Kelet-Magyarország, 1960. május (20. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-28 / 125. szám
Munkavédelmi vizsgálat a gépjavítónál (8. oldal) Törökországban átvette a hatalmat a hadsereg (5. oldal) tllét «ff XVII. ÉVFOLYAM, 125. SZÁM. Ára 50 füléi: I960. MÁJUS 28, SZÓMBA! Közöljük a Lottó számokat (5. oldal) ★ Vasárnapi sportműsor (A. oldal.) ECg’f iitt a tömegekkel a s%«c*iali%mu»éiMU a békééet Megkezdődött a Hazafias Népfront II. országos kongresszusa az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házának dísztermében pénteken megkezdődött a Hazafias■ Népfront II. országos kongresszusa. Az ország népet 800 küldött és többszáz meghívott vendég képviselte a tanácskozáson. Az elnökségben helyet foglalt Bencsik István, a Debreceni Mezőgazdasági Akadémia igazgatója, Beré- nyi József borsodi bányász, Bugár Jánosné, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára, Darvas József Kossuth-díjas író, a Magyár írószövetség elnöke, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. Erdei Lászlóné, a Magyar' Nők Országos Tanácsának elnöke. Éliás György, a Hazafias Népfront orosházi járási bizottságának titkára, Filek József Komárváros község népfront-bizottságának elnöke, Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a budapesti pártbizottság első titkára. Grősz József kalocsai érsek, Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Harrer Ferenc, a Hazafias Népfront budapesti Bizottságának elnöke, Horváth Richard templomigazgató, Kádár János, az MSZMP Központi Bizotságának első titkára, a Politikai Bizottság tagja, Kádár Róbertné, a Hazafias Népfront, IX. kerületi bizottságának elnöke, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány első elnökhelyettese, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. Kammel Lajosné miskolci névfron titkár. Kelemen János termelőszövetkezeti elnök, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára, Marezinek István, a Hazafias Népfront Nógrád megyei bizottságának titkára. Marosán György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagja, dr. Münnich Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Nagy Józsefné, a Goldberger Textilművek igazgatója, Ncmecz Ernő egyetemi tanár, a Hazafias Népfront Veszprém megyei bizottságának elnöke, Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront. Országos Tanácsának főtitkára, az Eötvös Lóránd tudományegyetem rektora, Pallai Sándorné, a Hazafias Népfront Szolnok megyei bizottságának titkára, Palkó Sándor, a Baranya Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke. Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Sándor József, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Soós Sándorné, a Hazafias Népfront XI. kerületi bizottságának titkára, Szabó Pál Kossuth- díjas író. a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke, Szádeczky-Kárdoss Elemér akadémikus, egyetemi tanár, Szakasits Árpád, az Országos Béketanács elnöke. Tóth Lajos vezérőrnagy, Tóth Lajosné termelőszövetkezeti elnök, Tamási Áron Kossuth-díjas író, Veres József a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, Vető Lajos, evangélikus püspök és Zákányi Istvánná, homokszentgyörgyi termelőszövetkezeti tag Résztvett a tanácskozáson a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Ott voltak a Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására hazánkba érkezett albán, bulgár, csehszlovák, lengyel, NDK-beli és finn vendégek. A Hazafias Népfront II. országos kongresz- szusát Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke nyitotta meg. A Hazafias Népfront. Országos Tanacsa neveben üdvözölte a kongresszus küldötteit, pártunk és kormányunk vezetőit, s a kongresszus vendégeit. Javaslatot tett a kongresszus napirendjére, eszerint az első