Kelet-Magyarország, 1960. április (20. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-03 / 80. szám

HÁROM GSILLA.Gr Uj magyar film A háború utolsó hetei tombol­nak . Magyarországai-.. Egy olaj- finomító üzemben az egyik munkás szabotázst végez. Ne ad­junk benzint a németeknek! — ez a gondolat hatja át a munká­sokat. De tettenérik a bátor ma- j gyárt, s tudja jól, mi vár reá ! Csak a halál. Aztán megelevenednek a sz ir- nyű napok, a háború, a fasiz­mus kegyetlenkedései. A tilm mégis olyan epizódokat választ, amelyek mélyen emberi voná­sokkal állítanak elénk igazj hő­söket, magyar munkásokat, szov­jet katonákat, halálra ítélt egy­szerű embereket, akikben éiö, emberi szív dobog, s harcol a kegyetlenség, az embertelenség ellen. Kitűnő szereposztásban készült a film. Három vendégszereplő: Apostol Karami tev, Georgij Zsit- kov és Szergej Kantur mellett Gábor Miklós, Bástj Lajos, Rutt- kay Éva, Rajz János, Ungváry László, Törocsik Mari, Kiss Ma­nyi, Bihary József és több neves színész nevét olvashatjuk. Vár- konyi Zoltán volt a film főren­dezője. Farkas Ferenc írt a film­hez kísérőzenét. Az utóbbi idők egyik legna­gyobb magyar filmje. II megye szabad 15 eszlendejének történetét kutatja a III történelmi szakosztálya A közelmúltban hasznos mun­kát végzett a TIT történelmi szakosztálya, amikor a Tanács- köztársaság eseményeinek me­gyei vonatkozású anyagát gyűj­tötte össze, és nagy részét könyv alakban az olvasó közönség elé tárta. Most ehhez hasonlóan me­gyénk felszabadult másfél évti­zedének eseményeit, változásait kutatják a szakosztály tagjai. Sok olyan értékes adatot tudnak összegyűjteni, amelyekre Írásos emlék nincsen, de az emlékezé­sekből még hű képet lehet kap­ni. így például egy-egy község felszabadulásának hiteles törté­netét rögzíthetik írásban, vala­mint a földosztás helyi esemé­nyeiről, a szövetkezetek alakulá­sáról, a mozgalom szélesedésé­ről és más fontos dologról ké­szíthetnek feljegyzéseket az utó­kor számára. A feldolgozott anyagot — csakúgy, mint a Ta­nácsköztársaság emlékeit, — ki­adásra tervezik. ELŐADÁSSOROZAT IRODALOMRÓL, KÉPZŐMŰVÉSZETRŐL, ZENÉRŐL „A felszabadult irodalom, kép­zőművészet és zene” címmel elő­adássorozatot rendez a TIT Nyír­egyházán április hónapban. Az előadások a művészetek fejlődé­sét ismertetik, amely fejlődés 1945 óta következett az irodalom, kép­zőművészet és zene műveiben, * S NÉPI BÁBJÁTÉK A BÁBSZÍNHÁZ MŰSORÁN Ma délelőtt 10 órai kezdettel a nyíregyházi Mesekert Bábszínház­ban eredeti népi bábjátékot mutat be a bábegyüttes, „Az elátkozott malom” címmel. Az előadás szín­vonalas voltánál fogva nem csak gyerekek, de felnőttek érdeklődé­sére is számot tarthat. Statisztika, nélkül AMIKOR MEGHIRDETTE a megyei tanács és a népfront nyolcvanezer forint díjkitűzésű felszabadulási pályázatát, sokan kételkedtek, vajon helyesen ol­vasták-e az összeget? Nyolcvan- ezer forint nagy pénz, s nozzá még az egyéb költségek, kiadá­sok, a kiállítások rendezésé­nek, az esetleges kiadványok megjelentetésének, lektorok­nak stb, És mégis így van, ezzel a hatalmas összeggel kívánta jutalmazni megyénk párt és állami vezetése azokat a törekvéseket, melyeket tudo­mány és művészet szerető embe­rek folytatnak új kulturális éle­tünk gyarapítására. Nehéz lenne egyetlen írás ke­retében bemutatni azokat a mélyreható változásokat, ame­lyeket az elmúlt szabad 15 esz­tendő adott megyénknek is. De ez a pályázat is hűen rámutat, milyen nagy kincsnek látjuk né­pünk felemelkedését, nemcsak gazdasági, hanem kulturális vo.' naion is. A pályázat célkitűzése is ezt emelte előtérbe: bemutat­ni szabad 15 esztendőnket. Bemu­tatni, hogyan, miként változott életünk, társadalmunk, és az em­ber. SOROLHATNÁNK statisztikai számokat is. Ezek is mindennél többet mondanak. 15 év alatt több, mint 800 osztályterem- épült, 120-nál is több művelődé­si ház, múlt évi statisztika sze­rint 240 mozit nyitottunk meg, igen sok óvoda, bölcsőde van már, és hasonló mértékben gya­rapodtak egészségügyi intézmé­nyeink is. Sokan tudják, hol épült új kórház, orvosi rendelő, nevelői lakás, hogy megépült a nyíregyházi szapadtéri színpad, a színház most került átadásra, a stúdió is tizenöt évünk vívmá­nya, s még ezer és ezer más do­log. De ne soroljunk statisztikát. Em­lítsünk meg néhány olyan dol­got, amely nem fér statisztikai keretek közé. Itt van mindjárt a képzőművészet. EGYMÁS UTÁN, évenként megrendezésre kerül a megyei képzőművészeti kiállítás, amely­ben nagyobb részt fiatal művé­szek vesznek részt. Olyanok, akik a szabadiskolában kezdték, és ez is új életünkben született. Ezután végezték el az akadémi­át. Kialakult a képzőművész munkaközösség, ebben a megyé­ben, ahol eladdig csak hírből is­merték és semmi támogatást nem kapott a művészet. Ma mű­terem, rendszeres gondoskodás segíti a szép, megbecsülésre mél­tó megyei törekvést. Az irodalom. Hiszen adott nagy írókat me­gyénknek az ország. De azoknak addig menekülniük kellett in­nen, a dzsentrifészeknői, ‘ahol nem találtak volna meg-lheies.. MA IFJŰ GENERÁCIÓ NÖ, az érkező pályázati munkák mu­tatják, hogy lesz k.bontakozás. Mind nagyobb az érdeklődők kö­re, mind több a tehetséget fe.- mutató fiatal. Bizonyos, hogy iiuycirat megjelenése .követi az erők kibontakozását. S ha a szin- ház mindmkáűb allando je,leget mutat, az is egy lehetőséggel, fontos lehetőséggel, bővíti az iro­dalom fejlődését. S itt mindjárt beszélnünk kel! arról, hogy az irodalom szeretők köre is hason­ló módon, sőt, sokkal fokozot­tabban (és ez természetes is) nö­vekedett. Mutatja ezt a renge­teg megvásárolt könyv, a könyv­tárak olvasóközönségének szá­ma, és a próbálkozások tenger­nyi száma. Verseket, elbeszélé­seket író paraszt ember, gondo­latokat ébresztő munkáslevelek, gyarapodó magánkönyvtárak, mind ez — nyugodtan leírhat­juk, — gyakori jelenség. S a megyei irodalom élénken mai kérdéseket keres, izgalma­san a mát keresi. AZ ÖNTEVÉKENY MOZGA­LOM. Igen sok bennük a művé­szi vonás. Ahol eredeti népi mo­tívumokat használnak fel tehet­séges táncjátékban, ahol az át­lag fölé emelkedik a színjátszó