Kelet-Magyarország, 1960. április (20. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-06 / 81. szám

Kádár János és K. T. Mazurov elvtársak mondtak beszédet hazánk {elszabadulásának 15. évfordulóján az Operaházhan tartott disziinnepségen A nyíregyházi színház ünnepi megnyitóján készültek alábbi képeink. Prékopa Ist­ván elvtárs, a város? tanács vb. elnökhelyettese leplezte le wr. előcsarnokban felállított Móricz Zsigmond és Bessenyei György mellszobrokat. Nagy nemzeti ünnepünk, hazánk felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány és a Haza­fias Népfront Országos Tanácsa vasárnap este hét órakor díszün­nepséget rendezett az Állami Operaházban. A díszünnepség elnökségében helyet foglalt Dobi István, az El­nöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, tír. Münnich Fe­renc, a kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Nemes Dezső, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, Gáspár Sán­dor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bi­zottságának póttagjai. Az elnökség tagja volt Alpár Mihály, a munkás-mozgalom régi harcosa, Antal Lajos, a Csepel Kerékpárgyár dolgozója, Bencze- kovics Lajos, a Ganz—MÁVAG pártbizottságának titkára, Benke Valéria művelődésügyi miniszter, Bucsi József, a Hungária Vegyi­művek dolgozója, Bulla Elma Kóssuth-díjas kiváló művész, Csikesz Józsefné, a Budapesti Pártbizottság titkára, Erdei Lász- lóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, Fiam János­né, a Budapesti Keksz- és Ostya­gyár dolgozója, Galambos József, a Központi Bizottság póttagja, dr. Gyetvai János, a munkásmozga­lom régi harcosa, Halas Lajos, a munkásőrség országos parancsno­ka, Kórsán László, a csepeli Cső­gyár dolgozója, Kovács Sándor, az Egyesült Gyógyszer- és Táp­szergyár dolgozója, Losonczi Pál földművelésügyi miniszter, Mada­rász Emil költő, Maróti Károly, a munkásmozgalom régi harcosa, Mántó János, a Ganz—MÁVAG- gyár dolgozója, Németh Ferenc, a munkásmozgalom régi harcosa, Nógrádi Sándor, a Központi El­lenőrzési Bizottság elnöke, Oláh Sándor, a munkásmozgalom régi harcosa, dr. Ortutay Gyula, a Hazafas Népfront főtitkára, Papp Imréné, a Gyapjúmosó dolgozója, Pothornyik József, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt igazgatója Révész Géza honvédelmi minisz­ter, Rusznyák István, a Tudomá­nyos Akadémia elnöke, Sándor József a Központi Bizottság osz­tályvezetője, dr. Sík Endre kül- ügyminszter, Schumeth János, a XIV. kerületi Pártbizottság első titkára, Szakasits Árpád, az Űj- ságíró Szövetség elnöke, Szurdi István, a Központi Bizottság osz­tályvezetője, Szűcs György, a Bu­dapesti Kénsavgyár dolgozója, Trautmann Rezső építésügyi mi­niszter, Úszta Gyula altábornagy, a honvédelmi miniszter első he­lyettese, Vadász Elemér Kossuth- dijas akadémikus, a Magyar- Szovjet Baráti Társaság elnöke, Varga József, a Ruházatipari Dol­gozók Szakszervezetének főtitká­ra, Varga Istvánná, a Május 1. Ruhagyár dolgozója, Vedres Márk Kossuth-díjas , kiváló művész, szobrász, Veres József, Budapest Főváros Tanácsa végrehajtó bi­zottságának elnöke. A díszelnökségben foglalt he­lyet K. T. Mazurov, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa elnöksé­gének tagja, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének póttagja, Belorusszia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első tit­kára, a hazánkba érkezett szovjet küldöttség vezetője és Ty. F. gtikov, A Szovjetunió magyaror­szági nagykövete. Az ünnepség részvevőinek so­raiban ott volt az Elnöki Tanács, a kormány, az MSZMP Központi Bizottságának több tagja, a poli­tikai, gazdasági és a kulturális élet sok vezető személyisége. Je­len volt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Dobi István nyi­totta meg az ünnepséget. Ezután Kádár János és K. T. Mazurov elvtársak mondtak ünnepi beszé­det. • > Tanulnak a nyírcsaholyiak Külön tanfolyamot rendeznek a nőket is érdeklő munka- és szociális kérdésekről A tanulás, a továbbképzés kér­dését Nyírcsaholyban maga az élet vetette fel, sürgetően, köve­telőén. Megkezdődött a munka szerve­zése és folyt a munka. A megvá­lasztott vezetők rádöbbentek, hegy a nagyüzemi gazdálkodás rengeteg olyan problémát vet fel, melyről egyéni korukban nem is hallottak. Az első akadály akkor tornyo­sult a brigádvezetők elé, mikor a végzett munka után be kellett «mi a munkaegységet. De ho­gyan?! A pedagógusok siettek a veze­tők segítségére. Tanfolyamot in­dítottak a helyi igényeknek meg­felelő tematikával. Ez a tanfo­lyam felölelte a négy alapműve­lettől kezdve, a százalék számí­tásig, a munkaegység kiszámítá­sától az alapszabály ismerteté­séig mindazt, amire szükség volt. A hallgatók először lesütött szemmel sietve fordultak be az iskola kapuján; resteuieave, hogy a gyermekeik helyét váltják a padokban. A jó előadások és a gyakorlati életben tapasztalt könnyebbség, — mely a tanulás eredményeként jelentkezelt, — népszerűvé tették a tanfolyamot és a hallgatók szama hétröi-héüe emelkedett. Az elmúlt héten vasárnap szü­lői értekezlet volt, melyen több­ségben „mamák'’ jelentek meg. Az értekezletet követő be­szélgetés folyamán szóba került a felnőttek tanfolyama. Kifogá­solták a jelenlevő asszonyok, hogy ezen a tafolyamon nők nem vesznek részt. Csohán Antal az iskola igazgatója felajánlotta, hogy a nők részére szervezzenek egy külön tanfolyamot, melyen a nőket érdeklő speciális prob­lémák, a szociális rendeletek is­mertetése lenne az anyag. Az anyasági segéllyel kapcsolatos in­tézkedések, a munkaszervezés kérdései különös tekintettel a női munkaerők hasznosítására, ugyan­csak érdekelnek minket — jelen­tették ki a jelenlevők. Az össze­gyűlt asszonyok lelkes hangulat­ban vállalták a továbbtanulást, csak azt kérték, hogy bővítsék a napközióvodát, hogy kivehessek részüket a közös munkából és a közös tanulásból. . Endrész László tudósító Részlet Erkel Ferenc: Bánk bán című operájából. Hammel József felvételei) Húsz forint előleg munkaegységenként Fülpösdaróc tsz. községben A fülpösdaróci Béke Őre Ter­melőszövetkezetbe már tavaly ta­vasszal betömörült a község la­kosságúnak túlnyomó többsége, s az idén, január elején valamennyi dolgozó paraszt a szövetkezetbe lépett. A kezdeti nehézségek — az új tagok belépése eredményeként — az idén is jelentkeztek: a ház­táji mennyiséget meghaladó jó­szág, a vetőmag közösbe vitel« komoly munkát kívánt, amit a pártszervezet és a tsz-vezetőség foivilágosítő munkájával szépeB e1 is végeztünk. Druzsba....! Barátság...! Komszomolisták Kisvárdán Befordult az autóbusz a kis­vár dai halárba. A zöld réten millió apró napocskaként vi­lágít a sárga bóbitás virágok tengere. Klara Béka nemcsak kis tanítványait szereti nagyon az iskolában, de a virágokat is és szinte újongva örül a pompás látványnak. Alig hagyja el kocsink a virágos retet, máris újabb virágokban gyönyörködhetünk. A béke kis katonái, a kisvárdai I. és H. számú általános iskola úttö­rőcsapatainak őrs- és rajveze- töi állnak sorfalat ünnepi díszben a pártbizottság épüle­te előtt. Piros virágokkal kö­szöntik a komszomolistákat. A járási párt- és KISZ bi- íxrttság vendéglátása után el­indul a kis csoport a kísérleti gazdaságba. Ragyogó rend és szives szeretet fogadja itt is s delegációt. A gazdaság te­rületén előkerülnek a jegyze­tek. A ’ két szőke copfos Ma­ria jegyezgel a legs-orgalma- tabban, pedig ők állatgondo­zok az egyik kát pataijai kol­hozban és itt burgonyaneme­sítésről van szó. De szaporán jár a ceruza a férfiak kezé­ben is. Az őszhajú Teichmann Vilmos magyaráz nagy szere­tettel és a gazdaság többi ve­zetői is valóságos tudományos ismertetőt tartanak a rövid idő alatt a gazdaságosabb elOcsi- ráztatásról, a hajtatás módjá­ról, a betegségek megállapítá­sáról. A csiráztatóban valósá­gos kis tapasztalatcsereértskez- let alakul ki. Szinte peregnek a kérdések és nem késik a felelet sem. Gyalog indulunk be Kisvár­áéra, Az országúton most jól esik a séta, hiszen annyi so­kat szeretnénk megtudni egy­másról. A szőke, kedvesen kó­cos Álla jön mellettem. Arcát pirosra csókolja a tavaszi szél... Ű maga is olyan, mint a ta­vasz, tele életkedvvel, akarat­tal. Elmondja, hogy egy nagy búteriizemben dolgozik, mint fényező és közben végzi az egyetemet. Biológusnak készül. Most másodéves Látja a te­kintetemből, hogy csodálko­zom és máris nevetve vála­szol. — Nálunk alig akad olyan fiatal az üzemben, aki nem tanul. Sokan végezzük az egye­temet. Az üzem vezetősége is segít ebben. Nyáron másfél hónapot, télen 10 napot ka­punk a tanuláshoz, azonkívül a heti szabadnaphoz még egyet és munkaidőnk is rövi- debb. A disszertációhoz 4 hó­nap szabadságot ad az üzem minden egyetemistának, főis­kolásnak, — Mert nekünk ugyanolyan színvonalon kell tanulni, mint a nappali tago­zatosoknak. Nem tesznek a ta­nárok kivételt! — mondja ne­vetve, — de én azért mégis nagyon szeretek tanulni, sze­retem a biológiát. közben meg is érkezünk a Vulkánba­A kiszisták, az üzeni veze­tősége baráti öleléssel, virág­gal fogadják a vendégeket. Szabó István főmérnök kalau­zol az üzemrészek, q géptenge­rek között... Latom, Klara Béka bejegyzi noteszébe: — Érdekes ebben az üzem­ben a kettősség... Még lát­ható egy-két alacsony, füstös falú épület a múlt örökségé­ből, de már büszkén maga­sodnak a világos, szép új üzemrészek is. És mindegyik részlegben nagyteljesítményű, modern gépek, jo munkakörül­mények. .. Sokat lehetne erről a napról szólni még... Annyi élmény, annyi kedves epizód kívánko­zik ide... Druzsba. .. druzsba. .. barát­ság. ■ ■ ízlelgetjük á szavakat és ismételgetjük, hogy ne fe­lejtsük el. De hiszen nem is lehet elfelejteni, mert édes testvére a „mira”-nak... Ba­rátság-béke... Enrie.k jegyében folyt le a mai találkozás is... Az ebédnél elhangzott köszön­tőkben, Joszift Szilt asij és Nya­kó Béla baráti ölelésében ott volt a szovjet és magyar if­júság megbonthatatlan barát­sága, a béke, jövendő ígérete es biztosítéka. ■ Sebők Gizella Megszerveztük a brigádokat, munkacsapatokat, hogy idejeko­rán kezdhessük meg a termelési feladatok végzését. Szövetkezetünk tagjai április négyig — az első tavaszi hó­napban — derekasan megáll­tak helyüket. A százhúsz hol­das gyümölcsösünkben befe­jeztük a metszési munkákat és az ünnepig kétszer végez­tük el a permetezést. A kukoricamoly kártétele mindig nagy veszélyt jelentett. Április elejéig százhármaié hold terület­ről gyűjtöttük össze a kukorica­tövet, hogy elejét vegyük a moly kártételének. A koratavasziak — árpa, lu­cerna, vöröshere, cukorrépa, sőt a burgonya vetését ma­gunk mögött hagytuk. A termelőszövetkezeti község dolgozó parasztsága méltóképpen ünnepelte meg hazánk felszaba­dulásának évfordulóját. A szövet- J kezeti tagok ódaadó munkáját, a vezetőség körültekintő termelés- szervezését siker koronázta: az áprilisi előlegosztáskor hús* forint jutott minden munka­egységre. A vezetőség elhatá­rozta, hogy a mostani előleg- osztáson kívül az idén még öt­ször kapnak a tagok előleget. A szerződéses előlegek és a fo­lyamatos árutermelés ehhez min­den lehetőséget biztosítanak. Pecséri Ádám vb. elnök. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom