Kelet-Magyarország, 1960. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1960-03-31 / 77. szám

N. Sr. Hruscsov a Lille-környéki fextilgyárakban

(Folytatás az 1. oldalról).

Párizs, (MTI): N. Sz. Hruscsov franciaországi vidéki körútja befejezéséhez közeledik. A párizsi utca embere csakúgy, mint a sajtó, a legnagyobb elismeréssel adózik a szovjet kormányfőnek a szó szoros értelmében vett „teljesítménye” előtt. Hruscsov naponta sokszáz kilométert tesz meg repülőgépen, vonaton és gépkocsin, tucatnyi helyen megáll, hosszú és szakszerű ismertetőket, üdvözlő beszédet és pohárköszöntőket hallgat végig, mindezekre válaszol, a naponta százszámra bemutatott közéleti személyiségekhez, vagy az egyszerű emberekhez egyformán van találó szava, megjegyzése.

Jacquinot államminiszter, aki útján elkísérte N. Sz. Hruscsovot, kedden este így fakadt ki:

— Ez a „monsieur K” elnyűhe- tetlen. Egyszerre három kérdést tesz fel az embernek. Minden problémának az elevenjére tapint. A gépkocsiban szakadatlanul vitatkozunk a szabadság fogalmáról. Ha arra gondolok, hogy holnap mindez újra kezdődik ...

Anélkül, hogy a fáradtság jelei mutatkoznának rajta, a szovjet kormányfő szerdán változtatásokat kért eredeti programjában. Így el is maradt a Lille melletti Fives-Lille gépgyár megtekintése, délután pedig Catenay egy mintagazdaságának meglátogatása. N. Sz. Hruscsovnak is összpontosítani kell erejét a pénteken és szombaton a Rambouillet kastélyban lefolyó döntő jelentőségű politikai tárgyalásokra.

Szerdán reggel a Lille-i megyefőnökség épülete előtt hatalmas tömeg gyűlt össze. Ezrek „tapsos ébresztője” után N. Sz. Hruscsov meg is jelent a prefektúra lépcsőin. Egetverő hurrával, éljenzéssel fogadták a szovjet kormányfőt. Messze, a tér egyik sarkában ezt a pillanatot választották ki fiatal suhancok, hogy ellenséges feliratú táblát emeljenek a magasba, éppen annyi ideig, hogy a fényképészek (akiknek

egyikét-másikát bizonyára előre értesítették „merész” tervükről) „megörökíthessék” a pillanatot, aztán szélsebesen kereket oldottak.

Azt a pillanatot lesték ki, amikor a sokezres tömeg N. Sz. Hrus csov felé fordult, éljenezve, tapsolva és kis szovjet zászlócskát lobogtatva.

N. Sz. Hruscsov fogadta a szpáhik díszszázadának tisztelgé sét, majd elindult a Lille környéki nagy textilgyárak megtekintésére. Prouvost és Boussac, a két „textilkirály” üzemeit nézte végig. Prouvost a gyapjúszövet. Boussac a vászon „koronázatlan fejedelme”.

Wattrelosban a Prouvost-gyár- bsn N. Sz. Hruscsov beírta nevét az aranykönyvbe. A gyárlátogatás kezdetén előbb azokat a sokszorosító gépeket mutatták meg neki, amelyeken a gyár munkásai 1943-ban és 1944-ben röDlaookat készítettek, hogy az ellenállók soraiba szólítsák a franciákat.

Az egyik gyárépületbe belépve a „Moszkva-dal” fogadta a szovjet kormányfőt. Orosz munkás- r.ők énekelték, akiket a második világháborúban Németországba hurcoltak, ott francia hadifoglyokhoz mentek feleségül, majd követték férjüket Franciaországba.

A gépek mellől a munkások és a munkásnők mosolyogva integettek N. Sz. Hruscsov felé, aki barátságosan viszonozta a dolgozók köszönését.

Amíg N. Sz. Hruscsov végighaladt a gyár üzemein, hitvese és leányai rögtönzött ruhabemutatót néztek végig. A ruhabemutató végén a gyár igazgatósága szövetekkel nyakkendőkkel és a gyár más készítményeivel ajándékozta meg N. Sz. Hruscsovot és családját; a szovjet kormányfő azonban szemmel láthatóan jobban örült a gyár dolgozói szerény ajándékának, amelyet egy munkásnő adott át neki. N. Sz. Hruscsov négyszer is megcsókolta a munkásnőt...

Marcq-Enbaroeul volt a szerdai nap második állomása. Boussac textilgyára. Hatalmas tömeg köszöntötte itt a szovjet kormányfőt „béke és barátság” feliratú táblákkal és szovjet zászlókkal Marcel Boussac fogadta N. Sz. Hruscsovot és emlékeztetett arra a szívélyes fogadtatásra, amelyben őt a Szovjetunióban jártakor részesítették.

A 25 ezer munkást foglalkoztató gyáron Boussac-al együtt Jean-neney iparügyi miniszter kisérte végig a szovjet kormányfőt. Az újságírók és fényképészek hada valósággal versenyt futott a hivatalos menettel: útjukban bálákat borítottak fel. de próbálkozásuk hasztalan volt, hogy közel férkőzhesenek N. Sz. Hruscsov- hoz. A gépek zúgása elnyomta N. Sz. Hruscsov hangját. A szovjet kormányfő megjegyzéseinek szellemes és találó voltára csak kíséretének megismétlődő nevetéséből lehetett következtetni.

A gyár történetét külön kis kiállítás mutatta be francia és orosz aláírású képekben.

Hruscsov és kísérete ezután visszatért Lille-be. A gépkocsikaraván áthaladt azon a városré- ®zen — az egyébként lebontásra

ítélt Saint-Sauveur negyeden _

ahol 1888-ban az Internacionálé dallama született. Az Internacio- nálét 1888. júniusában játszották először el Lille-i munkásünnepségen.

A szovjet kormányfő a városházára hajtatott, ahol Augustin Laurent, Lille szocialista polgár- mestere fogadta, Laurent a szocialista párt legnagyobb megyei szervezetének főtitkára, pártszervezetével gyakran támadott pártvezére. Guy Mollet mögé állt Laurent üdvözlő beszédében — az idők jele! — a békéről és a békés együttélés szükségességéről szólott.

Hruscsov válaszában hangsúlyozta, örömmel jött Lille-be. Utalt rá, hogy Lille De Gaulle tábornok szülővárosa. A szovjet kormányfő ismét említést tett róla, hogy a francia köztársasági elnök nagy bátorságot tanúsított a fasiszta megszállók ellen vívott harcban.

— A hidegháború évei nyomókat hagytak, de most már nyilvánvaló jelei mutatkoznak a nemzetközi enyhülésnek — mondotta a továbbiakban Hruscsov. — Értékeljük De Gaulle tábornoknak a békéért kifejtett erőfeszítéseit, s reméljük, hogy találkozásunk hozzájárul a béke megszilárdításához.

Hruscsov szólt a Szovjetunió szociális vívmányairól, tudományos eredményeiről • és emlékeztetett rá, hogy a francia tudomány kimagasló alakjáról Joliot- Curieről nevezték el a Hold eddig ismeretlen oldalának egyik kráterét.

A szovjet kormányfő hangsúlyozta a Szovjetunió népeinek békevágyát. A Szovjetunió népei azt kívánják, hogy békében dolgozhassanak, nem gondolnak háborúra, szeretik rendszerüket, s ha valaki ezt meg akarná változtatni, vagy ha valaki megtámadná őket, még nagyobb elszántsággal harcolnának, mint a múlt világháborúban — mondotta Hruscsov.

Laurent polgármester Lille emlékérmét nyújtotta át ezután Hruscsovnak. A szovjet kormányfő beírta nevét a város aranykönyvébe.

Hruscsov ezután a pályaudvarra hajtatott; búcsúztatására itt ismét hatalmas tömeg sereglett egybe. Különvonat vitte a szovjet kormányfőt Rouenba.

A vonaton „rögtönzött sajtó- konferenciát rendeztek. Hruscsov ugyanis a szerelvényen felkereste azt a kocsit is, amelyen a francia és a külföldi sajtó képviselői utaztak, s az újságírók meghívták őt egy feketére. A fehér asztalnál fesztelen, baráti beszélgetés alakult ki.

Az egyik újságíró megkérdezte, mikor utazik De Gaulle tábornok Moszkvába. — Ne avatkozzanak

A NYÍREGYHÁZ] RÁDIÚ MAI MŰSORA

Keletmagyarországi krónika. — Debreceni tudósítás. — A hajdú- szoboszlói gyógyfürdőben. — Hírek. — Ki mit szeret. — Űj ember születik a szabolcsi homokon. — Egy szibériai levél.

személyes ügyeinkbe — válaszolta Hruscsov.

