Kelet-Magyarország, 1960. április (20. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-01 / 78. szám
Hruscsov elvtárs Franciaországban (Folytatás az 1. oldalról). Hruscsov először a Szovjetunió gazdasági fejlődéséről szólt. Ezután bejelentette, hogy a Szovjetunióban jelenleg húszéves tervet készítenek; a tervnek az a célja, hogy a tervidőszak végére a Szovjetunió minden területen túlszárnyalja az Egyesült Államok termelését. Ezután elmondotta, hegy most folyik a munkaidő leszállítása hét óráról hat órára a bányászatban és más nehéz munkaterületeken. A hétéves terv végére azonban a legnehezebb munkahelyeken hat, illetve öl órára akarják lerövidíteni a munkaidőt. — Ez lesz a világ legrövidebb munkaideje — jegyezte meg Hruscsov. — Technikai haladásunk üteme és az automatizálás lehetővé teszi majd azt is, hogy később még ezt a nagyon rövid munkaidőt is megrövidítsük. A szovjet kormányfő ezután arról szólott, hogy a Szovjetunió minden dolgozója büszke az ingyenes orvosi ellátásra. A szovjet kormányfő ezután arról beszélt, hogy a Szovjetunióban az adminisztratív szervek demokratizálása tovább tart. /Vagyon sok hatáskört átadnak o szakszervezetnek. — A tőkések azt mondják, hogy » mi szakszervezeteink nem szabadok, mert nálunk nincs sztrájk — folytatta Hruscsov. — De ki *llen sztrájkolnának a szovjet munkások? Csak saját maguk ellen. A sztrájk — én láttam — nem szórakozás, ahhoz a munkások csak nagy szükségben folyamodnak. Mikor, sztrájkoltunk, először feléltük élelmiszertartalékainkat, utána éheztünk, sokan csaknem éhenhaltak. Amikor jó az életszínvonal, nincs szükség sztrájkra. Nálunk pedig jó az életszínvonal. — Ami az oktatást illeti, — mondotta a továbbiakban Hruscsov — a Szovjetunióban minden gyermek ingyen tanul, sőt a jó tanulóknak ösztöndíjat adunk. Most akarjuk továbbfejleszteni az internátusi rendszert. Azelőtt a kapitalizmusban csak a gazdagok küldhették gyermekeiket internátusba; mi azonban büszkék vagyunk rá, hogy a munkásgyermekeket olyan nevelésben részesítjük, mint azelőtt az arisztokraták, a földbirtokosok és a gyárosok saját gyermekeiket. — Mindehhez tekintetbe kell venni, hogy forradalmunk csak Í2 esztendős, s közben háború is volt. A tőkés ideológusok korábban vállukat vonogatták, amikor eredményeinkről hallottak, s teljesen felébredtek, amikor a szputnyikokat kezdtük felbocsátani. A szputnyik nekik is megmutatta a Szovjetunió lehetőségeit. Ami minket illet, mi a továbbiakban sem alszunk, s az Egyesült Államok nem bír majd utolérni bennünket a szputnyikok és rakéták területén. — Bizalommal nézünk a jövő be — folytatta Hruscsov. — A forradalom után sokan ránk tá madtak, de megsemmisítettük támadóinkat. Hitler is megtámadta a Szovjetuniót, s tudjuk, mi lett a vége. Határaink most nyitva állnak mindenki előtt, de azokat csupán fegyver nélkül lehet átlépni. A szovjet kormányfő óriási tetszéssel fogadott beszéde után a küldöttség tagjainak kérdéseire válaszolt. A legelső kérdés a Szovjetunióban rendszeresített fizetésekre vonatkozott. Hruscsov sok adatot sorolt fel, majd elmondotta: az a tendencia, hogy fékezik a magas fizetések emelését és igyekeznek az alacsonyabb fizetéseket emelni, mert minél előbb meg szeretnék valósítani azt az eszmét, amelyet a kommunizmus tűz célul eléjük, hogy mindenki szükségletei szerint részesüljön a javakból. Az egyik küldött megkérdezte, vajon francia munkások szabadságukat eltölthetnéfc-e a Szovjetunióban? — Bármikor szívesen látjuk a francia munkásokat — válaszolta Hruscsov. Az a kérdés is elhangzott, vajon a szovjet munkások szabadidejükben bárhol táborozhatnak-e, illetve