Kelet-Magyarország, 1960. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1960-03-29 / 75. szám

Évröl-évre emelkedik a tanácsi költségvetés a fehérgyarmati járásban A győztesek Gyermekkarnevált tartottak a közelmúltban a Tiszti Klub épületében, Nyíregyházán, a Katonafeleségek Tanácsa rendezésében. Karnevál herceg megnyitója után kezdődött a tánc. Ezt követően jelmezversenyt rendeztek mintegy har­minc részvevővel. Képünkön az első helyezett Fogarasi Ka­tika és Nagy Gyurika, a közönség kérésére magyar csár­dást táncol. (Foto: Sági.) A nagyari termelőszövetkezetet segíti Korpás Lajos főkönyvelő Tudósítónk, jelenti: A járási tanács a napokban tar­tott ülésén huszonegymillió hét- százharmincnégyezer forint ki­adással fogadta el 1960 évi költ­ségvetését. A saját bevétel nem éri el a költségvetés öt százalé­kát. A járás mezőgazdaságának szocialista átszervezése következ­tében a korábban betervezett adó­bevétel jelentős mértékben csök­ken. A bevétel és a kiadás kö­zötti különbséget teljes egészé­ben állami hozzájárulásból fede­zik. A bevételi kiesés ellenére a tavalyihoz képest egymillióhá- romszázötezer forinttal emelke­dik a járás tanácsainak költség- vetése. Elsősorban az egészség- ügyi, szociális, oktatási és kultu­rális kiadások növekednek. Egész­ségügyi és szociális célokra egy­millió forintot fordítanak. Az óvodai napközi otthonoknál 163 ezer, az általános iskolai napkö­ziknél 224 ezer forint emelkedés van a tavalyihoz képest. Mintegy ?00 ezer forintot fordítanak a jánkmajtisi, sonkádi, tiszakóródi, jV| int ismeretes, a megye né­* hány községében már az elmúlt esztendő tavaszán elha­tározták a dolgozó parasztok, hogy közös gazdaságot alakíta­nak. Ezek közé tartozik Szamos- tatárfalva is, ez a kis szatmári falu, ahol a családok száma alig haladja meg a százat. A tavalyi gondokról, kezdeti nehézségekről, majd az első si­kerekről könyvre valót lehetne összegyűjteni a szamosta tárfal vr Ady Tsz-ben. Egy év a tsz-köz- ség számára egy egész történe­lem. Most mégsem erről beszél­getünk Bódj Sándor elnökkel és Szeles Lajos könyvelővel. A tsz- község első zárszámadási ered­mény-kimutatását lapozgatjuk s összehasonlítjuk az idei tervek­kel. Bármilyen szárazak ezek a számok, mégis bennük sűrűsödik a szorgalmas tatárfalvi nép min­den tevékenysége, tenniakarása és a jövőbe vetett rendíthetet­len hite. A legszebben csengő szám: 59,52 forint, ami az első közö6 tunyogmatolcsi és kisnaményi is­kolák felújítására. A költségvetés eredményesebb végrehajtása érdekében az idén aktívabb előkészítő és végrehajtó munka hárul a tanácsok állandó bizottságaira, az egész tanácstag­ságra. A tanácstagok körzeteikben ismertetik a főbb költségvetési A rügypattanás előtti perme­tezések végrehajtásához legked­vezőbb lenne kivárni a közvet­len rügypattanás előtti idősza­kot és amikor a hőmérséklet nem süllyed már mínusz alá. Azonban a jelenlegi gépkapaci­tásunkkal ezt az időszakot nem tudjuk teljesen bevárni, mert nagy munkatorlódás következne be és az így előálló kiesés fel­tétlenül éreztetné hatását egész éven át. A nappali felmelegedés már eléri a 11—12 C fokot is, ami év részesedését jelenti munka­egységenként. — Tizenkét-tizenhárom forint­tal több is lehetett volna — jegy­zi meg az elnök —, azonban to­vább láttunk az orrunknál. — Tavaly kétszeresére növeltük az elmúlt években felhalmozott tiszta szövetkezeti vagyont. Milyen eszközökkel sikerült ennek a nyolcszáz holdas szövet­kezetnek ilyen szép eredménye­ket elérnie? A kérdésre egysze­rűnek tartják a választ: áruter­meléssel! TT avaly az Ady Tsz-nek a száz holdra eső árutermelési terve kétszázezei forint volt. S ezt 376 ezer forintra teljesítet­ték. így érthető, hoby egy-egy termelőszövetkezeti tagra közel hetvenezer forint bevétel jut s a jó gazdálkodást dicséri, hogy egy tag munkája harmincezer forint tiszta jövedelmet eredményezett. Az Ady Tsz-ben az átlagjövede­lem elérte a huszonkétezer fo­rintot s a közös gazd-ság tiszta vagyona nyolcezer forinttal gya­rapodott