Kelet-Magyarország, 1960. május (20. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-19 / 117. szám
Népes, a határ Gergelyiugornyán fTudósítónktól) Npmrén még azt olvastam llwllll «»3 az újságban, hogy a gergelyiugornyai szövetkezeti vezetők járatlanok a vezetésben. Ütra keltem hát, hogy megnézzem, mit csinálnak vezetők és tagok közösen. Érdekes kép fogadott a falu közepén lévő tsz központjában. Szabó Béla ácsbrigádja rögtönzött nagyüzemet létesített. Nem tudták összehordani a tsz állatállományát a lovakon kívül, férőhely hiányában. Ezen segítenek ők. Szabó Béla fiatalember. azt mondja: — Építünk magunknak istállót a szarvasmarhák részére. Bizonyságul, hogy „maguknak”, — már fogja is egy hatalmas gerenda végét és tartja, irányítja a főrész fogai alá nagyüzemi módon, mert a fűrészt nem emberek húzzák, hanem a tsz egyik traktorát fogták be és ezzel «hajtatnak meg egy körfűrészt. Gyorsan kell dolgozni, mert itt a kapálás ideje és az embereknek kint a helyük a földeken, a jószágnak pedig a közösben. Késtek máris, de a múlt, az „enyém” még visszatartotta az embereket; most már azonban Béla komolyan mondhatta: „magunknak építünk”. Toldy György, Vezse Árpád, Dull Ferenc bácsi is bizonyítja ezt, mert az övék, amit építenek és valamennyi tagé. Alid hagyom el a falut, ha- talmas táblán asszonyok szorgoskodnak. Gergely Ferenc bácsi munkacsapata; dugdossák a dohánypalántát. Vidám a hangulat, nevetgélnek, pedig nem szól a muzsika. De ott van Zsuzsi néni aki olyan jókat tud mondani, s azon úgy elderülnek, hogy észre sem vették, már fél tizenkettő. A másik oldalon Szabó Gyula fogatos veti a tengerit. Az ember szinte meghökken, — hiszen bent a faluban az ácsok újítottak, gép hajtja a fűrészt, — hát kint. a határban nem segít a gép? — Dehogynem, — mondja vidáman Fó- riska Sándor. Ma reggel jött a gépállomásról újabb három gép. Az agrunómus vitte ki őket, kiadni a munkát kora hajnalban. De már jön is visszafelé. Egy kicsit kedvetlen, így szokott, — mert elromlott egy gép, de azért maradt kint még hat. Nem is tudom mi lett volna, ha nem segítenek a gépek, különösen dicsérik a burgonyavetogépet, nagyon szépen dolgozott. Hegkeress'iih“v,«!£ is. Most vették át a munkacsa- ] patcktól a répa első kapálását, I a gabonafélék tisztítását. Van egy lapos területük, ahol az eső m att késett a vetés. Most a gépek, fogatok nagyobb része ott szorgoskodik, hogy befejezze a 300 hold kukorica vetését. Közben vendég érkezik a szomszédos kisvarsányi tsz-ből. Segítséget kérnek. Silót akarnak vetni, de nincs vetőgépjük és a gergelyiek segítenek. Már húzzák is ki a színből saját vetőgépjüket és adják kölcsön, hogy Kisvarsányban is több teremhessen már az idpn is, hisz valamennyien tudják, hogy sok siló kell a közösben, de sokat is ér! glyl mondtam az elején, a Hfcl vezetőkről azt olvastam, hogy tapasztalatlanok a vezetésben, s most azt mondom, ha ez igaz is, de nagyon- nagyon lelkes emberek. Nemcsak a maguk hasznát nézik, a közért éjjel-nappal dolgoznak. S ha van is néhány akadály, azt bátran leküzdik. S az ő érdemük is az, hogy népes lett a határ Gergelyiugornyán.., Gyarmathy Zsigmond tanár Sacl/ggwct „Fejtágítás“ Akármilyen furcsán hangzik is, „fejtágításról” van szó. Méghozzá a javából. Az ökö- ritófülpösi fiatalok kérték, a pedagógusok pedig szívesen teljesítik,,. Alig hagyta el sok fiatal a tudomány várát, máris többen visszakerültek az iskola padjai közé. Tizennégy, tizenhat éves, serdülőkorú fiúk, lányok, akik közül többet csábított a városi élet, mégis — maradtak. Hogy mi fogta visz- sza őket? Lehet, hogy a szülőfalu szeretete, a felelősség, s talán a pedagógusok ügybuz- góságo. Én azt mondom: ez is, az is. Különben nem tágítaná itt a fejét közel hatvan fiatal, lány és fiú — öf hónapon kereteiül. .. Tizenkét fiatal kapta meg a bizonyítványt a furcsa fejtágító tanfolyam elvégzése után. S most még több, mint negyvenöt birkózik öt hónapon át a mezőgazdaságtannal, számtannal, egészségtannal, háztartás- tannal, és a magyarral... S miért? Azért, hogy az ökörító- fülpösi Szamosmenti és Szabad Föld Termelőszövetkezetek képzett, ügyszerető, fegyelmezett fiatalokat kapjanak. Mert ezek a fiatalok szakmunkás előképzést