tehetsége, ahol az énekkar ma­gas készültséggel lép a közönség elé, ahol a játélflöábuk csodála­tosan kifejezőéit és elragadják az apró közönséget, ahol ihletett ajkon szólal meg Tyihonov, Jó­zsef Attila, ahol a zenekar, vagy a hangszer áhitatos csendet kö­vetel ... nos, ott a tiszta művé­szet kopogtat, hol halkabban, hol talán teljes erővel. És hány, és hány előadáson, hány és hány helyen! S hányszor járt hivatásos mű­VgSZ3§„. dilo 11.tó > c■ -iH. G lel“ nyáktól a nyíregyházi szabadté­ri színpadig! Csak a D-ryné va„un, huny szer döbben­tette meg a színházat először ízlelő egyszerű embert? Nem kell erről statisztika. Mindnyájan tudjuk. Nagyon sok­szor. Tizenöt esztendő .... Rengeteg szellemi kincs. Gazdagon indulunk az újabb máslél évtizedbe. GYŐRI ILLÉS GYÖRGY: r Április poézise Mi éhesek, szomjasak voltunk, mi átkozódtunk, robotoltunk, elgyengültünk, tüdőbajt kaptunk, s nem volt soha egy jobb rongy rajtunk. Mégis mi adtunk húst a testnek, a paloták belőlünk lettek, fényes kertek piros virága vérünket szívta be magába. Odanőttünk a kínzó földre — izzadtunk, s termő lett belőle, de kenyeret nem nékünk hajtott. Hajszoltak, rúgtak, mint a barmot. Ki a húgunkat ágyba hívta, éhen küldött a vágóhídra, s amikor állat lett az ember, kifizették egy „Heil Hitler”-rel. Mi éhesek, rongyosak voltunk, mi átkozódtunk, robotoltunk.,. Hullott a bomba. Agyuk dörögtek. Vért írt a porba április. Robbant a gránát, s merészen alltunz a tegnap halálát látni is, Csillagos sírok, rajta virágok, most is ti birtok győzni csak: serkent az emlék újabb csatákra, bármikor kel még fel a nap.,, Ügy mámorít a föld illata, mikor ragyogva süt a nap. Apró szívek dobognak rajta, s holnap kalászba hajtanak, Míg a méhek a hímport hordják, az ember dolga ugyanaz. Csupa születés Magyarország, tiszta, szerelmes nász, tavasz.. t Ez a világunk ébredese. Komor álomból jó való, Ez a hívás a cselekvésre, ez az izgalmas, ez a jó! Jó a daruk csikordulása, hajók ringása a Dunán, jó a sustorgó gyári lárma, a sok autó egymás után. Jó, hogy tudunk nevetni joko „ s már megtanultunk tudni is s hogy mindig ünnepelni íog.ak téged, te győztes április... Ügy mámorít a föld illata, tumor ragyogva süt a nap, tjtikor szivünkre raviüantja a legfényesebb sugarat. Emeld, Szabadság néped sorsa , mert gyermekednek sorsa az! Virágozz, pompázz Magyarország, lombosodj jól meg, hú tavasz. .. Holnap... Már szóinak a csillagok nekünk. Holnap... Kiterjed a tarka viiag. Holnap.. . Évszázadig boldogan elünk, Holnap a halállal kezdünk vitát. Erkelt és Verdit dalolnak a rétek. Csak emlék a jajszó és gyöngyszem a könny, Rokonságba gyűlnek a távoli népek: osztályok, nemzetek alkonya jön. Szép szerelem, szenvedély itt a munka. Csilingel, ha hangzik az emberi szó. A technika gyűlik izomnak karunkba, így él, ilyen lesz sok százmillió. Szépség világa, az ember gyümölcse minden nap pompás új hajtást ereszt. — Fényes Szabadság, te holnapok őse. tőled, csak tőled kaphatjuk meg ezt. . . 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom