Kelet-Magyarország, 1960. május (20. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-20 / 118. szám
A Tisza és a szovjet határ között meghúzódó beregi községekben még csak a tavaszon szántották ki a mezsgyéket, hogy táguljon a határ. S az emberek már nemcsak a saját falujukban találnak egymásra, hanem a községek között is meghittebb, barátibb kapcsolat kezd kialakulni. Nemrég adtunk hírt arról, hogy a téeszek a vízgazdálkodási tár sulás megalakítására öttagú szervező bizottságot választottak meg. S ma már örömmel számolhatunk be: tizenkilenc téesz kimondta a vízgazdálkodási társulás megalakítását. A társulás területe eléri a harmincnyolcezer ka- tasztrális hold földet. A megalakításon bábáskodók gondoltak a nagy szervezet összefogására és szakszerű működtetésére is. S ezért megválasztották az igazgatóságot és a felügyelő bizottságot, alkalmazni akarnak egy könyvelőt, egy vízügyi technikust és két vízőrt. A járási tanács, a MÉSZÖV és a Vízügyi Igazgatóság segítségével meghatározták az ezávi teendőket és nyolc éves programjukat. Azt tervezik, hogy ebben az esztendőben holdanként tizenöt forint értékű munkát végeznek el s ez megközelíti a hétszázezer forintot. Az összeg egyharmadát saját erőből teremtik elő, egyharmadát államunk fedezi és egyharmadát pedig a Takarékpénztár hitelezi. Azonban a csatornák rendbehozásán kívül más kiadásuk is lesz. így mintegy nyolcszázezer forintot irányoztak elő ezévi költségvetésükben. Nyolcéves tervük még merészebb. Ez idő alatt nyolcmillió forint értékű munkát kívánnak elvégezni. A részletes tervet a Vízügyi Igazgatóság készíti el, amely rendszeresen szakmai tanácsokat, útmutatásokat ad a társulás irányításához, vízügyi problémái megoldásához. Már az eddigi gazdaságossági számítások is szép sikerrel kecsegtetnek. Amellett szólnak, hogy a befektetett munka és forintok többszörösen megtérülnek és a beregiek végleg megszabadulnak a víz és szárazság elleni évszázados küzdelemtől. Ahol ma még alig néhány centire nő a fű, ott gazdag rizstáblákat és más vetéseket ringat majd a Kárpátokról fúvó szél. Gyermekbénulás elleni védőoltások A Megyei Közegészségügy: Járványügyi Állomás értesíti' a szülőket, hogy a gy ertrekben u- lásos megbetegedések megelőzése céljából a megye egész terültén az egészségügyi körzetekben, illetve gondozási körökben az alább megjelölt időben Sátán vakcinával történő védőoltást tartanak azok részere, akik még Ifjúvá avatás Nyíregyházán oltatlanok, és pótoltá-'t tartanak azon gyermexek részére, akik a Sabin-féle védőoltást valamilyen oknál fogva eddig még nem kapták meg. Az 1959. szeptember hó 1.— 1960. február hó 29. között született csecsemők Sabin-féle vakcinával való oltását 4 hetes időközben 2 alkalommal adagolt oltóanyaggal hajtják végre. Az első oltás 1960. május 23—28 közötti napokon lesz, a második oltásra június 20—25 között kerül sor. Az 1945. szeptember 1.—1959. augusztus 31. között születettek közül az 1959. XI.—1960. II. hó közötti időben végzett Sabin oltásokról elmaradottak pótoltását az 1959. XI. hó után született csecsemők második oltásával egyidőben, tehát június hó 20— 25. közötti időben tartják meg. Felhívjuk a szülőket, és a gondozókat, hogy gyermekeiket vigyék el a megjelöl'- időben az egészségügyi körzetek által, illetve gondozási körök által véglett Sabin-féle oltásokra. Megyei Közegészségügyi Járványügyi Állomás A megyében és r»r*regyház4n elsőízben kerül jói a 16 évesek ünnepélyes U- júvá-avatására: a nyíregyházi Helyőrségi Tiszti Klubban ma délután 17 órai kezdettel ünnepélyes külsőségek között adják át a 16 éves fiataloknak a személyi igazolványokat. Az ünnepélyen, melyet a KISZ szervezet ég a Megyei Főkapitányság rendez, mintegy 350— 400 16 éves ifjú vesz részt. Üttörők, ki- szisták és a kapitányság képviselői üdvözlik a 16 éves fiatalokat abból az alkalomból, hogy megkapják a fontos okmányt! A KISZ külön emléklappal is megajándékozza őket, s az igazolványok kiosztása után kultúrműsorra is sor kerül, melynek keretében bemutatják az „Egy kislány keresi az édesapját” című szovjet filmet. A kedves ünnepségre meghívlak a szülőket is, és több nyíregyházi veteránt. e A fiataloknak, akik ‘ már élhetnek az Alkotmány és a törvényes rendelkezések adta jogokkal, bizonyára kedyes emlékük lesz ez a nap, amikor ilyen hivatalos és bensőséges tormában avatják őket ifjakká. Demecseri képek Messze van még a konzerválás ideje, de a demecseri üzemben már folynak az előliészületi munkák. Sokezer hordó hatalmas gúlákban várja, hogy sor kerüljön rájuk. Az átadás, átvétel könnyítésére nagy teherbírású hídmérleget készíttetnek. (Foto: Hammel) Holnap nyit a Sztálin téri kertmozi Holnap, május 21-én, szombaton ny.tja meg kapuit a nyíregyházi szabadtéri kertmozi. A megnyitó előadáson A nagy kék országút című színes olasz—francia—nyugatnémet íilmprodukciót vetítik. Jegyeket elővételben délután fél 3-tól fél 7-ig a Béke mozi pénztáránál és este fél 7- től az előadás kezdetéig a szabadtéri kertmozi pénztáránál lehet váltani. A helyárak azonosak a Béke moziéval. r ' Uj helyzet, új tennivalók Az ember sokszor már csodálkozik önmagán. Mert igaz, nem volt könnyű megértetni az emberekkel, hogy a boldogulás egyedüli lehetősége a nagyüzem,— de a bizonyítás, a nehezebb még ezután jött. És érthető, hogy ebben a korszakion megsokszorozódott feladatokat kell intézni a tanácsi apparátusnak is. ..” A nagyhodosi tanácselnök szavait idéztem, akit többedma- gával a sóstói teraszon kerestem fel, késő délután, mivelhogy akkor már pontot tettek a napi tananyag végére. A megye termelőszövetkezeti községeinek tanácselnökei adtak itt egymásnak „randevút”, két hétre, hogy kicseréljék a falvak életében előállt új helyzet- eddigi tapasztalatait. Az asztalt körül ülők szavaiból egyöntetűen kicsen- dült: a történelmi eseménynek tekinthető sorsforduló eddig ismeretlen gondok, problémák elé állította tanácsainkat is. Már az átszervezést követő pillanatokban megkezdődött a nagy felelősséget igénylő fáradozás. Hiszen a kezdet, a nyilatkozatok aláírása még vajmi kevés volt a termelőszövetkezeti mozgalom helyességének igazolására. Az első napokban választott téesz vezetőségek — h'szen ez természtes dolog — tanácstalanul állták a tengernyi munka előtt, s a tennivalók zöme ekkor a tanácsokra hárult. ■ — Eey kicsit orvosnak, meteorológusnak, kutatónak is kellett lepnünk. Bencés Zsig- mond nagyari tanácselnök sza- tvaira helyeslő bólogatás a válasz. Nem volt könnyű, de szép feladat volt. Nagy áron például márf az első órákban komoly vita alakult ki a tanács és a téesz-vezetők között a tanya- központ kialakításának kérdésében. A tanács a jobb, a gazdaságosabb lehetőséget javasolta, de a szövetkezet fiatal vezetősége mégis a kedvezőtlenebb megoldást választotta: a tanyaközpont sikertelen megválasztása révén jelentősen nőnek majd a szállítási költségek ... Persze ezzel szemben számtalan jó jelenség ad okot bizakodásra. Nagyaron csakúgy, mint a többi fiatal termelőszövetkezeti községekben. Kiss Károly mopJ- ja Csengerújfaluról, hogy először nehezen ment a felszerelés, az állatok összehordása és a tanács javaslatára a megbecsülésnek örvendő és példamutató gazdákat vonták be ebbe a munkába, akiknek a szava új, egészséges irányt szabott a mozgalom kibontakozására. Sza- mosbecsen nem becsülték le a tanács, a párt és a téesz-vezetők jó kapcsolatának fontosságát, amely azt eredményezte, hogy egy szűk hét alatt munkára készen együtt volt a közös. Pátyod nagy problémáját, a régi és az új téesz egyesülésit is végsősoron a tanács segítette elő, — jó ianáccsal. B. Koc is Lajos botpaládi tanácselnök már továbbmegy: náluk az állatok összehordása helyh'áiy miatt különösen nagy probléma volt. s a házaknál hagyott jószágok gondozását a tanácsi és a téesz-vezetők mindig pentosan ellenőrizték, ami a falu lakosságának helyeslésével találkozott ... Csakhogy az eredmény uek túl sokáig nem lehetett örülni, mert az újabb napok újabb égető