Kelet-Magyarország, 1960. április (20. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-06 / 81. szám

XVII. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM.

Ára 50 Kitér

li*tí0. ÁPRILIS 6, SZERDA

Mai szamunkból:

Riportereink jelentik a megyei ünnepségekről

(Tudósítás 2. oldal.)

A nyíregyházi színházról

(Képes tudósítás a 3. oldalon.)

A vasárnap sporteseményeiről

(Összeállítás a 8. oldalon.)

Bensőséges ünnepség a nyíregyházi színházban

Vasárnap, hazánk felszabadulásának 15. évfordulója előestjén központi ünnepséget rendeztek a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban. Nyíregyháza es megyénk dolgozóinak küldöttei, képviselői már jóval az ünnepség kezdete elöl elfoglalták helyüket a széksorokban. Néhány perccel 6 óra vtan megkezdődött a jubileumi évforduló színpompás, megyei ünnepsége. A magyar és a szovjet himnuszok elhangzása után kürt harsant, s a két oldali bejáron un- neplőruhás, vörösnyakkendős úttörők érkeztek dobpergés közben. Az ízlésesen. ünnepivé díszített, többszínnel megvilágított színpadon egy kislány lépett a szónoki emelvényre, — hogy elmondja az önéletrajzát. Közvetlen, szívből fakadó és szívekhez szóló szavaiból az életért való lelkesedés aradi: IS évvel ezelőtt, a felszabadulás perceiben született.

lizután kigyúltak a reflektorok s o nagyszámú ünneplő közönség harsány tapsa üdvözölte az emelvényen helyctfoglaló díszelnökségei. Fekszi István elvtárs, a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke emelkedett szólásra. Az ünnepséget nyitó néhány meleghangú mondatával elsősorban a jelenlévőket köszöntötte. Szavait többször fergeteges taps szakította meg, amikor a felszabadulási ünnepségünkre érkezett külföldieket, először Filip Kuz- mics Scserbak elvtársat a Szovjetunió Kommunista Pártja Kárpátontúli Terület Pártbizottságának első titkárát köszöntötte. Ezután a Josef Ugrál a Komán Munkáspárt Nagybányai Területi Bizottsága első titkárának a vezetésével hozzánk érkezett román vendégeink felé szólt Fekszi elvtárs üdvözlése. A dísz- elnökségben megyénk párt- és tanács vezetői mellett helyet foglalt még Scsa- dej elvtárs, a Beregszászi Járási Szovjet elnöke, Hirie elvtárs, a Kárpátontúli Terület Szovjet—Magyar Társaságának titkára, Galina Fedorová Zadarozsva, a megyénkbe érkezett ötven tagú komszomol delegáció vezetője, továbbá Kompion Grigorc, Szatmár város tanácselnöke, Hjanyák Pintlic őrnagy elvtárs és Csumutuk Pctru kohász élmunkás.

Fekszi István megnyitója után Bankéi András elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Szabolcs-Szatmár megyei Pártbizottság első titkára lépett az előadói emelvényhez, hogy megtartsa ünnepi beszédét.

Henkei elvtárs ünnepi beszéde

Tisztelt ünneplő közönség! Kedves Elvtársak! Szeretett vendégeink! 1945 április 4-én a Szovjet hadsereg súlyos és nehéz harcok után véglegesen kiűzte hazánkból Hitler rabló hordáit és a hazaáruló Szálasi dicstelen bandáját. A Sztálingrádtól Nomesmedvesig előre törő győzelmes hadak ezzel befejezték hazánk teljes felszabadítását. Ennek 15. éve. A gyermekek, akik azokban a napokban születtek, maholnap már egy- Korban dolgoznak velünk.

Ezután Benkei elvtárs a tavasz három nagy nemzeti ünnepéről szólt: március 15-ről, március 21-ről és április 4-ről. Elmondotta, hogy e napok időrendi sorrendje szimbolikus: nemzetünk

történelmi útján március 15-e volt a kiinduló pont, március 21-e a folytatás, s április 4-e adta meg a lehetőséget, hogy az emberséges élet, a szabadság valóra váljék Magyarországon.

Majd Benkei elvtárs üdvözlő szavakat és köszönetét mondott a városunkba, megyénkbe érkezett külföldi küldöttségek vezetőinek, tagjainak, akik jelenlétükkel emelték jubileumi ünnepségünk jelentőségét.

— Jól esik a szemnek és a szívnek, hogy ezen a szép ünnepen együtt lehetünk azokkal az idős, munkában és harcban megedzett elvtársakkal, akik 1919-ben %z első sorokban harcoltak a munkáshatalom megteremtéséért, de ott voltak 1945-ben és 1958-ban is, ahol határozottságra, bátorságra és bíztató szóra volt szükség.