napirendi pont: Kállai Gyulának, a Hazafias Népfront elnökének és Ortutay Gyulának, a Hazafias Népfront főtitkárának beszámolója, valamint az új működésszabályzat-terve- zet. Javasolta, hogy az elnöki és főtitkári beszámolót, valamint a működési szabályzatot együttesen vitassa meg a kongresszus. Második napirendi pontnak javasolta a Hazafias Népfront Országos Tanácsának megválasztását, harmadik napirendi pontnak pedig a kongresszusi felhívás beterjesztését és elfogadását. A kongresszus ezután megválasztotta a különböző bizottságokat, majd Kállai Gyula, a Hazafias Népfront elnöke mondta el beszédét. Kállai Gyula elvtárs beszéde* Kállai Gyula bevezetőben emlékeztetett arra, hogy immár hat év telt el a Hazafias Népfrontmozgalom első kongresszusa óta. E* a hat esztendő harcok, küzdelmek, nehéz megpróbáltatások, s az időleges vereséget követő nagy győzelmek időszaka, a magyar nép szocialista forradalma újabb nagyszerű fellendülésének időszaka volt. Kállai Gyula utalt az 1956. októberi ellenforradalomra, amelyet a kommunisták, s velük együtt a magyar dolgozóK levertek és megvédtek a nép vérrel, harccal s munkával szerzett hatalmát: a Magyar Népköztársaságot. örök hála ós elismerés illeti a Szovjetuniót, a szocialista tábor összes országait és népeit is, akik a súlyos harcok idején segítő kézzel és biztató szóval igaz barátként mellettünk állottak. — A nép hatalma, a magyar munkásosztály élenjáró kommunista pártja, s a hazafias erők nemzeti összefogása az ellenforradalom elleni harcban újjászületett, folytatta Kállai Gyula ésjta a legnagyobb áldozatokat. A emlékeztetett arra, hogy a népi | magyar munkásosztály ismétel- hatalom megvédéséért., a konszo- !“en tettekkel bizonyította be, lidacióért a munkásosztály hoz-I egyedüli X valőtt^ve^tőjT"6'' Megszilárdult a párt tömegk»nc«olata — Az elmúlt csaknem négy évben helyreálltak és megszilárdultak a párt és a tömegek kapcsolatai. A tömegek elismert vezetőjüknek tekintik a Magyar Szocialista Munkáspártot, píznak benne és követik politikáját. Ez az alapja a párt és a tömegek jó kapcsolatának. Az elmúlt négy év politikai, gazdasági és kulturális építőmunkájának feladatait a párttagok és párton- kívüliek közösen oldották meg. Ennek köszönhető, hogy az ország ipara, mezőgazdasága és kultúrája nemcsak kiheverte az ellenforradalom csapásait, hanem nagy léptekkel halad előre, s mára minden vonatkozásban messze maga mögött hagyta az ellenforradalom előtt elért legmagasabb szintet. szervezi és irányítja a gazd-sági és kulturális épitómunkát. neveli és mozgósítja a tömegeset a szocializmus építésére. A továbbiakban megállapította. hogy az ellenforradalom leverése óta eltelt években megváltozott hazánk nemzetközi helyzete is. A szocialista épitő- tnunka újabb fellendülése nor- rnalizálta nemzetközi helyzetünket is. Barátságunk és tes' vétségünk a szocialista tábor népeivel tovább erősödött. A kapitalista tábor országaival egyre szélesednek gazdasági és kulturális kapcsolataink. Ami a nyugati hatalmakhoz fűződő kapcsolataink további normalizálódását és megjavítását illeti, mi hajlandók vagyunk ebben az irányban lépéseket tenni. Ennek azonban egyedüli útja a mi függetlenségünk, állami szuverenitásunk teljes tiszteletben tartása, azaz magyarán szólva: állami határaink szentek es sérthetetlenek, belső kérdéseinket pedig az egyedüli és kizárólag illetékes halatom dönti cl: a dolgozó magyar nép. A párt erős, ejjyséjjes Kállai Gyula a párt és a tömegek kapcsolatáról beszélt ezután. Hangsúlyozta, hogy társadalmunk vezető ereje: a Magyar Szocialista Munkáspárt erős, egységes és a néptömegek- kel összeforrt. Amilyen mértékben ismét helyreállt pártunk egysége, amilyen mértékben ismét érvényre jutott a párt politikájában a tiszta marxista-leninista vonai, úgy