Kelet-Magyarország, 1960. május (20. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-06 / 106. szám
Á Szovjetunió Legfelső Tanácsának új ülésszaka 1959: a kimagasló eredmények esztendeje (eafytaéás *7 1. oldalról). — Hazánk ma a világ egyik legerősebb gazdasági hatalma, az emberiség haladásának világító fáklyája, a szabadságukért és függetlenségükért harcoló népek megbízható szövetségese és barátja, a béke és a barátság támasza — folytatta Hruscsov. — A szovjet állam fejlődésének gazdag tapasztalatai azt b zonyít- ják, hogy népűnk az egyedül helyes utat: a kommunizmus építésének útját választotta és gyö- aelmesen halad a lenini úton. — Soha, egyetlen évben sens fejlődtünk oly sokat, mint 1959-ben, a hétéves terv első évében, jóllehet, hazánk mindig gyors ütemben haladt — mondotta Hruscsov, — s 1959-et a termelőerők gyors fejlődésében, a kommunizmus anyagi és technikai alapjának megteremtésében elért kimagasló eredmények esztendejének nevezte. \ — Minden okunk megvan annak feltételezésére, • hogy az idén sem lassul, sőt esetleg meg is gyorsul az ipari termelés fejlődésének üteme 1959-hez képest. Ez év első négy hónapjának eredményei azt mutatják, hogy a hétéves terv második évének Hruscsov bejelentette, hogy 1960. április 1-én már 16 millió szovjet dolgozó tért át hét-, illetve hatórás munkanapra. Ez év .-végéig valamennyi dolgozó áttér a rövidített munkanapra. 1964-ben pedig megkezdik a hat-, illetve ötórás munkanap bevezetését. A szovjet dolgozók munkanapja lesz a világon a legrövidebb. Ez a dolgozók kiemelkedő szociális vívmánya. A munkaidő csökkentésével sehol sem csökken a bér, sőt a legtöbb iparágban emelkedik is, különösen az alacsonyabb fizetésű dolgozó rétegeknél. A kommunista párt és a szovjet kormány azért tett és tesz ily sokat a nép éleiének megjavításáért, mert ebben látja egész tevékenységének legfőbb célját. A szovjet kormányfő hangoztatta, hogy egyetlen tőkés orfeladatait sikeresen teljesítik. Egyre nagyobb lendülettel fejlődik a kommunista munkabrigä- dok mozgalma. — Az Egyesült Államokkal folyó békés Versenyben a mi oldalunkon lesz a győzelem — folytatta. — Ezt mutatiák a szovjet nép eredményei »7 ipar. a mMKígazdaéát*. a tudomány és a. t-e-hnika fejlesz'ásében. ezt -to- nósítják a .szocialistái: építő raun- te tapasztalatai. Ma . már a szocializmus .gyűlöletéitől h rhedt embere'* sem tagadhatják, hogy reális a legfejlettebb, országok utolérését és felülmiílását előíró eétly tűzésünk. A szovjet kormányfő ezután elmondotta, hogy a nemzeti jövedelem; ;1953%9 z kérést .1.»-szeresére emelkedett. ami huszonötszörös növekedést .jelent 1913- hoz képest:; A Szovjetunióban a nemzeti jövédélem ^háromnegyed része a dolgozók egyéni szükségleteit fedezi, egyrféjgyed része pedig a termelés Mvítésát es a társadalom egyéb szükségleteit szolgálja. A t&pvjitír, -munkásság reálbére 1959-ben elérte az 1940. évi bér kéfezéreSé’t. 1953-tól 1959-ig 45 százalékkal emelkedett a munkások. 64 százalékkal n ro Cl rnecf szág kormánya sem képes olyan mélységesen humánus intézkedésekre, mint az életszínvonal szüntelen emelkedésének biztosítása, az ingyenes és egyetemes társadalombiztosítás, a fizetett szabadság, az ingyenes oktatás, az ingyenes orvosi ellátás bevezetése, a dolgozók teljes foglalkoztatottságának biztosítása. Ha a kapitalizmus ezt „megtenné, megszűnne kapitalizmus lenni, — .jelentette ki. Hruscsov bejelentette, hogy a szovjet tervező szervek kidolgozzák a Szovjetunió húszéves távlati gazdasági és kulturális fejlesztési tervét. Ez a terv példátlanul gyors haladás távlatait nyitja meg a kommunizmus építésében — mondotta. Mindég feltételünk megvan ahhoz, hogy a szovjet nép a közeljövőben még jobban. még