Kelet-Magyarország, 1960. április (20. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-28 / 99. szám
MA NAPLÓ I960. április 28. csütörtök. Névnap: VALÉRIA. A nap eseménye: 1919. április 28: A Kommunista Intcrnacionálé felhívja a világ összes munkásait az orosz, magyar és bajor tanácsköztársaságok megvédésére. Ma délután béke-irányvonatot indítanak a nyíregyházi vasutas KISZ fiatalok Miskolcra A munka ünnepe, május 1 tiszteletére egy túlterhelt, béke- irányvonatot indítanak a nyíregyházi vasutas KISZ-fiatalok Záhonyból Miskolcra. A szerelvény 19 óra 20 perckor hagyja el a záhonyi állomást. Illés András mozdonyvezető és Kékes András vonatkísérő brigádja ezzel a vállalással akarja még emlékezetesebbé tenni a munka ünnepét. Hangversenyt rendez árpilis harmincadikén délután hat órai kezdettel Nyíregyházán í a XII, sz. állami általános isko- j la úttörő énekkara, hazánk fel- j szabadulásának tizenötödik évfordulója alkalmából. A hangver- j seny színhelye a József Attila Mű- j velődési Hás nagyterme. Előadásra kerülnek klasszikus \ mesterek, Bartók, Kodály, Bár dós kórusművei, szomszéd népek dalai, valamint úttörő és mozgalmi dalok. A műsorban közreműködnek: Stibi Katalin és Légrádi Katalin, az énekkart Nagy Sándor vezényli. A kis huncut (Hammel .lózsef felvétele.) A nap kérdése: Beosztott felháborodva: — Hallottam, hogy el akarnak bocsátani! De milyen jogon!? Hiszen nem csináltam semmit. ■ ■! Igazgató: — Éppen ezért... ★ kulturális seregszemlére jönnek össze vasárnap délelőtt tíz órakor a nyírbátori járás fiataljai. Jó idő esetén a tánc- és énekegyüttesek seregszemléjét a szabadtéri színpadon, a színdarabok bemutatóját pedig a nyírbátori Járási Művelődési Házban rendezik meg. ★ ORSZÁGOS ELSŐ DÍJAT NYERT a nyíregyházi Móricz Zsigmond Művelődési Ház keskeny moziüzeme az idén, a szovjet film ünnepén. A jó munkát nyolcszáz forinttal jutalmazták. ★ ÓVODÁT LÉTESÍT az idén a panyolai községi tanács. Az építkezés költségeit a félmillió forintos községfejlesztésj alap biztosítja, a lakosság pedig mintegy negyvenezer forint értékű társadalmi munkát végez. ★ MÓRICZ ZSIGMOND SZÜLŐFALUJÁBAN, Tiszacsécsén ebben az évben mintegy 355 ezer forintot fordítanak községfejiesz - tésre. Nagy a lelkesedés a faluban. hiszen a község fejlesztési alap minden fillérjét a villany bevezetésére fordítják. ★ NYlRTASSRÓL ÉRKEZETT: A kukorica gépi vetésének több mint hatvan százalékát végezték el eddig a Nyírtassi Állami Gazdaság dolgozói. ★ EGÉSZSÉGÜGYI FELELŐSÖKET képeznek ki a nyíregyházi járás hat cigányiskolájában a községi vöröskeresztes alapszervezetek a járási Vöröskereszttel karöltve: az egészségügyi állandó bizottsággal együtt pedig segítséget nyújtanak a cigányoknak a munkaelhelyezkedésben. ★ SZÁLLÍTÓ ÉS SZÁLLÍTTATÓ VÁLLALATOK negyedéves értekezletét tartották Nyíregyházán. Értékelték a vasút és az 53. sz. AKÓV kocsiforgalmát. Az értekezlet megállapította, hogy ezen a téren fokozott fejlődés mutatkozott. További feladatnak tűzték ki a vasúti kocsik be- és kirakási határidejének pontos betartását, a raktári áruk gyors elszállítását, az AKÖV-nél a magánfuvar csökkentését és a maximális kihasználást a gépkocsiforgalomban. ★ HATVANÖT FIATAL vette ki részét az 53. sz. Autóközlekedési Vállalatnál az Ifjúság a szocializmusért próba feladatainak teljesítéséből. A hatvanöt fiatal közül tizenhárom volt KISZ-en kívüli. -ír SZÍNHÁZ! Csütörtökön este mutatják be a Móricz Zsigmond Színházban Lorca: Bernarda háza című színművet a debreceni Csokonai Színház művészei, pénteken és szombaton pedig Bukhard zenés komédiáját, a Tűzijátékot adják elő. 52 millió íoriuU’t gyűjtőitek össze az ország; takarékos tanulói A takarékosság a közép- és általános iskolákban annyira elterjedt, hogy ma mar az ország többezer iskolája közül mindösz- sze 27 van, ahol nem szervezték meg a rendszeres takarékbélyeg- gyűjtést. Az Országos Takarék- pénztár számadása szerint az 1959—60. tanévben az előző évhez képest eddig 2 millió forinttal többet, összesen 52 millió forintot gyűjtöttek össze az iskolások. Új permetező és porozó szerek a szelő védelmére A Földművelésügyi Minisztérium Szőlő- és Gyümölcstermesztési Igazgatóságán elmondották, több mint 13 ezer tonna rézgá- licot tároltak, illetve szállítottak ki máris a kereskedelmi hálózatba. Ez a mennyiség a szőlő egész vegetációs idejére elegendő lesz. Ugyancsak nagymennyiségű égetett meszet, rézmészport és kénport bocsátanak a termelők rendelkezésére, az elmúlt években már jól bevált DNRB-pépből háromszáz, a DNRB-porból pedig 36 tonnát kapnak a termelők. A peronoszpóra elleni védekezésnél az idén új permetező szereket alkalmazhatnak a gazdaságok: a német gyártmányú Spritzcupralt és a Vitigrandt, amelyekből körülbelül ezer tonnányit vásárolt a magyar kereskedelem. Raffiából az idén ezer tonnát küldenek szét a kereskedelmi hálózatba. A jelentések szerint a szőlőkaró-ellátás az idén teljesen zavartalan: mintegy 17—18 millió jóminőségű karót kapnak a I szőlőtermelők. A gépállomás t^;;, szokatlanul könnyedén suhant tova az országúton. Az igazgató jobbra-balra kapkodta a fejét, szinte cirógatta, simogatta tekintetével a zöldbe öltöző földeket. Utólag úgy tűnik, mintha közben valami vidám dalocskát fütyörészett volna. Pénzes János elől ült, a gépkocsi- vezető mellett, jómagam pedig mögötte, a hátsó ülésen. Elgondolkodva figyeltem, hol őt, hol a határt, amelynek ez a rokonszenves fiatalember együk gazdája és formálója. — Ez az a csírás... már sorol — zökkentett ki merengésemből Pénzes elvtárs. A Szikra burgonyatáblája — tette hozzá hátra fordulva. Érdemes meghallgatni ennek a vetésnek a történetét. így kezdődött... Amiknr Rakamazon a Szik- KlllfltUI ra földjén megkezdték a: csírásburgonya ültetését, Pénzes igazgató is „oda- vetődött”, bár a munkát a tsz házilag végezte. Nem kellett a burgonyaültető, mert a kanalak neon tudták egyenletesen adagolni a cikkekre vágott gumó- ■kat. Márpedig ehhez ragaszkodtak a tsz-beliek, hiszen így holdanként több mázsa gumót takaríthattak meg. A többi tsz is így volt vele. A balsai tsz-nek nek pl. 12 000 forint megtakarítást jelentett a gumók felaprítása. A Szikra agronómusa és a gépállomás igazgatója együtt ballagtak végig az eke nyomában és töprengtek, vitatkoztak; azon, mit is lehetne tenni, mert szerintük ez a módszer már lassú, és drága. Amellett fáradságos is a tagságnak. Az agro- nómus sűrűn az órájára pislogott. — Egy óra alatt fél hold körüli a teljesítménye,a húsz tagnak — dönnyögte elégedetlenül. Ehhez kellene egy jó gép... Pénzes János tűnődve bólogatott: — Igen, igen, tenni kéne valamit... Majd hirtelen ötlettől felvillanyozva sarkon fordult és nagy léptekkel a gépkocsija felé tartott. Az agronómus meg- hökkenve nézett utána, majd vállat vonva dolga után látott. PÁmvac Júnos a gépállomás I vlltué központjába hajtatott. Egyenesen a műhelybe ment. — Gyors segítség kellene. Tudnak-e segítem, emberek? — S elmondta, milyen probléma van a Szikrában. A műszaki dolgozók összedugták a fejüket és kivonultak az udvaron sorakozó gépekhez. Mit csináltak, mit nem, elég az hozzá, hogy az igazgató vezetésével egy Ze- torra függesztett kultivátorral érkeztek ki a Szikra földjére. A tagság érdeklődve gyülekezett a gép körül, ahol a műszakiak kis árokhúzó kapákat szereltek fel a kultivátor gerendelyére, majd nekiindult a gép, meg- megállt, igazítottak rajta valamit. Szó, ami szó, a gép vé- gülis megállás nélkül dolgozott, folyamatosan, a húsz tsz-tag kiszolgálása mellett. A nyitott burgonyasorokat hátára fordított fogassal takarták be. Egy óra alatt a gép több mint egy holdat vetett be, kétszer annyit, mint a régi módszerrel. Még Psota is drukkol!-... Pénzes János így foglalta ösz- sze az új módszer előnyeit: — Egyszerű dolog, mégis alig jöttünk rá. Az eke utáni vetéssel szemben előnye a gépi sornyítós módszernél!: 1. Egyszerre több sor vethető, tehat gyorsabb. 2. A sorok távolsága szabályozható, tehát a gépi növényápolást tesz lehetővé. 3. A kultivátor nem forgatja vissza az őszi szántást, mint az eke, s így nem romlik számottevően a talaj vízgazdálkodása sem. 4. A vetésre legalkalmasabb időpont jobban kihasználható. 5. Elősegíti a tsz jobb munkaszervezését. 6. Az új módszerrel csökken a munkaegység-ráfordítás is, ami nem jelentéktelen dolog. Hy ||| módszer a laza tala- UJ jón gyorsan terjed. A gépállomás négy darab ilyen gépet szerelt fel. Rakamaz után Vencsellőn két tsz, a Gávai Dózsa és a balsai tsz már ezzel az új módszerrel vetették el a csíráztatott burgonyát. A balsai tsz az őszi érésű burgonyát is. Legújabban Búj igényli az ötödik ilyen gépet. Túl a Tiszán a kötöttebb tataion 1 ókana-kombináriéval alakítanak ki hasonló módszert. mmm PaL van ilyesmi. Ez csak wUH egy jellemző példa. Ezeket többnyire nem paragrafusok írják elő, hanem a szív — mondta az igazgató őszinte átér- zéssel. Ahogy Pénzes Jánost hallgattam, a 15—20 év előtti Pénzes Jánosok életsora rémlett fel előttem. A beesett szemű, horpadt mellű napszámosok, gyári munkások, köpködőn íesor°ó perspektíva nélküli senkik. De ennek vége! Lám. ez a Pénzes János a Vencsellői Gép- á'lomás igazgatója lett. A mun- káso.sztály megbízottja. Tizenhárom tsz és a környező egyéni parasztok támogatója körzetében. Ez a baráti támogatás csak kis része annak, ami az egész munkásosztály szövetsé- gesi politikájából fakad. Ez a szövetség nem mai keletű; még abban az időben kovácsolódott ki, amikor egyik falukutató népies írónk szerint éz volt a parasztság sorsa: „A nép egyre süllyed és egyre mélyebbre. A végén pedig szekták, militari z- mus', halál... Ebben a pokoli hangulatban nincs reménysugár. A magyar parasztság apokaliptikus viselkedése kegyetlen idők előrevetett árnyéka.” jjpin vált valóra ez a sötét ÜCHi jóslat. Nem, mert akadt egy hű barát, aki kezet nyújtott a parasztságnak és megmutatta a kiutat a mélységből. a szabadulásra. És lett szabadulás és van emberi élet ezen a magyar földön. Azt akarjuk, hogy még jobb, még emberibb legyen és lesz is. mert jól megérti egymást a két hű barát. (Z. A.) Már majd egy órája tartott a jókedv, a kacagás a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban, a furfangosok megyei bajnokságának döntőjén, amikor a több hete tartó nehéz küzdelem " végső döntőjének három résztvevője nagy buzgalommal kezdte va- kargatni a feje búbját. Hogyisne. Már itt van- ,nak az ötezer forintos, nyeremény kapujában, legnagyobb gondjuk, hogy költsék majd el a sok pénzt, — és a játékvezető három papirost nyem a markukba. Három papirost, három szürke szóval: szőke, ősz, kopasz. Néhány másodperc, és feltették a legújabb furfangos kérdést is: a következő néhányperces szünet alatt képesek-e a versenyzők megszervezni egy-egy öttagú énekkart, s próba után színpadra lépni velük, bemutatni a produkciót? így került a nyíregyházi színház színpadára az első „helyi művészekből” álló szőkék, őszek és kopaszok kórusa. Hogy nehéz volt-e összehozni az együtteseket? Korántsem. A furfangosok vetélkedése a jókedvcsinálással magával ragad.a az egész közönséget. Először az ügyvéd vezette be a szőkék együttesét. Tekintettel az idő rövidségére csak a „Száraz tónak nedves partján” című kórusművel tudtak felkészülni az előadásra. Nagy taps ju% talmazta fellépésüket, s’ a sikerben sok része volt a dirigens szerepét betöltő versenyző gimnasztikái karmozdulatainak. Ütemes taps fogadta a becsületben megőszult és az elrohant idő alatt fel nem .fedezett énekesek kórusát is. Csak később derült ki, hegy milyen furfangosak. Amolyan „testhezálló” énekszámmal mutatkoztak be, s a kitörő taps hamar elnyomta a „Deres már a határ. Őszül a vén betyár” dallamait. És igaz az, hogy minden jó, ha a vége is jó. A hajnélküliek bejövetelekor szűnni nem aka- róan csattantak össze a kezek. Kitűnt, hogy a kopaszok ,,ál-kvi.nítei' léptek a porondra: öt helyett hat torokból szállt a nóta. Az előlegezett taps erőt adott a „művészeknek” és gyorsan be is bizonyítottak, hegy az öreg ember nem vén ember. Rázendítettek: — Haragszik az édesanyám, Mért járok a lányok után ..; Psota Irén és Németh Lehel már drukkolni kezdtek az öltözőben, hogy nekik nem marad a sok tapsból.f!) Különösen amikor a „hogy volt”-ra a hiányos hajúak még inkább kinyilatkoztatták fiatalságukat: „Piros, piros, piros, Háromszor is piros, Piros bort az üvegbe, Csinos, csinos, csinos, Háromszor is csinos, Csinos lányt az ö 1 e m b e.” Ritkán látott jókedv színhelye volt a furfangosok megyei döntőjén az új nyíregyházi színház. Reméljük, a furfangosok küzdelménél! befejeztével „furfang nélkül” is kellemesen szórakozhatunk benne. —• gyal — h A HÚ BAKÁI
