Kelet-Magyarország, 1960. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1960-03-09 / 58. szám

Egy héttel a franciaországi látogatás előtt N. Sár. Hruscsov franciaországi látogatásának menetrendié Nasszer beszéde és Kasszem nyilatkozata a közép-keleti helyzetről PÁRIZS, (MTI): Egy hét sincs már hátra N. Sz. Hruscsov Fran­ciaországba érkeztéig. Most már minden részlete ismeretes a szov­jet kormányfő programjának. N. Sz. Hruscsov háromezer ki­lométeres útvonalán negyvenöt helyen áll meg. Március 18-án indul el különvonata Párizsból. Mernél gépkocsival cseréli fel a vonatot a Loire-menti kastélyok megtekintésére. Közben Debré miniszterelnök vendége lesz Montlouisban. Ellátogat Ambo:- ■ seba is. Március 19-cn Bordeaux a körút következő ál­lomása. A városházán Ghaban- Delmas, a nemzetgyűlés elnöke, Bordeaux polgármestere ad tisz­teletére ebédet. Caravelle típusú léglökéses repülőgép viszi tovább a szovjet vendéget Tarbesba. In­nen az aquitaniai kőolaj- és a Lacq-i földgázmező finomítóiba, új gyáraiba visz útja, majd Púi­ba utazik. Március 30-án vasárnap a Marseille mellett! 120 ezer hektáros öntözéses gaz­daságokat tekinti meg. Március 21-én Defterre. Marseille szocialista polgármestere a város új közok­tatásügyi intézményeit és a ki­kötőt mutatja meg a szovjet kormányfőnek. Délután Salon- De-Provence-ban a helyi repül > tiszti iskolán tesz látogatást. Március 23-én Lyon lesz N. Sz. Hruscsov kőr­útjának újabb állomása. Megte­kinti a Delle gyárat, amelyben a Szovjetuniónak szállított vil­lamossági berendezéseket gyárt­ják. Ezután folytatja útját Dl- jonba> Március 23-án Nancy környékének nehézipar' nagyüzemeit látogatja meg, dél­után pedig Verdunbe utazik. Fet- keresi a világháborús hősök te­metőit Saint-Hilaireben pedig elzarándokol 918 orosz sírjához, azekéhez, akik F rancraorszag szabadságáért adták életüket. A szovjet kormányfő ezt a napját Reimsben fejezi be. Március 21-én Epernayben a leghíresebb fran­cia pezsgőgyárban tesz lát agat st majd í>t Gobain-be megy, s ott a legnagyobb üveggyárat tekinti meg. .LÚileben N. ez. Hrusc.ro/ ■- Siveslille-Cail gépgyárba indul. Március 25-én Roubaixban két textilgyár DAMASZKUSZ, (MTI): Nasz­szer, az EAK elnöke abból az al­kalomból, hogy az izraeli csapa­tok három évvel ezelőtt vonul tak ki a ghazai övezetből, a szíria- Katana helyőrségének ünnepsé­gén beszédet mondott — jelent az AFP. — A7 eln-'k beszéde bevezetőjében szólott az EAK hadseregének fontos szereperői, „az izraeli térhódítással szem­ben” vívott harcban, majd a to­vábbiakban éles szavakkal bé­lyegezte meg a Jordániái kor­mányt, amely — mint mondotta — „alárendelte magát az angol— amerikai imperializmusnak”. Az UPI jelentése beszámol ró­la, hogy a kairói lapok is éle­sen bírálják és árulóknak be- lyegzik a Jordániái vezetőket. A kormány álláspontját képviselő A.l Ahbar megállapítja, hogy Husszein Jordániái király és ve­zető tisztviselői „imperialista ügynökök, akik összesküdtek né­pük ellen”. BAGDAD: A bagdadi rádió közlése szerint Kasszem tábor­nok, az Iraki Köztársaság elnöke nyilatkozatot adott az A1 Thaura című iraki lapnak. Éles szavak­kal ítélte el Izraelt, majd a Palesztinái Köztársaság megte­remtéséről szólva kijelentette: „A Palesztinái Köztársaság sok­kal hamarabb megszületik, mint általában gondolnák. Mi támo­gatjuk ezt a köztársaságot, mint ahogy segítjük algériai testvé­reinket is”. Végül hangsúlyozta, hogy az „iraki nép elítél minden olyan tevékenységet, amely belügyeibe való beavatkozásnak minősül”. 1(1-15 »zúzalékkal több érettségizett fiatalt tesznek fel a mezőgazdasági felsőfokú intézmények böző vidékein működű 39 mező- gazdasági technikumban (a ter­melőszövetkezetek-támasztotta fokozott igény kielégítése érde­kében például a 3 év előtti 1100 helyett) az idén már körülbelül 2000 hallgatót vesznek fel a tecn- nikumokba. Ezzel egyidejűleg a technikumok felnőtt levelező hallgatóinak számát a megelőző évekéhez képest több mint két­szeresére növelik. A Földművelésügyi Miniszté­rium Szakoktatási és Kísérlet­ügyi Főigazgatóságán elmondot­ták, a mezőgazdasági felsőokta­tási intézmények az idén mint­egy 10—15 százalékkal több érettségizett fiatalt vesznek fel, mint a megelőző években, az agrármérnöki diplomát adó ag­rártudományi egyetem mezőgaz­dasági mérnöki és mezőgazdasá­gi gépészmérnöki karán, továb­bá a mosonmagyaróvári, a keszt­helyi és a debreceni mezőgazda­sági akadémián, valamint a ker­tészeti és szőlészeti főiskolán összesen mintegy 8C0. az állat­orvosi és erdészeti főiskolán pe­dig további 200 új hallgatót vár­nak. A felvételeknél előnyben részesítik azokat, akik a mező- gazdaságban, vagy egyéb gazda­sági ágakban már gyakorlat' t szereztek. A mezőgazdasági fel­sőoktatási intézmények végzős hallgatóit fokozott megbecsülés biztos állás várja. Általában Igen kapósak a jól képzett mezőgaz­dasági szakemberek: a betöltésre váró állások száma évről-évre jelentősen meghaladja az isko­lából kikerülők számát. Ugyancsali gycrs:ramú fejlődés tapasztalható az ország külön­Űjabb ítélet Giezosz eben Athén. (MTI): Mint az AFP jelenti, az athéni büntetőbíróság hétfőn este ítéletet hozott Ma- nolisz Giezosz és Leonadisz Kir- kosz perében. A vádlottaknak azt rótták terhére, hogy az Av- gi hasábjain közölt Glezosz-!e- véllel „megsértették a bírósá­got”. Glezoszt a régebbi ..kém­kedési” vád alapján hozott ki­lencévi szabadságvesztés fenn­tartásával további hét hónapi, Kirkoszt pedig öt hónapi bör­tönnel sújtották. MOSZKVA: A TASZSZ jelen­tése szerint a Lityeraturnaja Ga- zeta hasábjain több ismert író tiltakozik Giezosz és Kirkosz. | valamint a többi görög hazafi • üldözése ellen. Valamennyien 1 követelik: bocsássák szabadon a görög nép hős fiait. I meglátogatása szerepel N. Sz. Hruscsov programjában. Utána ismét repülőgépre száll és Cher- bourgba megy. A normandiai mezőgazdasággal ismerkedik meg Révületnél és környékén, majd Caenban a világháború során elpusztult városban az újjáépí­tés eredményeit mutatják be neki. Március 2G-án Montfort-Sur-Risleben a mes­terséges takarmányok gyárát Iá- : togatja meg. gépkocsin áthajtat Rouenba, Alizayben egy eellu- ■ loze-gyár megtekintésével végző­dik a vidéki körút programja. Március 27-érc virradóra N Sz. Hruscsov az éj­szakát mar Rambouilletban. s francia köztársasági elnök kasté­lyában tölti. A De Gaulle tá­bornokkal folytatandó politikai megbeszélések közben átrándul Versaillesba, a napkirály kasté­lyának megtekintésére és elmegy Rambouillet híres törzsjuhászatá- ba is. Március 28-án délelőtt a közeli Flinsbe, a Re­nault gépkocsigyér egyik üzemé­be látogat N. Sz. Hruscsov. Ezen a napon lesz a Rambouillet-i kastélyban a szovjet kormányfő sajtóértekezlete és ekkor hozzák, nyilvánosságra a francia-szovjet tárgyalásokról szóló közleményt is. N. Sz. Hruscsov március 