— Mit gondol Franciaországról? — hangzott a következő kérdés;

— Ami jó, arról nem lehet rosz- szat gondolni — felelte Hruscsov;

— Utazik-e még valahova a csúcsértekezlet előtt? — szólt egy újabb kérdés.

— Annyira tetszik itt nekem Franciaországban, hogy nem tudom nem lenne-e jó itt maradnom a csúcskonferenciáig. Talán lehetne találni egy kis zugot, ahol meghúzódhatnék addig — mondta mosolyogva a szovjet kormányfő.

Megkérdezték De Gaulle tábornokkal folytatott eddigi tárgyalásairól is. Hruscsov így válaszolt:

— Benyomásaim a legjobbak ..,

Amikor pedig azt a kérdést tették fel neki, hogy mit vár a so- ronkövetkező tárgyalásoktól, ezt felelte:

— A jövőt soha nem lehet előre látni. Az eredmények nemcsak tőlem függenek.

Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a franciaországi fogadtatásról, a szovjet kormányfő kijelentette, hogy az minden várakozását felülmúlja.

Erre az újságírók megkérdezték tőle:

— Melyik fogadtatásra gondol? Arra, amiben a nép, vagy amiben a hivatalos személyiségek részesítették?

Hruscsov így válaszolt:

— A kettőt nem választom el egymástól.

Hruscsov szovjet kormányfő különvonata magyar idő szerint délután háromnegyed hatkor megérkezett Rouenbe.

Kisné

hűvösebb lenz

Várható időjárás csütörtökön estig: változó felhőzet, már valamivel több napsütéssel. Helyenként eső, zivatar. Mérsékelt északi, észak-keleti szél. A hőmérséklet kissé csökken. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön 11—14, délkeleten ' még 14 fok felett.

SZÉP HÍVATÄS

Ha valaha is szép, nemes feladat volt tanítónak lenni falun, ma százszor az. Pedagógusnak lenni: hivatás. És ma sokkal inkább az, mint volt a múltban, mert semmi sem állja az alkotó tevékenység útját, az oktatás, a nevelés, a pedagógia pedig végső soron alkotás. Hogyan alakul, miként fejlődik a gyermek gondolkozása, tudata, egyénisége, ez nagyon sokban függ azoktól a hivatott emberektől, akik nap mint nap foglalkoznak velük.

Az iskolai munkán túl olyan kötelezettségek is várják a falu pedagógusait, amelyek nincsenek tantervben felsorolva, dé íratlanul megtalálhatók minden faluban. Mert falusi pedagógusnak lenni: nemcsak

iskolai tanítót, szaktanárt jelent. Ennél jóval többet. És ezt a gyakorlat igazolja.

Az elmúlt években mégis, némi húzódozást tapasztalhattunk azoknak a fiatal pedagógusoknak részéről, akik gyakorló évesként kaptak kihelyezést távoli falukba, tanyákra. A hú- zódozá6 oka egyrészt természetes, a fiatalság önzéséből vezethető le. Miért vállaljanak áldozatot éppen ők’ Másrészt azért is a viszolygás, mert olyan nehézségek is találhatók falun, amelyek egyáltalán nem természetesek. És ezeken a bajokon segíteni is kell! Ezek pedig elsősorban a nehéz lakáskérdés. a drága étkezés, a magára utaltság. Nem lehet

ezeket sem általánosítani. Számtalan községben nem panaszkodhatnak a fiatal pedagógusok sem. Egyrészt megfelelő lakáshoz jutottak, aztán üzemi konyháról kapnak ellátást, s a pedagógusok úgy élnek, mint egy nagy család. Nyírmeggyes, Penészíek példáját kell csak említenünk. De találkozhatunk meg mindig olyan helyiségekkel is, ahol a fiatalok fútetlen, földes szobában kénytelenek lakni, és lakásra, étkezésre fizetésük nagyobb részét elköltik. Ilyen példa akad Győrteleken is. De itt is, másutt is tanítanak olyan fiatalok, akik közeli nagyobb községből, városból járnak ki tanítani, s az autóbusz érkezése, indulása szabja meg idejüket, amelyet a faluban, vagy tanyán töltenek. S van még olyan tanyai iskola, ahol nevelői szoba sincsen, s a fiatal pedagógus, ha éppen egy két óra ideje marad tanítás közben, kénytelen valamelyik kar- társa óráját hallgatni, mert az osztálytermen kívül máshova nem mehet.

Sok iskolát, nevelői lakást építettünk egy évtized alatt. Példamutató az a társadalmi mur^camennyiség, amelyet dolgozó népünk áldozott iskola- ügyünkért. Kis falukban emeletes iskolákat láthatunk, korszerű felszerelést. Ahol a község idejében gondoskodott a pedagógusokról, ott nincs baj a lakásviszonyokkal sem.

Nyírmeggyesen két nevelői lakásban vízvezeték van. Kivétel nélkül minden pedagógus jó lakásban nyert elhelyezést, kényelmesen élnek. Itt kezdettől fogva gondoskodtak arról, hogy ne legyen probléma sem az iskolai termekkel, sem a lakásokkal. Itt és még másutt is, ahol ilyen hibák nem. vagy alig találhatók, megállapítható, hogy a községi tanácsokkal együtt működik a tantestület a község állami és pártvezetése teljes egyetértésben végzi munkáját már hosszú ideje. Általában sok múlott a községi pártszervezetek vezetőségén. Ahol a pártszervezet helyi vezetői felismerték, hogy milyen jelentősége van az iskolai oktatásnak, a pedagógusok iskolán kívül végzett munkájának, ott megfelelő segítséget is tudtak nyújtani a falu fejlesztési munkáihoz.

A pedagógusok nagy része kialakult életkörülmények között él. A fiatalok tekintélyes része hamarosan beleilleszkedik új környezetébe. De jelentős részük nehezen találja meg gyökereit az új talajt jelentő

új munkahelyen, s ennek oka a már említett anyagi nehézségekben is rejlik. De más oka is van. És ez a tantestületek szellemének, a pedagógusok egymáshoz való viszonyának, valamint a községi vezetőségek és tantestületek egymás közötti súrlódásának következménye, ott, ahol ilyen előfordul. Pedig hogy mennyire hatással van a helyes tantestületi szellem a pedagógusok munkájára, azt jól szemlélteti a különbség, amely két különböző faluban megtalálható. Nyírmeggyesen minden pedagógus részt vesz a falu társadalmi életében. Közülük az igazgató a pártszervezet titkára, a községi tanács vb. tagja. Egyikük a népfront helyi bizottságának titkára, de közülük kerül ki a tömegszervezetek, például a nőtanács vezetőségének, a KISZ-nek egy-egy vezetőségi tagja is, s részt vesznek a község sportéletének irányításában is. A termelőszövetkezetet rendszeresen segítik, nemcsak megalakulása előtt és megalakulásakor, hanem azóta is. Meg kell mondanunk, hogy túlságosan is sokat vállaltak a társadalmi munkából, s ezért ez a szakmai tanulás rovására megy. Másrészt igen jól rámutat arra helyzetük, hogy a községi pártszervezet törődése elsősorban fontos a pedagógusok társadalmi életének irányításában, különsen, ha mint itt, az a tanácsvezetőség egyetértésével történik. Nyírmeggyesen jól megtalálják helyüket a fiaial pedagógusok. Vagy éppen Nyír- parasznyán, ahol kitűnő a tan- testületi szellem.

Igen sok függ tehát az egyes községek helyi vezetőségétől, a falu belátásától, akaratától. Sok a tantestület szellemétől, az iskola igazgatójától, és nem kö-, zömbös, hogy az előadódó hibákat mindenütt kijavítsák, különösen, ha emberekről van szó; Nem azt jelenti ez, hogy most már minden fiatal pedagógust kész lakások várjanak, de jelenti a törődés nagyobb fokát; ott, ahol erre szükség van. Nem általánosak a hibák, viszonylag kevés részét érintik a fiatal -tanítóknak, tanároknak. De ez a kevesebb rész éppen ezért, mert kevesebb, kéri, várja környezetének nagyobb megértését, támogatását. Jobb munkával, jobb társadalmi élettel hálálja meg magát a falu segítése.

Az ifjú pedagógusoktól pedig nagyobb lendületet, több odaadást vár a falu, a tanya, és jogosan, mert igyekszik olyan, körülményeket teremteni, — és ez legtöbb helyütt már megvalósult dolog —, amelyek között nemcsak szép és hivatásszerű a nevelői munka, hanem igen nagy megbecsülés is övezi.

SB;

Hruscsov elvtárs Franciaországéban

m