Kelet-Magyarország, 1960. május (20. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-19 / 117. szám

Népes, a határ Gergelyiugornyán fTudósítónktól) Npmrén még azt olvastam llwllll «»3 az újságban, hogy a gergelyiugornyai szövetkezeti vezetők járatlanok a vezetés­ben. Ütra keltem hát, hogy megnézzem, mit csinálnak ve­zetők és tagok közösen. Érdekes kép fogadott a falu közepén lévő tsz központjában. Szabó Béla ácsbrigádja rög­tönzött nagyüzemet létesített. Nem tudták összehordani a tsz állatállományát a lovakon kí­vül, férőhely hiányában. Ezen segítenek ők. Szabó Béla fia­talember. azt mondja: — Épí­tünk magunknak istállót a szarvasmarhák részére. Bi­zonyságul, hogy „maguknak”, — már fogja is egy hatalmas gerenda végét és tartja, irá­nyítja a főrész fogai alá nagy­üzemi módon, mert a fűrészt nem emberek húzzák, hanem a tsz egyik traktorát fogták be és ezzel «hajtatnak meg egy körfűrészt. Gyorsan kell dol­gozni, mert itt a kapálás ide­je és az embereknek kint a helyük a földeken, a jószág­nak pedig a közösben. Késtek máris, de a múlt, az „enyém” még visszatartotta az embere­ket; most már azonban Béla komolyan mondhatta: „ma­gunknak építünk”. Toldy György, Vezse Árpád, Dull Ferenc bácsi is bizonyítja ezt, mert az övék, amit építenek és valamennyi tagé. Alid hagyom el a falut, ha- talmas táblán asszo­nyok szorgoskodnak. Gergely Ferenc bácsi munkacsapata; dugdossák a dohánypalántát. Vidám a hangulat, nevetgélnek, pedig nem szól a muzsika. De ott van Zsuzsi néni aki olyan jókat tud mondani, s azon úgy elderülnek, hogy észre sem vették, már fél tizenkettő. A másik oldalon Szabó Gyu­la fogatos veti a tengerit. Az ember szinte meghökken, — hiszen bent a faluban az ácsok újítottak, gép hajtja a fű­részt, — hát kint. a határban nem segít a gép? — Dehogy­nem, — mondja vidáman Fó- riska Sándor. Ma reggel jött a gépállomásról újabb három gép. Az agrunómus vitte ki őket, kiadni a munkát kora hajnalban. De már jön is visszafelé. Egy kicsit kedvet­len, így szokott, — mert el­romlott egy gép, de azért ma­radt kint még hat. Nem is tu­dom mi lett volna, ha nem segítenek a gépek, különösen dicsérik a burgonyavetogépet, nagyon szépen dolgozott. Hegkeress'iih“v,«!£ is. Most vették át a munkacsa- ] patcktól a répa első kapálását, I a gabonafélék tisztítását. Van egy lapos területük, ahol az eső m att késett a vetés. Most a gépek, fogatok nagyobb ré­sze ott szorgoskodik, hogy be­fejezze a 300 hold kukorica ve­tését. Közben vendég érkezik a szomszédos kisvarsányi tsz-ből. Segítséget kérnek. Silót akar­nak vetni, de nincs vetőgép­jük és a gergelyiek segítenek. Már húzzák is ki a színből sa­ját vetőgépjüket és adják köl­csön, hogy Kisvarsányban is több teremhessen már az idpn is, hisz valamennyien tud­ják, hogy sok siló kell a kö­zösben, de sokat is ér! glyl mondtam az elején, a Hfcl vezetőkről azt olvas­tam, hogy tapasztalatlanok a vezetésben, s most azt mon­dom, ha ez igaz is, de nagyon- nagyon lelkes emberek. Nem­csak a maguk hasznát nézik, a közért éjjel-nappal dolgoznak. S ha van is néhány akadály, azt bátran leküzdik. S az ő érdemük is az, hogy népes lett a határ Gergelyiugornyán.., Gyarmathy Zsigmond tanár Sacl/ggwct „Fejtágítás“ Akármilyen furcsán hangzik is, „fejtágításról” van szó. Méghozzá a javából. Az ökö- ritófülpösi fiatalok kérték, a pedagógusok pedig szívesen tel­jesítik,,. Alig hagyta el sok fiatal a tudomány várát, máris töb­ben visszakerültek az iskola padjai közé. Tizennégy, tizen­hat éves, serdülőkorú fiúk, lá­nyok, akik közül többet csábí­tott a városi élet, mégis — maradtak. Hogy mi fogta visz- sza őket? Lehet, hogy a szü­lőfalu szeretete, a felelősség, s talán a pedagógusok ügybuz- góságo. Én azt mondom: ez is, az is. Különben nem tágítaná itt a fejét közel hatvan fiatal, lány és fiú — öf hónapon ke­reteiül. .. Tizenkét fiatal kapta meg a bizonyítványt a furcsa fejtágí­tó tanfolyam elvégzése után. S most még több, mint negyven­öt birkózik öt hónapon át a mezőgazdaságtannal, számtan­nal, egészségtannal, háztartás- tannal, és a magyarral... S miért? Azért, hogy az ökörító- fülpösi Szamosmenti és Szabad Föld Termelőszövetkezetek kép­zett, ügyszerető, fegyelmezett fiatalokat kapjanak. Mert ezek a fiatalok szakmunkás előkép­zést nyernek e furcsa, de igen hasznos fejtágítón, ahol nem­csak a pedagógusok, hanem az agronómus, az orvos és a ház­tartás mesterségében jártas asszonyok is pódiumot kap­tak... Szívesen nevelték, taní­tották s oktatják ma is a fia­talokat. .. * Helyes és hasznos kezdemé­nyezés. Megtalálták helyüket falujukban a fiatalok, s gon­doskodnak is róluk. A Számos- menti Tsz fényképezőgépet, nagyitót vásárolt fiainak. Szakkört alakítottak, melyet Dalia István irányít... Sok helyen panaszkodnak, hogy különösen nagy gond az iskolából kikerült fiatalok ne­velése, falun maradása. Íme, egy példa arra, hogyan fog­lalkoznak velük Ököritófülpö- sön. Lehet követni. Csak aka­rat és kölcsönös megértés szük­séges hozzá. Egyrészt a peda­gógusok és a szülők, másrészt a fiatalok részéről, s a siker nem marad el. (f. k.) A száz felett Cukrászda, önkiszolgáló bolt cpiil Tiszaszalkán. Gólya János és 10 tagú brigádja szorgoskodik a falakon. Teljesítmé­nyük 120 százalék. Ezt a számot az Egerben dolgozó másik brigád — versenytársuk — nem tudja utolérni, így verseny­elsők. A tiszaszalkaiak napjában többször is megállnak, hogy érdeklődve figyeljék a brigád munkáját. Sikerrel szerepeitek a buktái járás úitiirííi a sereiíszentlén A KISZ járási kulturális sereg­szemléje után került sor a bak- talórántházi járás úttörőinek be­mutatóira. A résztvevők nagy számára való tekintettel ezt is több helyen rendezték meg. Má­jus 15-én délelőtt Vaján gyűltek össze Nyírmadáról, Rohodról, Őrből, Pusztadobosról és a Bog­lya tanyáról azok az úttörők, akik pár héttel előbb a körzeti versenyen jó eredményt értek el. A vajai művelődési házban kezdődött a verseny, az őriek énekkari számával. Velük egy színvonalon voltak a pusztadobo­siak. Egyforma, egyenruhás öl­tözetük szép külsőt kölcsönzött a dalosoknak. Az első teljesítmény csoportba kerültek Nyirmada, Rohod és Va­ja szavalói. Nemcsak előadásuk volt szép, igen jól megválasztott i versekkel léptek fel. Két hangulatos népi játékban I is gyönyörködhettünk, a rohodiak J „Tízpercben'’, s a vajaiak „Mezei I virágcsokor” c. játékában. A né­pi táncok bemutatói közül leg­nagyobb tetszést a nyírmadaiak