Kelet-Magyarország, 1960. május (20. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-31 / 127. szám
Nagy sikerrel fejexodatt be as Országos Műkedvelő Szín játszó Fesztivál Nyí r egyháza n JELENTKEZÉS A KÖZ- GAZDASÁGI TECHNIKUM ESTI (OOLGOZÖ) TAGOZATÁRA Megyei pedagógus bál less Sóstón Tanulság: hasonló kitűnő iuűsorpolilikára, igényességre törekedjenek megyénk műkedvelő együttesei is Vasárnap Ifjúsági Színpad fellépésével lezárult az Országos Műkedvelő Színjátszó Fesztivál, amely a felszabadulási kulturális szemle keretében Nyíregyházán május 14 és 29 között került megrendezésre. Első Ízben folyt a műkedvelő színjátszó csoportoknak ilyen országos méretű szemléje, ezért arra számíthattunk, hogy a rendezés nem lesz hibátlan. Most, hogy teljes képet nyertünk a fesztiválról, meg kell mondanunk, ez a várakozáson felül jóval több eredményt hozott, mintsem hibákról beszélhetnénk. 14 előadás több, mint négyezer néző előtt rövid pár nap alatt már önmagában véve is nagy eseménynek számít, tekintve, hogy közben a kőszínház sem szünetelt, s más rendezvények is színre kerültek ez idő alatt. A megfelelő érdeklődés volt a bizonysága annak, hogy az előadások mind tartalomban, mind játékban igényes színvonalon kerültek a közönség elé. Kétségtelenül * került előadások „A lampionok ünnepe, „A kötéltánc,” „Felnőnek a gyerekek”, „A kormos ég” egész estét betöltő darabok, valamint az egyfelvonásosok között talán „Sisyphus és a halál” című színjáték voltak. Előadóik a címek felsorolásának sorrendjében a Soproni Vasas Művészegyüttes, a Veszprém megyei Színjátszó-rendező Stúdió, a Pécsi Ifjúsági Színpad a Tatabányai Bányász Művész- együttes és a Belügyminisztérium Tiszti Házának Központi Színjátszó Csoportja voltak. Valamennyi felsorolt együttes komoly szakmai képzésen vesz részt: a Veszprém megyei Színjátszó-rendező Stúdió már nevében, is mutatja, hogy szereplői alapos tanulmányok után lépnek színpadra. De elismeréssel kell szólnunk a többi darabokról is, amelyeknek színvonala — legalábbis a műkedvelői szintet — elérte. Ha végignézzük a színjátszó fesztivál műsorát, örömmel kell tapasztalnunk, hogy valameny- nyi a mondanivaló iránti nagy igényével jelentkezett. Közöttük megtaláljuk a mai magyar darabok legjobbjait: A szélvihart, a Kormos eget, a Kötéltáncot, valamint a felszabadulással foglalkozó darabokat is ,a Szökevények a Piros madár című egyf el vonás osokat. Rajtuk kívül a szovjet Nászutazás című zenés vígjáték, a Felnőnek a gyerekek című Rozov vígjáték képviseli a mai szocialista irodalmat. A nyugati irodalomból is jól megválasztott művek szerepeltek, mint Lope De Vega javasasszonya. A klasszikus témájú darabok közül azok kerüllek bemutatásra, amelyeknek mondanivalója ma is el es ma is hat. ft legjobban ad-jóknál a legnagyobb erősséget a rendezés szakértő munkája jelentette. Ez tanulságul szcigál megyei színjátszó csoportjainknak: nem elég a jószándék. Ka megfelelő szakértelem nem járul hozzá. Felhívja a figyelmünket arra, hogy a színjátszó rendezői tanfolyamoknak, általában a továbbképzésnek igen nagy jelentősége van. De okulásul szolgál ez a színjátszó fesztivál műsorpolitika szempontjából is. Éppen a közeli hetekben, sőt napokban szerepellek Olcsva- apáhban a jándi műkedvelő színjátszók „A vén bakancsos és fia a huszár” című népszínművel. A vén bakancsosról már egy évvel ezelőtt megírtuk, hogy nem akar lekopni bakancsa műkedvelő színpadjainkróL Ez és a hozzá hasonló rossz ízű népszínművek mondaniva- lótlan operettek és a kávéházi humortól csepegő, ízetlen egy- felvonásos tréfák mérhetetlenül sokát rontanak műkedvelő együtteseink szellemén, . sokat rontanak a közönség ízlésén. A műkedvelő színjátszó fesztivál műsorpolitikája példamutató volt. És bebizonyította azoknak a műkedvelő együttesekkel foglalkozó embereknek, akik a közönség ízlésére hivatkozva még ma is kerülik a mai témájú darabokat, hogy igazi közönségsikert, igazi érdeklődést csakis az élettel szerves kapcsolatot létesítő színpadi alkotások hozhatnak. B színjátszó lóságos seregszemle volt. Nem mondhatjuk, hogy egy-két műkedvelő együttesnél nem akadtak volna jobbak is az országban. De a műkedvelő kulturális színvonalról alkotott véleményt így is magasra emelték. Nem egy színjátszó csoport megütötte a hivatásos társulatok mércéjét is. Gondoljunk csak a Lampionok ünnepélyére, a Pécsi Ifjúsági Színpad Kötéltáncra, vagy a Belügyminisztérium Tiszti Házának Központi Színjátszó Csoportjára. Ezeknek, de még jó néhánynak a szereplése arra buzdítja megyei színjátszó mozgalmunkat, hogy végre meg kell teremteni itt is a központi színjátszó csoportok olyan színvonalát .amelyek aztán kisugárzó hatással lehetnek a többi — számszerint igen sok — megyei műkedvelő együttesre. Valóságos seregszemle volt a színjátszó fesztivál, felszabadult 15 évünk egyik mérlege. S ez a mérleg azt mutatja, hogyneMOZIK MŰSORA BÉKE MOZI: Két emelet boldogság. Üj magyar film. Előadások kezlete: fél 5, fél 7 és jó idő esetén fél 9 órakor a Sztálin-téri kertmoziban, DÓZSA MOZI: Szent Johanna. Bemard Shaw történelmi drámája. Magyarul beszélő amerikai filmen. Előadások kezdete: 4, 6 és 8 órakor. GORKIJ MOZI: Zója. Szovjet filmfelújítás. Előadások kezdete: 4, 6 és 8 órakori MÓRICZ ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ: Emberi sors. Solohov elbeszélésének magyarul beszélő szovjet filmváltozata, Előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor; . . ................................... Jelentkezni lehet a közgazdasági technikum esti tagozatára, amely könyvelőket, gazdasági előadókat, bérelszámolókat, tanácsi es banki előadókat képez ki. A' I. osztályba való felvétel feltételei- betöltött 15. életév, ált. iskola 8. osztálvs. Jelentkezés az igazgatói irodában: Nyíregyháza. Báthory u. 30. (Tanulmányi idő: 4 év.) Már most készülnek a pedagc gusok a három hét múlva meg rendezendő ' megyei pedagógusé báljára. Szabolcs-Szatmár megy tanítói és tanárai július 18-ra ac tak találkozót egymásnak Sóstó: a szálló összes termeiben. Ezen napon d Hután négy órától csa m-ghívoít vendégek részére szol gálnak fel. ( 'Ilik isiik iivomáu piink nemcsak elindult, de igen jól haladt azon az úton. amelvet kulturális forradalomnak is nevezhetünk, riol vannak már a kétségek, hol van a kétkedők ideje? Az az idő rég lejárt, amikor még mondhattak egyesek, hogy nincs értelme a „műkedvelösdinek.” A kitűnő műsorpolitika, az igényes játék rengeteg embert hozott közelebb színházainkhoz^ rengeteg emberrel ismertette meg a drámairodalom kiváló alkotásait, tágította ezer és tízezer ember látókörét, erősítette világnézetét, emelte műveltségét. Mert ezek után nyilvánvaló, hogy hazánkban sok-sok kitűnő műkedvelő együttes