problémákat hoztak. Erről szól Lukács Lajos szamosangyalosi és Kádár Ferenc nagyhodosi tanácselnök. Különösen a háztáji kialakítása körül adódtak gondok. — Utólag már a falubeliek, meg mi is mosolygunk a dolgon. Képzelje, sorshúzást is kellett csinálnunk. Mert mindenkinek nem tudtunk egyformán jó minőségű földet kihasítani, s mellőzve a rokonszenve- zés fetételezését, sorshúzásban egyeztünk meg. Ahány község, annyi speciális megoldásra volt szükség. Mert a legtöbb, nagyobb és apróbb- cseprőbb problémával gyorsan a tanácshoz siettek az emberek. Az egyén, a család és a nagy közösség érdekének józan mérlegelésére volt szükség, hogy segíteni tudjon a tanács. Es ahol nem egy kézlegyintéssel intézték el a kicsinek látszó, de az egyes ember számára mégis nagynak tűnő problémákat, ott megindult a kedvvél teli munka, gyorsan jelentkeztek a boldog tó ereomények. Minder niír a múlt, s ezekben az időkben nincs mód sokáig elidőzni a tegnapokon. Termelőszövetkezeti falvaink tanácsvezetőit manapság már az' az új kérdés izgatja: a nagy .lépés és a munka sikeres elindítása után miként lehetne a gondolkodásban, a tudatban is előtérbe helyezni a döntés helyességének felismerését. Színbe egyszerre mondják, hogy a márciusi előlegosztásnak — ahol ez * megvolt — nagyértékű hatása , volt. Nőtt a munkakedv, több helyütt eredményes a tanács és a téesz-vezetők által irányított versenymozgalom, az egyép, a brigád és a munkacsapat- felelősségének kibontakozása. A tanácsoknak e téren főképp a meggyőző szóval volt nagy szerepük. Hiszen a filozófiai tételt, — hogy a lét határozza meg a tudatot — nem lehet ilyen bonyolultan kinyilatkoztatni, hanem érthetően, egyszerijén kell a tagság körében tudatosítani. A fehérgyarmati „járás szövetkezeteiben nagy gondot fordítottak arra, hogy a tagság pontosan ismerje a termelési terveket, legyenek tisztában a ki1áfásokkal, hogy azokért erejükhöz mérten munkálkodhassanak. Ahol a tanács- tagság, a tanácsapparátus szívügyének tekinti a szövetkezetek megerősítését, ott nem marad el az eredmény sem. Sza- mcsbecsen például a tanács javaslatára döntöttek, hogy ferő- hély hiánya miatt egyéneknél helyezik el a kacsákat, igv foglalkoztatni tudják az otthonlévő öregeket, és jelentősen növelik az eredményüket. Számtalan példa v an arra, hogy manapság — a közigazgatási tevékenység mellett — tanácsainknál a legelső feladat a szövetkezetek segítése. Az összhang a téesz-veze- tőség és a tanács között a sikerek egyik legfontosabb alapköve. Számos helyen tapasztalható nézeteltérés, amely az egyébként rendjén menő munkát is akadályozza. Több tanácselnök elmondja, hogy a fiatal szövetkezeti vezetők kevés gondot fordítanak az emberekkel való helyes bánásmódra. „Ha nem tetszik, menjen a tanácsra” — hangzik el több helyen. Ez a hangvétel még akkor is helytelen, ha tanácsbeliek a legtöbbször orvosolják a sérelmeket, s keresik a megoldás lehetőségét. Egy szövetkezeti vezetőség tekintélyéhez az is hozzátartozik, hogy helyben, téeszen belül igyekeznek megoldani a kisebb és nagyobb kérdéseket. Az új helyzettel együtt újabb és újabb rendeletek látnak napvilágot, amelyeknek gondos tanulmányozása nagyban leköti a tanácsvezetők munkáját. így volt ez a nyugdíjrendelet megjelenésekor is, s vitathatatlan, hogy a falvak öregjeinek ügyét elsősorban a községi tanácsok vezetői igyekeztek rendezni. Az összhang kérdéséhez az is hozzátartozik, hogy a területen előforduló vélemények, 7 ellenvélemények egyeztetésére a járási tanácsok necsak a tanácselnökök ankét- jait, találkozóit rendezzék meg, hanem legyenek ott a termelő- szövetkezetek vezetői is. így nagyobb lehetőség nyílik a döntőek jobb megfontolására, s a felelősség nagyobb mérvű közüggyé 'tétele kedvezőb légkört teremt a végső soron egv célért fáradozó tanács és a termelőszövetkezeti vezetőség között. Angyal Sándor. Ha rmi ti cnrolcezer hold főidőit ú; élet sár fad A beregi társulás nyolc ev alatt nyolcmillió Jorintot költ vixgaxdálkodásra JS