— A megtett út újból tapasztalataink összegezésére biztat bennünket. Mitől szabadított meg bennünket a föld első szocialista országának népe? Elsősorban a fasisztáié rémuralmától. Nem árt. ha dédunokáink is megjegyzik emlékeztetőül az alábbi számokat: Hitler háborúja miatt Budapest 40 ezer lakóházéból 30 ezret kisebb, nagyobb sérülés ért. A nácik felrobbantottak minden jelentős hidunkat, elpusztították, vagy elrabolták nemzeti vagyonunk több, mint 40 százalékát. Ötven Mohácsot kellett volna átélni, hogy annyit veszítsünk, mint a második világháború alatt. Nem árt, ha ezen az évfordulón emlékezünk arra is, hogy milyen világot váltott, fel a népi demokrácia Magyarországon. 1945 április 4-ig olyan államrend volt Magyarországon, amelyben a munkátlanság volt a dicsőség, s a jogcím arra, hogy a dologtan beleszóljon az ország vezetésébe.

„/Vépíirtfe újból visszaemlékezik“

— Emlékszünk arra is, hogy a Horthy fasizmus állandóan rágalmazta a Tanácsköztársaságot, a Szovjetuniót, mégsem tudta kiölni a dolgozó emberek szívéből hazánk történelmének aranykorát, s a világ első szocialista orszrrganaK szeretetét. Dolgozó népünk 1919 után akkor lett ismét szabad, amikor a Szovjet Hadsereg szétverte Hitler hadseregét.

— Most, felszabadulásunk 15. évfordulóján népünk újból visszaemlékszik azokra a boldog órákra, amikor megnyíltak az óvóhelyek, a lebombázott házak kapui és először érezték az emberek, hogy kisütött felettük a szabadság napja. Soha nem feledjük, hogy szabadságunkat a hatalmas szovjet nép dicső hadseregének áldozata árán kaptuk. (Harsány taps).

— Mindnyájunk emlékezetében él még az 1958-os ellenforradalom. Az ellenforradalmárok azokat a nagyszerű eredményeket akarták megsemmisíteni, amelyekért annyi vér hullott, melyekért dolgozó népünk késébb, több. mint egy évtizeden át súlyos áldozatokat hozott. Hazug jelszavakkal szocialista rendszerünkre törtek. A politikai hatalom kézbevétele után ismét a nyakunkra akarták ültetni a volt tőkéseket és földbirtokosokat. Éppen ezért felmérhetetlen

jelentőségű az a segítség, amit immár másodízben nyújtott hazánknak a testvéri szovjet nép. A szovjet nép nemcsak fiait áldozta fel a magyar nép boldogságáért, jövőjéért, hanem újra megosztotta velünk az örömöt, hogy ismét virágozzék az élet a Duna—Tisza mentén. Soha nem feledjük és igazán nem

is tudjuk elégge megköszönni azt a testvéri szeretetet, amelyet a szovjet nép fiaitól, és mellettük a testvéri román néptől kaptunk. (Nagy taps).

Ezután a VII. kongresszus hatásáról beszélt Benkei elvtárs, majd a' szociális és kulturális eredményeinkről.

Hasúnkban új lendületet vett a szocialista építő munka

Az ellenforradalom óta eltelt három év legnagyobb eredményeinek sorházasa után a kongresszus és az egész magyar nép közös akaratát, szándékát így fogalmazta meg: befejezni a szocializmus alapjainak lerakását. Erőnket mérlegelve, lehetőségeinket látva újabb nagyszerű eredmények részesei lehetünk — állapította meg Benkei elvtárs. Jelenleg hazánkban új lendületet vett a szocialista építő munka. A kongresszusi, a felszabadulási munkaversenyek megyénkben is jelentős eredményeket hoztak.

— Az ünnepélyes pillanatokban csak a mélységes megbecsülés és a szeretet hangján tudom tolmácsolni a megyei pártbizottság elismerését, mindazon ipari üzemek, állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezetek, valamint a kereskedelem párttag és párton kívüli dolgozói felé, akik a munkaversenyben kimagasló eredményeket értek el. Cselekedetük újabb erőt ad szép terveink valóraváltásához.

— A termelőszövetkezetek politikai, gazdasági, szervezeti és kulturális megszilárdítása megyénk egész társadalmának összefogott erejét igényli, s éppen ezért hívjuk fel megyénk dolgozó népének figyelmét, hogy képességéhez és tudásához híven teljes szívével és akaratával munkálkodjék a termelőszövetkezetek megszilárdításán.

