Kelet-Magyarország, 1960. április (20. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-24 / 96. szám
^Dir is kei'eizt 10 éves a József Attila Művelődési Ház „A glória Ha lassan elveszett Meg megmarad a vérengző kereset" (Madách) 1192-BEN ÉRT PARTOT a „Szanta Maria” Amerikánál. Kolumbusz célját elérte a földet San Salvadornak nevezi, „Meg- váltó”-jának szenteli. Naplójában azt jegyzi fel, hogy a bennszülöttekkel nagyon jól lehet bánni, barátságos módon. A fehérbőrű „isteni” lények végigjárták az újonnan felfedezett és birtokba vett földet. Zavartalanul hatolhattak előre, útjukban semmi nem állt. Az indiánok segítették őket mindenben. Elhalmozták Kolumbuszákat mindennel, örültek, ha a „felsőbbrendű” lények szolgálatára lehettek valamivel. A Liszabonban kikötő Kolumbuszt a nagy kérdés fogadta, hogy híre ment felfedezésének: kié az új föld? A királyé? A pápáé? A királynak is sok esélye volt, de a pápának még több. hiszen a bennszülöttek „oogá- nyok” voltak, a térítés pedig a Vatikán feladata. A hálaadó misék egymást ériék Európában. Ahogy a korabeli feljegyzés megőrizte: „Hogy Isten örüljön az égben, mert a pogány ok közt megnőtt a birodalma.” A valóságban ez vért, vért és vért jelentett. PERU UTOLSÓ URALKODÓJA, Aiahualpa elismerte a fehérek felsőbbségét, fejedelemként fogadta udvarában Pisarrót. A bála: a fehérek 5 ezer embert mészároltak le két óra alatt, a kereszt jegyében. A saját, ősi hitükhöz ragaszkodó emberek felett véres erőszakkal diadalmaskodtak a „szeretet vallásának” képviselői. És ez csak a kezdet volt. A fehér ember utat tört magának az idegen földön, s hogy útjában emberek, gyermekek, csodálatos kultúrák voltak? Az nem számított. A következő néhány számadat a „sápadt arc” győzelmét érzékelteti. Mexikó meghódítása a lakosság kilenctizedének életébe került. Peru lakossága két év lefolyása alatt felére csökkent- Haiti szigetén a lakosság száma így alakult az évek során: 1508-ban 60 ezer, 1512-ben 12 ezer, 1540-ben hatszáz. Guatemala, Nicaragua és az Antillák lakosságából két év alatt több mint 100 ezer ember halt mág- lyahalált. Jellemző ezekre az időkre a következő epizód. Ha- tuey antillai főnök már a máglyán állt. „Térj meg” — mondták neki. „akkor élhetsz, s lelked a mennyországba fog jutni”. „Vannak-e a Mennyországban keresztények?” „Persze, vannak.” A főnök .így felelt: „Akkor én nem akarok odakerülni.” És hagyta, hogy meggyújtsák alatta a máglyát. CORTES, MEXIKO MEGHÓDÍTÓJA mondta: „E jelben győzni fogsz.” Igen, győzött a kereszt, de milyen áron?! Ma az indiánok már csak a rezervációkban élnek viszonylagosan szabadon, azon kívül „Yu indián dog”, „indián kutya” a nevük... Amerikában. Erre mutat a következő eset is. 1780-ban egy angol tiszt közel 100 kaliforniai indiánt akart katonának kiképezni. Aztán eszébe jutott: mi lenne, ha az indiánok egy napon ellen fordítanák a fegyverüket? És pillanatnyi rémületében agyonlövette valamennyit. Hálaadó misékkel kezdődött — máglyákkal, tömeggy ükosságokkal folytatódott. Ez volt a kereszt győzelmének története az Űj világbanHartos Krisztina. Mint egy nagy gyár jól olajozott gépezete — erre gondol a látogató, aki megismeri a József Attila Művelődési Ház életét. Több mint hétszáz társadalmi munkás ,aki valamilyen szakkörben, vagy művészeti csoportban dolgozva állandó vendég itt, és megszámlálhatatlanul sok ember, aki részt vett a művelődési ház valamilyen rendezvényén: olyan mutató, amelyre méltán büszke a művelődési ház. Mit csinálhat itt félezernél is több ember? — kérdezhetik, akik még nem pillantottak be a szakköri szobákba. Elsősorban is a művészeti csoportokban tanulnak és szórakoznak. Az énekkar igen jó névre tett már szert, a tánccsoport mindinkább kiválik a hasonló együttesek közül, a színjátszó- csoport sok helyét bejárta már a megyének. A szimfonikus zenekar komoly, művészi felkészültséggel egy-egy ünnepély erőssége, a bábszínház nagy népszerűségéről talán minden nyíregyházi gyermek tud. Az irodalmi színpad is ott lelt otthonra, de a megyei képzőművészek alkotó műhelye is a művelődési házhoz tartozik, s itt működik a képzőművész szakkör, amelyet nyugodtan a művészeti csoportokhoz lehet számítani. S ezeken kívül a szakkörök, számszerint huszonkettő! Most tíz éves a megye művelődési háza. Érdemes lenne átlapozni az emlékkönyveket, a munkanaplókat, mi minden történt itt évek során a ház falai között, mennyi esemény, mennyi előadás, kiállítás, készülődés, házsef nevét kell leírni, a*i megteremtője, szíve, motorja a bábszínháznak. Csak maga a bábszínpad, felszerelésével együtt több mint 100 ezer forintot ér, s ebből jelentős összeget képvisel a népszerű Józsi bácsi munkája. Gulyás Sándor a műszaki munka lelke, de egyúttal a színjátszásé is. De az elejére kell írnunk Szabó János, Oláh Sándor, Prékopa József, dr. Losonczi Ferenc nevét is, akik hosszú évek óta tagjai valamely együttesnek* S hogy a művelődési ház ma nem ráfizetéses, hogy az állami támogatáson felül mintegy kétszer annyi pénzzel tud gazdálkodni, szakköröket fenntartani, vásárolni, szépülni szinte napról- napra, az elsősorban a művelődési ház helyes vezetésének köszönhető. Kóródv László, az igazgató és Orosz Zoltán, a művészeti előadó rég nem ismerik a napi nyolc órás munkaidőt. Nincs napszak, amikor meg ne találgatná őket az érdeklődő. Egv kicsit az ő jubileumuk is ez az évforduló, mert azóta lett igazán művelődési ház ez az intézmény, mióta megfelelő vezetése van. SALEMI BOSZORKÁNYOK A színjátszócsoport egyik előadásán készült a kép (A felvételeket a művelődési ház fotoszakköre készítette.) Neveket kellene említeni, akik éveken át önzetlen szorgalommal dolgoztak itt, mint a kultúra névtelen munkásai. Dehát nagyon hosszú lenne a névsor. Mindjárt az elején feltétlenül Garai Jóvánjuk, mi nyíregyháziak, a következő évtized legyen még gazdagabb a József Attila Művelődési Ház életében. S. BSzinte süt, perzsel a film minden kockájából az igazi dráma. Érzéseink együtt lázadoznak gondolatainkkal, tehetetlenül vergődünk a film pergése közben, ítéletünk egyre súlyosabb, amint hogy egyre világosabban áll előttünk: nincs szörnyűbb dolog annál, ha józan emberi értelem helyett a vandál butaság, a közösség bölcs ereje helyett egy-egy személy elvakultsága kezdi irányítani az élet eseményeit. De a kor tette ezt lehetővé ,a mé- Iven vallásos társadalom, amely éppen ezért könnyen hitt kézzelfogható ostobaságokban is. A film hőse — valóban hős. emberi gyöngesógeivel együtt, — az egyszerű paraszt, még a halált is vállalja, de akkor is kimondja: nincsenek boszorkányok. Hány és hány ember vált hőssé az ember történelme folyamán, mert vállalta az igaz- =ágot, még a halállal szemben is! Ezek az emberek már a következő kor. társadalom előhírnökei voltak. Én meghalok. — ez volt az okoskodása, — de a gyermekeim már nem szenvednek a 'ooszorkánvüldözéstől, mert én- uen a halálom hívja fel a fi- "velmet a "onoszsás-a. Gvőz az é"telem. túl a halálon is, m'nt rho<?yan a e^öPörte a misztikus ördög- és bo- -^„„kánvbitet. Yves Montand a paraszt szerepében megrázó, nagyon átélt, ezvszerűségében teljesen hiteles a’akítása mellett Simoné Signorét sem nyújt kevesebbet. Kettejük játéka páratlanul értékes. Myié-jz Demon-mot a l-'áry sze- r''rvó4yvn meggyőző. bár bosc”''- á11ó fúriaként kevésbé hiszünk neki. Az NDK—francia közös munkával készült film az évtized legjobbjai közé tartozik, emlékezetes marad. — S — A táncosok közül néhányan Én cs „én” (Garai József a maga készítette bábfiguráival) nyan > találtak nemes szórakozást, hányán határozták itt el, hogy tanulni kell, többet kell tanulni, művelődni, mert az hasznos, és szép dologi Most, hogy „külön vált” a színház, felszabadult a nagyterein á művelődési házban, tovább bővül a program. Még inkább a közösségi élet. az otthonosság, a jellegzetes klubélet kap nagyobb teret. Tíz év után így terebélyesedik, nő egyre a kultúra eme szabad, népszerű iskolája. S kilép a falakon túlra is, mind több patronázs-munkát fordítva kisebb művelődési otthonaiéra. A sóstóhegyi Virágzó Föld Termelőszövetkezet tánc- és színjátszó csoportját nemcsak szakmailag, de anyagilag is segítik. Állandó szakmai segítséget adnak a Sác- vári telep művelődési otthonának, a ruhagyáriaknak, és még más .együtteseknek is. És ez a kör is bővül. Nem volt eredménytelen az elmúlt tíz év. Tiszta szívvel kíA vádlottak padján: az emberi értelemmel szembeszegülő vakhit ,az ebből fakadó sötét butaság, a kegyetlenség; a megalkuvás ,a harácsolás és mindaz, ami velejárt és segítette a szörnyűséges kór terjedését, a boszorkányüldözést. A vádló: az emberi értelem. A vádló: minden néző, akiben megmozdul a lelkiismeret, aki csak látja ezt az igazán nagy filmet. Egyes történészek szerint a boszorkányüldözések korában több ártatlan embert pusztítottak el együtt elérte azt a ritka eredményt, hogy az eredeti mű és a belőle készült film: egy test, egy gondolat. Egy parasztember feleségére bosszúból rásütik, hogy boszorkány. A falu papja nagy ügyet kavar a dologból, hogy hatalmát fokozza. Végül tömeghisztériává válik a fiatal, szerelmi csalódott leány mesterkedése, és sorra kerülnek börtönbe az ártatlanok, a bírósági tárgyalásokra. A parasztember is ítélet alá kerül: a vallató kamrákban, a máglyákon, a kötélen, mint ahányat a háborúk vesztettek el. Már javában dúlt Európában, amikor átcsapott a pestisnél is förtelmesebb betegség Amerikába. Arthur Miller egy ilyen eset szálait kötötte egybe, színpadi drámájában, a hitelesség igényével. Ebből a drámából írt forgatókönyvet Jean Paul Sartre, és Raymond Rouleau rendezővel vallja be, hogy a boszorkányokkal cimborái, s akkor életben ma-ad. De a halálfélelmen is fe- lülenrrJk'edik becsületes gondolkozása, és bátran veti kínzói arcába: nincsenek boszorkányok- A nép haragja ki akarja szabadítani az ártatlanokat, de elkésnek. Két asszony és a férfi a tudatlanság, az erőszak áldozata lesz. De lakóinak a „bírák” is... 7 ■lllwliil >1$ ; jiilUL 1^' : Próbál az énekkar
