Kelet-Magyarország, 1960. március (20. évfolyam, 52-77. szám)
1960-03-30 / 76. szám
Hruscsov elvtárs franciaországi körútja Április 4 előtt (Folytatás as 1. oldalról), mető bejáratánál kétezer főnyi tömeg üdvözöltfe ' Hruscsovot. Az üdvözlők vörös zászlókat lengettek, a zászlókon a következő felírások voltak: „Éljen az általános leszerelés!” „A vasbányászok üd- vözlik Hruscsovot!” Az összegyűlt tömeg éltette a miniszterelnököt, éltette a békét. Hruscsov visszaintegetett az egybegyűlt munkásoknak. A csatamező' megtekintése után a szovjet miniszterelnök gépkocsin útnak' indult Reimsbe. Az AP közlése szerint Reims lakossága izgatottan várta a szovjet miniszterelnököt. A város nyugodt csendjét . lázas nyüzsgés verte fel, több mint száz fényképész, újságíró, televízió- és rádióriporter szorgoskodott a sajtó „főhadiszállásának” felállításán. A szovjet kormányfő látogatás» Reims ben és Epernayben Remis. (MTI): Mint már.jelen-| tettük, N. Sz. Hruscsov és kísérete kedden délben a reimsi városházán résztvett a tiszteletére adott ebéden. Jacquinot államminiszter rövid beszédben üdvözölte a vendégeket és általában azt várták, hogy a szovjet kormányfő is csak rövid beszédben válaszol majd. Jacquinot beszédének egyik kitétele azonban' arra késztette Hruscsovot, „hogy 35;' P.ercre rögtönzött beszédben válaszoljon. Jacquint ugyanis üdvözlő beszédében említette a közös támadót, aki két ízben özönlötte el a Szovjetuniót és Franciaországot. Az államminiszter azonban nem nevezte meg ezt az agresszort. Hruscsov közbeszólt és megkérdezte: — Szeretném pontosan tudni, ki az az agresszor? Miután Jacquinot akkor sem i,nevezte nevén a gyermeket”, Hruscsov válaszában részletesen kifejtette a Szovjetunió álláspontját a német militarizmus veszélyének kérdésében. — Franciaország és a Szovjetunió — mondotta — már kétszer szenvedett a német inváziótól. Nem akarom a franciákat összeveszíteni a németekkel, mi ás barátságban akarunk élni velük, de vannak dolgok, amelyek részét alkotják a történelemnek. Hruscsov megállapította, hogy a revansista erők ismét felemelik fejüket Nyugat-Németország- ban és azt ajánlotta, hogy most már végleg szüntessék meg • háború maradványait, oltsák el az utolsó parazsát is a hamu alatt. — A Szovjetunió szeretne békeszerződést kötni egész Németországgal, ha azonban a Szovjetunió erőfeszítései eredménytelenek maradnak, kénytelenek leszünk külön békeszerződést aláírni a Német Demokratikus Köztársasággal. Hruscsov ezután Jacquinothoz fordult és ezt mondta neki: — Az ön beszéde olyan diplomatikus volt, hogy abból az sem derült ki, a németek nem meghívásra jöttek-e Franciaországba, hogy elárasszák az országot? Hruscsov hozzáfűzte, hogy őszintén beszél, kemény szávait1 ne vegyék támadásnak. — Én — mondotta — Rém vagyok diplomata. Az utca gyermekei, a bánya gyermekei, a munkások között nőttem fel. Életem kemény volt, egyik fiamat is elvesztettem a háborúban. Bocsássák meg tehát nekem, ha szavaimat nem rejtem diplomata mosoly mögé. Hruscsov beszéde végén megfontolásra ajánlott a franciáknak valamit. Mégpedig azt, hogy ma Nyugat-Németország Franciaország szövetségese, a Szovjetunió pedig bizonyos kérdésekben ellentétben áll Franciaországgal. Ez nem helyes — mondotta —, hiszen Franciaország és a Szovjetunió természetes szövetségesek és szövetségük megakadályozhat mindenféle háborút a kontinensen. Az ebéd után a szovjet kormányfő és kísérete meglátogatta a reimsi világhírű katedrálist, majd Épernayben felkereste az ottani világhírű pezsgőgyár pincéit. A pince bejárata előtt ismét hatalmas tömeg üdvözölte a szov jet kormányfőt, aki. rendkívül ba rátságosan, jókedvűen viszonozta a köszöntést. Ekkor n^ár a hivatalos programhoz képest 40 percet késtek a gadta a szovjet kormányfőt, aki 132 lépcsőn haladt lefelé és 40 percet töltött a hatalmas pezsgős- pincékbenv. Éparnayfeöl visszatérve nagyszabású fogadást adtak a városházán a szovjet vendégek tiszteletére. Taitinger. polgármester .fogadta Hruscsovot és kíséretét, s rövid beszédben üdvözölte. Hruscsov válaszában ismét rámutatott a francia—szovjet jóbarátság fontosságára. Megemlékezett arról, hogy a Szovjetunió és .Franciaország hadserege közösen harcólt a hitlerista megszállók ellen. Megemlítette, hogy a szovjet hadsereg nagy Segítséget nyújtott a francia hadseregnek, hogy a német megszállókat kiűzhessék országukból. Hruscsov búcsúzik Pau lakosságától. ., „ Pau, MTI-telefoto. szovjet vendégek; Hruscsov váratlan beszéde ugyanis elhalasztotta az Épernaybe indulás időpontját. A pince bejáratánál Robert Jean de Vouge, a pezsgőgyár igazgatója, valamint a pezsgőgyárosok szövetségének több vezetője fo---A. A- j. ... h l-----: t------:—:— 17 óra 48 perckor Hruscsov a fogadásról eltávozva, az ünneplő közönség sorfala között, — amely az eső ellenére sem tágított helyéről — a vasútállomásra hajtatott és a köztársasági elnök kü- lönyonatán Lillg-be utazott. Szombaton hirdetik ki a felszabadulási pályázat nyerteseit a Kossuth Gimnáziumban A nyíregyházi Kossuth Lajos fiúgimnázium basánk;, felszabadulásának tizenötödik évfordulója tiszteletére egy Petőfi és egy Kossuth irodalmi pályázatot hirdetett, felszabadulással kapcsolatos téma feldolgozására. A pálya- műveket jeligésen lehetett beadni. Értékelésük folyamatban van. A három legjobb pályaművet április másodikén, szombaton az emlékünnepélyen díjazza, illetve dicséretben részesíti. Ot ev óta az élüzem-feltételek teljesítésénél mindig akadt egykét tized százalék, jobb eredmény, amivel más vállalatok megelőzték a Nyíregyházi- Közúti; Üzemi Vállalatot. 1959. második félévében sikerült rqinden; feltételt kiválóan teljesíteni. Elnyerte a vállalat végre az élüzem címet. A kongresszusi munkaversenynek, a versenyben elért kiváló eredményeknek köszönhető ez. A vállalat túlteljesítette termelési tervét, önköltségcsökkentési tervét, jó eredményt ért el a gépek kihasználásánál, takarékoskodott a béralappal, jelentősen csökkentette a balesetek számát és növelte a ledolgozott munkanapok számát a tervhez viszonyítva. Nagy örömet okozott az élüzem- cím elnyerésének híre a vállalat dolgozóinak. A kitüntetés közel 20 ezer forint jutalommal jár, amiből a termelésben élenjáró dolgozókat fogják megjutalmazni. Pénteken délután a Szabolcs Étteremben tartják az élüzem-ün- nepséget, ahol mintegy 250 dolgozónak és hozzátartozójának meg- vendégeléséről gondoskodott a vállalat vezetősége. Néhány nap múlva lobognak a nemzeti-, és vörös színű zászlók szerte az utcákon, középületeken. Néhány nap múlva éppen tizenöt éve lesz, hogy új, szabad ország született a Földön, a mienk. Vérrel, romokkal, szenvedéssel vált ki az ország az anyai testből, a történelemből, de túl ezen a legboldogabb mosoly fogadta: a béke ígéretteljes, szelíd mosolya. Még ezer sebből vérzett népünk. a fasizmus karmainak szörnyű tépései nyomán, de élt, és késedelem nélkül kezdett hozzá sebeinek gyógyításához. Tizenöt éve volt csak? Másfél évtizede? Lehet a történelemnek olyan rövid időszaka, mint ez, ennyire duzzadó erejű, eny- nyire formáló? Csodálkozva pillantunk vissza és azt mondjuk: lehet. Pedig tizenöt év még az ember életében sem túlságosan sok idő, hát még egy ország életében! És mégis, tengernyi változás! Változás a munka eredményességében és miértjében, a társadalomban, az élet céljaiban, a családok anyagi és szellemi tulajdonában, az egész ország külső és belső képében. Gazdagabbak lettünk? Mérhetetlenül! Jobban él a dolgozó ember? Igen, most él, most gyarapszik, most tervezget a jövőre, aki dolgozik. De nemcsak gazdagabbak, hanem műveltebbek is lettünk. Iskola és művelődési ház, könyvtárak, folyóiratok, előadások, . levelező oktatás, és százféle mód az ismeretek gyarapítására. Mindez tizenöt év alatt. Épp ezért, mert oly gyorsan iramlott velünk az idő, áll még élesen az emlék, a másfél évtizedes emlék. Az újjászületés ideje. Ezért fáj még mindig a háború sebe, elesett fiák és apák, bombasújtotta családi otthonok, ha emlékezünk, s ezért él oly melegen az az öröm, ami a béke felragyogásával szívünkbe költözött. Százszor elmondott hasonlat, hogy bilincseit vesztette népünk, de el kell mondanunk ezerszer! Mert bilincsek voltak kezén, mert