felkereshetik-e szabadon a Szovjetunió bármely részét. A kérdésre válaszolva Hruscsov rámutatott, mennyi badarságot írhatnak össze egyes újságok a Szovjetunióról, hogy ilyen kérdést egyáltalában feltettek neki. Természetes, hogy a szovjet munkások szabadidejükben az országnak azt a vidékét kereshetik fel, amelyiket akarják. A további kérdések zöme a szakszervezetek szervezésére és az oktatás részleteire vonatkozott. Ezekre Hruscsov részletesen vá laszolt, majd befejezésül ezeket mondotta: — Higgyék el, nem akarok propagandát csinálni: csak rossz árucikknek kell propaganda. A kommunizmus pedig nem rossz árucikk. Az a célom, hogy a francia—szovjet barátságot erősítsem. Nem akarok kommunistát csinálni azokból a franciákból, akik nem kommunisták. Az az óhajunk, hogy a barátság és a béke jegyében szorosabbra fűz zük a két ország kapcsolatait. Műszaki fejlesztéssel jobb és olcsóbb munkát tudnak végezni a ktsz-ek Megyei értekezletet tartottak a műszaki körök A megyében működő kisipari szövetkezeti műszaki körök vezetői tapasztalatcsere értekezletet tartottak csütörtökön Nyíregyházán. Szittya Ferenc, az OKISZ műszaki osztályának veztője értékelte az alig egy éve létrehozott műszaki körök működését. Dicsérte az eredményeket. A műszaki fejlesztés jelentőségéről beszélt és ismertette a feladatokat. Hangsúlyozta, hogy a műszaki fejlesztés hozzájárulást jelent a kisipari szövetkezetekben ahhoz, hogy a lakosságnak jobb minőségű, pontosabb és olcsóbb munkát tudjanak végezni. Felhívta a figyelmet arra, a ktsz-ekben még sok helyen tapasztalni, hogy idegenkednek az új módszerek bevezetésétől, új gépek beállításától. Ezért is fokozni kell a műszaki köröknek a propaganda munkát a ktsz tagok között. A műszaki körvezetők elmondották tapasztalataikat, amikről Szittya elvtárs megállapította, hogy nagyon hasznosak voltak. Azt mondta, hogy belőlük ő maga is sokat tanult. Beszéltek a munkaszervezésről a műszerezett- ségrőh az oktatásról, az ép'tőipari ktsz-ek szállítószalagokat, beton- házási feladatokról. Az építőipari ktsz-ek szállítószaltgokat, betonkeverő és egyéb építőipari gépeket fognak kapni, és létrehozzák az építőipari megyei központi gépparkot. Áprilisban országos építőipari tanácskozást hívnak össze Budapesten és ezt követően minden iparágban fognak tartani országos tanácskozást a műszaki fejlesztésről. Elhatározták, hogy rövidesen megrendezik a megyében a ktsz-ek árubemutató kiállítását. A műszaki körök havonta hiradót adnak ki, amiben műszaki fejlesztési híreiket, tapasztalatokat és szakcikkeket fognak közölni. A Magyar Távirati Iroda közleménye az Eínöki Tanács részleges kegyelmi rendeletéről A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a forradalmi munkás-paraszt kormány előterjesztésére hazánk felszabadításának 15. évfordulója alkalmával részleges kegyelmet gyakorolt. 1. Kegyelemben részesíti azokat a magyar állampolgárokat, akiket a bíróság 1960. március 31-e előtt javító-nevelő munkára ítélt. 2. Törli azokat a. szabálysértési büntetéseket, amelyeket a rendőrség, tűzrendészet és a tanácsszervek 1960. március 31-e előtt szabtak ki. 3. 1960 március 31-től megszünteti a közbiztonsági őrizetbevételt és elrendeli, hogy 1960. június 30-ig oszlassák fel a köz- biztonsági (internáló) tábort. 4. Elengedi azon elítélt anyák büntetését, akiket 1960. március 31-e előtt ítéltek el, egy évet meg nem haladó büntetést kaptak és tíz évnéJ fiatalabb gyermekük van. 5. Kegyelemben részesíti azokat, akiket háborús és népellenes bűntett miatt 1952. december 31-e előtt ítéltek el és büntetésük több mint felét letöltötték. 