dolgozik, társadalmi munkában, a kultúra hétköznapjain. S cél az, hogy a műkedvelő előadások színvonalát tovább emelve, a rendezők képzettségét fokozva, jobb megyei műsorpolitikával harcoljanak megyénk műkedvelő együttesei is a kultúra frontján. MnC7finot elismerés jár HUwfcUIIGI az Országos Műkedvelő Színjátszó Fesztiválon résztvett műkedvelő csoportoknak és azok vezetőinek. De köszönetét és elismerést kell mondani mindazon szerveknek is, amelyek résztvettek ez országos méretű előadás-sorozat megrendezésében. Jó lenne, ha a rendező szervek tovább is segítenék a színjátszó mozgalom fejlődését hasonló alkalmak megteremtésével, valamint azzal is, hogy felhívnák az illetékes könyvkiadó szerveket, hogy több érdekes, mai, szocialista momdanivalóju darabot adjanak ki könyv, vagy fűzet formájában, a műkedvelő csoportok rendelkezésére. Május 26-án „Az illatszerboltnak sem árt a cégér” címmel cikket közöltünk. Megírtuk, hogy a mátészalkai iilatszerbolt kirakatában törött üveg éktelenkedett A boltvezető a cikk megjelenése napján intézkedett és szépen rendbetették a kirakatot. Dicséretes, hogy a bírálatra ilyen ■ gyorsan felfigyeltek, s a hibát azonnal megszüntették. A Népbolt Vállalat igazgatója közölte velünk, hogy Patkós Tibor mátészalkai illatszerbolt-vezető a legjobb kereskedelmi dolgozók közé tartozik. Nem az ő hatáskörébe tartozik a kirakatrendezés, s így nem az ő mulasztása mia1 volt abban törött üveg. Az üzlí tét kifogaslalanul vezeti, az ele írt terveket teljesíti. Mivel azúr ban a mátészalkai körzetben csa egy fő foglalkozik kirakatrende zéssel, így sajnálatos módön elé fordulhatott a cikkben említett hl ba. Közölték velünk azonban a; is, hogy a Népbolt Vállalat felet tes kereskedelmi szervétől ígérete kaptak még egy kirakatrendez foglalkoztatásának engedélyezése re, s ha ez valóra válik, nem les több rendezetlen Népbolt-üzle Mátészalkán. Subáskapa, vagy kapa? Érdekes kísértei Uemecserben Bizonyára kevesen találkoztak még a subáskapa nevú dohányfajtával. Nem sokat tudtak erről a fajtáról a demecserí Ezüstkalasz Tsz vezetői sem, amíg az Országos Dohányipari Kutatóintézet nem közölte velük, hogy éppen az ö területüket találja a legmegfelelőbbnek az e fajtával való kísérletezésre. Szívesen vesznek részt a Égy holdon félváll kísérletezésben, hí- va ültettek a ke szén régi dohányter- fajtából 400—10 melók a demecse- ölet és ugyanazt riek, sok csínjai- kezelést kapja máj bínját ismerik a do- mindkét fajta. Mind hánynak, tppui ezert egyikből hagyna nagy érdeklődéssel tragyázatlanul, tekintenek a kísérlet következő parcells eredménye elé. műtrágyázzák. Az eddigi kísérle- Amennyiben a ki tek azt bizonyítják, serietek a várt ked hogy a subáskapa vezö eredményt ho; dohány sokkal több zák, a téesz bizonya nikotint tartalmaz, ra megkezdi az ú mint a kapadohány, fajta termelését. NOVEllATÉMA Amikor Kemény János belépett a rendelőmbe, meg eszemben sem volt, hogy néhány perc múlva a saját páciensem leszek. Ugye, milyen különös? Kérem, csak hallgasson meg, ne írjon ebből semmit, hiszen nekem már majdnem készen van az egész. Mit csodálkozik azon, hogy orvos létemre néha jírkálgatok is? Valamikor azt hittem, író lesz belőlem. Tessék, orvos vagyok, s azt mondom, teljesült a gyermekkori vágyam. Mert egy kicsit az író is orvos, s az orvos sem csupán a műszerek, orvosságok szakértője... Jött Kemény János, már az előszobában kezébe kapta a kalapját, s esetlenül állt meg az ajtónál. Furcsa helyzet volt ez így, mert a történethez az is hozzátartozik, hogy Kemény tíz éve — amióta a faluba kerültem — még egyszer sem volt nálam. Szép szál ember ez a Kemény, majd kicsattan a piros arca, a bajusza meg örökké hegyesre pödrött. Tudtam, hogy a szomszédok előtt sokszor leintöen szólt az orvos munkájáról, mondván: „Bolond ember, ki a pénzét bank helyett a patikába hordja”. Idegesített engem ez az embertelen, naív bölcsesség, dehát Kemény jó gazda hírében állt, adtak szavára az emberek, nem akartam magamra haragítani a falut. Elhallgattam, ráhagytam... Beállít akkor Kemény, és azt mondja: — Doktor úr... én halálosan beteg vagyok.,. Megérti ugye, hogy furcsál- lottam a szavait. Dehát a páciens, az páciens, hozzáláttam a faggatáshoz: Hol fáj? A gyomra? Mit evett utoljára? stb. Mondtam, bontsa meg magát, vegye le az inget, mert úgy hamarabb megtalálni a bajt. Gondoltam, a röntgen majdcsak kisegít. Da erre nem került sor. Kemény szavai nehezen buktak ki, szaggatottan, s nekem egyszeriben melegem lett. Gondolja, ugye, hogy miről volt szó? Akkoriban hozzánk is elérkezett a falusi ár, szövetkezetei alakított a falu. S ne csodálkozzék azon, hogy hozzám minden hír elérkezett. Jöttek az emberek, mint máskor, receptért, és mint a borbélynál, mindent elmondtak. Kemény tartotta magát a legtovább, legutolsóként irta alá a belépésit. Ott állt előttem ez a nagy darab ember, makkegészségesen, s akaratlanul ís ez jutott eszembe. Mert Kemény végülis bevallotta igazi szándékát: adjak neki leletet, hogy súlyos beteg, már reménytelen eset, nyugdíjra jogosult. .. Persze, hogy megkérdeztem, mire jó ez, — mire előadta, mit képzelek én, lesz ebből a csoportból valami? Mert az nem minden, hogy aláírtak a lapot, a falu most tár, s ha nem indul a munka, nem megy a vetés, itt a nyaka, kimondják a ■ vissza- kozzt. Dehát a falu őrá, Kemény Jánosra les, s ha ö marad, nem moccan itt senki, egy tapodtat sem. Csak a lelet, az nagyon fontos, akkor Kémény Janos fedezve vas marad minden a régiben... Nem., ne higgye, hogy mind járt az esküm jutott az eszem be. Valami más emelte « Iá zamat. Ráadasut zsarolni i próbált Kemény. Okos embe 1 mindjárt azzal kezdte: mi gondolok, ha az egész f ab biztosított lesz, mindenkit in gyen kell gyógyítanom, éléi l°sz az a semmi kis fizetés... Én a szigorlatkor cigarcttaztav utoljára, s most nem álltán meg. Valósággal ettem a füs töt, pedig tudtam, hogy e egy cseppet sem segít. Kémén! csak állt. hallottam a heve légzését. Ügy éreztem, ott ál és vár az egész falu is. Csat néztem ki az ablakon, s a apám jutott eszembe. Az éi apám cselédember volt, elvit te a tüdőbaj, s ha nem jót negyvenöt, aligha avattak vol na doktorrá... Talán ezért i lettem orvos, hogy ne enged jem sírba menni az egyszeri parasztembereket? Hogy keve sebb legyen a tüdőbeteg, a ko ránhaló?... Ajtót nyitottam szó nélkül, csak a gondolatot sokasága kavargóit bennem Még nem mérlegeltem minden: magamban, csak tudat alat- valami nagy-nagy dolog hatat masodott el rapjtam... Hát ennyi a történet magva s amikor láttam, hogy a fali kiindul a mezőkre, hogy bújik ki a búza kis zöld szára, újrt elővettem a tollat. M agának csak a vázlatot mondtam el Mit gondol, megér ez egy novellát? Angyal S 4
