Kelet-Magyarország, 1960. április (20. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-21 / 93. szám
20$$ akácot ültettek XVII. ÉVFOLYAM, 93. SZÄM. Ara SO iillér I960. ÁPRILIS 21, CSÜTÖRTÖK Többet — jobbat! Országos. tapasztalatcserék, megyei, járási ankétoK, gyakorlati bemutatók egész során vitatták, tanulmányozták a mezőgazdaság dolgozói az előttük álló feladatok legjobb végrehajtását. E tanácskozásokon különféle mozgalmak, mozgalmakat fedő jelszavak születtek. „Száz mázsa burgonyát holdanként”, „Karminc mázsás kukoricatermelési mozgalom”, „Gazdagodjanak földjeink”, valamennyi olyan kezdeményezés, ami alapul szolgád annak a nagyszerű gondolatnak, hogy már az idén többet, mint tavaly. Az elmúlt néhány hét alatt minden mozgalomnak népes tábora született, elsősorban a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok sorából. A „Gazdagodjanak földjeink” kezdeményezéshez már az ankét napján 22 szövetkezeti község, csatlakozott. A kukorica és burgonya többtermelési mozgalomban résztvevők is nap mint nap szaporodnak,. Olyan szövetkezeti község, mint Nagyecsed például ezer hold burgonyával nevezett be a 100 mázsás mozgalomba, így emlegethetnénk a gemzseieket, vagy a tiszalökj járás kukoricatermelőit. A csatlakozások ugyan még tartanak, hiszen egyik másik mozgalom csak néhány napja, illetve hete kezdődött, mégis azt kell mondani, hogy most már a tettek ideje következett el. Csatlakozzanak minél többen, sürgősen és utána induljon a munka. E mozgalmakat segítő társadalmi szerveknek, elsősorban a Hazafias Népfrontnak, KISZ-nek fontos feladata lesz mindvégig ébren tartani ezeket a nemes vetélkedéseket. Annak idején az ankétokon elhangzottak azok a legfőbb elvek, amelyeknek végrehajtásával minden különösebb befektetés nélkül emelhetjük a terméshozamokat. Egyebet ne említsünk csak a megfelelő töszám biztosítását, tehát a szokásosnál sűrűbb ültetést a kukoricánál és a burgonyánál. Számtalan kísérlet igazolja, hogy mind a két növényből 25—30 százalékkal magasabb termés érhető el, ha a talajnak és éghajlatnak megfelelő tőszámot ültetjük, illetve hagyjuk meg. A burgonyatermelők már többségükben rájöttek, hogy a beámyékolás és a talaj kihasználása végett is éraemes sűrűn ültetni, de nem így még a kukoricatermelők. A következő napokban kezdik a kukoricavetést, hasznos lenne, ha a Hazafias Népfront választási előkészületein erről nem feledkeznének meg. Hívják fel még- cgyszer a termelők figyelmét a sűrű vetés fontosságára. Sok szó esett például az ankétokon a kukorica és a burgonya növényvédelmi munkájáról. Elhangzott, hogy május 15-ig (törvény is előírja) minden kukoricaszárat el kell égetni, vagy földelni. Sajnos idáig még nem sokat tettek ennek érdekében. Egyes községekben az útmenti árkokban, kökényes mezsgyéken is ott díszük a tavalyi gyom. Űj kezdeményezés a „Gazdagodjanak földjeink” mozgalom. Az istálló és zöldtrágyázás, valamint a műtrágya használata érdekében sokszor tanácskoztak már a mezőgazdaság dolgozói, de ez a kezdeményezés nem ezen alapszik. A mezőgazdasági termelésnek hallatlan mennyiségű hulladéka és egyéb olyan anyaga van, amelyet nem hasznosítanak, amely elkallódik. A különféle növények szára, szalmája, a kertészetek hasznosítására nem kerülő zöldje, az udvarok, árkok szemetje. mind értékes szervesanyag. Szakemberek állapították meg, hogy ezek ösz- szegyűjtésével és komposztálásával még ugyanannyi szervesanyagot juttathatnánk a talajba, mint amennyit az istállótrágyával