6. Felfüggeszti azon elítéltek büntetésének végrehajtását, akiket a bíróság 1957. május 1-e előtt elkövetett államellenes bűn- cselekmények miatt hat évet meg nem haladó börtönbüntetésre ítélt. 7. Az igazságügyiminiszter előterjesztésére egyéni elbírálás alapján kegyelemből felfüggeszti Déri Tibor, Donáth Ferenc, Farkas Mihály, Farkas Vladimír, Jánosi Ferenc és Váradi Gyula elítéltek büntetésének végrehajtását. Budapest, 1960. március 31. Az ünnepi termelési tanácskozás délután öt órakor kezdődött a Kernelei Állami Gazdaságban, azonban a dolgozók már négy óra körül összegyűltek az üzemegységekből. A fedíszítetí kultúrteremben ünnepélyes hangulat uralkodott, amikor Kiss Sándor, a gazdaság igazgatója megkezdte és elmondotta beszámolóját az 1959. évi eredményekről. A kemecsei gazdaság dolgozóinak nem keli szégyenkezniök tavalyi eredményeik miatt. A gazdaság az elmúlt évben megháA bevált „receptek" Erdő majd 2—300 hold szántó, újra erdő, aztán fasorok és ismét szántó váltogatják egymást az ömbölyi határban. Mintha egy nagy sakktáblán futkosna velünk a gépkocsi, csak egy kicsit szabálytalanabbak a kockák, mert ahogy a dombhát és a hajlat cserélik egymást, úgy marad el az erdő, illetve jutunk újra szántóföldre. Bereczki Imre tanácselnök kalauzol bennünket, hogy minél előbb megleljük, a Kossuth, illetve most már a termelőszövetkezeti község vezetőit. Az első tavasz, amikor összefogva dolgozik az egész község. Végre egy katlanban négy füstöt pöfögő traktort pillantottunk meg. Itt még apró parcellák tarkítják az elénk táruló hajlatot, az új belépők földjén munkálkodnak a gépek. Ahogy szétszórtan dolgoznak a traktorok, hasonlóan látni a szövetkezet vezetőit is, ki ölezővel, ki notesszal a kezében, méri, számolja a szántott, vagy szántandó területet. • • Ol perc sem telik bele — ahogy az ismert kocsi meg jelenik a tisztáson — már ott vannak a vezetők. Mint régi ismerősök rázzák Ajtay Ödön kutató kezét: sorban Kelemen István elnök, Komáromi Mihál és Lekvár József brigádvszetók valamint Fekete János agronó- mus. Az ismeretségük tavalyró; ered. A község dolgozó parasztjainak egyharmada akkor dön tött már a közös mellett. A ta Ödönt, a homok jó ismerőjét, a Homokkísérleti Gazdaság szakemberét hívták meg az ömbölyi földek orvosának, a szövetkezei patronálójárak. Az első évről csak annyit, hogy 54 forint, jutott munkaegységenként a tagoknak, amit maguk sem akartak addig elhinni, amíg a markukba nem olvasták a súlyos ezreseket. — No, hogy megy a munka, atyafiak? — szólította meg őket Ajtay Ödön a tőle megszokott közvetlen modorban. — A recept szerint — válaszol kurtán, de számukra nagyon érthető'“’' Kelemen István elnök. — Jól szántóitok, így kell a burgonya alá előkészíteni a talajt — dicséri a munkájukat Ajtay Ödfn. Amíg ők az elnökkel a szárítást gusz'.álják, a brigád- vezetőtől megkérdezem, hogy mi az a „recept”, amiről itt beszélnek. — Ajtay Ödön minden látogatásakor rövid néhány sorban leírja, hegy mit hogyan végezzünk, ezt nevezzük mi receptnek — mondja derűsen a brigádvezető. Ahogy rájuk figyelünk, már fijaLb „receptet ’ beszélnek meg az elnökkel és az agronómussal. A csillagfürt vetését tárgyalják, aztán sorba veszik a kukoricát, burgonyát. Ott mindjárt a hely. sz'nen mutatják is, ho^y a domboldalra kerül majd a csil- lagfürt, lentebb pedig a burgonya. Két-hárcm hét teendőinek megbeszélése után elindulunk az őszi vetéseket megtekintem, hogy a Wcstsik-íéle „két henger közé vetés” mit mutat az öm- bölyi homokon. A kisparaszti vetésekből kiszürkéllik a homok, míg a termelőszövetkezet által vetett ősziek, mint egy-egy hatalmas zöldszőnyeg úgy borítják „Kongresszusi