Kelet-Magyarország, 1960. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1960-03-19 / 67. szám

A négyzetes, fészkes vetésű kukoricatermesztés hasznáról Irta: Ajtay Ödön A technikai haladas es a tudó mány egy egészen új korszakol hozott és nagy távlatokat nyitotl meg előttünk a kukoricatermesz­tés terén. Ennek jegyében zajla­nak országszerte az egymást kö­vető kukoricatermesztési anké­tek és ezek ismertetésével foglal­koznak szaklapjaink, újságjain! is. És nem hiába! A helyes agro­technikaalkalmazásával, a hibrid­vetőmag használatával és a négy­zetes, fészkes gépi vetési és no- vényápolási rendszer bevezetésé­vel országunkban a kukoricater­mesztés mutatkozik az egyik leg­jövedelmezőbb növénytermesztés ágnak. A fenti módszerek alkal­mazásával, mint az elmúlt gazda­sági év eredményei is mutatták, közepesnek mondható a kát. hol- dankénti 30 mázsás szemes, vagy 250 mázsás silókukorica termése. Nem csoda tehát, ha népgazdasá­gunk kettőzött figyelemmel for­dul e termelési ág szélesebb ala­pokon való kiterjesztésére, mivel állattenyésztésünk olcsó és biztos takarmány bázisát ezáltal tudjuk biztosítani. Nincs az a kalászos, vagy egynyári takarmánynövény, amely versenyezni tudna a kuko­ricával. 18-20000 tőkeszámot holdanként A takarmányínség réme, mely eddig folyton kísértett bennünket, már a múlté lesz. Ebben döntő módon szerepel a kukoricater­mesztés modern gépesítése, azaz a négyzetes, fészkesvetésű rend­szer bevezetése. Ez a vetési rend­szer felszámolja azt a babonás hi­tet hogy „az a jó kukorica, amely olyan ritkán van meghagyva, hogv a jármos tehén lefekhet benne anélkül, hogy kitörne egy tövet is.” Felszámolja azt, hogy holdanként 8-10 000 tőszómmal termeljünk és biztosítja a kívá­natos tenyészterület meghagyásá­ul a 18—20 000 tőszámot, amel­lett az olcsó gépi kapálást és en­nek eredményeképpen a fent em­lített szemes termést. Emlékezzünk csak vissza me­gyénk bugonya-termesztési rend­szerére, az 1920-as évek idejére. Különösen kisparasztságunk azt tartotta, hogy „nem bírja el a föld a sűrű burgonyaültetést”, így a bevett szokás a 10x70, vagy 80x80 centiméteres sor — és nö­vénytávolságra ültetett rendszer volt. Az így elvetett burgonyát aztán tövenként körül-körül fel- töltötték. Majd egyszer csak di­vatba jött egy egyszerű kis, gép, a töltögető, kapa. Látva paraszt­ságunk, hogy a töltögető kapa használatával igen sok és nehéz kizimunkától szabadult meg, használatba vette azt, de már annak érdekében kénytelen volt sűrűbben ültetni, vagyis 65 cen­timéter sor- és 40 centiméter tő­távolságra. íme: a gép irányította az emberi akaratot, terelte helyes irányba a termesztési rendszert, jóval kevesebb ráfordítással és jóval nagyobb terméseredmény­nyel, A tapasztalatokból és tényszá- mokból meggyőző erővel emelke­dik ki tehát a négyzetes fészkes- vetésű rendszer sokoldalú előnye és fölényes győzelme kukorica- termesztésünk jövőjének útján. Megyénk gépállomásain 283 olyan traktoros van, aki egy hó­napon keresztül gyakorlati és el­méleti kiképzésben részesülve el­sajátította a négyzetes, fészkes­vetésű gépek helyes pontos keze­lését és 95 darab négyzetes vető­géppel készen áll fontos fel­adat teljesítésére. Szükséges is a nagy felkészültség, hisz a ter­melőszövetkezetek az idén 14 000 holdon termelnek négyzetesen ve­tett kukoricát. Félmillió forint értékű vetőmagot vittek be a gemzsei Új Élet Tsz tagjai A gemzsei Új Élet Tsz tagjai megértették a ; vetőmag-bevitei jelentőségét, legalábbis erre mutat az eredmény; napraforgó­ból 13. kukoricából 71 és burgo­nyából négy és, félezer mázsát adtak be közel félmillió forint értékben. Ezt az összeget még ezen a héten megkapják *a gem- zseiek. Gazdasági felszerelést 189 ezer forint értékben vittek De, a 71 átvett ló értéke mintegy 150 ezer forint. Azonban nemcsak pénzzel fog­lalkoznak az Üi Életben, meg­kezdték a tavaszi munkákat is. A tagok 50 hold őszi vetésre szórták ki a műtrágyát. Száz méter melegágyat készítettek. Mintegy 70 hold szántást végez­A Felszabadulási Kulturális Seregszemle hírei Ugyanígy vagyunk most a ku­korica négyzetes fészkes gépi ve­tésével ' is. Ma már az eredmé­nyekből látjuk annak sokoldalú hasznát. , Gyulatanyai Kísérleti Gazdasa­gunkban nagyüzemi táblán négy­zetes fészkes gépi vetéssel a siló­kukoricát 70x70 centiméteres kö­tésben, fészkenként 2—3 szálával meghagyva, kát holdanként 260 mázsa silótakarmányt takarítot­tak be, melynek 40 százaléka vi­aszérés kezdetén lévő csöveskuko­rica volt. Növényápolásra kát hol­danként csupán 1—3 munkanapot fordítottak. Nem kell bizonyítani, hogy ez a silótakarmány kát hol­danként 40 mázsa szemes kuko­rica tápértékének felel meg és etetése abrak nélkül napi (12 li­ter tej előállítására alkalmas te­henenként. Ma már a legóvatosabb szak­emberek előtt sem vitás az, hogy a négyzetes fészkesvetésű silóku­koricatermesztés az olcsóságá­val nagyszerű terméseredményé­vel iránymutatója és főbázisa s biztos erőtakarmánytermesztésnek állattenyésztésünk terén. 73 mázsa csöves kukorica egy holdon Megemlíthetem még a nyír­egyházi Dózsa Tsz kísérletét is. A múlt évben a bő silókukorica­termés láttán silókukoricának ter­melt táblájából 2700 négyszögö­HárommWiós beruhásá* Nyíregyházán, a vasútállomás szomszédságában van a Vízügyi Igazgatóság előregyártó telepe. A telepet az utóbbi időben nagy léptekkel fejlesztették. Az idén is jelentős befektetésre kerül sor. A gépműhely és a gépcsarnok berendezéseinek vásárlására, .üzembehelyezésére 3 millió 300 ezer forintot fordítanak. A gé­peket az év folyamán fokozato­san állítják üzembe. let meghagyott magtermesztésre, mely átszámítva kát. holdanként 73 mázsa csöveskukoricát eredmé­nyezett. A csövek normálisan fej­lettek és beérettek voltak. Lát­juk tehát, hogy kedvező időjárás mellett a silónak termelt kukori­cából szemtermésre is lehet visz- szahagyni területet abban az eset­ben, ha a tervezettnél magasabb silókukoricatermés várható. A mátészalkai földművesszö­vetkezet cigány táncegyüttese e hó 26-án mutatja be új műsorát. A kétórás műsor a cigányélet mo­tívumait dolgozza fel és több mint 10 képben élvezheti a kö­zönség a szebbnél-szebb jelenete­ket. Érdekes még megemlíteni, hogy ezen a napon ünnepli ala­kulásának 15. évfordulóját is a híres együttes. ★ Nyírteleken a felszabadulás 15. évfordulójára lendült fel ismét a kultúrmunka. Lányok és fiúk — valamennyien fmsz tagok — fog­tak össze, hogy táncukkal szóra­koztassák a község lakóit. ★ Dombrádon 20 tagú öntevé­keny művészeti együttes készül a seregszemlére. A színjátszók és táncosok rövidesen bemutatkoz­nak a községben, utána pedig a környező falvak lakóit fogják szó­rakoztatni műsorukkal. ★ A fényeslitkei fmsz kultúrcso- portja az elmúlt évben igen jó kapcsolatot alakított ki a Debre­ceni Gördülőcsapágygyár kul- túrmunkásaival. Kölcsönösen meg szokták látogatni egymást, bemu­tatják műsorukat és közösen vi­tatják meg azokat. Legutóbb, március 12-én a litkeiek voltak Debrecenben, ahol már a sereg­szemlére szóló műsorukat mutat­ták be. ★ Tiszaszalkán a termelőszövet­kezettel közös kultúrcsoportja van az fmsz-nek. Tánccsoportjuk és színjátszóik már több esetben arattak nagy sikert és most is szorgalmasan készülnek bemuta­tóra. A tiszavasvári fmsz-nek már több esetben volt önálló művé­szeti csoportja, de minden eset­ben felbomlott. Most újra szer­vezték a színjátszókat és Nagy Károly vezetésével több egyfelvo- násos színművet tanulnak a sereg­szemlére. Ügy tervezik, hogy rö­vid időn belül életre hívják a tánccsoportot is. tek eddig, fele részben gépi erő­vel, a többit fogatokkal. Mint új termelőszövetkezetnek, sok épületre lesz szüksége az Ü’ Életnek. Az éves tervben 300 férőhe­lyes júhhodály, 40 férőhelyes sortésfiaztató, 100-as nővén* dékmarha istálló és 250-es sertés-szabadszállás építése ^ szerepel. Korán meg akarja kezdeni az építkezést a házi brigád. Erre gondoltak akkor is, amikor 250 gerendát termeltek ki az épüle­tekhez. Jelentős mértékben tud­ják így csökkenteni az építkezé­si költségeket; fájuk van elegen­dő, a munkák nagy részét a há­zi brigád végzi. Az éves tervet vizsgálva, nem nagy bátorságot tapasztalhat az ember a termésátlagok ter­vezésénél. Természetesen a nagy tervtől még nem lesz nagy az átlagter­més, de annyira nem lehetnek1 rosszak a körülmények, hogy egy hold hibridkukoricától csak 6 mázsa termést vártának má­jusi morzsoltban. így hiába vet­nek 280 holdat, az eredmény elég sovány lesz. A fajta előnyéi­nek, a nagyüzemi termelésnek jobb eredményekben kellene megmutatkoznia. Nem nagyon lehet dicsekedni a 150 hold nap­raforgóvetésre tervezett 600 má­zsa terméssel sem. Nem v*lamt megnyugtató a 350 hold burgo­nyára tervezett 45 mázsás átlag­termés sem, de főleg az érthetet­len, hogy a tervezett 15 ezer má­zsa termésből miért csak 4 ez­ret szánnak értékesítésre, holott 1959-ben a gemzsciek több mint 10 ezer mázsát adtak el. Leg­alább ennyit a termelőszövet­kezetnek is kellene értékesítenie. A közelmúltban nagy csata dúlt Ilken. Nem fegyverrel vív­ták, mundérba sem öltözött senki. Mégis belekeveredett minden falubeli. Részese volt minden gazda és vezették a kommunistáié. Vitatkoztak az emberek, családom sorsáról, gyermekek jövőjéről, idősek gondjáról. Csata volt ez, de puskopor helyett az új életet, új világot formálók tarsolyában okos szó, meggyőző érv, megfontoltság, türelem, emberi hang volt. Nem legyőzésért, hanem meg­nyerésért dúlt a csata. A harc részesei nem ellenséggé, hanem barátokká váltak. Baráti kezer nyújtottak egymásnak harago­sok, földért, barázdáért perle­kedők. Győzelmes volt ez a csata. Ezúttal nem volt vesz­tes fél. Mindenki győzött. Győz­tesként egyesültek egyetlen két és félezer holdas gazdaságban. De ez még csak az első csa­ta volt. Sokszor meg kell mSg vívni régi szokásokkal, elavult, módszerekkel, maradi gondo- kodással. Nincs idő pihenésre. Indulni kellett azonnal, az e'- ső nyert csata után a második „bevetésre”. Készülni leltáro­zásra, értékelésre, joszógox. vetőmagvak összeadására. Egye­sek azt hitték, ez már nem lesz olyan nehéz, nrnt az első „ütközet”. Tévedtek. Minden családdal újra beszelnj kellet Erősíteni a bizalmat, oszlatni a gondot, b'zr.ny.'tani az össze­fogás erejét. Hánvszor elhang­zott: „Hogy lesz? Érdemes v.lt? Jut-e annyi, mint tavaly?” b amíg ilyen gondok vannak, ne­GYŐZTES KATONÁK ház munkára serkenteni, közös jószágállományt, vetőmagalapot teremteni. Sokan fáradtra be­szélték magukat. Negyvenkét ten voltak a helybeli kommu­nisták és több mint ezren, aki­ket meg kellett nyerni. Nagy a különbség. Mégis győzelem koronázta a munkát. Akkor tt>. amikor a belépésért küzdöttem és utána is, amikor húszon nyele tehenet, negyvenegy pár lovat adtak a közösbe az új be­lépők. Hogy mi lesz a vetőmag­gal? Az is lesz, amire szüksé­ges. Most hordják össze a bur­gonyát. Igaz, ezzel egy kicsit elkéstek, és most ezért dol- goznak a kommunisták. Né­hány héttel ezelőtt szavakkal, most tettekkel és munkával In bizonyítják a párt, a kommu­nisták igazát, össze.’öveteleke* rendeznek, taggyűléseden vitat­koznak, kisgyűléseken bátoríta­nak. Minden család gondjával törődnek. Megmondják, kinek, hol, mennyi lesz a háztájija Bebizonyítják- nem érdemes gazdasági felszereléseket vissza­tartani. Mit ér Nagy Géza a szekerével, amit nem adott még át, a közösnek? Egyetlen tehenét fogja járomba? Türel­mesen foglalkoznak vele. Így e’őbb utóbb belátja, nem érde­mes tsz-tagoknak szekeret tar­tani, és beadja. Kik ragadtak szerszámot elő­ször? A kommunisták. Vetőgép elé fogták jószágaikat, munká­juk nyomán máris kétszázhúsz holdon vetnek csillagfürtöt. Fe­lét szerződésre, másik részét takarmánynak. Ott vannak a burgonya válogatásnál is. Ren­dezik, szépítik a tsz központ­ját, az istállókat. Gazdára ta­lált a tizenkét hold régi gyü­mölcsös is. öt évig nem volt művelve a fák alja. Most kéz­zel félápőzták, trágyát szórtak a földre. Formálódnak a tizen­öt holdba dohánypalántát adó melegágyak. Jó gazda módjá­ra gondoskodtak a még zsák­ban lévő. de nemsokára vetés­re kerülő silókukorica elhelye­zéséről: három silógödröt ás­tak. Csinálták, mert ráértek, hogy ősszel ezzel is kevesebo legyen a gondjuk. Az építő brigádot Szászi Jó­zsef elftárs, a párttitkár ve­zeti. Faanyagot készítenek az építkezésekhez. Száz férőhelyes tehénistállót, sartéskarámoi építenek. S amíg ő a közeb állatállomány elhelyezéséről gongoskodik. idős Dávid Miklós régi, idős Jónás Ferenc új ta­gok, meg a többi kommunis- t-j becsülettel dolgoznak a föl­deken, az állaltenyész'ésben. Négy brigádot szerveztek, négy nártcsoportot bíztak meg mun­kával. Azzal, hogy segítsék a munkát, lelkesítsenek,. nevelje­nek, tudjanak mindenről, lás­sanak mindent. Mée az egyes emberekkel való Lglalkozást sem mulasztottak el meghatá­rozni. Azt, hogy mikor lehet megfelelő neveléssel tagjelölt Bíró Ferenc, meg a többiek, akik szorgalmukkal, becsületes munkájukkal, magánéletükkel elismerést nyertek, és most a nagy munkák kezdetén is a legjobbak között vannak. Bi­zonyítják. hogy érdemes a ta­valyi ötszáz hold helyett idén hatszáz holdon burgonyát vet­ni. Büszkék az ilki kommunis­ták, hogy mint szövetkezetbe­liek az idén száz hpld terméssel több burgonyát adnak a nép­gazdaságnak. Az elismerést szí­vesen megosztják a sok-sok be­csületes pártonkívülivel is. Nem sok idő telt el azóta, hogy egv pártszervezetbe tömö­rültek Ilken a kommunisták. Mégis sokat tettek. Többet, mint remélték. Nyoma sincs azonban az elbizakodottságnak. Munka közben gyűjtenek erőt, hogy újabb lendülettel halad­jon előre a közös érdeke. 'Min­den nap csatába indulnak. Es­te, — amikor még csak nyila­dozik a tavasz, — száz közös­beli tér pihenőre a mezőkről, köztük a kommunistákká, nyertes katonákként érkeznek haza. Megnyergelik a szelet, megfékezik a nyíri homokot. Formálják az emberek gondol­kodását, új. jobb, könnyebb éle­tet teremtenek. Ha néha gö­röngyös is útjuk, jusson eszük­be: a Párt katonái ők, egysze­rű harcosai. akik tettükkel nagyszerű célokért küzdenek. Nagy Tibor A gép felváltja a kézi munkát

Next

/
Oldalképek
Tartalom