gazdagabban _és még vidámabban étjén. -? á ..... Megjegyezte,' hogy a munkabér nem meríti ki mindazt, amit a szocialista társadalom egyes embernek nyújt. Igen fontos, hogy növekednek azok a társadalmi alapok, amelyekből a dolgozók alacsony bérű, jó lakásokat építenek, biztosítják a dolgozók üdülését, ingyenes orvosi ellátását. az - óvodák, bölcsődék, kulturális és szociális intézmények hálózatának bővítését. Hangoztatta, a társadalmi fo-1 gyasztási alapok további bővülé- i se azt 'eredményezi, hogy mind j érezhetőbbé válik a kollektívig- j n.us a mindennapi életben, a' munkában, az emberek kapcsolatában. A kommunizmus ezzel ors’ig-yilág előUy megmutatja! magasztos.humanista elveit, amelyeknek lényege: gondoskodás az ember, boldogulásáról. > . * Hruscsov hangoztatta, hogy a tőkés • rendszerben nem valósulhat meg a dolgozók ősrégi álma- az adók eltörlése. A kapitalizmus valamennyi fejlődési szakaszán fokozta a lakosság megadóztatását. Különösen az imperializmus korszakában emelkedtek az adók. mert példátlanul megszaporodtak a ' hadikiadások, és felduzzádt az' államapparátus. Hruscsov több adattal mutatta ki, hogy az adók emelkedése és a dolgozók jövedelmének csökkenése a’ kapitalista társadalom fejlődésének törvényszerűség«.. A szovjet kormányfő ezután hivatalos adatokkal bizonyította, hogy a lakosságtól szedett adók a mai kapitalista államok bevételének túlnyomó részét alkotják. Az 1958-59 költségvetési évben az adóbevételek (a nagytőkés cégek jövedelmi adóit nem számítva)* a következő arányban szerepeltek a tőkés államok költség- vetési bevételeiben: Egyesült Államok — 70 százalék; Anglia — 75 százalék ■, Franciaország — 73 százalék; Olaszország — 88 százalék ; Nyuga.t-Németország —- 77 százalék. . Az adcfillérekből származó mesés bevételeket elsősorban katonai célokra fordítják. A folyó költségvetési cvben az i Egyesült Államok katonai kiadásai* a szövetségi költségvetés kiadási oldalának 58,3 százalékát, a főként fegyverkezési célú allamkölcsönökkel együtt pedig több mint 70 százalékát teszik ki. Az év végéig minden szovjet dolgozó áttér a rövidített munkanapra Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország költségvetéseit össze sem lehet hasonlítani a tőkés országok költségvetésével. Ennek oka a két társadalmi rendszer ellentétes voltából, a szocialista és a ■ tőkés állam funkcióinak különbözőségéből származik. Minden túlzás nélkül elmondhatjuk — folytatta, — hogy hazánk költségvetésének szilárdságát bármely tőkés ország megirigyelhetné. A szovjet költségvetés stabilitását mutatja, hogy a bevételi oldal mindig meghaladja a kiadási oldalt. A szovjet költségvetés a békés gazdasági és kulturális építést szolgálja, kiadásainak csaknem négyötödét a népgazdaság fejlesztésére, a nép anyagi és kulturális színvonalának növelésére fordítják. A Szovjetunió költségvetéséről szólva Ifruscsov hangoztatta, hogy egyre csökkentik a honvédelmi előirányzatokat. 1960-ban mindössze 12,9 százalékot, míg 1955-ben 19,9 százalékot költöttek a védelem szükségleteire. A fegyveres erők újabb jelentős csökkentése lehetővé teszi, hogy tovább mérsékeljék a költségvetés honvédelmi előirányzatait is. A szocialista népgazdaság jövedelme rendszeresen emelkedik és 1960-ban 703 milliárd rubelt tesz ki, ami a költségvetési bevételek 90.9 százalékát fedezi. A költségvetés népgazdasági előirányzata az idén két és félszeresét teszi ki az 1950. évi előirányzatnak és 5,6-szer múlja felül az 1940. évi adatot. Jelenleg a Szovjetunió rendelkezik minden szükséges tartalékkal ahhoz, hegy már .az idén megkezdje a munkások és alkalmazottak adóztatásának megszüntetését. Az adó aránya a költségvetési bevételekben eddig is következetesen csökkent. A