tagonként. előirányzatokat. A korábbi ta­pasztalatok ugyanis azt igazolják, hogy a dolgozók szívesen segíte­nek a tanácsi költségvetés végre­hajtásában, ha időre ismertetik velük a célkitűzéseket és azok megoldására időben felkészülhet­nek. elegendő ahhoz, hogy a permetlé megszáradjon. Ezért a permete­zést ajánlatos reggel 8—9 óra­kor megkezdeni és délután 3 óra körül befejezni. Kérdés, hogy mivel permetez­zünk? — Abban a gyümölcsös­ben, ahol erős pajzstetü-fertő- zés van és visszamenőleg leg­alább 3 évig nem használtak gyümölcsfaolajat, ott feltétlenül ajánlatos az olajos permetezés (100 liter esővízhez 5 liter gyü­mölcsfaolajat.) Máshol elegendő a téli higítású mészkénlé. Azon­ban, ha a bimbólikasztó bogár megjelenését észleljük, adjunk a téli higítású mészkénlé 100 lite­réhez egy és fél kilogramm sár­gamérget. így egyszerre védeke­zünk a pajzstetű, sodrómolyok és bimbólikasztó ellen. Megfigyeléseink szerint a me­gyében az alábbi helyeken lehet számítani erősebb bimbólikasztó kártételre: Nyíregyháza és kör­nyéke, továbbá Balkány—Nagy- kálló és Nyírbátor körzetekben Azopban minden termelőnek saját érdeke, hogy a kártevő megjelenését gyümölcsösében fi­gyelje és ha jelentkezne, akkor használjon sárgamérges permet- levet. Filep Lajos labor. vez. Tabló-bál volt Tiszavasváriban Mái'cius 27-én este hét órai kez­dettel a tiszavasvári kultúrház- ban tabló-bált rendeztek a tisza- löki gimnázium diákjai. A fiata­lok szórakozásáról kitűnő jazz- zenekar gondoskodott. A KOCSORDI SZÖVETKEZET tizennyolc vezetőségi tagja egy évre megrendelte a Szövetkezet című újságot, hogy jobban meg­ismerkedjenek a földművesszö­vetkezeti mozgalom feladataival és azok megoldásának helyes módszereivel. A tavalyi eredmények miatt n^m kell szégyenkezniük a sza­mosta tárfalviaknak. De mit tesz fennállása második évében a tsz-község, hogy a múlt évi „pla­font” túlszárnyalják, az idén még több terméket adjanak a népgaz­daságnak? Nos, elég ritka ese-, de már maga a terv is a több­termelésre való törekvésüket iga­zolja. Kivétel nélkül minden ter- melvénynél többet terveztek át­laghozamonként, mint amilyene­ket az elmúlt évben elértek. így érthető, hogy a javasolt kétszáz­ezer és a tavaly elért 376 ezer forintos áruértékesítéssel szem­ben az idén 380 ezer forintot ter­veztek száz holdanként. Ebbe az árutervbe érdemes egy kicsikét jobban belelapozni. Ugyanis, tavaly a tervezettel szembeni kétszeres almatermés nagymértékben járult hozzá a magas áruértékesítéshez. Az idén — jó szakembereknek a gyümölcsfák már most megmu­tatják — sokkal kevesebb almá­ra számíthatnak, ígv a tavalyi tervet almából nem emelték. S ennek ellenére is nőtt az áru- tervük! Mint az almatermelés tavalyi eredményei és idei kilátá­sai is mutatják, etre az egy nö­vényre nem lehet biztonságosan Korpás Lajos a fehérgyarmati földművesszövetkezet főkönyvelője pártmegbizatásként a nagyari ter­melőszövetkezetet segíti. Többször kint járt a községben, rendbehoz­ta a termelőszövetkezet irattárát, a könyvelést. Megmutatta — töb­bek között — hogy kell elszá­moltatni a daráló kezelőjét és ta­nácsokat adott a daráló jó kihasz­nálására. Korpás Lajos javasolta a szövetkezet vezetőinek, hogy fog­lalkozzanak gyümölcsaszalással. A gyarmati földművesszövetkezet­nek van aszalója, melyet szívesen tervezni a gazdálkodást — s ha elemi kár éri, a legszebb remé­nyek is halomra dűlhetnek. Ezt tudják a tatárfalviak nagyon jól. Ezért már az idén alaposan ki­bővítették az árulistát. Tavaly csak tejből, gyapjúból, baromfi­ból volt bevételük. Az idén -ezek­hez sőre- és sertéshizlalés, tojás­termelés és süldőeladás jön s így az állattenyésztésből meghárom­szorozódik a tavalyi jövedelem. Tavaly kenyérgabonát mindösz- sze fél vagonnal értékesítettek, burgonyájuk nem is volt, az idén tizenkét vagon búzát és tíz vagon burgonyát akarnak érté­kesíteni. És hogy érdemes az idén a szamostatárfalvi dolgozó parasz­toknak dolgozni, harcolni a terv maradéktalan valóra váltásáért, ahhoz befejezésként álljon itt új­ra egy „száraz” szám, az egy munkaegységre tervezett részese­dés: hatvannégy forint. H egy ez újabb lakóházakat 11 jelent a hajdani zsellér­cseléd családok portáján, szebb ruhákat, kulturáltabb életet — erről is sokat lehetne írni. De.. akik barátságban vannak az ilyen számokkal, azoknak ezt nem kel) magyarázni... Samu András átengednek a nagyari parasztok használatára. Korpás elvtárs jól tudjaj mennyire keresett és drá­ga cikk az aszalt gyümölcs. Na­ponta kap megrendeléseket a föld­művesszövetkezet, de jellegénél fogva nem tud eleget tenni az igényeknek. Annál is inkább meg tudja ezt csinálni a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezet, különös- képpőn a nagyari, ahol nagy szil­vád van a szövetkezet birtokában. Nagyaron még a régi, egyszerű könyvelési módszerre] dolgoznak, s ez nem nyújt teljes áttekintést megbízható tájékoztatást a közös gazdaság állapotáról. Pedig a könyvelés is csak úgy tölti be feladátát, ha adatokat szolgáltat és felhívja a figyelmet a gazdál­kodásban előforduló hibákra. Ezért határozta el Korpás Lajos, hogy megtanítja a szövetkezet könyvelőjét az evolut könyvelés­re. Már eddig is több könyvelé­si hibát fedezett fel a szövetkezet lelkiismeretes patronálója. Töb­bek között egy alkalommal 15 ezer forint hiány mutatkozott, a könyvelésből nem tűnt ki, hon­nan várhatja a szövetkezet a 15 ezer forintot. Végül a főköny­velő megtalálta a hibás bizonyla­tot, kimutatta, hogy az egyik vál­lalat tartozik a termelőszövetke­zetnek 15 ezer forinttal, s meg *is tette a lépéseket, hogy az mielőbb bekerüljön a nagyari szövetkezet kasszájába. Korpás elvtárs jól mondta ottlétünkkor, hogy a ter­melőszövetkezeti könyvelő a kö­zös vágyon elsőrangú védelmező­je kell, hogy legyen elsősorban az által, hogy elsajátítja a kor­szerű könyvelést, másrészt pedig éberen vigyáz és megelőzi az elő­adódható pazarlásokat, helytelen, nem gazdaságos termelést! Oaoajzi ébredés « tiszadobi gyermekvárosban Vidám gyermek­kacagástól hangos a park, uz egykori úri kastély környéke. A nap kicsalta a gyer­mekváros lakóit a szabadba. No nem valami haszontalan időtöltésre. Mert a nevelőkkel együtt a fiúk azt vallják, hogy ez az ő otthonuk s illő, hogy szép, csi­nos, barátságos le­gyen. Nagy a sürgés-for­gás, tatarozzák az épület belsejét. Min­denütt munkaruhá­ba öltözött fiatalokat látni. A kőműves-ta­nulók helyettesítik itt a szakmunkáso­kat, míg a mezőgaz­daságiak segédmun­kásnak csaptak fel. Hordják a falomla- délcot, a kis kőmű­vesek pedig malteros kanállal a kezükben dolgoznak. Már ré­gebben úgy határo­zott. a gyermekváros KISZ-szervezete, hogy tavaszra rend­behozza az épület belsejét. A 64 KISZ- tag becsületesen munkához is látott, s példájukat a KISZ-en kívüliek is követték. Így most közel 100 tanuló vesz részt a csinosítást munkában. Az aszta­los-tanulók az ajtók, ablakok javítását és festését végzik. A kovács-tanulók sza­bad idejükben kerí­tést csinálnak, ösz- szesen több mint 45 ezer forint értékű munkát végeznek a gyermekváros lakói. Itt valóban nagy jelentőséget tulajdo­nítanak az életrene- velésnek, hiszen a szakmunkás képzés elsőrendű feladat. Dicséretes munkát végeztek a nevelők irányítása mellett a fiatalok. A korsze­rűen felszerelt asz­talosműhelyt a kő­műves-tanulók épí­tették, a IS gyalupa- dot s ugyanennyi szerszámos szek­rényt és több beren­dezést az asztalos­tanulók készítették el. így közel 400 ezer forint értékkel növelték a gyermek- város állagát. Nagy munka vár a mező- gazdasági szakmun­kásokra is, mert az ötven holdas parcel­lán sok mindent akarnak termelni. Az asztalos-tanulók ál­tal készített orvosi bútorok — melyek rendelésre készül­nek — már szárad­nak s várják az el­szállítást. A reggeli és a dé­li szüneteket pedig arra használják, hogy lelkiismeretesen ké­szüljenek április 4-re. a nagy ünnepre, s ilyenlcor nótaszótól hangos az egész kas­tély környéke. Miből lesznek új családi házak Szamostatárfalván ? Kezdjük meg a riigypattanás előtti permetezéseket! 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom