Kelet-Magyarország, 1960. április (20. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-27 / 98. szám

Uj üzletházak, szálloda-vendéglő, felújított falusi holtok •% ötéves hálózatfejlesztési tervet készítettek a szövetkezetek A szövetkezeti mozgalom sok- millió forintot fordított bolti, vendéglátóipari, felvásárlási és ipari egységeinek fejlesztésére, i— újak építésére — a több mint egy évtizedes léte alatt. .— Megyénk községeinek leg­többjében legalább egy-két új üz­letben vásárolhatnak a szövetke- 'ti- tagok, a falu dolgozói. S az bbi esztendőkben nem csak ’egy váltásával, hanem társa- munkával is elősegítették az 'SÍtmények életrehívását. összeforr szövetkezetével és mind nagyobb áldozatot vállal annak fejlesztésében. A szövetkezetek — figyelembe véve azt, hogy mintegy 45—50 szá­zalékkal kell nagyobb kiskereske­delmi forgalmat lebonyolítaniuk, mint 1958-ban — elkészítették az ötéves hálózatfejlesztési tervet. Ebben részt kap a vendéglátóipar, a felvásárlás és az ipari üzemág is. A szövetkezetek megvitatták a tagsággal a tervezetet. A csarodai körzeti szövetkezet tagságának például régi vágya, hogy Csaro- dán új vegyesboltot és kisvendég­lőt. építsenek. A tagok kívánsá­gáról nem feledkeztek meg a terv összeállításánál. A fehérgyarmati körzeti szövetkezet jelentősebb anyagi erővel és nagyszámú tag­•rdiak eddig közel hu- ezer forint jsrlékű munkát végeztek k építkezésénél. ' példa tanúsítja: gság mindjobban fdségtermelésnek tröie van megyénkben óta megyénk- (dött a zöldség- a termelési terü- .zségekben kezdtek idségtcrmeléshcz, ahol .n csak a házi kertek- ,érméitek. Többek közt a .mos, Kraszna és a Keleti főcsatorna mellett. Itt nyílt al­kalom az öntözéses, nagy jöve­delmet hozó zöldségtermelés megvalósítására. Azonban hiba, hogy öntözéses rendszerünk ba- rázdásjcllcgű, % kevés helyen vezették be még az esőztető ön­tözést. Az esőzletö-rendszer el­terjesztését gátolja az, hogy megindulásához tetemes beru­házás kell és nines hozzá ele­gendő szakember. A korszerű nagyüzemi zöld­ségtermeléshez megyénk éghaj­lata és talajadottsága rendkívül alkalmas. A fogyasztás növeke­dése is megköveteli a termelés fokozását. Például a múlt esz­tendőben közel negyedmillió fo­rinttal vásároltak több zöldsé­get, mint 1958-ban. A jövőben még nagyobb zöldségfogyásztás- n számíthatunk. Sajnos, a termelés még messze elmarad a kívánalmak mögött. Ez évre a téeszek cs az egyéni gazdák mintegy ketezerhatszáz holdra kötöttek termelési szer­ződést. Megyénk össz-zöldségterme- lési területe meghaladja az öt és félezer holdat. Viszont zömé­ben szántóföldi termelésre van beállítva s így nemcsak késön hoz termést, hanem a termésát­lag is alacsony. A nebczcgckct csak növeli az, hogy egyes községek — Kisvár- da, Záhony, Fehérgyarmat - még a saját zöldellátásukat sem oldják meg. A beregi és a szat­mári részek egyes falvaiban pe­dig a helyi ellátáson felül nem érdemes többet termelni, mert a szállítási nehézségek gátolják a gyors és olcsó értékesítést. Zöldségtermelésünk — a fajtá­kat tekintve — elég szűk. Töb­bek közt alig néhány egyéni kertész foglalkozik a jól jöve­delmező spárga termelésével. Pedig a tagok foglalkoztatott­sága megköveteli a munkaigé­nyesebb és tetemesebb hasznot hozó növények termelését. S a spárga erre igen alkalmas. Nagy gond még megyénkben a korai zöldségáru megterme­lése. Érdemes lenne foglalkozni azzal a gondolattal, hogy a ko­rai primőráruk megtermelésére hasznosítsák — ahol lehetőség van erre — a melegvizet. Fő­ként a téeszek lennének erre alkalmatosak. Mátészalkán is gondolkodhatnának ezen. Az igaz, hogy a zöldségterme­lési szakember-hiány bizonyos mértékig hátráltatja a zöldség­termelés rohamosabb fejleszté­sét. A meglévő szakemberek is kevésbé ismerik a nagyüzemi termelés módszereit és bátorta­lanok a kezdeményezéseket ille­tően. A SZÖVO^Z igyekezett a téeszek segítségére sietni s ezt a célt szolgálta a konyhakerte- szek részére rendezett tanfo­lyam. A MÉSZÖV sem feledke­zett meg a szakcmbcrnevelésről s ez esztendőben szintén rendez tanfolyamot. A termelőszövetkezetek és egyént gazdák már rég elvetet­ték a zöldségmagvakat. Sőt a zöldborsót már egyszer meg is boronálták; szépen fejlődik a sárgarépa, megkezdték a ká­posztafélék kiüitetését és las­san minden zöldségféle a földbe kerül. Habár vannak dolgok, ami­ken változtatni nehéz, legalább tegyünk meg mindent a minél több és jobb minőségű zöldség megtermeléséért. LÉVAI SÁNDOR. sággal rendelkezik, Így merészebb a tervezés is. Csak bolti és vendéglátóipari egységeinek fejlesztésére, újak építésre kereken ötmillió fo­rintot irányzott elő. Szeretnének új üzletházat és szál­loda-vendéglőt építeni. Kisarban pedig vegyes és italbolt felújítá­sát tervezik. A szövetkezetek többsége úgy állította össze az ötéves hálózat- fejlesztési tervet, hogy tíz-tizenöt esztendő is kellene annak meg­valósításához. Ezek a szövetkeze­tek nem vették eléggé figyelembe a mozgalom — s ezzel egyetem­ben, a népgazdaság — anyagi ere­jét, a népünk egésze előtt álló hatalmas feladatokat, fgy a me­gyei központ fontossági sorrendet állapít meg a betervezett építke- zésekben. Az ötéves hálózatfejlesztési terv összeállításával a szövetkeze­tek látják a jövő tennivalóit s ez mozgósító erejű a .tagságra is. Már most úgy kell megszer­vezniük gazdasági munkáju­kat, hogy a tervezett építke­zéshez megteremtsék a gaz­dasági alapot. S erre igen al­kalmas a munkaverseny kiter­jesztése a legkisebbnek látszó felade-íek végrehajtására is. A felsőbb szervek által majd jóváhagyott hálózatfejlesztési ter­vet pedig ismételten meg kell vi­tatniuk a tagokkal, akiknek joguk Van tudni, hogy megváltott rész­jegyeik értékét — szövetkezetük más pénzével egyetemben — mire költik. A szövetkezeti boltokban bő az áruválaszték. A szövetkezetek sok helyen áru- és divatbemutatókat rendeznek, hogy a vevők meg­növekedett igényeit minden te­kintetben kielégíthessék. Ez év első negyedében har­minc szövetkezetnél 55 alkal- lommal rendeztek Különböző áru- és divatbemutatókat, árusítással egybekötve. A bemutatók iránti nagy ér­deklődés arra indítja a szövetke­zet vezetőit, hogy sűrűbben tart­sanak ilyen rendezvényeket. A bemutatók egynapos forgalma sok esetben egy egész heti for­galommal vetekszik. Többek között Tiszadadán és Mátészalkán rendeztek, jól