Kelet-Magyarország, 1960. március (20. évfolyam, 52-77. szám)
1960-03-15 / 63. szám
XVII. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM Ära 50 fillér I960. MÁRCIUS 15, KEDD Történelmünk rugyogó napja ózaztizenkét évvel ezelőtt 1648 tavaszán a forradalom, a szabadság levegője járta be egész Európát. Az elnyomott népek egymás után álltak talpra, hogy kivívják szabadságukat. Közöttük a mi népünk is a győzelmes forradalmak fővárosaira vetette szemét. A szívek lángragyújtói Petőfi Sándor is forradalmár társai lelkesen Köszöntötték a szabadság „dicső szent katonáit.” Petőfi Sándor március 11-én megírta a magyar nagyurakhoz intézett versét, amelyben válaszút elé állította a rendeket: vagy rálép- . nek a forradalmi útra, vagy a nép forradalma végez velük. Hamarosan megszületett a forradalom felkent vezéreitől a reformterveket tartalmazó kérvények helyett a márciusi magyar forradalom programja, a tizenkét pont. 1848 március 15-én a pesti nép — ha nem is mérhetett megsemmisítő csapást az elnyomókra — mégis hatalmas vereséget mért az osztrák uralkodóházra, a hazánkat bilincsekben tartó rendszerre. A pesti forradalom, mely a bécsi és az olaszországi forradalommal egyidőben csapott magasra, megingatta a talajt az elnyomók lába alatt. Március 15-én megmozdult a nemzet, rabság helyett a szabadságot választotta, a korábbi megalkuvó nemesi reformkövetelések helyébe a nép forradal1848 március 15-ének melegsége ott izzik minden magyar szivében. A szabadság utáni oltha- tatlan vágy vezette a magya>' nép hűséges fiait, a kommunistákat és a nemzet sorsáért aggódó, becsületes hazafiakat, hogy évtizedekkel ezelőtt Petőfi szobra előtt tüntessenek a nép- elnyomók ellen. Ezek az emberek jól tudták, csak akkor lesz valóság a magyar nép felemelkedése és csak akkor lesz a uép saját gazdája országának, ha előbb megszabadul az álmagyaroktól, a magyarságukat és szittya eredetüket bőszen hangoztató díszmagyaroktól, akiket elvakít a fény és a pomps, a saját élvezetük hajhászása és nem látják az éhező, fagyoskodő, rongyokban kucorgó népet, nem veszik észre a hazában élő hárommillió koldust, az éhségtől Amerikába kitántorgó másfél- millió magyart. A kommunisták mindig magyarnak vallották magukat még akkor is, ha egyesek szemében hazaárulóknak, a haza ellen törőknek tűntek fel. Hányszor és hányszor visszaéltek 1848 szellemével a magyar uralkodó osztályok. Hányszor lelkesítették az embereket 48 szívet gyújtó eszméivel a Doberdónál, majd később a Donnál és 1956 októberében is. Még mindig fülünkben csengenek a „minden magyar egyet akar,” „minden magyar testvér” hamis, álhazafiságtól csengő elMai számunkból: Márciusi gondolatok Franciaországról (Cikk a 2. oldalon.) Kertészek A baktalórántházj Úttörő Termelőszövetkezetben már évek óta jó jövedelmet nyújt a zöldségtermelés. Az idén is korán akarják a zöldségféléket piacra vinni. A képen látható asszonyok és lányok a csemegének való hagymát duggatjak. Hruscsov elvtárs megbetegedése miatt elhalasztotta franciaországi látogatását A szovjet kormányfő március 23-án érkezik Párizsba Moszkva, március 14. (TASZSZ) A Szovjetunió franciaországi nagykövete március 12-én este a szovjet kormány megbízásából közölte Franciaország külügyminiszterével, hogy-N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke influenzában megbetegett, ezért március 15-én nem utazhat Párizsba. N. Sz. Hruscsov kérte, hogy közöljék ezt a Francia Köztársaság elnökével és fejezzék ki mély sajnálkozását amiatt, hogy a ter * 1 II vezett időben nem tehet hivatalos látogatást Franciaországban. Az orvosok véleménye szerint Hruscsov felgyógyulásához 7—10 nap szükséges. Ezért Hruscsov javasolta De Gaulle tábornoknak, hogy a látogatás idejét halasszák el. A Francia Köztársaság elnöke sajnálkozással fogadta az értesítést és kérte, hogy tolmácsolják a Szovjetunió minisztertanácsa elnökének legösziritébb jókíván- j ságait mielőbbi felgyógyulására. Megegyeztek abban, hogy a két | kormány a lehető legrövidebb időn belül megállapítja N. Sz. Hruscsov Párizsba érkezésének pontos idejét. ★ MOSZKVA (TASZSZ): Nyikita Hruscsov franciaországi látogatása megkezdésének időpontját március 23-ra tűzték ki. A hivatalos látogatás, amelyet a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke De Gaulle tábornok francia köztársasági elnök meghívására tesz Franciaországban, április 3-ig tart. Hazánkban érdemes teljes odaadással dolgozni Kiosztották az I960, évi Kossuth-dijakat ml követelését állította. Ez teszi örökké emlékezetessé népünk történetében 1848 március 15-ét. Ez a nap jelképpé vált népünk életében, a szabadságért vívott harc messzire világító fáklyája lett. A márciusi ifjak lángoló lelkesedése és hazaszeretete ma is tanulságul szolgál a mi korunk ifjúságának. Száztizenkét év távlatából is látjuk milyen sokat tettek a 48-as hősök az önálló és független Magyarország megteremtéséért. Hiába fojtotta vérbe a márciusi forradalmat a sötétség karja, hiába oltották ki a forradalom lángját, az újra, meg újra felpa- rázslott milliók és milliók szívében. Minden lángot nem tudott kioltani a rabláncot tartó bécsi hóhér Haynau. A forradalmi tűz hosszú évekig melengette az embereket és amikor erre lehetőség teremtődött, az egész országot lángbaborította. így volt ez ezerkilencszáztizenkilencben is a Tanácsköztársaság idején, amikor a 48-as márciusi forradalmárok utódai: a munkások és parasztok ezrei gyújtották lángra a forradalom máglyáját. Sajnos a sötétség keze, a fasiszta finánc-tőkések egyesült hatalma nem hagyta sokáig lobogni a lángokat, elfojtotta reményteljes forradalmunkat. De a magyar történelem sötét napjai után fényes napok következtek. Évtizedek keserve után elérkezett 1945, a végleges felszabadulás. Népünk követelései végre életet és igazságot, értelmet és lehetőséget nyertek! lenforradalmi jelszavak. Tapasztalatok, szomorú élmények bizonyítják: sokszor becsületes embereket is megtévesztettek a hamis jelszavak, mert tudatos hangoztatói a legszentebb érzéssel, a hazafias érzéssel űztek bűnös játékot. És hiába a sajnálat, a holtakat nem lehet feltámasztani, a történelmet utólag helyrebillenteni. De egyet lehet: népünket, ifjúságunkat az igaz hazafiság, a proletárnemzetköziség szellemében nevelni és megfelelő helyére, állítani, március 15-ét minden embernél, a méltó helyre, történelmük ragyogó napjai közé. Lehet, és meg kell értetni minden magyar emberrel: hogy akkor küzd 48 szellemében, akkor válik igazi hazafivá, ha népünk forradalmi hagyományait ápolva és ismerve mai korunkban megkeresi a helyét az életben és beváltja a figyelmeztető mondást: „Nézz körül és ne feledd, hogy hű fia légy a jelennek.” Petőfi Sándor, Vasvári Pál és a márciusi ifjak mellett lássuk 1919 hőseit, Szamuely Tibort, Kun Bélát, a második világháború magyar partizánjait, az illegális munkás- mozgalom partizánjait, az illegális munkásmozgalom mártírjait, ezerkilencszázötvenhat hőseit. Csak így tudjuk méltán és igazán érezni 1848 forradalmi tüzét, csak így tudunk lelkesedni mindennapi életünk apró és nagyobb forradalmi változásaiért, s így érezzük magunkat e változások eleven és cselekvő részeseinek. Szombaton az Országház kupolacsarnokában kiosztották az 1960. évi Kossuth-díjakat. Az ünnepségen jelen volt Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, dr. Mün- nich Ferenc, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, ;; Az ünnepségen Dobi István, :; az Elnöki Tanát* elnöke besze- ' det mondott: • — Évről évre egyik szép ünII nepe márciusnak ez az ahcalorn II amikor megjelennek az ország II házában a tudomány, a termelas, II és a kulturális élet iegjobbjai, II hogy átvegyék a „Kcssttn-dija- 11 kát” — mondotta Dobi István. II majd így folytatta: I; — Jólesik látni ezen a marI ciusi megemlékezésen és számII adáson, hogy népünk legjoou 11 fiai, a tudományokban, =, műve- II szelekben, az üzemekben és falit vak termelő munkájabar milyen 1 nagy tettekre képesek a delgoII zókért, a napén. 11 1848-ra emlékezve soha nem 11 feledkezhetünk' meg arról, hogy II a magyar szabadságharc c-;zméi- 11 nek — csak úgy, mint az 1919-es II Tanácsköztársaság ügyének foiy- ;; tatását, — végső győzelmet » Szovjetunió adta felszabadulás ; tette lehetővé számunkra, hogy ; I nemcsak a társadalmi haladas és 11 a nemzeti függetlenség ügye vá- 11 laszthatatlan el egymástól, ha II nem mindkettő alapvető feltételi íe a dolgozó népet, az emberisig 1 boldog jövőjét szolgáló igazi túli demányos, művészi és termelési Kállai Gyula, a kormány első elnökhelyettese, az-MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanacs, a kormány számos tagja. a politikai, gazdasági és kulturális élet számos vezető személyisége. alkotókészség szabad kibontakozásának és érvényesülésének. A mi szabad hazánkban ér- eemes teljes odaadással dolgozni mindenkinek, mert munkánk — közvetlenebbül, mint bármikor — egész né- | pünk, családunk, saját magunk növekvő jólétét szolgálja. A dolgozó magyar, nép szabadságáért és hazánk függetlenségéért küzdő hazafiak hagyatékához vagyunk hűek. amikor a termelés, a tudomány, a művészet fejlesztése és felvirágoztatása érdekében fáradozunk. Nem volt még történelmünkben kedvezőbb helyzet a mainai a tudományos alkotó gon- uiiküdás felszárnyalására, a .„.ulmznyok és újítások, a termelő munka módszerei alapvető tökéletesítésére, valamint az irodalom és művészet gyümölcsözi etésé.e. Éljenek tudósaink, kutatóink, mű. eszeink ezekkel a kiváló lehetőségekkel. s bátran és széleskörűen használjál^ fel azoaat a tapasztalatokat is, amelyeket az erősödő szocialista tábor, benne különösen a Szovjetunió nyújt számunkra. Történelmünk arra tanit bennünket, hogy népünk sok kiváló fia akkor tudott maradandót alkotni, amikor a maga boldogulását a társadalmi haladas ügyének szogálatával együtt kereste. Most, amikor a szocializmus ügyének közelgő, végső győzelméért dolgozunk, lelkesítsen mindannyiunkat történelmünk forradalmi hagyománya, és mindenekelőtt az elmúlt tizenöt esztendő nagyszerű építő- munkája — mondotta többek között, majd rámutatott: — A szocializmust építjük, azt a társadalmi rendet, amely a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteinek mind fokozottabb kielégítésére törekszik. Ez pedig csakis a legfejlettebb technika alapján lehetséges. A tudományok művelőire a termelés ésszerűsítöire. ezért a soha nem tapasztalt feladatok megoldása vár, népgazdaságunk fejlesztése hazánk gazdasági erejének növelése, népünk jólétének fokozása terén. A gazdasági építés homlokterében álló munka termelékenységének növelése, az önköltség csökkentése, a termelés gazdaságos megszervezése a legszorosabb kapcsolatban van a tudományos eredmények észszerű, fokozott gyakorlati felhasználásával. E feladatok sikeres megvalósításában. (Folytatás a t. oldalon.) Dobi elvtárs hesxéde