Megyénk dolgozó parasztjainak jelenlegi életét elemezve azt hangsúlyozta Benkei elvtárs, hogy a lehető legtöbb segítséget meg kell adni ahhoz, hogy az új termelőszövetkezetek első évi zárszámadása is bizonyítsa: érdemes volt erre az útra lépni. Majd arról beszélt, hogy április 4-e a béke ünnepe is. Itt szólt arról, hogy a Szovjetunió milyen nagyszerű erőfeszítéseket tesz a világbéke megvalósítása, és megőrzése érdekében. Szólt Hruscsov elvtárs amerikai, távol keleti és a legutóbbi, franciaországi látogatásáról. Elmondotta, hogy az európai béike és biztonság egyik legnagyobb ellensége a fegyverkező Nyugat Németország, s ezért jelentős nekünk a szovjet, nép, a béke küldötte, Hruscsov elvtárs minden fáradozása a nyugodt mindennapokért.

Befejezésül ismét a szovjet és a román néppel való érték« és tartalma« barátságunkat hangsúlyozta, majd a következő szavakkal zárta ünnepi beszédét:

— Szilárdan hisszük, hogy amikor a szocializmusért fáradozunk, amikor a béke és a barátság útján járunk, altkor egyfelől a magyar történelem legdícsóbb hagyományait követjük, másfelől a magyar nép jövőjét, boldogabb holnapját munkáljuk. Ennek a meggyőződésnek: kell fűteni mindenkit, aki részt Vállal a mi munkánkból, aki tiszta szívvel és becsületes szándékkal sorainkba áll

Éljen április 4, hazánk felszabadulásának hagy napja!

Éljen harcedzett pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt!

Éljen drága hazánk, a Magyar Népköztársaság!

Éljen a kommunizmust építő Szovjetunió és a legyőzhetetlen szocialista tábor.

Benkei elvtárs nagy tetszéssel és hosszan tartó tapssal követett beszéde után Filip Kuzmics Scserbak. elvtár», » Szovjetunió Kommunista Pártja Kárpá- t on túli Terület Pártbizottságának első titkára köszöntötte Nyíregyháza, s megyénk dolgozóit.

Scserbak elvtárs köszöntője

— Azért jöttünk Önökhöz, hogy részt vegyünk nagy nemzeti ünnepükön és tiszta szívből kívánjunk további sikereket a szocialista építésben a béke megszilárdításáért és dicső hazájuk biztonságáért, függetlenségéért folyó harcukhoz. Örömmel tölt el bennünket, hogy a magyar Alföldön, a Duna és a Tisza partján, ahol 1944—45-ben a szovjet katonák vérüket áldozva harcoltak a dolgozó ember jövőjéért, boldogságáért, most kivirágozott a magyar nép ■szabad, boldog élete, s a Magyar Nép- köztársaság méltó helyet foglal el a szocializmus világrendszerében.

— Jól tudjuk, hogy a nemzetközi, feszültség enyhülése főképpen annak eredményeként vált lehetővé, hogy gyors ütemben növekedett a Szovjetunió ereje, hogy egyre erősödik az egész szocialista tábor.

A következőkben Ukrajna és az egész Szovjetunió örömét tolmácsolta nagyszerű eredményeinkért, a szebb holnapba vivő terveinkért. Beszédét a szovjet—magyar barátság, a magyar nép, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a viiágbéke éltetésével fejezte be.

Kedves epizód következett Scserbak elvtárs felszólalása után: az ukrajnai párttitkár egy művészi Lenin képet ajándékozott megyénknek. Benkei elvtárs csókkal és szívből fakadó, meleg szavakkal köszönte meg a kedves ajándékot.

Ezután Josef Ugrál elvtárs tolmácsolta a testvéri román nép jókívánságait:

— A Nagybánya tartományi dolgozók és valamennyi román dolgozó őszintén örül azoknak a sikereknek, amelyeket a testvéri magyar nép ér el a szocializmus építése közben. Közös küzdelmünket fokozza, hogy bízunk a béke és a társadalmi haladás ügyének győzel- 'mében. (Lelkes taps.)

Ezt követően Feleszi István elvtárs zárszavaival ért véget az ünnepség. Rövid szünet után nagyszabású, színvonalas kultúrműsorra került sor: Nyíregyháza öntevékeny művészeti csoportjai ekkor léptek fel első ízben a nemrég avatott nyíregyházi színházban. A két órás műsor gazdag, változatos voK.

A párt vezetésével egységben haladunk

a KZoeiali%inti!i» felé