Kelet-Magyarország, 1960. március (20. évfolyam, 52-77. szám)
1960-03-27 / 74. szám
UJ FILMEK Győri Hies György: Édesanyám M íg rezdült a szél és az orgonái 11 at úgy szerterepült, mint egy falka madár, s májusi napfény a szívekbe illant, s a szájakon egyre a szív szava jár... A legkedvesebbet, a legjobbat mondjuk, a legszebbet: annyit, hogy „édesanyám”.,. Virulnak a kertek, pompázik a sorjuk, s a szeretet lomhoz nvugalmat a mán. Hófehér, hűséges arcú anyókák, ma nektek derül ki oly kékre az ég! A kertek viráguk elébetek szórják az emberi hála szószólójaképp. Most minden erőskarú asszony pihenjen, s egy percre feledje a gondot, a bajt. Adjon kis enyhet az ág is, amelyen a gyermeki kéz néhány bimbót szakajt. „A történelem szemétdombján” Mig forrong a korszak,rakéták cikkáznak s világot keresni úgy jár a világ, reszket a szíve az édesanyának, s melengeti napként a drága fiát. Ö neveli fel a földnek a kertészt, az orvost, a harcost, ki győzni akar. A nagy dobogásban az ő szíve vesz részt, s ha fáj gyermekének — ő ott van hamar. Könnyet töröl le vigyázva a földről cs helyébe hullanak gyöngycseppjei. Érzelme ég, amíg megróva zsörtöl, S a holnapot lánya kezébe teszi Anyák, ti kedvesek, ringatok, szépek ti mindent feláldozó édesanyák: neveljetek békére sole nemzedéket, s tanítsátok holnapra most meg a mát! Míg rezdült a szél és az orgonaillat úgy szerterepült, mint egy falka madár, a májusi napfény a szívekbe illant, s a szájakon egyre a szív szava jár... A legkedvesebbet, a legjobbat mondjuk, a legszebbet: annyit, hogy „édesanyám!” Virulnak a kertek, pompázik a sorjuk, s a szeretet lomboz nyugalmat a mán. Meg jóval a film forgatásának megkezdése előtt az égjük moszkvai lap riportot közölt egy fiatal asszonyról. aki négy kis árvát fogadott örökbe. Senki sem kényszerítette erre, önként áldozta fel nyugalmát a gyermekek boldogságáért. Valószínűleg ez az újsághír az alapja ennek a szovjet filmnek. A film meséje nem bonyolult. Tulajdonképpen egyetlen kérdésre ad feleletet: Lehet-e más gj’ermekét édesanyaként szeretni? Az egész filmből a gyei- mekek iránti végtelen szeretet sugárzik. A film kísérőzenéje csodálatosan szép melódiákat ad a film cselekményéhez. 1958. augusztusában a filmet Taskent- ben az ázsiai és afrikai népek első fesztiválján vetítették. Hatalmas sikere volt, a fesztivál legjobb filmjének tartották. történelem — karikatúrákkal gy ÜjleniányétxH *z első még Vilmos császár menekülése» ábrázolja, aki nyúllábakop fut Hollandi'* falé, az utolsó raj* címe: Atombomba * történelem szemétdombján. TU nevetséges halomba gyűlt !im-loruot íast, h:cició, csakúgy megkapja szerepet, mint például az amerika- hangját hallgató levitéglett urak, akiket remekbeszabott jellem- figurákkal, mégpedig patkányok alakjában vet a papírra. Karikatúrái éles. tömör ítéletek, huA háború szelleme Tovább küzdött művészi eszközeivel a fasizmus ellen, gúnyrajzain egymásután jelentek meg Hitler, Mussolini. Goebels, s az egész szörnyűséges panoptikum. A győzelem után, 1948-ban tért vissza hazánkba. Gyűjteménye, amelyet a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata bocsátott közre, harcos életének mintegy visszapillantása, és hát történelem —• a szatirikus rajz eszközeivel bemutatva. S. Idegen gyermekek ejgenbornbét és fasiszta kitüntetéseket, ócska cilindert és királyi koronát, akasztpfát és ho- 1 ogle ereszt es bárdot. Ember sehol, de az egészben ott erezzük az emberiség szemetének jelképes hulláját Atombomba a történelem szemétdombián. A cím is világos, éles, félreérthetetlen, mint maga a rajz, rí* mint a többi manizmussal telten, a dolgozó ember javára, a kizsákmányolok, fasiszták, embertelen gyilkosok ellen. Nem véletlen ez a tiszta, erős világnézeti meggyőződés. Nem véletlen, hogy a proletár szemléletével nézi Szilágyi Jolán is a viíágot, hiszen a férje Szamuely Tibor, a magyar proletárforraIrodalmi délután volt Nae’vkállóban Felszabadulásunk 15. évfordulójára készülődve irodalmi délutánt rendeztek Nagykállóban, a legutóbbi vasárnapon. A nagy érdeklődéssel kísért rendezvényen a mai magyar irodalom két ismert személyisége: Tímár Máté író és Sziics László költő is részt vettek. (A képen balról Szűcs, mellette Tímár.) A jól sikerült délutánon, — amely az esti órákban ért véget — meleg, közvetlen hangulat volt. Az írók műveikből olvastak fel a szépszámú közönségnek, majd kimerítő válaszokat adtak a hallgatóság kérdéseire. Márton György. A Kiégj a vullbim bízni keli i Ez a film fiatalokról szól. Ma gyárrá szinkronizált szovjet film. í Izgalmas cselekményben mutatja I be egy zsaroló banda alattomos j tevékenységét. Sorozatos taűnté- I nyék történnek, kifosztják Kova- I lenkó szomszédjának, a p.nzbeszo- í dőnek lakását, majd kirabolnak egy áruházát. A nyomok Andrej Kovalenkúhoz vezetnek. Bűnös, vagy nem bűnös? Erre válaszol a film. Történőiéin, amit Szilágyi Jolán ihletett kézzel, biztos világnézettel papírra vetett, 1925-től 1925-ig. Szatirikus rajzainak karikatúra is a nagyszerű gyűjteményben. Adenauer, Dulles, a Ku Klux Klan, az egyházi reakdalom egyik nagy hőse volt. Mint művész, a nagybányai iskola mestereitől, mint ember, mint forradalmár, Szamuely Tibortól tanult. A proletárdiktatúra kezdetén azonnal munkához látott, tobor- zópíakátokat készített, amelyek a j Vörös Hadsereg támogatását szol- ( gálták. Sokat kellett szenvednie , a Tanácsköztársaság bukása után ! | Emigrált. De itt is tovább küz- i i dött a proletariátus, a párt célki- i bízáséiért, a weimari Németországban rajzolta éles. kritikáit. ! A fasizmus éledésével ereje megkétszereződött. Talán ez volt küz- [ delmeinek legnehezebb, de legki- I fejezőbb korszaka. 1933-ban is- i mét menekülnie kellett, Moszk- I vában folytatta mur>kAssá*>»t. i „Amerika kiangja’ 7