sike­rült áru- és divatbemutatókat. A szálkái áru- és divatbemu­tató egy napján több, mint félmillió forint volt a forga­lom, melyből a készruhák forgalma 200 ezer forinttal részesedett. A Tiszalökön megrendezett vas-műszaki ki­állítás is eredményes volt. Itt 160 ezer forint volt a for­galom. Ahol törődnek a falusi lakos­ság áruszükségletének maximális kielégítésével, nem riadnak visz- sza az újtól, s bemutatják a szo­cialista ipar termékeit, ott egyre nő a forgalom. Dorogi. Bevezetik az áruk eltíre-megrendelcsét a csarodai körzeti szövetkezet holtjaiban A múlt esztendőben a csarodai szövetkezet beregsurányi boltjá­ban kezdeményezték először az áruk előre-megrendelését. Az új módszer különösen a nagy dolog­időben nyerte el a falu dolgozói­nak tetszését, és szívesen vették igénybe. A beregsurányiak elmondották ezt a szomszéd falubelieknek s azoknak is megtetszett az ötlet. A tél utolján megtartott szövet­kezeti gyűlésükön a körzeti szö­vetkezethez tartozó 4 község dol­gozói határozatot is hoztak: min­den boltba be kell vezetni e módszert. Különben a dolog igen nagyszerű. A dolgozó személyesen vagy papíron leadja a megren­delését és a boltossal megbeszélt időpontban érte megy. A papíron leadandó megrendelést az iskolá­ban menő gyerekek is beadhatják az üzletbe és a nagyobb tételű vásárlás esetén a szülő érte megy. Tehát nyugodtan végezheti a na­pi munkáját és nem kell vára­koznia az üzletben. Ugyanakkor, ha így adja le a megrendelést, jobban számbaveszi, hogy mit akar venni és nem kell egy nap háromszor-négyszer a boltba sza­ladnia. A surányi kezdeményez életre­való, s ma már nemcsak a szom­szédos községekben, hanem pl. a tiszalöki járásban is kezd gyökei rét ereszteni. Jól halad a kapálás a tiszadohi szövetkezeti földeken Községünkben szépen fejlődnek a termelőszövetkezetek. Különö­sen a nagy múltra visszatekintő Táncsics Tsz mutat jó példát. örömmel újságolhatom/ hogy a napokban megkezdődött a kapa lás. A mák sarabo'.ását már be is fejeztük és a cukorrépából sem sok van hátra. A kertészetben dolgozók is se­rények. Ultetgetik a palántákat A tuzséri szövet kezet megyei versenyt kezdeményez A szövetkezeteknél egyre szé­lesedik a munkaverseny.' A tu- zsérlak is rendezték számításai­kat és megtettek felajánlásukat. Sőt versenyre hívják megyénk valamennyi szövetkezetét. Válalásukban elsőként terveik túlteljesítésére tettek ígéretet. Többek közt felajánlották: közel százhetvenötezer fo­rinttal teljesítik túl első fél­évi áruforgalmi tervüket. Ez öt százalékos forgalmi terv­túlteljesítést jelent! Legalább ennyi százalékkal kívánják túl­szárnyalni második félévi elő­irányzatukat is. KöltséggazdíjlkódáSunk megszi­gorítására ugyancsak gondoltak. Általában minden • költségüket csökkenteni akarják ezzel — az első félévben — mintegy hét és félezer forin­tot takarítanak meg az elő­irányzott költségkeretükből. Természetesen a forgalmi ter­veik túlteljesítése és a költségek leszorítása kihatással lesz a jöve­delmezőségi előirányzatukra. Fi­gyelembe is vették ezt a vállalásuk összeállításánál; legalább tizen­hétezer hatszáz forinttal szár­nyalják túl a tervüket e félév­ben. Természetesen a második félévben szintén meg akarják „dönteni” a tervszámokat. A munka során közelebb akarnak kerülni a szövetke­zeti tagokhoz — a két falu dolgozóihoz. S ezért rendszeres politikai ne­velő munkát végeznek és a nem szövetkezeti tagokat igyekszenek bevonni a közösségi életbe. El szeretnék érni, hogy minél több dolgozó váltson részjegyet és se­gítse a szövetkezetét saját erejé­nek növelésében. Másként is ki akarják építeni a jó kapcsolatot a két falu dol­gozóival. Amellett, hogy rendsze­resen támogatni kívánják a tée- szeket szervezett, gazdasági és számviteli megszilárdításukban, a legnagyobb dologidőben mozgó­boltokkal járják majd a határt. hogy mielőbb legyen mit eladni, ritzen ebből sok pénzt lehet osz- szehozni a közös kasszába. A másik fontos jövedelmi forrás, a ayumólcs- es szőlőtermelést so.n hanyagolják el. A iák permetezé­se megtörtént és minden lehetőt akövetünk a kártevők elleni si­keres védekezésért. S hogy gaz­dagodjon szövetkezetünk, har­minc hóid szőlőt ültettünk. A Táncsics Tsz-en kívül még két szövetkezet van községünk­ben. Nem szeretnék róluk sem el­feledkezni. Mint kezdők, jónéhány nehézséggel küzdenek még, de reméljük, sikerül ezeket megolda­niuk. Bizony elférne nálunk egy- egy jó agronómus. A könyvelé­sükben sincs minden rendben, da ebben tud és segít is a földmű­vesszövetkezetünk. Anyagilag egyik szövetkeze­tünk sem áll rosszul. Mindegyik- u J ben tíz-tíz forint előleget fizettek ’ezS a tagoknak munkaegységenként ( uoq és számos tag kapott 1000—1500 gqq^joii Földművesszövetkezetünk ‘'-l * ^ZÍU>^ egy önkiszolgáló üzletet és kH usz'io 4 ?al trafikot. A tanács és a 1 jjofj 'saiaouaj lakossága szívesen ad sej,r8t iojCSíu uaq egy új cukrászda építésé)*11 * * Id. Handel"«"“*8“!0* v ea"i0l Afieu Közel százharmtnckóiezer tagÖZ ff megyénk szövetkezeteinek A falu dolgozói — akik még nem szövetkezeti tagok — kezd­jenek közelebb kerülni a moz­galomhoz. Az elmúlt három hó­napban is több mint ezerhárom­százán kérték felvételüket. S ez­zel mintegy százharminckétezerre emelkedett a tagok száma. A régi és új tagok — szövet­kezetük saját vagyonának növe­léséért csaknem nyolcszáznegy- venezer forint részjegyértéket vál­tottak. Nagyon örvendetes jelen­ség az, hogy a kis szövetkezetek — az anarcsi, a tiszakerecsenyi és a nyírlugosi — kezdenek gon­dot fordítani tagjaik számának növelésére és részjegyalapuk gya­rapítására, Például a tisPt * csenyi szövetkezetbe neg$u?b?u9- -aI S léptek be, s kerek négyeze«.n.spg fn rint értéket fizettek be. tiuiüpvs'j«} A takarékszövetkezetek seS»í83Uuozs hanyagolják el a tagszervezést ésosooij « a részjegybefizettetést. Felvilágo- tnt,.pia,T . sító munkájuk nyomán kétszáz- fn hatvankét dolgozó kérte felvéte- 1 tanép lét és harminchatezer forinttal ;rZsaz nótt a részjegyalap. A szövetkezetek — a rakamazi körzeti íöldművesszövetkezet ver­senyfelhívására — tovább folytat­ják tagtobórzási és részjegybefi- zettetési versenyüket. Remény van rá, hogy ez újabb sikereket hoz a mozgalom számára; 4 | Népszerűek és láíoizalottak a szövetkezeti áru- és divatbemutatók hétmillió forint az eddig elért forgalom

Next

/
Oldalképek
Tartalom