Kelet-Magyarország, 1960. április (20. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-23 / 95. szám
EGÉSZNAPOS DRUKKOLÁS Barátnők „írdd le egy fényezett ruhaszekrény készítését, a pácolás és fényezés műveletét, s az adott méretek alapjan rajzold le a szekrény vízszintes metszetét...” Géza megvakarta a fejebúbját, s néhány perces töprengés után már felderült az arca. Hiszen a nyírbátori fiút, Baranyai Gézát is kioktatták már a mesterség fortélyaira, csakúgy, mint azt a 60 utolsó éves ipari tanulót, aki a megye területéről idesereglett Nyíregyházára, hogy eldöntse: ízen az országrészen ki a leg- jobbfejű és legügyesebb kezű leendő szakember. Újraéledt hagyomány Pár évvel ezelőtt nagy népszerűségnek örvendett az a hasznos vetélkedés, amelyet az ipar- iskolások, között rendeztek a „Szakma Kiváló Tanulója” címért. Orosz Szilárd megyei igazgató is erről szólt tegnap, amikor megnyitó beszédében örömmel üdvözölte az újraéledt hagyomány Szabolcs-Szatmár megyei résztvevőit. Reggel nyolc órakor mór zsúfolt völt az ipariskola nagyterme: hét szakma végzős növendékei kanyarították nevüket a pecsétes versenydolgozat papír— egy sokat érő címért, és egy kü'földi üdülésért hogy Fekete Pista nyíregyházi géplakatos milyen rekordgyorsasággal teremt rendet a számtengerben ; hogy a kisvárdai Palfi Magdolna a precíz válaszadás mellett nagy gondot fordít a dolgozat külalakjára, és - hogy Márton Lajos, a kisvárdai Ruházati Ktsz tanulója nagy hozzáértéssel fogalmazza meg a béleletlen férfi felöltő készítési folyamatát. Az igazi „drukkolás” azonban délután volt. Hat órás „kis műszakban” ekkor készítették el a „Szakma Kiváló Tanulója” címért versenyző tanulók szebbnél-szebb munkadarabjaikat. Csak a késő esti órákban — lapunk zárta után — tudtak ered- ■ ményhirdetést tartani. — gyal — i Pcterfi Rózsika és Porkoláb Jolánka szorgalmas tagjai a szamostatárfalvi Ady Termelőszövetkezetnek. Jól végzik munkájukat, szívesen működnek közre a KISZ rendezvényein is. Szórakozni is együtt jár a két jó barátnő. (Hammel József felvétele.) i\ai5>ecsccl léesz-község a burgonya „szanatóriuma“ Ültetik a szőlőt, plántálják a kápi»§ztát a iiyirkcrcsi Lenin Termelőszövetkezetben A nyírkércsi Lenin Termelőszövetkezet tagjai nagy tettet hajtottak végre ezen a tavaszon: az őszön elültetett 50 hold fiatal gyümölcsösük mellé újabb 100 holdat telepítettek. Most 10 hold szőlőt | ültetnek az egyik legnagyobb ho- mokdombjukra. A munka nagyrészét asszonyok végzik. Naponta 45—50 asszony ülteti a szőlőt. A gyümölcsös és a szőlő évek •nulva hoz majd hasznot, pénzre pedig mindig szükség van. Erről i6 gondoskodtak a szövetkezetben, a zöldhagymát rövidesen árusítják, tegnap pedig megkezdték a korai káposzta pálántálását. Ötszáz holdon termelnek kenyérgabonát, valamennyit — holdanként — 60- kiló pétisóval fejtrágyázták. 125 holdon zöldell a Tiszalöki kertészek csillagfürt, földben a napraforgó is, felén vannak a burgonyavetéssel. HO borbányai nő la nácukosánu A napokban tartott kibővített vezetőségi ülést a borbányai nő- tanács'és a szülői munkaközösség, A megbeszélésen 80 nő vett részt, a Hazafias Népfront bizottság választásával kapcsolatos teendőket vitatták meg, ezenkívül a május 1-i, anyáknapi és a gyermeknapi előkészületeket! - határozatokat is hoztak. E hónap 26-án a járványos betegségek megelőzéséről tartanak ismeretterjesztő egészségügyi előadást. Regi tapasztalat jegecesedett ki ebben a mondásban: „Ha a szabolcsi homok a burgonya paradicsoma, akkor az Ecsedi-láp a burgonya „szanatóriuma”. Valóban: ami az elfáradt embernek a balatoni üdülés,, ugyanaz a leromlott burgonyának a lápi . föld. . Ezért , nagyon helyes, hogy a fontos népgazdasági érdekékre való tekintettel fokozottabban érdeklődnek az illetékesek a lápi burgonya termesztés fokozása iránt. Nagyeesed, az Ecsedi-láp központja a tét folyamán termelő- [ szövetkezeti község tett. 229-3 család H ezer 454 kát, holdon kezdett üt. életet ebben a nevezetes községben alig pár hónapja. S ' tegyük hozzá: a' nagyecse- di Rákóczi MTsz az országnak egyik legnagyobb, Szabolcs- Szatmárnak pedig legnagyobb termelőszövetkezete jelenleg. Igen sokat nyom tehát a latban, ha ez az óriási közös gazdaság a hagyományokhoz hűen tovább .fejleszti a lépi burgonyatermesztést. , Több, mint ezer holdon: burgonya Vajon az, új Ecsed hűségesen átvette-e ezt a haladó hagyományt a régitől? A napokban Bujáki Lajosnak, a nagyecsedi Rákóczi MTsz elnökének tettük fel ezt a kérdést, aki a következőket felelte: Vetéstervünkben 1050 kát. holdat irányoztunk ele burgonyatermesztésre. Hogy milyen termésátlagot szeretnénk elérni, ezt legjobban a 100 mázsás mozgalomhoz való csatlakozásunk világítja meg. (Ecsed egyébként csatlakozott a 30 mázsás kukoricatermesztési és a 200 mázsás cukorrépatermesztési mozgalmakhoz is 50—50 kát. holddal.) Ezek szerint az összes burgonyatermés 105 ezer mázsa lenne. 350 kát. hold termését szánjuk kiosztásra, takarmányozási célra és vetőmagnak. 1961-es vetőgumó-szükségJetünk- re, 1400 holdra 14 ezer mázsát terveztünk. A többit értékesítjük. Szerződést kötöttünk 700 kát. hold étkezési burgonyára: 70 ezer mázsát irányoztunk elő. De valószínűleg jut még ezen felül is értékesítésre. Nagyon óvatos számítás ez, mégis kiviláglik belőle, hogy érdemei; az ecsedieknek törni magukat a mozgalom sikeréért, hiszen elsősorban saját maguk látják hasznát, másodsorban jut az Jtszág dolgozóinak is több és úcsóbb burgonya. De ez még csak terv. Hogyan lesz ebből valóság, hogy váltódik ez a szép géret tettekre? Ez most a lényeges. — Megvallom — mondja elgondolkodva Bujáki elvtárs — iiogy nehéz helyzetben vagyunk a burgonyával. (A kukoricával es különösen a cukorrépával biztosra mennek.) Ugyanis olyan lábfába kerül, amelyik a tavalyi szétszórt, egyéni művelésben részesült parcellákból alakult ki. Se trágyát, se pedig mélyszántást nem ’'gén kaptak ezek a íőldek az ősz folyamán. Az igaz, hogy a korábbi években jól művelték és trágyázták az egyéniek ezeket a földeket. Akkor például 50—80 mázsa termett holdanként. Az is igaz. hogy mi a tavaszon jobb talajelőkészílést végeztünk a szokásosnál. Nemcsak a* időjárástól íü«>rjr..! A traktor már akkor elkezdett szántani, amikor még fagyos rögök kerültek a felszínre. Később a tsz fogatai is teljes lendülettel „beszálltak” a munkába. Az ekét azonnal fogas követte. Még a vetés előtt is meg- huzatták^ egyszer a fogassal. A jó magágyba már április 5-én megkezdték a burgonya vetését. E hó 20-ig 900 holdat vetettek be. Pár nap alatt be is fejezik a vetést. A fajták jók. A terület felét Gülbabávál, másik feléi- Kisvárdai Rózsával, Aranyi- almával és Ellával ültetik be. Á növényápolás során is megteszik, amit csak lehet. De nem titkolta Bujáki elvtárs, hogy sikerre csak jó időjárás esetén számíthatnak. A jó időjárás valóban sokat jelent, de nem ez a fő tényező ■ a sikerekhez. Az is igaz, hogy a gépesítési fok elég alacsony itt a burgonyánál, műtrágyázásra sincs most kilátásuk. De a fogat- és kézi munka igen jól megy. Biztató a vezetőség és a tagok lelkesedése, igyekezete. Igen fontos tényező a jól működő pártszervezet segítsége, a, MÉK patronálóinak jó tanácsai. Mindez együttvéve biztosíték arra. hogy már * az első, legküzdelmesebb esztendőben is sikerrel járhat a többtermelési mozgalom. Nem szabad elfelejteni, hogy a derék lápi emberek vasszorgalma és a jó lápi föld együttesen lesz csak a burgonyának üdülő, nevelő szanatóriuma. (7-a.) * Ott volt a pénz a kredencben. jó csomóval, a bevittekért. Az asszony csak rácsodálkozott, amikor kivett ezer forintot. ■ De a biciklit csak este tolta haza a boltból Amikor már nem látták Újra bereteszelte a magas kaput, s egy hét is betelt amíg kinyitotta. Már fenn járt a töltésen, és akaratlanul mosolyogni kezdett. Hányat is borult az udvaron, amíg engedelmességre bírta a kétkerekű ördögöt? Maga sem tudja. Csak sikerült végre! A hurokra kötött tarisznyát ráakasztotta a fényes kormányra, még egyszer körülnézett. s átvetette lábát a vázon. Nehezen találta meg az egyensúlyt, $ amikor belejött a karikázásba, majd leesett a kalapja, úgy száguldott a Csikasz felé, ahol az utcabeliek ma kezdik meg a krumliültetést. • Angyal S. Még a kondás sem cserditett, amikor kilépett a kisajtón. Valósággal örült ennek az élettelen csendnek. Az ajtó reteszét is zajtalanul fordította vissza, hogy a moccanásra fel ne óbé- g ásson Lajos koma nagyszőrű kutyája. Isten őrizz, hogy máris meglássák. ■. A töltésig gyalog ment, de amíg odaért, szinte időtlenül villantak agyába az utóbbi hetek eseményei... A lavina, amikor az egész 'falu valóságos búcsujá- rást rendezett a tanács- ! házára, téeszcsét alakítani. Ö két hétig nem nyitott ajtót az agitáció- ' soknak, még az ablakot í is beborította kék cso- | magoló papírral. . ■ Majdnemhogy idő után kapott észbe, már neki alig jutott belépési. Egy szót sem szolt, csak aláírta, utána meg egész éjszaka ivott, egyedül, a felső házban. .. Tél volt, semmittevés ideje, a napolt nyugtatóan mentek el Csak amikor a leltározó ic benyitottak hozzá. Nem, ő még soha sem érezte olyan furcsán, magát. Pedig éjszakánként már meg is egyezett önmagával, hiszen nem ingyen kívánják, jó pénzt adnak a tóért, a szekérért... Ez is megvolt, csak azon a februárvégi napon káromkodott egy iszonyatosat. Hogyisne. Jön Szalincsák Józsi, a munkacsapat vezetője, s csak úgy egyszerűen odamondja neki: siessen ki a Táblás dűlőbe, van olt egy kis kóró- töve, ha kiszárad, jó tüzelni vele. — Siessek, siessek, de mi az istennel siessek. ,.! Egészen beledagadtak az erei, úgy ordított Szalincsákra. Az meg csak úgy odalckte a szót, hogy mire való a két lába? Hát ezt már nem bírta elviselni. Utat mutatott...' Még- hogy ő, Bíró Imre, akinek azelőtt a legszebb lova, meg szekere volt, hogy csak úgy bámul- doztak utána a főutcán, hát ő menjen gyalog a mezőre...? Mint a cigány a vályogvetésre? Most tisztult csak meg igazán előtte, hogy mit is jelentett neki a tengernadnyelű ostor, a pokróccal takart ülésdeszka. Nem és nem! Még ha a kocsisok mennek is érte! ö nem bírja nézni, csak nézni, hogy helyette más ül a bakon... Két hétig nem moccant. De ahogy vasárnap kiült a lócára, még jobban összeszorult a szíve. Hiába invitálta Lajos komát. meg a többit egy kis trécse- lésre, csak tovább mentek. Hamar a fülébe jutott, hogy a házban ülés miatt teszik... A tiszalöki Szabadság Tsz kony- hakertészetében Cs. Nagy József munkacsapalvezető örömmel mutatja: „Ilyen erősek, jól fejlettek palántáink, ezért vagyunk bizakodóak a termést illetően.” (Hammel felv.) jára. Mátészalkáról, Kisvárdáról, Nyírbátorból, Nyíregyházáról és még több járási székhelyről küldték el a szakma legjobbjait: 13 lakatost, 14 bútorasztalost, 14 cipészt, 7 villanyszerelőt, 6-6 szabót és autószerelőt. Nagy a tét A tehetség és rátermettség bizonyításán túl nagy téttel kecsegtet a verseny. A KISZ Központi Bizottsága, a SZOT és a MŰM, valamint a társminisztériumok által kiírt vetélkedés megyei győztesei kerülnek a végső döntőbe, amelyre á fővárosban, május 6-án és 7-én kerül sor. A megyei verseny résztvevői sok jó tapasztalatot szerezhettek közelgő szakmunkás vizsgájukhoz, míg az országos döntő első két helyezettje a sikeres szereplésért elnyeri a szakmunkás-bizonyítványt. Ezen kívül valamennyi szakma országos győztese-a nyáron kéthetes külföldi üdülésen vesz részt. Sokoldalú bizonyságtétel Tegnap a délelőtti órákban elméletből vizsgáztak megyénk kiváló ipari tanulói. Jó volt látni,
