Kelet-Magyarország, 1960. május (20. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-01 / 102. szám

Júniusban folytatja munkáját a leszerelési értekezlet TASZSZ-jclculés a tízhataimi leszerelési értekezlet pénteki üléséről A magyar pártküldőttség Belorussziábau Genf, (TASZSZ): A tízhatalmi leszerelési bizottság, amely junius 7-ig felfüggeszti munkáját, pén­teki ülésén a közös záróközle­mény tervezetéről tárgyalt. Zorin közölte, hogy a küldöttségek kép­viselőinek munkaértekezletén nem sikerült megállapodni a közös záróközleményben. Nagy-Britan- nia, Franciaország és Kanada képviselői nem tudták megindo­kolni a szocialista országok kül­döttségei által előterjesztett köz­lemény-tervezet elutasítását. A lengyel, a román, a csehszlovák és a bolgár képviselő sajnálattal nyilatkozott arról, hogy a nyugati delegátusok nem hajlandók elfogadni egy olyan várókommünikét, amely össze­gezi a tízhataimi bizottság másfél—kéthónapos munkájá­nak eredményeit. Bulgária, Lengyelország, Romá­nia és Csehszlovákia képviselői a pénteki ülésen zárónyilatkozatot tettek, majd Zorin, a szovjet kül­döttség vezetője tett hasonló nyi­latkozatot. Zorin áttekintette a bizottság elé terjesztett főbb keleti és nyu­gati okmányokat; hangsúlyozta, hogy a szovjet küldöttség mindig hajlandó volt figyelembe venni a szovjet programhoz beterjesztett . minden módosítást és kiegészí-. tést. A Szovjetunió a nyugati ha­talmak kifejezett óhajára hozzá­járult, hogy a teljes nukleáris le­szereléssel összefüggő intézkedé­seket a leszerelési program leg­első szakaszába hozzák. Zorin megállapította, hogy a nyugati küldöttségek az ál­talános és teljes leszerelés szovjet tervével az általános és teljes ellenőrzés tervet állí­tották szembe, s ezzel komo­lyan megnehezítették a bizott­ság munkáját. Á szocialista országok első lé­pésként azt indítványozták, hogy egyeztessék össze a tízhatalmi ér-1 tekezleten az általános és teljes j leszerelés elveit. A nyugati ha­talmak azonban ragaszkodtak el­utasító álláspontjukhoz és még az egyetemes leszerelés alapelveít sem voltak. hajlandók hosszú ideig megvitatni. Végül is belát­ták, hogy nem olyan egyszerű félretenni az ENSZ-közgyűlés ha­tározatát, mert egy ilyen lépést elítél a világ minden népe. Zorin szerint a nyugati küldött­ségek április 26-i javaslata tar­talmazta az első pozitív mozzana­tokat, mégpedig a hatékony nem­zetközi ellenőrzés mellett végre­hajtandó általános és teljes lesze­relés elveiről és feltételeiről. A további vita során azonban két­ségessé vált a nyugati hatalmak őszinlesége. Kiderült ugyanis, hegy az egyetemes leszerelés alapelveit nem azért akarják tisztázni, hogy tovább lehessen haladni az álta­lános és teljes leszerelés program­jának kidolgozása irányába, ha­nem azért, hogy aztán visszaka­nyarodjanak a genfi tárgyalások elején beterjesztett nyugati terv­hez, illetve e terv ellenőrzési in­tézkedéseihez. — Mindinkább az a véleményünk — állapította meg Zorin —, hogy a nyugati hatalmak most sem gondolnak az általános cs teljes leszerelés alapelvcinek j és programjának kidolgozásá­ra, csupán abban érdekeitek, hogy a világközvélemény előtt palástolják az ENSZ-közgyú- lés lészerelési tárgyú határo­zatának elutasítását. A szovjet küldöttség vezetője végezetül'hangsúlyozta; a június­ban újrakezdődő leszerelési tár­gyalásokon a szovjet küldöttség újabb erőfeszítéseket tesz, hogy megállapodás jöjjön létre az ál­talános és teljes leszerelés konk­rét programjában, hogy ezzel is közelebb hozza az emberiség nagy álmának megvalósulását —" a há­ború kizárását az emberiség életé­ből. A pépteki ülésen a nyugati kül­döttségek elzárkóztak a nyilatko­zattételtől, csupán Jules Moch francia küldött tett rövid nyilat­kozatot, amelyben rámutatott, hogy véleménye szerin a további tárgyalások hasztalanok a jelen­legi alapon. Kifejezte azt a remé­nyét, hogy a kormányfők értekez­lete új alapot dolgozhat ki a tár­gyalások folytatásához. Minksz, (TASZSZ): • A Magyar Szocialista Munkáspárt küldött­sége, amely két napot töltött Bresztben, pénteken reggel vissza­tért Mirszkbe, a Belorussz SZSZK fővárosába. Kállai Gyula és a küldöttség többi tagja ellátogatott a minszki autógyárba. Az üzem dolgozói szívélyesen fogadták a magyar vendégeket. Kállai Gyula rövid beszédben megköszönte a meleg vendégsze­retetet és hangoztatta, hogy a küldöttség látogatásai, találkozá­sai a belorussz néppel, még in­kább megszilárdítják a magyar- szovjet barátságot. A gyárlátogatás után a küldött­ség a Szmolevics-kerüieti Zaracs- je szovhozba indult. Kállai Gyula ismertette az állami gazdaság dol­gozóival a magyarországi tsz-moz- galom fejlődését. Amikor a magyar vendégek megtekintették a gazdaságot. Kállai Gyula elbeszélgetett a szov- hoz legjobb fejőnőjével, aki ta­valy hatezer literes fejési átlagot ért el. \ dél-koreai kormány homályos ígéretekkel igyekszik Icesillapíiani a tömegeket Háromliómtpos rendkívüli állapotot rendellek el Istanbulban és Ankarában Istanbul, (MTI): Nyugati hír­ügynökségek jelentik, hogy a tö­rök nemzetgyűlés döntése alapján Törökország két legnagyobb váro­sában, Istanbulban és Ankará­ban háromhónapos rendkívüli állapotot hirdettek ki. Ankarában több heves összetű­zésre került sor a rendőrség és a tüntetők között. Nem hivatalos közlések szerint hárman meghal­tak, többen súlyosad megsebesül­tek. Izmirben sokszázan vonultak fel, itt azonban a tömeg békésen szétoszlott. Hat ellenzéki lapot a hatóságok betiltottak. A város középpontjában este kisebb tüntetések voltak, az ut­cákat fegyveres katonák és harc­kocsik szállták meg. A nyugati köröket érthetően nyugtalanítják a törökországi ese­mények. A New York Times elis­meri,. hogy Menderes török mi- nisztqrelpök,. megpróbálta vissza- forgatin a történelem kerekét, hozzáteszi azonban, hogy „Török­ország rendkívül jól felszerelt hadserege remélhetőleg meg tudja akadályozni majd a forradal­mat'’. PHENJAN, (MTI): A dél-ko­reai eseményedhez fűzött kom­mentárjában a TASZSZ rámu­tat arra, hogy a dél-koreai ál­lamtanács (ideiglenes kormány), amelynek kezében van a hata­lom, homályos ígéretekkel igyek­szik lecsillapítani a tömegeket és elterelni a tömegek felhábo­rodását a közelmúltban lejátszó­dott véres eseményekért valóban felelős személyekről. A szöuli rádió jelentése sze­rint az államtanács tagjai kö­zös nyilatkozatot adtak ki, amely szerint „igyekeznek majd úgy munkálkodni; hogy ne kerülje­nek ellentétbe a nép reményei­vel”, és „szilárdan el vannak szánva arra, hogy biztosítják a népnek a szabadságot és a de­mokráciát”. Minden képmutatásuk azonban nyilvánvalóvá 'válik a nyilatko­zat további részében, amelyben azt állítják, hogy az országot „közvetlen kommunista támadás veszélye fenyegeti”, a Li Szin Man-féle véres rendszer ellen kitört népi felkelést pedig „kom­munista kémek” bújtogatása eredményének tüntetik fel. A liszinmanista rendszer mélységes romlottságát egyes személyek visszaéléseivel próbálják magya­rázni. Szöulban a Reuter jelentése szerint — a kijárási tilalom még fennáll, de az élet Kezd vissza­térni rendes medrébe. A több mint egy hétig tartó zavargá­sokban a legfrissebb jelentésed szerint 171 személy vesztette éle­tét, 1428 sebesült meg, ezek