évenként visszapótolunk. Mibe kerül ez a nagy érték? Néhány munkaegységbe csupán, amit a fiataloknak, vagy a csökkent munkaképességű öregeknek jóvá keli írni. Szövetkezeti községekben, nagyobb szövetkezetekben kifizetődő lenne a feladat nagyságához mérten külön személyeket beállítani a komposztanyag összegyűjtésére és érlelésére. Mezőn, kertekben tavaszi takarítás idején a gomolygó füsttel sokezer forint száll el a levegőbe. Mennyivel hasznosabb lenne az elégetett töméntelen giz-gazt trágyává érlelni. Május elsejére mindenütt ki szokták takarítani az udvari, a falvakat. Jó lenne, ha a „Gazdagodjanak földjeink” mozgalomban végeznék már ezt a takarítást. Látszatra nein nagy dolgok ezek: sűrűbbre hagyni a kukoricát, összegyűjteni a mező- gazdasági hulladékot, de annál nagyobb az értéke. Lelkes szavak, vállalások hangzottak el az értekezleten. Ezt az ambíciót kell csak tovább táplálni, valósággá, tettekké érlelni. Több gazdája is van a Különféle mozgalmaknak, ezért helyes, ha a párt irányításával a Hazafias Néptront elnöksége veszi mindenütt a kezébe e mozgalmak összefogását. De nemcsak irányítani, szervezni, hanem az eredményeket értékelni, elismerni is szükséges, mert különben a legiobb célú mozgalom is elakad, feledésbe megy. Csikós Balázs Sikeres „Szovjet tájak — Magyar tájak“ eittadassorozat Nyíregyházán Az előadásokat a TIT Földrajzi Szakosztálya, az MbZBT e=> a Móricz Zsigmond Művelődési Ház rendezésében bonyolítják te hazánk felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából. Ma rendezik a Móricz Zsigmond Művelődési Házban Ukrajna és a Fekete-tenger címmel a sorozat újabb előadását. Az előadást a „Krim” és „2000 kilométer & Fekete-tengeren” című színes filmekkel teszik változatossá. ♦ Április 28-án rendezik meg a ♦ sorozat újabb előadását „Az Al♦ föld és fejlődése” címmel. Ez alkalommal a Kiskunság, a Tiszavirág és a Ménese^ iskolája című színes fiimeket vetítik. A sorozat utolsó előadására május 5-én kerül sor, melyneit címe: „Kelet-Szibéria’. Ezt az előadást a Szahalin szigetén című színes film követi. ”000 akácot ültettek a tiszalöki Szabadság egyik nagy darab földjének peremén. A két sorban húzódó szegély jó szélvédőül szolgál majd. Követendő a példájuk. (Hammel felv.) „Egységben a párt politikája mellett /“ A népi egység jegyében zajlottak le az első uéplrontbizottaági újjáválasztó falugyűlések > Kedden kezdődtek meg Szabolcs-Szatmárban a népfrontbizottsági. újjáválasztó falugyűlések. Az első gyűlések a kisvár- dai, nyírbátori és nagykálfói járásban zajlottak le, általában nagy érdeklődés közepette, örvendetes volt, hogy az új bizottságok tagjai közé sokkal több nő került be, mint ameny- nyien az előző bizottságokban voltak. Szakoly: A nőknek is helyük van a közéletben Szakolyban mintegy 300 dolgozó paraszt gyűlt össze a községi kultúrotthonban kedden délután 6 órára. A népfrontbizottság helyi titkára tartotta meg'a beszámolót, amelyben részletesen foglalkozott a népfrontbizottság tevékenységével s különösen kiemelte a községfejlesztési feladatok végrehajtása terén szerzett érdemeket. Személy szerint megdicsérte a falu nyilvánossága előtt azokat a dolgozó parasztokat, munkásokat, akik szorgalmasan dolgoztak az egészségház felépítésénél. A beszámolót vita követte s nagy véleménycsere alakult ki arról: hol van a helyük a nőknek, szűk- ség van-e rájuk a köztevékenységben. Különböző vélemények hangzottak el, majd végül egységes álláspont alakult ki: a nőknek is helye van a közéletben! Geszteréd : 50 ezer torint értékű társadalmi munka Nagy érdeklődés előzte- meg a geszterédi választógyűlést. A gyűlés előtt a község vezetői és aktivistái, tanácstagok és népfrontbizottsági tagok személyesen keresték tél a dolgozó paraszt családokat és hívták meg őket a népfrontválasztó gyűlésre. A beszámoló részletesen foglalkozott az 50 ezer forint értékű társadalmi munkával, amellyel az utakat hozták rendbe és segítettek az új iskola felépítésénél. Külön dicséretet kapott Kovács János, ifj. Orosz Mihály Zakár András, Balogh Ferenc, Balogh József és még sokan mások. Szó esett még a politikai felvilágosító munkáról, amelynél fontos feladatként szabta meg a beszámoló és a választógyülés, hogy a népfrontbizottság tevékenységének középpontjában a falu szocialista átalakításának nagy ügye álljon. A válásztógyűles a régi népfrontbizottsagban helyet foglaló két asszony helyett most 11 dolgozó asszonyt választott be a bizottságba. A gyűlést színvonalas kultúrműsor követte. ★ Számos helyen zajlott ie meg választógyülés, több6záz főnyi érdeklődő részvételével. Valóban falugyűlések voltak ezek, amelyeknek legfőbb jellemzője az volt, hogy a népiegység jegyében zajlottak le. A választok kinyilvánították, hogy egységbe tömörülve dolgoznak a párt politikája végrehajtásán. Megindult a rendszeres kutató munka Venyige hét kísérleti telepen Kevesen tudják talán, hogy a fehérgyarmati járásnak ebben a kis falujában két kísérleti telep is működik. Az egyik kísérleti telep a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézethez tartozik. Célja a szatmár-beregi savanyú kötött agyagtalajok termékenységének megjavításához cs legkorszerűbb agrotechnikájához megfelelő eljárások és módszerek kikísérletezése. A telep területe 136 kát. hold. Megfelelő központ és felszerelés, speciális berendezések létesítése most van folyamatban. A telepet 1958-ban vették át kishaszonbér- lőktől. 1959-ben kiegyenlítő vetéseket, bevezető tanulmányokat és megfigyeléseket eszközöltek a kutatók. Csak ebben a gazdasági évben indult meg a rendszeres kutató munka és már az idén április végétől kezdve bemutató látogatásokat szervez a telep vezetősége a környező tsz-elnökök é# agronómusok számára. A másik intézmény a Magyar Tudományos Akadémia Trágyá- zási Kísérleti Telepe, amely 80 kát. hold területtel rendelkezik; Ez a telep az ősszel állított b# érdekes kísérleteket az őszi búza különböző műtrágyázásának tanulmányozására, A tavasz végén pedig kapások műtrágyázására állítanak be újabb kísérleteket. Központi épületet most építenek s így a belső laboratóriumi munka is rövidesen kibontakozhat. A környező termelőszövetkezetek nagy érdeklődéssel várják az első eredményeket mindkét kísérleti telep részéről. Az igórettiez híven: Tegnap útnak indították az első újtípusú burgonyadítetágép' szállítmányt a nyíregyházi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalattál Korábban hírül adtuk, hogy a Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozói is segíteni kívánják a nagyüzemi gazdálkodás útjára tért dolgozó parasztságot. Üjtípusú, nagyteljesítményű burgonyaültető gépek gyártásához kezdtek április első napjaiban. Tegnap, a délutáni órákba« tartották meg a műszaki átadást, s a kétsoros, gépi vontatasú burgonyaültető gépek első szériáját útnak indították a megye gépállomásai felé. Az első szállítmánnyal 25 darab gép került a megye mezőgazdaságába, s még ebben a félévben elérik 3 1 ‘ darab átadását is.