nyernek e furcsa, de igen hasznos fejtágítón, ahol nemcsak a pedagógusok, hanem az agronómus, az orvos és a háztartás mesterségében jártas asszonyok is pódiumot kaptak... Szívesen nevelték, tanították s oktatják ma is a fiatalokat. .. * Helyes és hasznos kezdeményezés. Megtalálták helyüket falujukban a fiatalok, s gondoskodnak is róluk. A Számos- menti Tsz fényképezőgépet, nagyitót vásárolt fiainak. Szakkört alakítottak, melyet Dalia István irányít... Sok helyen panaszkodnak, hogy különösen nagy gond az iskolából kikerült fiatalok nevelése, falun maradása. Íme, egy példa arra, hogyan foglalkoznak velük Ököritófülpö- sön. Lehet követni. Csak akarat és kölcsönös megértés szükséges hozzá. Egyrészt a pedagógusok és a szülők, másrészt a fiatalok részéről, s a siker nem marad el. (f. k.) A száz felett Cukrászda, önkiszolgáló bolt cpiil Tiszaszalkán. Gólya János és 10 tagú brigádja szorgoskodik a falakon. Teljesítményük 120 százalék. Ezt a számot az Egerben dolgozó másik brigád — versenytársuk — nem tudja utolérni, így versenyelsők. A tiszaszalkaiak napjában többször is megállnak, hogy érdeklődve figyeljék a brigád munkáját. Sikerrel szerepeitek a buktái járás úitiirííi a sereiíszentlén A KISZ járási kulturális seregszemléje után került sor a bak- talórántházi járás úttörőinek bemutatóira. A résztvevők nagy számára való tekintettel ezt is több helyen rendezték meg. Május 15-én délelőtt Vaján gyűltek össze Nyírmadáról, Rohodról, Őrből, Pusztadobosról és a Boglya tanyáról azok az úttörők, akik pár héttel előbb a körzeti versenyen jó eredményt értek el. A vajai művelődési házban kezdődött a verseny, az őriek énekkari számával. Velük egy színvonalon voltak a pusztadobosiak. Egyforma, egyenruhás öltözetük szép külsőt kölcsönzött a dalosoknak. Az első teljesítmény csoportba kerültek Nyirmada, Rohod és Vaja szavalói. Nemcsak előadásuk volt szép, igen jól megválasztott i versekkel léptek fel. Két hangulatos népi játékban I is gyönyörködhettünk, a rohodiak J „Tízpercben'’, s a vajaiak „Mezei I virágcsokor” c. játékában. A népi táncok bemutatói közül legnagyobb tetszést a nyírmadaiak arattak. Sikerrel szerepelt a nyír- madai bábszakkör is. Minden csapat szép felkészülé- | séröl, lelkesen végzett kulturális ! munkáról tett bizonyságot. Molnár Mátyás Vaja. Hódit a baromfitenyésztés a tiszalöki járásban A tiszadobi Táncsics Tsz 11,500 darabra tervezett baromfitenyészete nem egyedülálló a tiszalöki járásban. Igen szép példát találhatunk e jól jövedelmező üzemág felkarolására a tiszavasvári Lenin MTSz-ben is, ahol a terv: 4000 csibe, 3000 kacsa, 2000 liba és 500 pulyka felnevelése ebben az esztendőben. Ugyanitt a Munka MTSz 510 darabból álló törzs- állomány mellett 2000 csibe, a Petőfi 1300, a Zöldmező 1000 csi- btf, 100 liba, 100 kacsa felnevelését tervezi. A tiszalöki Kossuth 1000 darab pulykát nevel fel, amely a rovarok ‘ irtásában is nagyszolgálatot tesz a téesznek. A tiszaeszlári Győzelemben 500 liba, 200 kacsa és 500 pulyka felnevelését határozták el. Baromfiólat az idén szándékoznak építeni saját erőből és saját brigáddal 2000 darabra. A felsoroltakon kívül még 4—5 tsz-ben tervezték kisseb méretű baromfiállomány tartását. KI A FÖLDEKRE! Az esős, hűvös napok után május kék ege végre bíztató fényözönt, elegendő meleget áraszt a földekre és csalogatja, hívogatja az alkotni vágyó embert a térmészet műhelyébe. S a parasztember — legyen bár egyéni, vagy tsz-tag — szívesen megy, mert nagy öröm az, hogy a természettel szövetkezve alkothat, munkájával új életet teremthet. Ezen az érzelmi vonatkozáson kívül azonban a gyakorlati élet józan belátása, a nagyobb jövedelem az igazi rugója a szorgos igyekezetnek. A gondos talajelőkészítés és a jó vetés után most a növényápolás csatája következik. S ez valóban csata a szó szoros értelmében, hiszen az ember a kapával indul rohamra, hogy irtsa a gyomot, hogy a gyakori, de sekély művejéssel óvja a talaj vízkészletét a későbbi aszályos időre. Az időjárás beleszólhat ugyan a dologba, de az ember és a kapa döntik el a jó termés sorsát: ettől függ lényegében a 4,9 százalékos termésátlag növelés éS\ a 8,9 százalékkal nagyobb árutermelési terv valóra váltása. Ettől függ főleg: lesz-e elegendő burgonya, zöldség, cukor a háztartásunkban, menynyi kukorica terem az állatállomány számára, el leszünk-e látva hússal, tejjel, tojással? A következő 8—10 héten dől el, hogy termelőszövetkezeteink számíthatnak-e a tervezett jövedelemre, s hogy új termelőszövetkezeteink kiállják-e az első erőpróbát? A siker kulcsa: átgondolt, alapos számbavétele a kézi, gépi és fogaterőnek: az óramű pontosságával működő munka- szervezéssel biztosítani a megfelelő időpontban, az adeftt helyen a szükséges munkaerőt és a legmegfelelőbb munkaeszközöket. Bár megyénk gépállomásai az idén is sok új növényápoló géppel gyarapodtak, mégis szükség van a tsz-ek fogatos kaiéira és a tsz-családok összes - kapaforgató kezére. A legtöbb helyen gondoskodtak bölcsődékről, napközi otthonról, hogy a nők is részt vehessenek e sok időt és szapora munkát kívánó feladat végrehajtásában. A brigádok, munkacsapatok kialakítása szinte kivétel nélkül mindenütt megtörtént. A területet legtöbb helyen kimérték, lebontva egyénekig, vagy családokig. A családtagok bevonása rendkívül nagyjelentőségű feltétel, s a legtöbb helyen szerencsére ez nem is okoz problémát. A napokban megejtett határszemlék tapasztalatai szerint máris kint szorgos- kodnak a földeken a kapások: Urában, Császlóban, Érpatakon, Tiszadadán és számos más községben. Egy-két erős tsz- ben, például a tiszadobi Táncsicsban munkacsapatig bontották le a területet, s ez a módszer bevált. Több nagy területű, kevés létszámú tsz-ben inkább hiány mutatkozik munkaerőben, s ráadásul a családtagokat sem sikerült teljes számban biztosítani. Erős munkahiány van például a tiszavasvári Lenin Tsz-ben. Ilyen helyeken a gépállomás és a felsőbb szervek segítségére, a pártszervezetek és az agitációs csoportok felvilágosító, mozgósító szerepére fokozottabb mértékben van szükség. A kukorica kapálásra különösen nagy gondot kell fordítani. Kézikapálás esetén a jó termést a nyári gazoló kapálással együtt legalább háromszori kapálással lehet csak biztosítani; a gépi kapálást pedig legalább 6—7-szer kell elvégezni. Ez az ország legjobb termelőszövetkezeteinek . több éves tapasztalata. Ezek a tapasztalatok arról is tanáskod- nak. hogy a ' növény éppen életének első időszakában igényli leginkább a sűrű gondozást, akár a kisgyermekek. Legjobban érzi magát a fejlődő növény a gyommentes, sekéíyé- sen porhanyított felszínű talajban. Növényápolás során alakítjuk ki a megfelelő növényszámot is. Az előrelátó munka- szervezés olyan apróságokat is számításba vesz, mint például a munkaeszközök minősége. Időben kell gondoskodni arról, hogy a gépek kapakései élesek és két három naponkint cserélhetők legyenek. Az életlen kapakés könnyen kárt tehet a növény gyökérzetében. Sok függ az agrotechnikai módszerek helyes alkalmazásá- sától is. Ezért a jó brigádve- zető ellenőrzi, hogy miként alkalmazzák még a családoknak kiosztott területeken is a megbeszélt módszereket. Gyakran előfordul, hogy elfogy a munka egy táblán, vagy eső szakítja meg a kapálást. Ezért helyes több napra előre megbeszélni: milyen sorrendben következnek az egyes munkák, vagy mit csináljanak, ha az eső, a felázott talaj gátolja a kapálást? Gyakran származik kapkodás, késedelem abból a nagyobb tsz-ekben, hogy az esti munkaelosztáson nincs mindenki jelen. Több tsz-ben ezért á déli munkafelosztást vezették be. s így a délután folyamán közlik mindenkivel a másnapi feladatot. Igen nagy szerepe van a nö- vénváoolás sikerében a megfelelő ösztönző módszerek bevezetésének. Általános tapasztalat szerint legcélszerűbb a munkaegység melletti premizálás, ami a terven felüli termés 25—50 százalékáig terjed. Régi, erős tsz-ekben, például a tiszadobi Táncsicsban az eredményességi munkaegység-rendszer a jobb. A fiatalokat legjobban helyhez köti a havi előlegosztás, sport- és kultúrigényeik kielégítése, házassági jutalom, stb. A kommunisták, népnevelők tartsák ébren a többtermelési versenymozgalmak iránti érdeklődést és tudatosítsák széles körben, hogy a jó kapálást a gyommentes föld egyéni és országos érdek egyaránt. Ezért minden erőt irányítsunk most ki a földekre és munkálkodjunk serényen magunk és az ország boldogulására. Zajtai Antal, 3
