetunió eredményesen hajtja végre ezt a megtisztelő, de rendkívül felelősség- teljes szerepét. Nem háborúval fogjuk terjeszteni a kommunizmus eszméit... A kommunizmus kézzelfogható sikerei mutatják meg az emberiségnek, hogy nincs más út az ember felszabadulásának, anyagi és szellemi szükségletének teljes kilcgíté- sére. \ Az imperializmus prókátorainak rágalmaira válaszolva' Hruscsov kijelentette: miként nem lehet tenyérre] eltakarni a Napot, éppen úgy nem lehet eltitkolni a népektől az igazságot. A kommunizmus igazsága minden akadályt leküzdve útat tör magának... Elérkezett az az idő, amikor a szocializmus és a kommunizmus az eddigi politikai és szociális előnyökön kívül egyre sokasodó anyagi és szellemi javakat is nyújt az embereknek. — A Szovjetunió ma már megteheti, hogy a nehézipar fejlesztésének lassítása nélkül eltörölje a lakosság adóztatását és növelje a közszükségleti cikkek termelését szolgáló beruházásokat. De egy percre sem szabad elhanyagolni a nehézipar fejlesztését, mert ez biztosítja, hogy ne térjünk le a lenini útról és ne hajoljunk meg a tőkés nyomás előtt. A Szovjetunió azért érhette el eddigi eredményeit, mert a kommunista párt szilárdan és rendületlenül végrehajtotta Lenin végakaratát a nehézipar elsődleges fejlesztéséről, hű maradt a leninizmushoz. Az első és legfontosabb kérdés: a leszerelés A szovjet kormányfő ezután a küszöbönálló négyhatalmi csúcs- értekezletről szólott. Kijelentette: a közéli múlt arra kötelez bennünket és háborús szövetségeseinket, hogy ápoljuk és védelmezzük a békét, végleg tegyünk pontot a háború után és biztosítsuk, hogy ne törhessen ki új háború, ne robbanthassanak ki világégést Hitler újdonsült utánzói. Az első és legfontosabb nemzetközi kérdésként Hruscsov a leszerelést említette. — Mi e probléma legradikálisabb megoldását: minden állam teljes leszerelést, a hadviselési eszközök megsemmisítését, a hadsereg feloszlatását javasoljuk — mondotta. — Igyekszünk meggyőzni tárgyaló partnereinket, hogy ez lenne a legjobb megoldás. Ha megvalósul az általános és teljes leszerelés, akkor éppen ilyen általános és átfogó ellenőrzést is lehet teremteni — mondotta. Második fontos kérdésként jelölte meg Hruscsov a nemet békeszerződés megkötését, s Nyugat-Berlin, az ellentmondások c veszedelmes csomópontja kérdésének megoldását. Emlékeztetett a Szovjetunió javaslatára: békeszerződést kötni a két fennálló német állammal és ilymódon végleg eltüntetni a második világháború maradványait Európában, rendezni a berlini helyzetet. Ha sikerül megoldani napjaink alapkérdéseit: a leszerelést és a német kérdést, beleértve a nyugat-berlini helyzet normalizálását, akkor a kelet-nyugati kapcsolatok megjavításának feladata magától megoldódnék — jelentette ki Hruscsov. Megjegyezte, hogy a nemzetközi enyhülés nem mindenkinek van ínyére. Vannak még olyan tevékeny erők Nyugaton, amelyek képtelenek megérteni, mennyire elengedhetetlenné vált a szocialista és a tőkés államok békés együttélése, mennyire esztelen minden olyan próbálkozás, hogy a jelen helyzetben folytassák a háborús szakadék szélén táncolás politikáját. Ügy látszik,, Bonnban nem tudnak belenyugodni a múlt háborúban elszenvedett vereségbe, ismét egy új háború kirobbantásának gonosztevő terveit szövögetik, még mindig a visszavágásról ábrándoznak és arra várnak, hogy semmivé tegyék a hitleri Németország megsemmisítésének következményeit. — Adenauer kancellár politikája arra irányul, hogy megteremtse a revans feltételeit, buzdítsa az új háborúra készülő re- vansistákat. Adenauer kancellár odáig ment, hogy a Szovjetunió térképére mutatva mennydörgi: ellenségünk a Szovjetunió. Ugyanígy bökdösölt a térképre annakidején az eszelős Führer is, és mindenki tud.a, hogy végezte — jegyezte meg Hruscsov. — A nyugati hatalmak közreműködnek Nyugat-Németország felfegyverzésében. Résztvesz ebben Francia- ország is, amelyet annakidején Hitler lerohant és amelynek éppen ezért leginkább kellene tartania''a német militarizmustól. Nagyon kockázatos politika ez és nyíltan meg kell monda‘nunk volt szövetségeseinknek: akarva, vagy akaratlanul, de sajátkezűleg harmadik világháborúra buzdítjátok a revansistákat, ha közreműködtök az NSZK felfegyverzésében. — Egyébként természetes — folytatta —, hogy a mai nemzetközi helyzetben, a fennálló erőviszonyok mellett a nyugatnémet fegyverkezés önmagában véve nem jelent nagyobb veszélyt. Azonban Nyugat-Németország egymaga is kirobbanthatja a fegyveres összeütközést és belekeverheti a nagyhatalmakat. Gyakorlatilag máris erre irányul Nyugat- Németcrszág jelenlegi politikája. Adenauer kancellár a revansisták kedve szerint foglal állást, amikor ellenzi a békeszerződés meg kötését és Nyugat-Berlin szabad város megteremtését. Hruscsov hangoztatta, hogy a nyugat-berlini kérdés megoldása minden németnek, ds elsősorban a Német Demokratikus Köztársaság lakosainak érdeke. A nyugatberlini helyzet más európai népeket is aggaszt, mert ezek a népek — helyesen — feszültségi gócot látnak benne. Arról sem szabad megfeledkeznünk — folytatta —, hogy a nyugati csapatok nem a nyugat-berlini lakosság kérésére, hanem a szövetséges hatalmak megegyezésének értelmében tartózkodnak Nyugat-Berlin- ben. — A körülmény minden jogalaptól megfosztja azokat a próbálkozásokat, hogy a nyugati csapatok nyugat-berlini tartózkodását a nyugat-berlini lakosság véleményétől tegyék függővé. Nyugat-Berlin kérdésének egyetlen helyes megoldása a szabad vá"os megteremtése — hangoztatta Hruscsov. . A csúcsértekezlet előtt» nemzetközi helyzetről Ezután áttért a csúcsértekezlet előtti nemzetközi helyzet értékelésére. Mint mondotta: — Partnereink legutóbbi lépései, nyilatkozatai és egyes cselekedetei sajnos egyelőre kevés reményt nyújtanak arra, hogy kormányaik valóban kézzelfogható megoldásokat kutatnak. — így például az a benyomás alakult ki; egyes amerikai vezető körök még nem látták be, hogy szükséges a feszültség enyhítése és a vitás kérdésék tárgyalásos megoldása. Herter, Nixon, Dillon és több más politikus legutóbbi beszédei rossz jelként hatottak. Ezek a pol.ti- kusok nem éppen reménytkeltően szóltak a május 16-án kezdődő tárgyalások előtt. Sajnos, még borúsabbá teszi a helyzetet, hogy az Egyesült Államok elnöke helyeselte ezeket a beszédeket. Hasonlóképpen sajnálatos Eisenhower elnök ama szándéka, hogy hét napra kcrlátczza jelenlétét a csúcsértekezleten. Hruscsov utalt rá, hogy ebben a kérdésben levelet váltott Eisenhower elnökkel. Mint mondotta, a szovjet emberek véleménye szerint ma mindenkinek legfontosabb dolga a béke megszilárdítása, a háború elhárítása. Ha pedig valaki jóelőre korlátozza jelenlétének idejét a legfontosabb tárgyaláson, ez azt mutatja, hogy nem tanúsít kellő figyelmet az ott megvitatásra kerülő kérdések iránt. Nixon alelnöknek a csúcsértekezleten való résztvételéről Hruscsov a következőket mondotta: — Nehéz elhessegetnem azt a benyomásomat, hogy N.xon úrnak kisebb gondja is nagyobb a vitás kérdések tárgyalásos megoldásánál, a feszültség, a hidegháború és a fegyverkezési hajsza megszüntetésénél... Attól tartok, hogy ha Nixon úrra bízzák a tárgyalások folytatását, valahogy olyan helyzet alakulhat ki, amit a közismert népi mondás így fejez ki: „Kecskére bízzák a káposztát”. ' — A genfi atomértckczlet cs a leszerelési értekezlet eddigi menete szintén nem tanúsítja a nyugati hatalmak megegyezési készségét, sőt, mi több. az utóbbi id >ben egyenesen provokációs cselekményekre került sor. ljIuc.sov a szovjet kormánv mászból ismertette a Legfelső Tanács képviselőivel az amerikai agresszív cselekményeket. Mint közölte, amerikai repülőgépek megsértették a szovjet határt és berepültek a Szovjetunió légiterébe. Az utolsó előtti agresszív cselekményre április 9-én került sor, amikor egy amerikai repülőgép Afganisztán felöl lépte át a szovjet határt. Nyilvánvaló, hogy ebben a határsertésben nem a baráti Afganisztán a ludas. — Meggyőződésünk, — folytatta Hruscsov — hogy ez az amerikai repülőgép valahol Törökország, Irán, Paksztán területén, tehát az agresszív CENTO tömb területén szállt fel. Az ilyen agresszív határsértések nem valami jó előkészítői a csúcsértekezletnek — mondotta. — Második agresszív cselekményként május elsején 5,36 órakor amerikai repülőgép behatolt a Szovjetunió légiterébe. A gépet lelőtték. Éppen úgy megsértette a szovjet államhatárt, mint az április 9-i repülőgép. — Az összes adatok tanulmányozása után a szovjet kormány erélyesen tiltakozni fog az Egyesült Államoknál és figyelmeztetni fogja: hasonló agresszív cselekmények megismétlődése esetén fenntartja magának a jogot, hogy kellő intézkedésekkel megvédje a Szovjetunió biztonságát mondotta Hruscsov, majd így folytatta: — Azt hiszem, senki Síjm kételkedik benne, hogy van mivel válaszolnunk. Igaz ugyan, nincsenek szüntelenül köröző bombázógépeink, amelyekről többször beszéltek amerikai hivatalos személyek, de vannak ügyeletes . rakétáink, amelyek pontosan és elháríthatatlanul célba találnak, mégpedig biztosabban, mint a járőrszolgálatos repülőgépek. Hruscsov ezután legkomolyabban figyelmeztette mindazokat az országokat, amelyek agresszív erők rendelkezésére bocsájtják területüket. A Szovjetunióba behatolt amerikai repülőgép ügyét egyébként felvetik a Biztonsági Tanácsban is, mert az ehhez hasonló cselekmények igen nagy veszedelmet rejtenek magukban. Az amerikai agresszív imperialista erők az utóbbi időben igen buzgón igyekszenek meghiúsítani^ a csúcsértekezletet, vagy legalábbis megakadályozni a világszerte várt megegyezést. A csúcsértekezlet előtt „beütemezett” agresszív cselekményekkel nyomást akarnak gyakorolni a Szovjetunióra, vélt katonai fölényükkel meg akarják ijeszteni a Szovjetuniót, hogy ezzel gyengítsék elszánt harcét az enyhülésért, a hidegháború és a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért. — Megmondhatjuk azoknak az uraknak, akik ezt a repülőgépet küldték, hogy bennünket hidegen hagynak próbálkozásaik, amelyekkel térdre akarnak kényszeríteni — folytatta Hruscsov. — A Szovjetuniónak módjában áll visszavágni mindazoknak akik nyomásukkal az agresszprnak ■ kedvező megoldást akarnak elérni. 