második világháború óta hozott intézkedések következtében a lakosság már eddig is 13 milliárd rubellel kevesebb adót fizet évente. Megszüntették az államkölcsön kibocsátását, a kötelező beszolgáltatást. Mindez számottevően megnövelte a lakosság jövedelmét és a takarék- betétek gyors gyarapodását eredményezte. Csupán két év alatt 20 mil- I liárd rubellel növekedtek a I takarékbetétek: jelenleg több j mint 50 millió bctéttulajdn- nos 105 milliárd rubelt tart takarékban. — A Minisztertanács — folytatta Kiuscscv — javaslatot dolgozott ki a kereseti adó fokozatos megszüntetésére és az erről szóló torvc.iyjavarl.V.ot bcryú.t- ja a Legfelső Jánácsnsk. Az adók teljes megszüntetéséhez időre van szükség, mert figyelembe kell venni az állam lehetőségeit. Ez év cktíber 1-töl 1935-ig s aka zenként kell megvaló- s tani _ az a:l ízíatás megszün- ‘z'. 'ü'íi. Először az a acsonyabb kereseti dogoz >k adóiról mond le az állam. A törvényjavaslat adómentessé eszi a havi 2 ezer rubelt el nem érő kereseteket. így a mup- iíciSOic és aikal.nr.zc .ak 99,4 százaléka magasabb fizetést kap majd kézhez. A 2 ezer rubelt meghaladó tize esek adóztatását úgy szüntet k meg, hogy a fizetés összegét az eddigi adó összegével csökkentik, tehát ezek a dolgozók változatlan keresetben részesülnek. A, keresti adó teljes megszüntetése után 59,4 millió dolgozó keresete az eddigi adó összegével, néhány millió dolgozó keresete az eddigi adó felével növekszik. kisebb létszámú dolgozó réteg keresete pedig nem emelkedik. A kereset! adókkal egyidőben megszüntetik az agglegények és a kiscsaládos állampolgárok megadóztatását is. A munkások és alkalmazottak jövedelme az adóztatás megszüntetésének eredményeképpen 1966-ig körülbelül évi 74 milliárd rubellel emelKeaik. Az adót? megszüntetésével egyidőben foh - nak a XXI kongresszus által előirányzott intézkedések a minimális bérek emelésére is. Az adók eltörlése azt is szolgálja, hogy csökkenjen a különbség az alacsony és a magas fizetések között. — A szocialista társadalom dolgozói munkabérének kiigazításáról beszélünk — mondotta Hruscsov, — de ugyanakkor a leghatározottabban ellenezzük az egyenlősdit. A bérszínvonalak közelebbhozásának politikáját kell folytatnunk, arra kell törekednünk, hogy csökkenjen a szakadék a dolgozók bérezésében azáltal, hogy a? alacsony fizetésű munkások és alkalmazottak kategóriáit, közelebb visszük a közepes fizetésűikhez, a közepes fi- zetésüeket pedig a legmagasabb tízelccüekhez. Ez helyes, igazságos út és meg fogja teremteni a feltételeket szocialista társadalmunk minden tagja számára a munka ösztönzéséhez. A mezőgazdasági lakosság háztáji gazdaságának megadóztatásáról szólva Hruscsov kijelentette, hogy ezt az adót átmenete leg fenn kell tartani, mert bizonyos szerepet játszik a kolhozok munkafegyelmének megszilárdításában. a kolhozisták jövedelmének szabályozásában. Idővel a kolhozok (öveaelme még nagyobb mértékben fokozódni fog, s ez lehetővé teszi, hogy még teljesebben kielégítsük a közös gazdaság szükségleteit és a kolhozisták egyéni szükségleteit egyaránt. Eközben egyre csökken majd a háztáji gazdaság szerepe, s így megérlelődnek a feltételek a mezőgazdasági adó eltörlésére is — mondotta. A szovjet kormányfő hangoztatta. hogy az adók eltörlésével a népgazdasági felhalmozás lesz az állami bevételek egyetlen forrása. Ezért lankadatlan erélv- lyel harcolni kell a termelés további növeléséért, a termelékenység fokozáséért, az önköltség csökkentéséért, a gazdaságos termelésért és a tartalékok teljes kiaknázásáért. Ezzel kapcsolatban hangoztatta, hogy a szocializmusban a jobb életért vívott harc elsősorban a termelékcnyscj emelésében jut kifejezésre. Nincs messze az az idő, amikor a Szovje'unió a munka termelékenységében utoléri az Egyesült Államokat. Ezután Hruscsov felvetette a szovjet rubel értéke megnövekedésének kérdését, a jelenlegi árrendszer megváltoztatását. A Szovjetuniónak szilárd valutája és stab 1 pénzrendszere van — mondotta. — lylég ■inkább szilárdult a rubel árufedezete, amit az is bizonyít, hogy a lakosság takarékbetétei szakadatlanul növekednek. Ugyanakkor a béralapot, az ipari össztermelést, a kisipari áruforgalmat és a költségvetést már b iliókban kell kifejezni. Ezért szükségessé vált, hagy a rubel aranyalapját fokozzuk cs felülvizsgáljuk az árrendszert. Mint mondotta, a Szovjetunió Minisztertanácsa elhatározta, hogy 1961. elejétől fogva tízszeresére növcl'k a rubel értékét, például az eddigi tíz- rubelcsaket új egyrubeles pénzegysógre váltja be, tehát tízszeresére növeli a rubel értékét. Ez az intézkedés semmiféle veszteséget nem ró sem az államra, sem a lakosságra. Egyszerűen arról van szó, hogy minden ár és bár, nyugdíj, ösztöndíj, stb. tízedrészére csökken. Ez. nagymértékben egyszerűsíti majd a fizetési és elszámolási technikát, növeli az automaták alkalmazását a kereskedelemben. Hárem hónap alatt cserélik ki a régi típusú bankjegyeket és váltópénzeket. Hruscsov hangoztatta, hogy az árrendszer megváltoztatása még szilárdabbá teszi a szovjet rubelt és lehetővé teszi az anyagi eszközök ésszerűbb felhasználását. Ugyanakkor meg fogjuk változtatni a rubel és a külföldi pénznemek árfolyamát, ez azonban nem jelent majd veszteséget sem a külföldi államoknak sem a Szovjetuniónak — mondotta. A szovjet kormányfő ezután a közszükségleti cikkek termelésének kibővítéséről szólt. Megállapította, hogy az adóztatás megszüntetése és a dolgozók jövedelmének fokozódása növelni fogja a vásárlóerőt, és megköveteli a piaci árubőség fokozását. A közszükségleti cikkek jelenlegi termelése oly gyorsan emelkedik. hogy máris meghaladja a hétéves tervben előirányzott évi mutatószámokat. Az idén például a Szovjetunió 7,9 milliárd méter szövetet termel, tehát többet, mint Franciaország, Anglia és a Német Szövetségi Köztársaság együttvéve. Az egy személyre jutó szövetmennyiség felhasználásában a Szovjetunió utolérte Olaszországot és Franciaországot s 3—4 éven belül maga mögé utasítja Nyugat-Németországot és Angliát. Tavaly hatmillió tonna cukrot termeltek, tehát többet^ mint Anglia, Franciaország, Nyugat-Németország, Olaszország, Ausztria. Belgium, Dánia és Hollandia együttvéve. Ezután bejelentette, hogy 1959- ben a kiskereskedelmi áruforgalom értéke 709,6 "milliárd rubel volt. Az idén a lakosság csaknem 56 milliárd rubellel nagyobb értékű árut vásárol. A Szovjetunió elegendő árukészlettel rendelkezik, hogy kielégítse a lakosság vásárlóerejét — mondotta. — A hétéves terv első kétévi feladatainak túlteljesítéséből származó terven felüli nyereség lehetővé teszi, hogy több milliárd rubellel növeljük a könnyű- és élelmiszeripar több ágának beruházásait. A közszükségleti cikkek termelésének gyorsabb fejlesztése elősegíti. hogy még rövidebb idő alatt érjük el a világ legmagasabb fogyasztási színvonalát — mondotta Hruscsov. — Az SZKP Központi Bizottsága és a Minisztertanács megbízta az Állami Tervbizottságot, készítsen elő konkrét intézkedéseket a közszükségleti cikkek termelésének további emelésére, hogy a Szovjetunió gyorsabban utolérje az Egyesült Államok termelési színvonalát. A hétéves terv végén a Szovjetunió több közszükségleti cikk egy főre jutó termelésében utoléri a legfejlettebb nyugat-európai tőkés országokat. ifolytaié* az 5. oldalon.) \z »mp ioáo/auHval tízszeresére nő i* rubel értéke 2 A Szovjetunióban már az idén megkezdik a munkások és alkalmazottak adóztatásának megszüntetését