verseny-zászló alatt indulunk $ újabb célok felé“ Ünnepi termelési tanácskozáson adták át a kemecsei Állami Gazdaság dolgozóiuak az >lsZVIP megyei bizottságának versenvzászlajat romszorozódott, így az új körülmények között kellett megoldaniuk a megnövekedett feladatokat. Az üzem dolgozói — fizikai, értelmiségi dolgozók egyaránt — nagy tenniakarással kezdték meg a termelést. Igen nagy lendítő erő volt a párt- és szakszervezet, a gazdasági vezetők által támogatott munkaverseny, amelyben negyvennyolc munkacsapat hatszáz dolgozója tudása legjavát adva törekedett a minőségi termelésre, a költségek csökkentésére. A tavalyi áldozatkész munka eredménye volt, hogy a gazdaság eredményjavulása meghaladta a nyolcmillió forintot, s a dolgozók szocialista munkaversenye a növény- és gyümölcstermelésben, állattenyésztésben és egyéb üzemágakban közel hatmillió forint többlet jövedelmet biztosított. Mindezek figyelembe vételével ítélte oda az MSZMP megyei bizottsága a párt VII. kongresszusának tiszteletére kibontakozott munkaversenyben elért eredményeiért az allami gazdaságok közül a kemecseinek az első helyezést, s vele a kongresszusi versenyzászlót. A kongresszusi ver- senyzásziót az MSZMP megyei vb nevében Endrédi Endre elvtárs, a pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője adta át a gazdaság pártszervezetének és dolgozóinak, kérve, hogy e zászló buzdítsa az idén is őket az új feladatok megvalósítására. A gazdaság dolgozói újabb versenyvállalásokkal készültek a kongresszusi zászló méltó fogadására. Az üzem idei jövedelmezőségi tervét ötmillió forinttal növelte az elmúlt évi eredményekhez viszonyítva. A dolgozók egészséges kezdeményezése azonban túllicitálta ezt a tervet is és felszabadulásunk jubileumi évének tiszteletére több, mint négymillió forint értékű termésnövelési. és takarékossági felajánlást tettek. Az elmúlt esztendő beszédes bizonyítékát adtr annak, hogy a népgazdaság ^zdasagi eredményeinek iy* elésen túlmenően a dolgozók :"Jag^ag,,is érzik szor- galmuA^nyet- a Céljutalmak ' kulonfeIe prémiumok ösz- S7P . a Kemecsei Állami Gaz- agban meghaladja az egymii- 6 forintot. Méltó jutalom ez a Dngresszusi veVseny legjobbj*!- ík az erkölcsi elismerés noeWe* % a táblákat. A tanácselnök egyre csak azt hajtogatja a kocsiban: 1 Jó receptet adott nekünk Ajtay í elvtárs. £ ír 4 Ezen a napon még a szomszédos községbe is ellátó- . gátiunk. Penészleken ugyan 2 nincs termelőszövetkezet, de a g sovány homokon ott is bizony!- r tani kell, hogy Westsik Vilmos s módszerével hogyan lehet egyik 2 évről a másikra ugrásszerűen 2 megnövelni a terméshozamokat. s Penészleken a legeltetési bi- s zcttságtól kapott 7 hold homo- r kot Ajtay Ödön, olyat, ami a a félcipőbe már az első lépésnél c belefut. Szerkezet nélküli futó- g homok mind a hét hold. Ebből c három holdat már ősszel beve- 1 tettek, kettőt rozzsal, egyet f szöszös-rozzsal. Ez a három hold mint egy oázis, úgy virít a penészleki határban, pedig ami liba volt közelben és nyúl a k határban, az mind itt állt meg s az elmúlt hónapokban. s v A peuégzleki parasz- ) fok már az őszön csodájára e jártak, amikor a két henger b közé vetett mag kiserkent, ők f pedig még a zsákban tartották a r rozsot, mert. „száraznak” tartót- n ták a homokot. Hát jövőre mi 1 lesz már itt a Mbt holdon, ami- t kor majd csillagfürt után vethetik a rozsot? Ezen a látogatási z napon hosszú évek után újra r kaptak egy zsák igazi keserű r csillagfürt magot, amivel ezt a c talajt meg lehet gyógyítani. g Ha lassan is, de egyre több r helyen hatnak a Westsik-féle s r icepick, gyógyul a nyíri ho- & i , kői mok- 1 nai Csikós Ba’