1 Hruscsov kijelentette, nem úgy értékeli az amerikai repülőgép határsértését, mint a háborúelőtti erőpróbát és támadás céljából végzett katonai felderítést, hanem mint olyan katonai felderítést amelynek célja az idegek feszítése, s amely arra irányul, hogy a Szovjetuniót visszavessék a hidegháborús állapotba. Mindez azért történik, hogy a hidegháború széttöredezett jegének darabjait ne engedjék elolvadni, újból összefagyasszák, s ismét visszatérhessenek a feszültség állapotába, s így az imperialisták adóikkal nyugodtan fosztogathassák a népeket, folytathassák a fegyverkezési versenyt és háborús félelemben, engedelmességben tartsák a népeket. — A Szovjetunió — folytatta Hruscsov — ismét felhívja az Egyesült Államok kormányát, hagyjon fel a hidegháborúval, szüntesse meg provokációit más országok ellen. Méíy meggyőződésem, hogy az amerikai nép. kivéve bizonyos imperialista, monopolista köröket — békét akar és barátkozni akar a Szovjetunióval. Mi is ezt akarjuk. De az agresszív cselekményeknek az amerikai népet is nyugtalanítaniuk kell. Hangoztatta, hogy a szovjet kormány békés együttélés világos és következetes lenini politikáját folytatja. A Szovjetunió mindent megtesz, hogy megtalálja a vitás kérdések tárgyalásos megoldásának módjait. A Szovjetunió tiszta szívvel, jó szándékokkal készül a párizsi csúcstalálkozóra és minden erejét latba veti, hogy kölcsönösen elfogadható megegyezést érjen el. A küszöbönálló csúcsértekezleten nagy erőfeszítéseket kell tenni az egyetemes béke megszilárdítására. Az értekezlet résztvevőinek feladata, hogy megteremtsék az egészségesebb és valóban békés nemzetközi kapcsolatok alapját — fejezte be beszédét Hruscsov. Közlemény as SZKP Központi Bizottságának üléséről Felhős idő Várható időjárás péntek estig: túlnyomóan felhős idő, főként a Dunántúlon többielé esővel. Mérsékelt északkeleti, keleti szél. A nappali felmelegedés délnyugaton kissé fokozódik, máshol alig változik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet: a nyugati megyékben 15—16, máshol 18—21 fok között. Távolabbi kilátások: a hét végén melegebb idő, záporokkal, zivatarokkal. Moszkva, (TASZSZ): Május 4- én ülést tartott a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Az ülés megvizsgálta a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszakával kapcsolatos kérdéseket és néhány szervezeti kérdéssel foglalkozott. Az SZKP Központi Bizottságának elnökségi tagjaivá választották Alekszej Koszigint, Nyikolaj Podgornijt és Dmitrij Poljansz- kijt. Averkij Arisztovot, az SZKP KB elnökségének tagját és Pjort Poszpelovot, az elnökség póttagját felmentették az SZKP KB titkári tisztsége alól, mivel az SZKP Központi Bizottságának OSZSZSZK-irodá.ában végzett munkájukra kell összpontosítaniuk figyelmüket. A Központi Bizottság felmentette Nyikolaj Ignatovot, az SZKP KB elnökségének tagját a Központi Bizottság titkári tisztsége alól, mivel kinevezték a Minisztertanács elnökhelyettesévé. A Központi Bizottság felmentette Jekatyerina Furcevát, az SZKP KB elnökségének tagját az SZKP KB titkári tisztsége alól, minthogy kinevezték a Szovjetunió művelődésügyi miniszterévé. A Központi Bizottság Frol Kozlovot az SZKP KB elnökségének tagját az SZKP KB titkárává választotta. Nyikolaj Beljajevet és Alekszej Kiricsenkót felmentették az SZKP KB elnöki tagsága, illetve az SZKP KB titkári tisztsége alóL 5
