Kelet-Magyarország, 1960. május (20. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-21 / 119. szám

„Szelídített“ baktériumtörzsből oltóanyag a sertésbrucellózis ellen A Magyar Tudományos Aka­démia állategészségügyi intézeté­ben új gyógyszereket és gyógy­módokat dolgoznak ki a nagy­üzemi állattenyésztés részére. A2 újszülött borjak egyik gyakori betegsége ellen két újfajta ké­szítménnyel kísérleteznek. Az egyik egy megelőző vakcina len ne, a drága és így tömegesen nem mind.g alkalmazható anti­biotikumok helyett. A másik egy gyorsan ható vitaminkészít­Elavult tilalom Házalni, koldulni és kintur- tiazní tilos" — ez a felirat dics- telenkedik még ma is Nyíregy­házán a Dózsa György út 2, szám alatti kapu bejáratának jobb oldalán. Zománcozott táb­lán, vihartálló fekete betűkkel, letűnt .világ szennyes maradé­kaként. Akik Íratták e sorokat, akik az átdorbézolt éjszakák után — dologtalanul beverészye — nappal is pihenni vágytak, már nem lakják e házat. Azok otthona lett, akiknek annakid.e jén — dicső uraink jóvoltábó — koldusbot jutott azé a ha rommillióé a ház, akik akko: munkát sem kaptak, hogy be­csületes úton szerzett kerese tűkkel eltarthassák családjukat Ugyan kinek van már arn szüksége, hogy házaljon, vág: pár filléres alamizsnáért óráki,■ kintornázzon az utcán? Igen volt ilyen, de ma már nincsen S ma-holnap csak a lexikonok ban találkozhatunk ezekkel í szavakkal s múzeumokban a — tíblákkal. Megérett az idő. hogj oda kerüljenek, ne csúfítsál egyre szépülő városunk falait! Emlék? Nem! Azok szégyene, akik még mos sem akarják tudomásul venni hogy nálunk a koldulás és kin tornázás — engedelmet kérel — elavult dolog. Tóth Árpád. mény a fiatal borjak vitamin­hiányából eredő megbetegedései­nek , gyógyítására. A sertéstenyésztés egy k leg­veszedelmesebb ellensége,- a mindeddig gyógyíthatatlan bru­cellózis ellen most próbálják ki az intézetben az első oltóanya­got. Tobbezer bak'ériumtelep izo­lálásával. kvarclámpabesugárzás­sal és különböző kémiai módsze­rekkel ..szelidílettek" megfelelő baktériumtörzset. Az új oltó­anyaggal laboratór umi kísérle­tek során már biztató eredmé­nyeket kaptak, s most a fertő­zött sertésfarmokon oltottak be nagyszámú állatot az új vakci­nával. Egymilliós beruházás Űj gyógyszertárat avattak Tiszaszalkán A községben nem volt gyógy­szertár. A környező községekből is Vásárosnaményba járt a la­kosság gyógyszerért. Most az em­berek örömére szolgál, hogy Ti­szaszalkán új gyógyszertárat lé­tesítettek. Az építkezés és a kor­szerű berendezés közel egymillió forintba került. Az új gyógyszertárat ünnepé­lyesen szerdán adták át rendel­tetésének a megyei és járás egészségügyi osztály és a gyógy­szertári központ képviselői, vala­mint a község vezetőinek és dol­gozóinak jelenlétében. Jöhel a straiuUzezoii Kellemesebb fürdőzés, jobb ellátás Sóstón Megyénk legszebb üdülőhelyén, Sóstón már pezseg az élet. Május elsején az új, melegvízű strand­fürdő megnyitotta kapuit, s azóta nemcsak a nyíregyháziak és sza­bolcsiak, hanem távolabbi túris- tacsoportok is felkeresték a ked­velt fürdőhelyet: ózdiak, miskol­ciak, debreceniek, sőt pécsiek is. Az idén nagyobb sikere lesz a strandfürdőnek, mint eddig bár­mikor, nagy forgalomra számíta­nak az ország minden részéből, s hogy ez így legyen á Sóstói Fürdő és Üdülő Vállalat megfe­lelő berendezésről, lehetőségek­ről gondoskodott. Kabinok és öltözősátrak, pihenőpadok, játszótér A tavalyinál sokkal jobb lesz az ellátás a strandfürdőn. Elő­reláthatólag 100 kabint helyeznek át a hideg strandtól a melegvízű fürdőhöz, s lényegesen megna­gyobbítják az öltözőterel. Két új kabinsátrat állítanak fel Külön a férfiak, külön a nők részére, A Délmagyarország fél évszázada „Fél évszázados történel­münket járta végig jubiláló lapunk, a Délmagyarország. Nagy történelmi, társadalmi sorsfordulóknak volt tanúja, az általános nemzeti haladás szószólója, néhány esetben kiemelkedően jeles szellemi irányítója országos ügyeknek. Fél százados történelmi utat járt, ebből a zivataros, zajos, robogós messzeségből jött a mj újságunk, mely most. 1960 május 22-én ünnepli fennállásának 50. esztende­jét”. — E bevezető monda­tokkal kezdődik az a tartal­mában nemes és tanulságos, kiállításában példásan gondos és szép album, amelyet test­vérlapunk, a Délmagyaror­szág adott ki számozott 500 példányban, a lap fennállásá­nak 50. évfordulója alkalmá­ból. Az album felöleli a lap el­múlt ötven esztendejét. Le­írja alakulásának történetét, külön fejezetben számol be a lap újjászületéséről, ame.y 1944 november 19-én követ­kezett be. Űj fejezet nyílott ekkor, — írja a cikk, — „de ez alapjában különbözött va­lamennyitől. Mindenekelőtt abban, hogy a felszabadult Szegeden most először adha­tott nyíltan, „szájkosár és megbéklyózás” nélkül hangot hasábjain a magyar nép ér­dekeinek, ezenkívül abban is, hogy ettől kezdve a lap fejlő­dése, eszmei következetessége állandóan felfelé ívelt”. Érdekes, dokumentáló cik­keket idéz az album. TóbbeK között az 1910. május 22-én megjelent cikket, amely Mik­száth Kálmánnal történt be­szélgetést őriz. Juhász Gyula vezércikkét, 1919. március 20—i dátummal, amelyben proletár öntudatról, köteles­ségről ír a költő. Az 1923. február 22.-i szám vezércikké­nek fotókópiáját láthatjuK, amelyet Móra Ferenc írt, s amely már címében is (Konst­rukció bombával és ököllel) magán viseli a fehérterror el­leni küzdelem jegyeit. E cikk miatt Móra ellen nemzetgya- lázás címén vádiratot a'dtak ki. József Attila fényképe és „Tiszta szívvel” című versé­nek fotókópiája bukkan elő a lapok forgatása közben. E verse, mely a lapban jelent meg, sorsdöntő lett József Attila életében. „Dcrozsmán a helyzet ma még súlyosabb, mint eddig volt. Az éhes. lerongyolódó't emberek százai várják - munkát” — írja az 1'JéO. áp rilis 4-én megjelent cikk amelynek címe: „Lovasroham- nrial, puskatussal, szuronnyal verték szét a csendőrök a dorozsmai munkarélkülieket”. S további'cikkek dokumentá'- ják az akkori nyomorúságos helyzetet. Az album közli továbbá ne­ves közéleti embereknek a lapban megjeíent írásait, s a legújabb cikkeknél- is helyet ad. Több felvétel. ízléses nyom­datechnika díszíti az albumot. ahol fogasrendszerrel oldják meg az öltözködést és a beszedett ru­hákért felelősséget vállalnak. Pihenőpadokat készítenek, a bevált régi forma szerint, ahol a strandolok zavartalanul napoz­hatnak. A gyermekek részére ját­szótér, a torna kedvelőinek pe­dig több sportszer, hinták, nyúj­tó, gyűrű készül. Meleg étel felszolgálás», híisíifi-vavilon Az idén nyáron strandolás köz­ben a fürdőzők meg is ebédel­hetnek. Már készül a korszerű strandvendéglő, folynak a mun­kálatok, s a vendéglő berende­zéséért a vállalat dolgozói Bu­dapestre utaztak. Az új vendég­lőben meleg étellel, sörrel és más italféleségekkel pincér fog­ja kiszolgálni a vendégeket. Másik helyiség is épül a me­legstrand területén: itt lesz a hűsítőket, cukorkát, csokoládét, emléktárgyakat és strandcikke­ket árusító pavilon. A melegstrandon egész nap a rádióból vagy hanglemezekről zenével szórakoztatják a fürdőző- ket. Uj gyermekmedence, további parkosítás Rövid időn belül az új strand­hoz kapcsolják az újonnan épült gyermekmedencét is, ahol a leg- íiatalabbak is kedvükre lubic­kolhatnak. Folytatják a strandfürdő par­kosítását, nagy területet füvesí­tenek és virágokkal ültetnek be. Sóstó gyógy- és strandfürdő méltán lesz megyénk büszkesé­ge, s reméljük, az idén nyáron minden strandoló jól érzi majd magát az újjávarázsolt és újon­nan épült strandfürdőben. gv- í. gv­Lehet válogatni a motorok között a Budapesti ipari Vásáron Az új BMW R—26 250 köbcen- tlméteres motor- kerékpár. Külön« le es felépítése nehezebb túrák megtételére is al-i kalmassá teszi. Pannónia TLi —250-es. Egyhen- geres kétütemű négy sebességes Száz kilométeren-’1 ként 3,2-től 4 li­terig fogyaszt. Max.malis sebessé­ge 114 km ó. Tisztasági verseny Nyíregyházán Az első díj ötezér forint A megyei tanács végrehajtó bizottsága és a Magyar Vörös- kereszt megyei elnöksége egész éves tisztasági versenyt indított megyeszerte. A nyíregyházi vá­rosi tanács április 26-án megtar­tót ülésén csatlakozott ehhez a versenymozgalomhoz. A verseny eredményessége érdekében külön városi szervező bizottságot alakí­tottak, amely felkéri a város la­kosságát, hogy a „Tiszta, virágos Nyíregyházáért” versenybe mind­annyian kapcsolódjanak be. A tanácsülés határozata szerint a város kerüíetei, tanácsi kiren­deltségei a „legtisztább kerület”, „legtisztább körzet” címért ver­senyeznek egymással. A verseny, kiterjed az utcák, terek, házak, udvarod, melléképületek, kutak környékek tisztaságára is. A versenyben első három helyezést elértek díjazásban részesülnek. Az első díj öt, a második díj három, a harmadik dij kétezer forint. Az értékelésre november elején kerül sor. Lijubb kétezer Ismeretes már, hogy a tiszadobj Táncsics Termelőszövetkezet az idén tizenegy és fél ezer darab baromfi felnevelését tervezte. A tsz-ben 2700 darab csirke mar rántanivaló, szállítják a kereske­delemnek. Még el sem adták az első csoportot, amikor a napok­ban újabb kétezer darab napos­csibét helyeztek el a nevelő ólakban. ÉLETKÉP fiam lenne bizony nem engedném. Dehát csak azok a fiatalok mennek, akik félrerakni nem akarnak semmit, akinek nem jól esne, ha nem áll­nának százasok kocsmára a zsebükben. — Anyám, kérek zsí­roskenyeret! — nyügö- lődött a kislány, s a mama felfogta izmos karjába. — Gyere kincsem — csókolta arcon a kis Ka­tit és bementek a ház­ba. Kár, hogy nem látta festő, mert megmintáz­hatta volna róla a küz­delem út után a révbe érő erős magyar pa­rasztasszonyok sorsát. s Pannónia 258 Gross tip. Sport­gép. Kelülemü. négjsebességes te* 1 epgyorsasági ver- senykerékpar. — Megvan? — Meg. Mondhatom, azóta jó, mióta a tsz-ben vagyunk. Az­előtt soha nem öltünk disznót, anyáméktól kaptunk egy-egy felet, de most a télen két hí­zót öltünk. — További tervek? — Hát csak annyi, hogy továbbra is itt ma­radunk. Ennyi volt a beszél­getés. Ami azzal indult, hogy sok fiatal hagyja el szülőfaluját, s megy távoli vidékekre is az iparba dolgozni. Még az elején mondta Vasvári Gyuláné: — Mi már megpró­báltuk, mit jelent az; ha nekem már akkora mondta, jöjjünk ide, az Uj Élet téeszbe, Piricsé- re, hívott, hogy itt jó lesz. — És jó? — Igazan jó. Nem panaszkodhatunk. — És azelőtt? Legyint. — Sokat megpróbál­tunk. Három hold föld­ben dolgoztunk, aztán a férjem elment dolgoz­ni T iszapalkonyára. Én úgy voltam, hogy anyá­méktól éltem, amit a férjem haza adott, azt meg félreraktam. De­hát nem volt elég, mert milyen az ember, ha idegenben magában él? Jóbarátok, kártya... Azért annyit összespó- rol'.am, hogy egy házat építettünk Ombolyon. Erős, fiatal asszony Vasvári Gyuláné. Az egyik gyermeke, az öt eues Kauka úgy kapasz­kodik szoknyájába, mint azt a festők ábrázolni szokták. Anya és dolgo­zó nő, oszlopa a család­nak. Biztonság, nyugalom, életöröm, bizakodás árad a képből, ahogy a tanya udvarán, a lakása előtti kerítéshez támaszkodik. — Nem idevalók va­gyunk, ■— rázza taga- dólag a fejét, amint kér­dezem, — Ömbölyön laktunk, ott van házunk is. Itt csak másfél esz­tendeje vagyunk. — Hogy kerültek ide? — Itt lakik egy roko­nunk — felel teljes ter­mészetességgel. — Ő

Next

/
Oldalképek
Tartalom