földesurának dolgozott a paraszt, gyártulajdonosnak a munkás, és a kapitalizmusnak az értelmiségi. Emlékezzünk! Emlékezzünk a mohóságra, amellyel munkaeszközéhez nyúlt a dolgozó ember, mert most már magának alkothatott. Emlékezzünk, hogy mennyi alkalom teremtődött a művelődés útjain! Hogy milyen tömegével nőtt meg a film és színházlátogatók tábora, és évről évre, hatalmas számokkal gyarapodott a kiadott könyvek száma. Közben épültek a mindenütt feltalálható nagyszerű létesítmények, gyárak, sőt gyárvárosok, iskolák, színházi és művelődési termek, házak, lakótömbök, hidak, utak, kertek, középületek, kórházak...! Üzletek * sora, bő áruválaszték, jó étkezés, gondoskodás a gyermekekről, háztartási gépek, motorok, s ki tudná még felsorolni, mi minden vált megszokottá napjainkra, ami azelőtt nem volt, vagy csak a nép igen kis rétege élvezhette. Ki csodálkozik ma már azon, ha az Opera- ház előadására szakmunkások járnak, fekete ruhában? Tizenöt év. S hogy ilyen rövid idő, ilyen nagy dolgok ideje lehetett, azt elsősorban a felszabadító bősöknek köszönhetjük. Szovjet katonák millióinak, akik agyontaposták a hitleri gyilkos lángokat, akik letörték a láncot népünk alkotó kezéről, akiknek hazája hatalmas támaszul állt országunk mellett, jövőt és példát mutatva, segítve, mint igaz barát. Emlékezzünk, hogy baráti vér folyt itt hazánkért, új életünkért, jelenünkért. Tizenöt éve, hogy hős vér pecsételte meg népeink barátságát. Néhány nap múlva lobognak a zászlók s mi ünnepeljük hazánk, életünk újjászületését. És a békét, amelynek gondos őrzője ma is az az ország, amely a munka, az ember és az alkotás védelmezője itt a földön, s amelynek legtöbbet köszönhetünk, a Szovjetunió. Felszabadulásunk ünnepen újabb ot mozit avatnak a megyében Ezerkétszáz hízott sertést értékesítene1* a tiszadooi Táncs cs Tsz tagjai a közös és a háztáji gazdaságbál Hízott állatból két és félmillió melőszövetkezet saját régi állo- forint az árútervé • á tiszadobi | mányából; vásál.lásábó) és a ta. Táncsics Termelőszövetkezetnek. , Ennek az összegnek a legnagyobb §ok a ta behozott sertésekből részét a sertéshízlalásból bizto-! összesen 9fiO darabot hizlal meg sítJák- J és értékesít az idén: Emellett a A termelőszövetkezet tagjai a termelőszövetkezeti tagok mint- tél végén kétszáz darab süldőt egf- háromszáz darab sertést híz- vittek a. közös gazdaságba. Ezek lalnak háztáji gazdaságaikban a sertések már híznak és .az év ! amit szintén, a vállalaton kérész- Iíri7.pn<án pH pIcpsíí t k ökrt A t.pr- I f.íil prt.pkpsitpnpk Szabolcsot és Szatmári azelőtt az ország legsötétebb, nyomorral és babonákkal átszőtt zúgának tartották. Nem is alaptalanul, mert itt volt a legtöbb analfabéta, a földhözragadt szegény. A szabolcs-szamari parasztok azelőtt a mozit csak hírből ismerték. A megye tizenkilenc filmszínháza nem nekik készült. Azóta eltelt tizenöt esztendő, s Szabolcs-Szatmár az ország egyik virágzó megyéje lett. Új iskolák születtek, könyvtárak létesültek és két százhetvenegy mozi várta látogatóit. S most, április negyediké tiszteletére a Moziüzemi Vállalat újabb 4 mozit létesít: Tiszakanyáron, Aporlige- ten, Csengersimán és Tiszadob— Reje-tanyán. A József Attila Művelődési Ház keretében pedig a Ságvári-telepi művelődési otthonban létesítenek mozit. Az április negyediki bemutatón Móricz novellájának filmváltozatát, az Égi madár című filmet vetítik. Négy új bemulató a Déryné Szniiáz műsorán Négy új bemutatóra készül az Állami Déryné Színház. Mikszáth Kálmán—Bondy Endre: Tavaszi rügyek, Mihalkov—Tabi László: Balatoni, csetepaté, Schiller: Ármány és szerelem, Simon Magda: Szazházas lakodalom című művek kerülnek előadásra, Megyénkben szerepel a Budapest Táncegyüttes Mint már hírül adtuk, megyénkben szerepel a Budapest Tápc- együttes. Részletes programja a következő: Április 2-án Ibrányban, azután a következő napok mindegyikén egy-egy helyen, április 10-ig tehát Mérken, Tornyospálcán, Csenger- ben, Fehérgyarmaton, Baktaló- rántházán, Nyíregyházán és utolsó nap Hodászon lépnek fel. 2 w hliizem lett a Nyíregyházi Közúti Üzemi Vállalat