indult el újból az egész nemzet a felemelkedés útján. A pártegység e'ő- nyeit a pártonkívüliek is, az egész nemzet élvezi. — A szocializmust a kommunisták és a pártonkívüliek együttesen építik. A szocialista Magyarország, megteremtése csakis a szocializmushoz hű párttag és pártonkívüli tömegek közös erőfeszítéseinek gyümölcse lehet. — Az ország fejlődése, előrehaladása a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás—paraszt kormány szervei által kidolgozott tervek végrehajtása alapján történik. E tervek kidolgozásában azonban a párt és állami szervek támaszkodnak a kommunisták és pártonkívüli szakemberek tudására, a dolgozók javaslataira, s a tömegek aktív közreműködésére, mégpedig állami és társadalmi életünk minden vonalán. — Az állami és társadalmi élet minden területén, a politika, a népgazdaság, a kultúra bármely ágában irányító és vezető tisztségeket, a párttisztségek kivételével pártonkívüliek is be- tölthetnek. Nálunk bármely tisztség betöltésének két alapvető követelménye van: a rátermettség és a népi hatalom, a szocializmus iránti hűség. Ma hazánkban 107 ezer tanácstag dolgozik, a helyi államhatalmi szervekben. Közülük 62 ezer fő az összes tanácstagok 53 százaléka pártonkívüli, A népfront bizottságokban 130 ezer ember tevékenykedik és ebből 92 ezer, a tagok létszámának 71 százaléka pártonkívüli. A népi hatalom pártonkívüli harcosai természetesen a legmagasaob állami tisztségekben is megtalálhatók. Részletesen szólt ezután a szocialista építőmunka eredményeiről, a hároméves terv előirányzatainak teljesítéséről, sőt túlteljesítéséről, az életszínvonal emelkedéséről és megállapító; ta: a szocialista építőmunka meggyorsulásának döntő tényezője a munkásosztály helytállása. A párt Központi Bizottságának 1059. márciusában kiadott jelszavát. majd a VII. pártkongresszus ha'árczntait a munkások magukévá tették és a szocialista munkaversenj széleskörű kibontakoztatásával feleltek ■ rá. — Az elmúlt négy év nagy vívmánya a népi hatalom megszilárdítása, — mondotta ezután Kállai Gyula. — A népi hatalom ma hazánkban erős és betölti funkcióit; védelmezi az államrendet, A A upfront íonfox polifikai szövetség — A párt és a tömegek helyes viszonya, a párt töinegkapcsola- tainak megerősödése yj értelmet ad a „pártonkívüli'1 fogalmának is — mondotta Kállai Gyula. — A párt és a tömegek helyes viszonya megteremtésének ered1 menyeként megszűnt a lekicsinylés, amellyel korábban a pártonkívülit illették Ma a pártonkívüli, — hacsak nem a kapitalizmus megrögzött védelmezőjéről van szó — a párttag harcostársa és s -övet -égsse abban a kiizde- ’emben, amelyet egész népünk a párt vezetésével a szocializmus felépítéséért folytat. j j Beszédének további í észében Kállai Gyula a . néot.rontmozga- lommal foglalkozott. Megállapította: — A népfront a párttagok és pártonkívüliek harci összefogásának egyik fontos, gyakorlatilag is bevált kerete, — olyan politikai szövetség, amely többévtizedes múltra tekint vissza. A népfront mozgalmat hazánkban is a kommunista part hívta életre. A párt szervezte a márciusi frontot, a történelmi emlékbizottságot, a magyar frontot. A párt vezetésével tömörültek a nemzet legjobb erői a nagy nemzeti célok megvalósítására, a fasizmus ellen, a függetlenségért, a demokráciáért és a békéért. A háború előtti, s a felszabadulás utáni népfront-mozgalmak F örököse lett az 1949-ben megalakuló népfront, amelyre nagy várakozással tekintett a közvélemény. Ez a várakozás megmutatkozott az 1949-es választásokon is. amikor a magyar nép tömegei első ízben adták szavazataikat a pártvezette népfrontba tömörült kommunistákra és párt on kívüliekre, s jóváhagyták a szocializmus felépítésének programját, Később, sajnos, a párt vezetésében kifejlődött a személyi (Folytatás a 2. oldalont