29-én utazik haza. A Rambouillet-i kastélyból Párizs érintése nélkül Orly repülőtérre megy. Itt bú­csúztatják ünnepélyesen és innen száll fel a szovjet kormányfőt Moszkvába vivő TU—114-es. A DPA washingtoni tudósítója Adenauer és Eisenhower küszöbönálló találkozásáról WASHINGTON: Mint ismere- a Nyugatot a csúcs^takezle­| tes, Adenauer kancellár a jövő héten Washingtonba utazik, ahol megbeszélést folytat majd Eisen­hower elnökkel és Harter kül­ügyminiszterrel. Enne’K a talál­kozásnak hivatalos amerikai kö­rökben nagy jelentőséget tulaj­donítanak a küszöbönálló csúcs- értekezleten folytatandó közös nyugati politika meghatározasa- nak szempontjából — írja a DPA washingtoni tudósítója. Említett körökben hangsúlyozzák azonban, hogy nem lehet szó o kancellár vétójogáról Berlin és Németország kérdésében Napfény-energiával Kilőtt szálloda szálloda tetején különleges tük­rökkel fogják fel a nap sugarait. Szakértők véleménye szerint ezzel a módszerrel a szálloda fűtési költségei 80 százalékkal csökkent­hetők. ten Franciaország, Anglia és a* Egyesült Államok fogja képvi­selni — írja a továbbiakban » lap. Nekik és köztük is főleg az Egyesült Államoknak kell vál- lalniok az esetleges következmé­nyeket azért, ha a berlini kér­dést nem rendezik. Miért adná­nak tehát Adenauernak — aki a múltban mereven szembehelyez­kedett minden engedménnyel — vétójogot a rendezés egy formá­jával szemben, amelyet a három nyugati nagyhatalom és a Szov­jetunió esetleg elfogadhatna?... A keletnémet állam léte tény és ezen belátható időn belül csak egy nagy háború változtathatna. Ha a helyzet így áll, akkor na­gyon fontos, hogy rendkívül gon­dos és érzésektől mentes vizs­gálat tárgyává tegyék azt a te­rülete'., amelyhez a Nyugatnak létfontosságú érdele« fűződnek. NAGYMAMA semmijük nem volt, csak a ru­ha, meg egy „kormos fazék”, és egy kamraféle drága pénzért, ahol első hónapjaikat töltötték. Úgy kellett harcolni minde­nért, amit lassacskán megszerez­tek. ötven esztendő, nagy idő. „Apu, becsuktad a fáskam­rát?”' — tolakodik elő ismét a kérdés. Persze, vigyázni kell az embernek a holmijára. Főként a pénzre. Mert áz gurul, min­dig csak elgurul. De, ha jól megfogja az ember, akkor hely­ben marad. Mennyit rakosgattak össze a negyvenes években? Ni, már nem is tudja. Nem érdemes fej­ben tartani, hiszen füst lett. Jött a millpengő, meg a billpen- gv. Pedig abból lett volna a lány stafirungja. Neki már lett volna, nem úgy, mint Hagymá­méinak. Igaz, hogy nagymama sose viselt szép ruhát, mert rakni kellett a pénzt. De az is igaz, hogy nagyapa mindig fes­sen járt. Kérdezték is tőle, hon­nan van ennyi inge, jó nadrág­ja? Pedig nem volt sok. Csak nagymama utoljára feküdt le, s ha kellett, egy inget is mo­sott, és a nadrág minden reggel vasaltan nyújtózott a széken. Klárinak már más. Igaz. hogy öt éven át ó is élére rakta a forintot, de meg­lett a látszatja. Milyen szépek ezek a bútorok. Magára alig költött, csakhogy ezeket megve­hesse, meg a konyhafelszerelést. Es Miklós, (a hálátlan!) hogy megríkatta még vőlegény korá­ban, amikor egyszer azzal sze­kálta Klárit, miért piros lába­sokat vett, miért nem kéket? Bezzeg, ö nem rakott félre sem­mit az öt év alatt, mindent magára költött, ruhára, cipőre, szórakozásra! Amit idehozott, az a nyolcvan darab könyv, ami azóta kétszázra szaporodott. De­ltái a férfiak... igazságtalanok. Nagyapa is az volt. Mennyit morgolódott azért is, hogy ösz- szerakta a pénzt, s nem élték fel. Amikor tönkre ment az ér­téke, nagymama szólni sem mert, Pedig érdemes lenne... ha még ott tartanának. Csakhogy nem nekik való már a munka. Hogy elrepült az ötven év! Az mi. Ott a karosszéken. Az a szürke csomó. Aha. Az a stoppolni való ha­risnya. Klári oda dobta le, amikor szaladtak. Farsangolni. Klári szeret táncolni. Ezen is majd­nem összevesztek; Klári .az utolsó pillanatig stoppolt, s az után hevés ideje maradt az öl- tözésre. Kovács nagymama megütöget­te a párnát. Talán erre a gyen­ge hangra ült fel Sárika, ijed­ten szétnézve a szobában. — Anyu... — mondta halkan, de gyors, kérő hangsúllyal. Aztán választ sem várva ki­ugrott a paplan alól, szaladt a dobozához, ami ott állt a gye­rekasztalon, az ablak mellett. Belenyúlt, s piros szegélyű pa­pírszalvétát emelt szeme elé. — Mi az Sárika? — kérdezte nagymama csodálkozva. Sárika nem felelt, csak ál­mosan mosolygott. Hozta magá­val a szalvétát, s bújt vissza a vackába. Egy pillanat múlva aludt ismét. Rosszat álmodott, gondolta nagymama, a lelkem. Hogy fél- tegeti a legújabb szalvétáját. De boldog is tud lenni, ez a kis unoka! „Apu...” — kívánkozott me­gint a kérdés, de most elűzte. Sárikát nézte, s félve látta, hogy arca alá gyúródik a vékony pa­pír. Megtámaszkodott mindkét kezével, s kétszeri próbálkozás után felállt. Nehezen indultak a lábai. Gyengéden kivette Sá­rika kezéből a szalvétát, ne menjen tönkre, hadd örüljön neki reggel. Az asztal sarkára tette. Aztán, ha már állt, oda­ment a karszékhez, s egyenként karjára fektette a harisnyákat. A tű. fonal ott hevert mellettük, egy kis üveg edénykében. Felhúzódzkodott a rekamiéra, betakarta a lábát, s ölébe fek­tette a stoppolnivalót. Nagyapa zsebórája hangosan ketyegte a másodperceket, „Hát igen, apu. te engem tán­colni se vittél” — gondolta szo­morkásán, de igazán már ez sem tudott, fájni. S. — A dél-franciaországi Pcrpig- nar.ban rövidesen megnyílik az a szálicda, amely először alkalmaz­za a napenergiát fűtésre és me­legvíz szolgáltatására. A napfé­nyes dél-francia kiimában épült w Kovács nagymama kibontot­ta a kontyát, s a ritkás, szürkü­lő haj fáradtan omlott alá a fe­hér hálóingre. Karját is leen­gedte maga mellé. Nagy gyen­geség jött rá e kis mozgás után is. Ült a rekamié szélén, a fel­hajtott paplan mellett, készü­lődve a lefekvésre. Csakhogy ez nehezen ment. Idegen ágy ez, hiába a lánya szokott rajta pihenni. De, vállalta. Sárika, a kis unoka fekszik a széles sezlonon. Egy órája al­szik már. Kovács nagymama azért van itt. tekintete oda-oda- téved Sárikára. Nem izzad? Nem fázik? Kovács nagyapa a ház másik végében alszik, öreg bútorok között. Nagymama csak ül még, moz­dulatlanul, s hallgatja nagyapa hatalmas zsebórájának ketye­gését. Behozta magával, hadd lássa éjszaka is, mint múlik az idő. Egy kérdés kínozza, mindun­talan szájára jő: — Apu, be­csuktad a fáskamrát? Dehát öt­ven esztendőn keresztül szinte minden este meg kérdezte; nem csoda, ha ma is kikívánkozik. ötven esztendő, nagy idő. És mégis, mintha csak teg­nap lett volna, hogy elragadták a lovak, hazafelé tartva, az es­küvőről. A színes papírszalag csapódhatott valamelyik szemé­be. Nagymama akkor erős volt, mint az útmenti fák. Sudár, ke­mény, szívós. Magasan hordta a fejét, betegséget nem ismert. Hogyan is tudott volna nekivág­ni az életnek másként? Amikor

Next

/
Oldalképek
Tartalom