Kelet-Magyarország, 1960. április (20. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-13 / 87. szám
Nem a szerencse dolga — Előző munkahely? — A Nyírtassi Állami Gazdaság. Itt üzemegységvezető voltam. — Jelenlegi beosztása? — Gyüre község termelőszövetkezeti elnöke. — Iskolai végzettsége? — Agrártudományi egyetem. Csak két hete, s néhány napja foglalta el új munkahelyét Horicsányi László, de máris meglátszik a községen, hogy rátermett elnököt kapott a termelőszövetkezeti falu. Miből? Jobb a munkakedv, folyamatosabb a munka elosztása, a szer- vezíés. Bizonyíték? Van az is. A tavaszi munka rendben megy, a mezei leltár pénzben kifizethető része: az évelő pillangósok, őszi kalászosok a trágyázás, munkaegységben jóváírást nyertek, az őszi kalászosok vetőmagját újból megFalusiak, vág Nem új a kifejezés, ahogy Gyürében kétféleképpen szólították egymást &z emberek: falusi, vagy újsorosi névvel illetve egymást. Igazán furcsa csak akkor lett, amikor a szövetkezetben is kezdték a megkülönböztetést. Az elnök eleinte csak hallgatta. Aztán méregbe jött. — Emberek! Ezt én itt nem akarom hallani többet! Itt nincsenek falusiak, sem újsorosiak, itt nincs megkülönböztetés, itt minden ember egyforma, szö- ivetkezeti tag! Nem sokkal utóbb, amint az í egyik vezetőségi tag száján kikapják. A férőhelyek lehetősége szerint az állatállomány a közösbe került, csak a szarvasmarhával van még baj. Aztán: éppen a napokban volt egy igen fontos megbeszélés a tanácson. Hogy s mint lesz ezután a község kulturális élete? Mindez persze nem egyedül az új téesz-elnöknek köszönhető. De az ő munkája is benne van, határozott, irányító ténykedése, együtt a falu állami és társadalmi vezetésével. Mert különös feladat ez: egy egész községnyi termelőszövetkezet gondja, baja. gazdasági élete és művelődése, minden, szinte minden. Űj és sokszor még meglepő problémákat . vetnek fel a hétköznapok, minden községi vezetőnek, akármilyen poszton is áll. f újsorosiak? csúszott: az újsorosiak, — sietve bocsánatot kért, hogy nem is ezt akarta mondani. Látszólag nem nagy dolog. S mégis nagy. Valamiféle kasztrendszer volt ez, kicsiben. Már az iskolában is küzdtek ellene, a pedagógusok, s a gyermekek nem is ismerik. Ne is ismerjék. És a felnőttek is mihamar feledkezzenek meg róla. Nem becsületes gondolkodásmód az ilyen. No, de hát ezt se tanulta Horicsányi László az egyetemen: Gyürén hogyan is szólongatják egymást az emberek. Mégis tudta a választ. „Éppen ezért" hol most raktár van. Maradjon raktár? Megtárgyalták ez is a szövetkezetté vált faluban „A mi gyerekeinkről van szó!’ Legyen iskola! S hogy még biztosabb legyer a dolog: a szövetkezet komplet építőbrigádja vállalta, hogy megcsinálják az átalakítás munkát. Vagy 3—4 tantérén születik így a község apróságainak. Ehhez azonban még anyagiak is kellenének, mintegy 100 ezer forint. Jó lenne, ha ezt nemcsak tervként őriznék, hanem meg is beszélnék az illetékes helyeken. A későbbi időben új kultúr- házat kívánnak építeni A napközi otthon létesítésének gondolatát is rögzítették, de nem helyes. hogy ezt is a későbbi időkre halasztották. A nyáron, igen sok munkaerő kell a szövetkezetbe! Volt már rá példa, hogy ..házon belül” is megoldottak hasonló problémákat a szövetkezetek. Megbíztak három szövetkezeti assm-y* akik foglalkoztak a gyerne^^k'-el. sőt, főztek nekik. Megtérült ez a munkában. Könyvtár... az is kell. a mostani kicsi, egy szekrény az egész. És még -mi minden kell! De meglesz. A járási pártbizottság irányításával ott dolgoznak a pártszervezet tagjai, jó elgondolás szerint minden munkabrigádban egy-egv pártcsoport. A járási pártbizottság ezt nemcsak itt, hanem az egész járás területén, így segítette életre hívni. Nemrég kezdték meg termeléssel kapcsolatos pártmunkájukat ezek a csoportok, de máris látszik: hasznos lesz, valóban kétszer ad, akj gyorsan ad — mondás valósul itt meg. Rögtön az első időben tisztázták: a pártcsoportok és a brigádok vezetőinek kölcsönös, egymást segítő munkájára lesz’ szükség. S ezek a1 kommunista szövetkezeti tagok a falu kulturális életének érverésén is ott tartják ujjúkat, s annak ismeretében cselekedhetnek. Szerencsés falu Gyüre — mondhatnák, — hiszen egységes, jól indul a munka, szépek a tervek, és bízni lehet a megvalósulásban. Dehát ez nem szerencse dolga. Ez az akarat dolga. Gyüre akarja, és így lesz. SB. A „ftn’fa n«^osofc ba/nofrsága** Vasárnap kezdődik \a vetélkedés a megyei rendezvényeken Nagy sikert arattak eddig is az Országos Rendező Iroda „Furfangosok bajnoksága” címen tartott eddigi előadásai szerte az országban. A megyei és fővárosi lapokban olvashattunk a mérkőzések izgalmáról, a kísérő műsor színes, élvezetes voltáról. Mi is az a furfangosok bajnoksága? Nem más, mint bizonyságtétel arról, ki mennyire ismerős az általános műveltség szintjén mozgó kérdésekben, illetve mennyire ismeri megyéjét, ennek történelmét, és közelmúlt napjait. A helyes válaszadók vetélkedése után, amely „bajnokságokat” több helyen is megrendezik a megyében, kerül sor a megyei döntőre, amelynek első helyezettje 5 ezer forint jutalomban részesül. De ezen kívül vigaszdíjak is vannak. Érdemes tehát „vetélkedni”, s ez izgalmas szórakozást jelent nemcsak a „bajnokok”-nak, hanem az egész közönségnek is. És szórakozásról gondoskodik g műsor is, amelyben Balassa tánczenekara, Németh Lehel, Szenthi Edit, Cseresznyés Rózsa és Németh Gabriella jeleskednek, Pálos Miklós játékvezetővel. Az első vetélkedésre most vasárnap kerül sor Nyíregyházán, a városi színházban. Két előadást is tartanak az egyik 5, másik nyolc órakor kezdődik. 18-án Ho- dászon és Nyírbátorban, 19-én Baktalórántházán, és a további napok mindegyikén a következő sorrendben: Vásárosnamény, Nagykálló, Fehérgyarmat, Nyírkárász és Kisvárda (egy napon, 23-án a két község), 24-én Tisza- vasvári és Tiszálök községekben; 25-én lesz a döntő, Nyíregyházán. Érdekes, hogy az eddigi bajnokságokon mind kor, mind foglalkozás szerint a legkülönbözőbb emberek nyerték a díjakat. Volt közöttük diák és tanár, volt bányász és mérnök, egyszóval nem lehet előre úgynevezett „esélyeseket” megnevezni. Mivel a kérdések között megyei vonatkozások, napi tudnivalók is szerepelnek, bárki, bárhol bátran pályázhat. Jó lenne mégis, ha az üzemek, vállalatok, s más munkahelyek „színeikkel” képviseltetnék magukat a versenyen, hogy az első percekben se legyen fennakadás, s nagyobb legyen a dicsőség. Az érdekes, szórakoztató és hasznos versenyek végső döntőjét Budapesten rendezik meg, a Különböző versenyek első helyezettjeinek részvételével. Minden község résztvesz a kulturális seregszemlén a mátészalkai járásban A mátészalkai járásban több csoport vesz részt a kulturális seregszemlén, mint ahány község van. Csak színjátszó csoport 29 nevezett be, a községek száma pedig 24. A többi csoportok: 5 ének és zene, 16 tánc, két ifjúsági színjátszó, egy tánc, egy ének és két báb-csoport: Ezenkívül Mátészalkán külön 17 csoport van. Április 24-én Qpály.iban, Hodá- szon, Mérken és Győrteleken rendezik meg a körzeti döntőket. Május ’ elsején Nyírmeggyesen tartják a színjátszó, szavaló - és báb-csoportok járási döntőit. Mátészalkán tartják a színjátszó csoportok megyei döntőjét május 2-a és 8-a között. Általában egyfelvonáscsakkal lépnek fel az együttesek, de azok is, akik háromfelvonással készülnek, valószínűleg csak egy felvonást fognak bemutatni tekintettel az idő rövidségére. Járási KISZ és úttörő találkozóval egybekötve x rendezik meg május 8-án Mátészalkán a tánc- és zenecsoportok versenyét. Három vándordíj alapításáról is szó van, de hogy melyik számban kerül kiosztásra, azt még nem döntötték el. AZ OTTHON MELEGE Rövidesen a múlté lesz ez aa ^megszólítás, eggyé kovácsolja az ^embereket a közös munka, és «a munka becsülése. De sok-sok (előítéletet, helytelen gondolatot keil még kigyomlálni az embe- ;rek fejéből, nemcsak itt, hanem mindenütt, hiszen még hat a múlt, s azzal, hogy szövetkezeti tagok lettek, még nem váltak egyszerre, máról holnapra ezocialista emberré is. — Éppen ezért fontos, hogy i nagyobb lehetőséget nyújtsunk a tanulásra, művelődésre a jövőben, mint eddig — mondta az elnök. K. Szűcs József, az iskola igazgatója, Batári Kálmán, a kultúrotthon igazgatója már sorolták is a terveket: — Több ismeretterjesztés! Komolyabb művészeti munka, alapos ismereteket nyújtó szaktan- folyam, és több jelentkezővel a dolgozók általános iskolája. Ez csak egy része, és nagyon vázlatos része a programnak. Érdekes azonban, hogy itt is, mint általában a szövetkezeti járásokban, az ismeretterjesztés iránt ugrászerűen megnövekedett az érdeklődés. Egy-egy komoly előadás jobban vonza a hallgatóságot, mint egy-egy színdarab. A világűr meghódítása, vagy a mezőgazdaság egy területének tanulmányozása felveszi a versenyt a legjobb színpadi művel. A gyüreiek tanulni akarnak. Kastély? Raktár? iskola ! Csak legyen megfelelő hely. Mert helyszűkében vannak, ez igaz. De az is igaz, hogy nem nyugszanak bele. Legsürgetőbb az iskola kérdése, mert szűkösek a tantermek, s egy osztály a „szomszédba”, Nagyvarsányba jár át, iskolába. Másfél kilométer az egész, de mégis csak szomszéd! Erre a megoldás: van egy kastélyszerű épület a községben, Családi kör, godtság, a gyermeki értelem nyíladozása, kikapcsolódás, felüdülés, a mindennapi munka fárasztó zsibbadásának felengedése, ezt jelenti az otthon, a családi és magánélet. Meg valami magabiztos, büszke érzést, hogy mindezért a kis világért én a férj, és én a feleség vagyok a felelős, hogy a kölcsönös megértés és gondoskodás viszi előre a csalód bárkáját. Talán az emberi érzés itt bomlik ki a legjobban, a szem elgyönyörködik az otthon berendezésein, a szőnyegtől a függönyig minden a kezük munkája, a férj és a feleség verejtékének gyümölcse. És a gyerekek, megannyi kis élet, s milyen megnyugtató, mikor egymás után ismeri fel a szülő a saját tulajdonságait, szokásait, saját magát. Ilyen gondolatok, érzések érlelődnek Dunai Zoltán fehér- gyarmati földmű vesszővé.kezeti igazgató elnökben, ezt jelenti számára is a családi tűzhely. Bár előfordul, hogy a gondokat, bajokai, a hivatalos intézkedések nyomát hazaviszi, de ez nem lop hideget a családi fészekbe. Legfeljebb múló kedvetlenséget, homlokránco- lást. az ebéd, vacsora közben pár perc gondolkodást, de a figyelmes feleség néhány tapintatos mondattal eltereli a gondfelhőket. — Ha észreveszi,h^. lami bánt, a szokottnál nehezebb napom adódott, kedvesebb, s igyekszik elterelni a figyelmem a fejtörésről. Ügy mondja: ne izgasd magad, fog sikerülni, amin töröd a fejed, eddig is mindig sikerült... — így vall a feleségéről, akivel naponta megosztja örömét, bánatát. Hasonlóan vélekedik az asszony is; megvigasztaljuk egymást, „megbeszéljük a problémákat”. S a vigasz, soha nem érzés nélküli szokványos visszhang, nem üres csevegés, hanerrí tanácsadás, s az önbizalom állandó táplálása. Két ember, ki naponta kerül szembe megoldhatatlannak látszó nehézségekkel, valósággal szom- júhozza, hogy biztassák, hogy ott álljanak, mellette. Dunai Zoltán nemcsak igazgatósági elnök, hanem tanácstag, a községi pártbizottság tagja, rnun- kásőr, járási JFK igazgatósági tag, propagandista, s mindezek tetejében diák is. a technikum hallgatója. Szinte lehetetlen, hogy e tengernyi teendőből néhányat haza ne cipeljen a fejében. Nem csoda, hogy mikor a gyerekek haját cirógatja, vagy a leckét nézegeti, fülében a napi munka epizódjai zsonganak; holnap átadjuk a kisgépeket a termelőszövetlteze- teknek, a gyarmati Győzhetetlen Brigádnak, a nagyariaknak, a jövőhéten „átvesszÜK a két „gazdátlan ’ községet: G.vügyét és Szamo6Újlakot, ahol gyengék és nem működnek a helyi felügyelő bizottságok, a kocsmában van a baromfi-tojás átvevőhely, kint hányódik 300 ezer forint értékű almásláda... s ügyeljünk, hogy a hat községben minden legyen a boltokban és felvásárolják a telepek, ami a városnak, az országnak szükséges. Kellemetlen, kZt?<£ a magánélet meghitt perceiben a napi munkán gyötrődni? Dunai Zoltán ezt válaszolja: nem. Sőt egyenesen . megnyugtató végigfutni az elintézett ügyeken, a községek sorsán, felidézni a holnapi tennivalókat. Innen „kintről” tisztábban kirajzolódik minden, a fontos és a legfontosabb. A magánélet szemüvegén át ' nagyítva tűnik fel a közélet, a közért tett munkálkodás. Az otthon melegét a jól végzett munka adja, emellett a lelki kapcsolat, az együvétartozás. — Minálunk komoly vita nincsen, a feleségem is, én is kommunisták vagyunk, a nézetünk kölcsönös, valóban élettársak vagyunk, a magánéletben, a gyerekek nevelésében, a világ dolgainak megítélésében és ebben a magunk helyét egymás segítségével keressük. .. A délibábos szerelem helyett az igaz, őszinte és mély tartalmú szerelem köti össze a Dunai Ferenceket élettársukkal. Nem ösztönös, cél nélküli a családi életük, hanem tartalmas, melyet a közös életcél, az emberekért végzett fáradozás, és saját maguk és a gyerekek nevelése, a nyugodt, kiegyensúlyozott családi élet építése vezérel, Foglakoztatják a Dunai családot az anyagi gondok is, legközelebb újakra akarják cserélni a régebbi bútorokat. Du- nainé is szereti a szép, csinos, divatos ruhát, de most már elsők a gyerekek, hárman. Jövőre mind a három iskolás táskát vesz a kezébe, könyvek, füzetek, új ruhák szükségesek. A családi élet melegét ezek az apró, édes gondok is színezik. Külön fejezetet érdemelne a gyerekek jellemének formálása, érdeklődési korük kielégítése, a gyei ekek kommunista szellemű nevelése. Eijárogatnak szédok, ismerősök, barátok otthonaiba, így értékelik és érzik át a saját otthon melegét. Ök is tanulnak és tőlük is tanulnak a többiek, a jó vonásokat, a családi élet titkát. a jól végzett munka megnyugtató örömét, az élettárs bátorítását mind több kommunista és nem-kommunista családban érzik magukénak. Páll Géza 2