kö­zül 650 még kórházi ápolásban részesül. Szintén a Reuter jelentése szerint az Egyesült Államok nagykövetsége, a dál-lcoreai kor­mány és az Egyesült Államok gazdasági missziója együttesen bejelentette hogy a zavargások miatt négy nappaJ ezelőtt lel­függesztett amerikai „segély programot” azonnal folytatják. Pénteken éjiéltül nem szolgálják ki az EflK-ban kikötő amerikai és kanadai kaláka? London: A kairói rádió beje­lentette: „Valamennyi arab kikötő egymillió kikötőmunkása pénte­ken éjfélkor megkezdte az ameri­kai és kanadai hajók megtorló bojkottját” Az arab lakötömunkások szak­szervezeti képviselői hangoztat, ták, „a jövőben minden olyan or­szág hajóival szemben alkalmaz­zák a bojkottot, amelynek kikö­tőiben megakadályozzák arab h? jók ki- és berakodását”. Fájdalmas felülvizsgálat Dulles, az Egyesült Államok volt külügyminisztere még ha­lála előtt, 1958. végén meghir­dette, hogy elkövetkezett „az amerikai külpolitika fájdalmas felülvizsgálatának” nehéz sza­kasza. Persze nem jószántából tette ezt, hanem azért, mert kicsúszott az utolsó támaszték is a „szakadék szélén járó erő­politika” alól, megszűnt az amerikai fölény a rakétatech­nikában és a világűrkutatás­ban. Azóta szinte hétről-hétre láthatjuk, hogy ez a dullesi „fe­lülvizsgálat” az Egyesült Ál­lamok külpolitikájának „fréju- si gátszakadását” okozta, s alapjaiban kezdi alámosni az amerikai világpolitikai elképze­léseket. Jellemzők erre a dél-koreai események. A múlt' heti szöuli tömegmegmozdulások idején Li Szin Man, a véreskezű diktá­tor még reménykedett abban, hogy a rendőrsortüzejj és kü­lönböző politikai fortélyok se­gítségével fenntarthatja ural­mát. Mikor a tüntetések kissé lecsillapodtak, homályos nyilat­kozatot tett, hogy lembnd min­den politikai ténykedésről és „csak” az elnöki tisztséget tartja meg. Hamarosan kide­rült, hogy ez csak szemfény­vesztés és minden hatalmat to­vábbra is a kezében akar tar­tani. A népharag egyedül Szöulban félmilliós tömeget mozgatott meg, a tüntetők el­söpörték a katonaságot, a rend­őrséget. Az országos megmoz­dulás láttára Li Szln Man le­mondott és páncélkocsin, erős katonai fedezettel, szégyentel­jesen elhagyta az elnöki palo­tát. Az események szűkszavú mérlege: az összeütközések kö­vetkeztében 171 tüntető meg­halt és összeomlott a korrupt, velejéig rothadt politikai rend­szer, amelyet amerikai bábái a „felvilágosodott demokrácia példaképeként” emlegettek. Persze a bukott diktátor ed­digi pártfogói most mindenféle sakkhúzással kísérleteznek, hogy egyrészt a világ közvéle­ménye előtt valamiképpen el­határolják magukat csődbe ju­tott ügynöküktől, másrészt to­vábbra is megtartsák Dél-Ko- reát az amerikai monopóliu­moknak, hiszen az Egyesült Államom 4000 millió dollárt, köl­tött a szöuli rezsimre. Was­hingtont most az a kérdés gyötri, hogy kaphatnak-e ugyanolyan megbízható csatlóst, mint Li Szín Man volt. Az efajta ..akciók’’ közé tartozik az is, hogy az ideiglenes elnö­ki tisztségbe Huh Csung-ot csempészték be. Róla ugyanis ismeretes, hogy a japán meg­szállás idején éveket töltött az Egyesült Államokban és jó kapcsolatai vannak az ottani vezető körökhöz. Pedig a legutóbbi események azt mutatják, hogy a politikai­lag csődbe jutott rendszert nem lehet puszta személycse­rével megmenteni. Dél-Korea lakóinak egyszersmindenkorra elegük van a külföldi függő­ségből, az idegenek segítségé­vel nyakukba kapaszkodott diktátorokból, ■>> Korea népe az amerikai megszálló csapatok azonnali kivonását követeli Dél-Koreából, azt akarja, hogy összeüljenek Észak- és Dél­Korea képviselői és megtanács­kozzák az ország kettészekított- ságának megszüntetését. Ezt mondja ki a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság politi­kai és társadalmi szervezetei­nek Phenjanban hozott hatá­rozata, s hangsúlyozza, hogy az ország szabadságát és füg­getlenségét csakis külföldi be­avatkozástól mentes összkoreai választások segítségével lehet biztosítani. Szöul utcáin csü­törtök este röplapok jelentek meg, melyek sürgetik, hogy a nemzet válassza meg képvise­lőit az ország békés egyesíté­sének megvalósítására. A dél-koreai események leg- frisebb kihatása sem közömbös a Pentagon urainak. Csütörtö­kön délután a dél-koreai, népet éltetve többezres tömeg tünte­tett Isztanbulban és Ankarában a török kormány, ellen. Köve­telte a nemrég hozott politi­kai korlátozások . megszünteté­sét. A rendőrség es a diákok összetűzésének .néhány halottja és több sebesültbe volt.. Mind­két városban kihirdették a statáriumot. A nagy rendőri készültség ellenére pénteken Isztanbulban és Ankarában is­mét megmozdult az egyetemi diákság. Aggasztó jelek ezek a NATO külügyminiszterei sza­mára, akik jövő hétfőn éppen a török fővárosban akarnak összeülni tanácskozásra. Az . amerikai világpolitikai elgondolások gyengeségéről árulkodnak a május 16-án ösz- szeülő csúcstalálkozó nyugati előkészületei is. Nincsenek egy véleményen maguk az ameri­kai vezetők sem. Míg Eisenho­wer szerdai sajtóértekezletén úgy nyilatkozott, hogy módot lehetne találni a kelet-nyugati közeledés elősegítésére, például a leszerelés kérdésében és a kapcsolatok fejlesztésében, sőt azt mondta, hogy a berlini kér­dés megoldásában sem látja kizártnak' a ' haladást, addig Nixon és Dillon minapi be­szédeikben a napirenden sze­replő nemzetközi kérdéseknek azokat a vonatkozásait hang­súlyozták, amelyeknek élezése akadályozza kölcsönösen elfo- gadhataó határozatok kidolgo­zását. Macmillan hajlékonyság­ra szeretné bírni az amerikaia­kat, viszont élesen szembeke­rült velük, mert nem támogat­ják Angliát a két nyugat-euró­pai gazdasági tömb harcában. De Gaulle atomtitkokat és na­gyobb beleszólást sürget: ma­gának. Adenauer nyugtalan, mert kapaszkodik a nyugat- berlini státus quo-ba, de azt látja, hogy az amerikaiak haj­landók tárgyalni a nyugat-ber­lini helyzet normalizálásáról. Ezért minden eszközzel szítja a hidegháborút. Bármennyire hangsúlyozzák is Nyugaton, hogy teljes az egyetértés a csúcsértekezlet előtt, a jelek nem ezt mutatják. E huzavo­nákra és politikai bakugrások­ra csatlanós választ adott Hruscsov hétfőn a bakui ün­nepi ülésen mondott beszédé­ben. Hangsúlyozta, hogy a pá­rizsi találkozón előbbre kel? vinni az olyan halaszthatatlan kérdések megoldását, mint a leszerelés és a német béke- szerződés, beleértve a nyugat­berlini helyzet rendezését. Rá­mutatott, ha a nyugati hatal­mak nem óhajtják a Szovjet­unióval együtt keresni a béke- szerződés megkötésének lehető­ségeit, „mi békeszerződést kö­tünk az NDK-val. Ebben az esetben érvényüket vesztik azok a jogok is, amelyeket a nyugati hatalmak a hitleri Németország fegyverletétele következtében az NDK terüle­tén élveznek, köztük az a jog. hogy fenntartsak Nyugat-Ber- linben a megszállási rendszert... s hogy Nyugat-Berlint száraz­földön, vízen vagy levegőn át megközelíthessék”. Világos be­széd volt ez. Befejezésül Hrus­csov hangsúlyozta, a szovjet kormány nem kíméli erőfeszí­téseit, hogy a csúcstalálkozó eredményes legyen és a népek elégedetten állapíthassák meg: új és fontos lépés történt a béke biztosítására. És az emberiség reményked­ve tekint a csúcstalálkozó elé... 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom