Kelet-Magyarország, 1960. március (20. évfolyam, 52-77. szám)
1960-03-12 / 61. szám
Hogyan kell mezőgazdasági gépet igényelni? Igényeljünk T—28-as gépet Felkerestük a megyei tanács mezőgazdasági osztályát, hogy ismertethessük a tsz-ekkel: hogyan lehet mezőgazdasági gépet igényelni? A beruházási csoport vezetője a következő felvilágosítást adta: — Miután a tsz. vezetősége elhatározta, hogy valamilyen mezőgazdasági gépet vásárol és azt a közgyűlés is jóváhagyta, az igényléssel közvetlenül a megyei tanács mezőgazdasági osztályának beruházási csoportjáhőz kell fordulni. A beérkezett igénylések elbírálásánál — természetesen megádott kereteken beiül — legdöntőbb tényező a saját hozzájárulás mértéke. Nem számít, hogy valamelyik tsz. hamarabb adta be az igénylést, nagyobb Igyekszenek a próba által előírt követelménynek eleget tenni. Sportolnak, minden KISZ-tag bekapcsolódott az asztalitenisz-háziversenyekbe, A kultúra terén előirt feltételt egyfelvonásos színdarab betanulásával és előadásával kívánják teljesíteni. Az oktatással sincs baj, hiszen a kiszisták két politikai kör foglalkozásain veszik át a Vila pártkongresszus földterülettel rendelkezik; ha egy másik tsz nagyobb hozzájárulással igényel, azé az elsőbbség. Különben az egész évi erőgépkeret 146 darab. Ezek közt van: szuper Zetor. T—28-as, K—25-ös Zetor, Bjelorussz és Maulwurf, a hozzátartozó munkagépekkel, mint eke, borona, vetőgép, fűkaszáló, burgonyaszedő, műtrágyaszóró. A keretek három negyedévre vannak bontva. Az igénylések állandóan érkeznek, de még az első negyedévre is lehet igényelni. Külön felhívjuk a tsz-vezetők figyelmét a T—28-as gépre, amely eppen úgy univerzális gép, mint a szuper Zetor, „csak éppen” 32 ezer forinttal olcsóbb. a gyár környezetét szépítik, csinosítják, hogy meglegyen a szintén kötelezően előírt húszórai társadalmi munka. A KISZ-szervezet harminc tagja kapcsolódott be a próbába, s minden reményük megvan arra, hogy az április negyedik! ünnepi taggyűlésen átvehessék az oklevelet, illetve a jelvényt Süli lakás épült a uiúll évben Az utolsó öt esztendő legtöbb ; magánerőből történt lakásépítésé j volt az elmúlt évbc.i megyénkben. A Központi Statisztikai Hivatal megyei szervének közicie szerint .kétezertizenhét lakás épült, 138-caI több, mint 1958-ban. MüsortsneCsadó a felszabadulási iínnepséoeKre Műsortervet bocsátott a megyei tanács művelődés}', osztálya a vidéki művelődési házak, otthonok rendelkezésére, A könyvecske Az új kor nyitánya címet viseli. Versek, jelenetek, prózai művek és javaslatok találhatók a műsorban a felszabadulási ünnepségek műsorának összeállításához. Beiskolázás — csemegével Napjainkban folyik a beiskolázás az egyetemekre, főiskolákra. Csütörtökön a debreceni agrártudományi egyetem küldöttei jártak a nyíregyházi Vasvári Pál gimnáziumban. Hogy a napot még érdekesebbé tegyék a gimnázium növendékei előtt, él jött az egyetem kosárlabda csapata is, s megmérkőzött a gimnázium csapatával. Az eredmény: kevés fölénnyel, 43:39-re győzött az egyetemi csapat. Viszont az agráregyetemre sokan jelentkeztek. „Ifjúság a szocializmusért" próbára készülnek a ruhagyári KISZ-szervezet tagjai anyagát. Szabadidejükben pedig BÁTRABBAN — A HOLNAPÉRT Valamennyi termel öszövetke- aeü községben egy cél lebeg a szövetkezetek vezetősége, tagsága előtt: többet termelni, mint a kisparcellán, jobban élni ma, mint tegnap. Ennek érdekében szervezik az új közösségek életét, a gazdálkodást. Ezért kezdték meg hetekkel ezelőtt a közösbe kerülő vagyon összegyűjtését, a gazdálkodási tervek készítését, a munkaszervezetek kialakítását. A feladatok újak a fiatal termelőszövetkezetekben, szövetkezeti községekben. Megbirkózni ezekkel nem könnyű. S hogy valóban megtermékenyítő lehessen az összefogás, ahhoz az egyes termelőszövetkezetek valamennyi tagjának áldozatkész tenniakarása szükséges. A vezetőknek keresni kel! az utat a felemelkedéshez és megmutatni a helyes irányt. Többet akarnak. Ez természetes. Hogy ezt elérjék, tenni, bátran, előrelátóan cselekedni kell. A több termelés kulcsa: a tagok anyagi érdekeltségének fokozása. A ma termelőszövetkezeti tagja egvéni korában azért verejtékezett éjt nappallá téve, hogy keze munkájának gyümölcse gyarapodjék. Azért, hogy ahol hatvan mázsa burgonyát termelt, ott hetvenet tűzessen a föld. Most, amikor n nagyüzemi termelés kezdeti lehetőségei is nagyobb kilátásokkal kecsegtetnek, mint az egyéni gazdaságok a maguk korlátái között, a? anyagi érdekeltségnek is növekednie kell. Termelőszövetkezeteinkben az előállított javak elosztási rendszerének alapja a munkaegység. A gyakorlat azonban már beigazolta, hogy ennek az elosztási rendszernek korlátjai vannak és bizonyos fokig akadályozzák a termelés növelései pontosan uzuiu.il, hogy az egyes tagok anyagi érdekeltségét nem veszi kellően figyelembe. Megyénkben több példa van az újra való törekvésre. A nyíregyházi Ságvári és Dózsa Tsz-ben évek óta alkalmazzák az eredményeket javító jövedelemelosztási rendszereket s ennek termékenyítő hatása nem is maradt el. A ra- kamazi Szikra Tsz gazdálkodá- sásában sok hiba előfordult mindaddig, míg rájöttek: a termelési területek a tagokra való elosztása biztosítja a munkát, s a premizálás teremti meg a többtermelés egyik fontos előfeltételét. Bátran nyúljanak valameny- nyi tsz-községben, termelőszövetkezetben ehhez az eszközhöz. WerT~ rnertio/,za a várt eredményeket. Termelőszövetkezeteink zöménél ma még nem jelentős az a terület, ahol a nagyüzemi táblákat ki tudják alakítani. Már maga ez a tény is arra rrtutat, hogy a munkaszervezet legmegfelelőbb formája a brigádokon, munkacsapatokon belül a tagokra való munkalebontás.! Ez a lebontás ad módot igazán arra, hogy a tagok családjai messzemenően kivegyék részüket a munkából. A kisvárdai járás valameny- nyi termelőszövetkezeti községében a megtartott közgyűléseken úgy határoztak, hogy a területet egyénekre bontják le, és bevezetik az eredményességi munkaegység-rendszert. A szövetkezet vezetősége beszélgessen el minden családdal, állapodjanak meg abban. hogy egyes növényféleségekből mekkora területet tud a család megművelni. A munkára való serkentésnek igen sok formája alakult már ki eddig is. Minden termelőszövetkezetben megvan a lehetőség arra, hogy pénzben, termes .étben. vagy munkaegységben kifejezőül a juttassak a munkában való anyagi érdekeltségei. Ez alkalmazható külörí-külön. vagy egy szőve,k-'/cten -beiül k n e nálva. A záhonyi es zsur.. tsz-ekben például a holdanként tervezett átlagtermes egy mázsájára állapítják me^ a ráfordítandó munkaegység mennyiségét s mindent mázsa többlet- termés után jóváírják a tagnak az arra jutó munkaegyseget. Itt még az is érdekes, hogy — mivel az egyes növényfélesegek- nél sem egyformák a termelési viszonyok ■ egyes táblákban más-más elérhető átlagtermésszintet állapítanak meg és így szabják meg az alapkövetelményeket. ,, Kedvezőnek mutatkozik a természetbeni prémium is. Különösen nagy fontossággal b.r ez a burgonya és kukorica termelésénél. Az állattenyésztésben szintén nagy fontossága van a premizálásnak. Itt szintén alkalmazható az érdekeltség biztosításának bármely formája. A tejtermelés, -h'zóállatok súlygyarapodása, tákar- mányértékesítése, a baromfinevelés, a malacszaporulat tervezett szintjének a növekedése a helyi viszonyoknak megfelelően premizálható munkaegységgel, pénzbeni, vagy természetbeni juttatással. A tavasz, rohamosan közeleg. Mielőtt a komoly termelés, munkák megkezdődnek, né legyen olyan szövetkezet, ahcl a lehetőségek figyelembevételével ne alakítanák ki az anyagi cr- uekeltseget növelő javadalmazási rendszer valamilyen íoi- i,iáját. Elsősorban a-termelőszövetkezetek pártszervezetei' legyenek énnek szószólói, Ne engedjék, hogy ennek a megszsr- vezesével járó töboletmunka miatt visszariadva, a szövetkezet vezetősége elhanyagol,a ezt •ez igen - fontos tevékenységei.! liuilatlan energiák szunnyadnak mcst falvainkoan. Mindén i szközt meg kell ragadni, annak érdekében, hogy ezek az erők felszínre- kerüljenek és az egyé ! ni ereijKe!_s-jv3 rn-:l.c..t sz t?j-' / . 35_ J*..i jlOíii-IwCf vi€.i b£^,]0cii ; Még egyszer az iskolareformról Mi is az iskolareform? — címmel vezércikket közöltünk nemrég lapunkban. Ebben általában írtunk azokról az uj követelményekről, amelyek szükségessé teszik iskoláinkban az oktatási anyag és tanítási rendszer felülvizsgálatát és módosítását, a további fejlődés érdekében. A cikk széleskörű helyesléssel találkozott, hiszen széleskörű voit az új követelmények felvetése is, mind a szülök, mind a pedagógusok, a szakemberek részéről. Nyugodtan figyelmen kívül hagyhatnánk tehát azt a csípős hangú levelet is, amelyet a napokban hozott szerkesztőségünkbe a posta. Mégis, érdemes néhány kitételével foglalkozni, mert feltehető hogy akadnak hasonló beállítottságú emberek még a levélírón kívül, akik sérelmezik a cikk megállapításait a műveltség fogalmára vonatkozóan. Mn m R. ö levelében? „Eehet-e művelt emberről beszélni akkor, — idéz cikkünkből, — ha valaki jól ismeri Horatiust, és értetlenül áll a természettudományok előtt a mai világban, stb. — és így folytatja: — Nos, ezt fordítva is lehetne kérdezni, úgy hiszem, aki jól ismeri Horatiust, annak van annyi műveltsége bizonyara a természettudományok oldalán is, hogy nelyes vnagnezete legyen.” Tetszetős a valasza R. O.-nek, tíe nem igaz. Több ok- Dól sem igaz. Az egyik: na vaiakj Horatiust ismeri, nem bizonyus, nogy ismeri a természet tudomány csat, illetve a materializmust. A másik: na ismeri a természettudomány több-kevéseb részletet, nem bizonyos, hogy helyes világnézete is van. Harmadik: nem mondta a cikk, hogy kizárólag csak természettudományi ismeretek kellenek a korszerű műveltség birtoklásához. Azonban ezek is kellenek, nélkülözhetetlenek. Művelt ember az, aki csupán képzelt valóság tükrében szemléli a világot? Tud az helyes képet alkotni róla, egészében? Lehet az ilyen ember valamely területen nagyon tanult ember, lehet diplomas, lehet' még jó szakember is, de nincs korszerű műveltsége. S itt ki lehetne térni arra, hogy a szakember a maga területén gyakran ösztönösen alkalmazza a helyes világszemléletből fakadó gyakorlatot. Azok az egyébkent idealista tudósok, akik hozzájárulták kutatásaikkal az emberiség bölcsőjének, az ősemberi mivoltnak, az állati származásnak felfedéséhez, hűtlenek voltak elveikhez — a, gyakorlatban. Mert ha hűek maradtak volna, nem bizonyítanak, meg sem kísérelnék bizonyítását az ember állati eredetének, az anyag egyedül- valoságanak. Ez azonban nem tudatos elvi törekvés, s ezért általában bizonyos ponton meg is reked. Tehát még jó szakműveltséghez is kell helyes valoságismeret, világnézet. Igen, át kell értékelnünk a műveltség fogalmát. Tehát ez nem lehet új dolog. Ahogyan fejlődnek a tudományok, úgy magasodnak a műveltség követelményei is. Ezt a nagyobb követelményt szolgálja az iskolareform is, amikor közelíti az elméleti tudást a gyakorlati élethez. Nyilváníts párlnapol tartónak tfujon Nagy érdeklődéssel kísért nyilvános pártnapot tartottak tegnapelőtt, március 10-én este Búj községijén. Az egybegyűltek előtt Nemes Imre elvtárs, a nyíregyházi járás tanácselnöke tartott előadást az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. Háromnapos életiskolák Nem akármilyen iskolák születéserő; érkeztek hírek a járási székhelyekről. Nem egyetemekről van szó, mégis magasabb képesítést nyújtanak bármilyen iskolatípusnál. Ezen az iskolák a járási pártbizottságok állal szervezett háromnapos párttitkári tanfolyamok, melyek a gyakorlati tapasztatok életiskbiáiva váltás és túlnőttek a tanfolyam keretein. Különösképpen tartalmas tárgykörrel dicsekedhet a nyíregyházi járás. A sikert már az a tény is sejtene, hogy a közismert C-yula-ta- nyai kísérleti gaz daságban rendezték meg. A teljesen gépesített, korszerű gazdaságban a tét melószövetkezeti párttitkárok nemcsak elméleti isme' < teket szereztek, hanem megismerkedtek a gazdálkodás g; akörüli Oldalaivá, is. Szakma tanácsadás, szaki. Írnek és bemutatók növelték a jelen, évó párttit- károk- 'szakmai jártasságai. Haso íióan jól szolgálták a párttitkárok ismereteinek gyarapítását a? előadások a párt határozatairól, a termelés partellenörze- sérol és más fontos kérdésekről. Barczí Gyula' járási parttitkár például a meg- szokoitság veszélyére, a megcsontosodott, maradi nézetek következményeire hív- ia fel a figyelmet. Sok helyen hivatkoznak arra, hogy jól ismerik a földeket, azonban ez az ismerét nem nyugszik tudományos alapon, a szövetkezetek egy része nem veszi igénybe a gépállomások talajvizsgáló szolgálatát, Így nem minden tablaba olyan vetemény, vagy mu- . rágva kerül, mint amilyet a föld megkíván. A sok hasznos tanács mellett Barczi elvtárs a 30 mázsás kukorica- és' a 100 mázsás burgo- r.yatermelési verseny -clkaroíására kérte a szövetkezeti párttitkárokat. Többen nyilatkoztak elismeréssel a háromnapos tanfolyamról: Erdei István, a vencsellöi Szabadság Tsz párttitkára és Fazekas Ferencné, a buji Táncsics Tsz párttitkárnője kész tervejt- kel és sok otthon hasznosítható tapasztalattal utazott haza. Beváltak a párttlt- kári tanfolyamok, jól szolgálják a termelőszövetkezeti pártszervezetek erősítését, s eligazodásukat a napi munkában, biztos iránytűt jelentenek a termelés pártellenőrzésénél. A nyíregyházi példa is bizonyítja; a jól megválasztott hely. az életre alapozod ka és a minden felvetődő kérdésre adott egyenes válasz mindenben eligazítja a szövetkezeti párttitkárokat. Külön figyelemre méltó, hogy a tanfolyam egészen végig vonult” ez a gondolat; a párttitkárok szakmai jártasságának fokozása. Valóban értékes életiskolákká váltak e tanfolyamok; a tanultak ápolása és fejlesztése még biztatóbb eredményekkel kecsegtet.