arattak. Sikerrel szerepelt a nyír- madai bábszakkör is. Minden csapat szép felkészülé- | séröl, lelkesen végzett kulturális ! munkáról tett bizonyságot. Molnár Mátyás Vaja. Hódit a baromfitenyésztés a tiszalöki járásban A tiszadobi Táncsics Tsz 11,500 darabra tervezett baromfitenyé­szete nem egyedülálló a tiszalöki járásban. Igen szép példát talál­hatunk e jól jövedelmező üzem­ág felkarolására a tiszavasvári Lenin MTSz-ben is, ahol a terv: 4000 csibe, 3000 kacsa, 2000 liba és 500 pulyka felnevelése ebben az esztendőben. Ugyanitt a Mun­ka MTSz 510 darabból álló törzs- állomány mellett 2000 csibe, a Petőfi 1300, a Zöldmező 1000 csi- btf, 100 liba, 100 kacsa felnevelé­sét tervezi. A tiszalöki Kossuth 1000 darab pulykát nevel fel, amely a rovarok ‘ irtásában is nagyszolgálatot tesz a téesznek. A tiszaeszlári Győzelemben 500 liba, 200 kacsa és 500 pulyka fel­nevelését határozták el. Baromfi­ólat az idén szándékoznak építeni saját erőből és saját brigáddal 2000 darabra. A felsoroltakon kí­vül még 4—5 tsz-ben tervezték kisseb méretű baromfiállomány tartását. KI A FÖLDEKRE! Az esős, hűvös napok után május kék ege végre bíztató fényözönt, elegendő meleget áraszt a földekre és csalogat­ja, hívogatja az alkotni vágyó embert a térmészet műhelyébe. S a parasztember — legyen bár egyéni, vagy tsz-tag — szíve­sen megy, mert nagy öröm az, hogy a természettel szövetkez­ve alkothat, munkájával új életet teremthet. Ezen az érzelmi vonatkozáson kívül azonban a gyakorlati élet józan belátása, a nagyobb jö­vedelem az igazi rugója a szorgos igyekezetnek. A gondos talajelőkészítés és a jó vetés után most a növényápolás csa­tája következik. S ez valóban csata a szó szoros értelmében, hiszen az ember a kapával in­dul rohamra, hogy irtsa a gyo­mot, hogy a gyakori, de sekély művejéssel óvja a talaj vízkész­letét a későbbi aszályos időre. Az időjárás beleszólhat ugyan a dologba, de az ember és a kapa döntik el a jó termés sor­sát: ettől függ lényegében a 4,9 százalékos termésátlag nö­velés éS\ a 8,9 százalékkal na­gyobb árutermelési terv valóra váltása. Ettől függ főleg: lesz-e elegendő burgonya, zöldség, cukor a háztartásunkban, meny­nyi kukorica terem az állatál­lomány számára, el leszünk-e látva hússal, tejjel, tojással? A következő 8—10 héten dől el, hogy termelőszövetkezeteink számíthatnak-e a tervezett jöve­delemre, s hogy új termelőszö­vetkezeteink kiállják-e az első erőpróbát? A siker kulcsa: átgondolt, alapos számbavétele a kézi, gé­pi és fogaterőnek: az óramű pontosságával működő munka- szervezéssel biztosítani a meg­felelő időpontban, az adeftt he­lyen a szükséges munkaerőt és a legmegfelelőbb munkaeszkö­zöket. Bár megyénk gépállomá­sai az idén is sok új növény­ápoló géppel gyarapodtak, még­is szükség van a tsz-ek foga­tos kaiéira és a tsz-családok összes - kapaforgató kezére. A legtöbb helyen gondoskodtak bölcsődékről, napközi otthonról, hogy a nők is részt vehessenek e sok időt és szapora munkát kívánó feladat végrehajtásában. A brigádok, munkacsapatok ki­alakítása szinte kivétel nélkül mindenütt megtörtént. A terü­letet legtöbb helyen kimérték, lebontva egyénekig, vagy csa­ládokig. A családtagok bevoná­sa rendkívül nagyjelentőségű feltétel, s a legtöbb helyen szerencsére ez nem is okoz problémát. A napokban meg­ejtett határszemlék tapasztala­tai szerint máris kint szorgos- kodnak a földeken a kapások: Urában, Császlóban, Érpatakon, Tiszadadán és számos más községben. Egy-két erős tsz- ben, például a tiszadobi Tán­csicsban munkacsapatig bon­tották le a területet, s ez a módszer bevált. Több nagy te­rületű, kevés létszámú tsz-ben inkább hiány mutatkozik mun­kaerőben, s ráadásul a család­tagokat sem sikerült teljes számban biztosítani. Erős mun­kahiány van például a tisza­vasvári Lenin Tsz-ben. Ilyen helyeken a gépállomás és a felsőbb szervek segítségére, a pártszervezetek és az agitációs csoportok felvilágosító, mozgó­sító szerepére fokozottabb mér­tékben van szükség. A kukorica kapálásra különö­sen nagy gondot kell fordítani. Kézikapálás esetén a jó ter­mést a nyári gazoló kapálás­sal együtt legalább háromszo­ri kapálással lehet csak bizto­sítani; a gépi kapálást pedig legalább 6—7-szer kell elvé­gezni. Ez az ország legjobb termelőszövetkezeteinek . több éves tapasztalata. Ezek a ta­pasztalatok arról is tanáskod- nak. hogy a ' növény éppen életének első időszakában igényli leginkább a sűrű gon­dozást, akár a kisgyermekek. Legjobban érzi magát a fejlődő növény a gyommentes, sekéíyé- sen porhanyított felszínű talaj­ban. Növényápolás során ala­kítjuk ki a megfelelő növény­számot is. Az előrelátó munka- szervezés olyan apróságokat is számításba vesz, mint például a munkaeszközök minősége. Időben kell gondoskodni arról, hogy a gépek kapakései éle­sek és két három naponkint cserélhetők legyenek. Az élet­len kapakés könnyen kárt te­het a növény gyökérzetében. Sok függ az agrotechnikai módszerek helyes alkalmazásá- sától is. Ezért a jó brigádve- zető ellenőrzi, hogy miként al­kalmazzák még a családoknak kiosztott területeken is a meg­beszélt módszereket. Gyakran előfordul, hogy elfogy a mun­ka egy táblán, vagy eső sza­kítja meg a kapálást. Ezért he­lyes több napra előre megbe­szélni: milyen sorrendben kö­vetkeznek az egyes munkák, vagy mit csináljanak, ha az eső, a felázott talaj gátolja a kapálást? Gyakran származik kapkodás, késedelem abból a nagyobb tsz-ekben, hogy az es­ti munkaelosztáson nincs min­denki jelen. Több tsz-ben ezért á déli munkafelosztást vezették be. s így a délután folyamán közlik mindenkivel a másnapi feladatot. Igen nagy szerepe van a nö- vénváoolás sikerében a megfe­lelő ösztönző módszerek beve­zetésének. Általános tapasztalat szerint legcélszerűbb a munka­egység melletti premizálás, ami a terven felüli termés 25—50 százalékáig terjed. Régi, erős tsz-ekben, például a tiszadobi Táncsicsban az eredményessé­gi munkaegység-rendszer a jobb. A fiatalokat legjobban helyhez köti a havi előlegosz­tás, sport- és kultúrigényeik kielégítése, házassági jutalom, stb. A kommunisták, népnevelők tartsák ébren a többtermelési versenymozgalmak iránti ér­deklődést és tudatosítsák szé­les körben, hogy a jó kapálást a gyommentes föld egyéni és országos érdek egyaránt. Ezért minden erőt irányítsunk most ki a földekre és munkálkod­junk serényen magunk és az ország boldogulására. Zajtai Antal, 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom