Kelet-Magyarország, 1960. március (20. évfolyam, 52-77. szám)
1960-03-25 / 72. szám
Hazánk felszabadulásának 15. évfoiMlnlójiira kmül megiénk Uíssiinnepség Nyíregyházán az áj színházban — ttenkci elviár« mond ünnepi beszédet A n xí mid dal béketalálkozóról Április 4-én ünnepeljük hazánk felszabadulásának 15. évfordulóját. Az ünnepségek előkészítésével már hosszú hetek óta minden munkahelyen, lakóhelyen foglalkoznak Nagyszerű termelési eredmények születnek, határidő előtti teljesítésekről számoltunk be lapunk hasábjain is. A kultúrcsoportok színvonalas műsorokká] készülnek, hogy a legkisebb tanyán is méltó módon ünnepeljen dolgozó népünk. A nyíregyházi díszünnepségen két szovjet (az egyk Komszomol), és egy román delegáció is részt vesz. A díszünnepséget április 3-án, este hat órai kezdette] tartják meg az újonnan nyíló Móricz Zsigmond megyei színházban. Megnyitót mond Fekszj István elvtárs, az MSZMP megyei ve. tagja, a megyei tanács elnöké. Az ünnepi beszédet Béniiéi András elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a párt megyei első titkára tartja. Az ünnepség másodig része ben a város legjobb kórusa; lépnek fel, a központi énekkar. Megkezdték a cukorrépa vetését a tlszadobi Táncsics Tsz-ben A tiszadobi Táncsics Termelőszövetkezetben idejekorán felkészültek a koratavaszi veteményezéshez. Eddig 680 hold földön végeztek tavaszi szántást és készítettek jó magágyat. A vetemények közül százhúsz hold tavaszi árpa, hatvan hold borsó került földbe. A negyven holdra való dohánymag már csírázik a melegágyakban. Burgonyát ötven hold területen ültettek eddig. A szövetkezethetlek a cukorrépa vetését is megkezdték. Cukorrépamagból már hatvankét hold területen végezték el a vetést. Elvégezlek a tavaszi tala jelőkészítést a tisza vas vári ÍJ Idő Tsz földiéin A tiszavasvári Űj Idő Termelőszövetkezet vezetői — előrelátóan — az elmúlt év őszén elvégeztették valamennyi arra alkalmas területen az alapvető talajmunkát, a mélyszántást. Az idei tavaszon a talajfelszín porhanyósságát kellett biztosítaniuk, amit fogasolással el is végeztek. Az őszi kalászosok vetését fejtrágyázták s azokon a területeken, ahol a felfagyás veszélye fenyegetett, hengert járattak. A szövetkezetbeliek elvetették a borsót, mákot, tavaszi árpát, s megkezdik a cukorrépa és lucerna vetését az előkészített magágyakba. a munkásdalkör„ a tanítóképző énekkara, valamint a MÁV fúvószenekara Tőzsér József, és a megyei szimfonikus zenekar Viliár Sándor vezényletével. Előadásra kerül többek között Beethoven Egmont nyitánya. Fellép a balettiskola, a legifjabbak tánckara, valamim a József Attila Művelődési Há2 tánckara is. Másnap, április 4-én 10 órakor megkoszorúzzák a Maiinovszkí] emlékművet, valamint a temetőben a szovjet és román felszabadító hősök emlékművét. A toszorúzáson részt vesznek a külföldi delegációk is. Még e délelőtt folyamán a múzeum kiállítási épületében, a képtár helyiségeiben megnyitják a Felszabadulási Emlék-kiállítást, amely képekben, művészi főto felvételekben és grafikonokban szemlélteti az elmúlt 15 ev eredményeit. A felszabadulási pályázatra beérkezett legszebb fotók is részt veszne^ a kiállításon. Megnyitják a képzőművészeti pályázatra beérkezett művek kiállítását is. Ennek helyéről későbbi időpontban tájékoztatjuk olvasóinkat. Április 4-én megkezdődnek a felszabadulási kulturális szemlén résztvevő kultúrcsoportok bemutatói is. Március tizenkilencedikén kedves vendégek érkeztek Nyírmadára. Szovjet és magyar honvédeket hozott az autókaraván. A községi tanacs elnöke üdvözölte a béketalálkozóra érkezett vendégeket, majd a szovjet katonák parancsnoka szólt a megjelentekhez: — Találkoztunk, mert elvtársak, barátok* vagyunk, mert egy a célunk: a béke! A kultúrházban szórakoztató műsort adtak a honvédek s a Móricz Zsigmond Művelődési Ház táncosai. Este közös vacsorán vettek részt a találkozó résztvevői. * Béketalálkozó, egy kis nyírségi faluban, mert még nem felejtették el a háborút, az elveszett apákat, s az odamaradt fiút..". ‘ Molnár Márton — Sági István Felgördült a függöny Jánkmajtison Fehérgyarmaton épül as or ssúg egyik legszebb húr húsa Jánkmajtison, — mint a legtöbb községben — korábban nem volt állandó jellegű színjátszókör. Alkalmi színtársulatok vendégszereplései jelentettélc o. község „színházi” életét, -főleg a tanulságos, érdekes színdarabokat, melyekből okulni lehet. S ma már egyre inkább teljesül a községbeliek kívánsága. Ennek előzménye még a téli napokra nyúlik vissza. A falu termelőszövetkezeti község lett, s megalakult a nőtanács is. A jánkmajtisi lányok és asszonyok szinte titokban megalakították a színjátszókört, mintegy 14-en, csatlakozott hozzájuk öt férfi is. Márcsak akkor ütötték dobra az eseményt, mikor Német Andrásáé falusi pedagógus segítségével elkészült a műsor. Két színdarabot tanultak be, melyet február végén elő is adtak a községben. Egy ágy : 240 ezer forint — Az idén minden épületrész tető alá kerül — Új orvosi lakások 7 millió forintból — Mire használnak fel 22 ezer köbméter iöldet? A színjátszó körben szerepei vállalt Márton Istvánná 42 éves, Tóth Ferencné ötgyermekes és Tuba Istvánná kétgyermekes, 24 éves asszony, valamint Szabó Péter és felesége, a férj villanyszerelő, Mátészalkáról járt-haza másnaponként a próbákra. A sikeres bemutatkozás után a jánkmajtisi színjátszók benevezlek a felszabadulási kulturális seregszemlére. Több, mint másfél millió forint nyereségrészesedés Az 1959. évi munka alapján nyereségrészesedés címén a nyíregyházi vasúti csomópont mintegy 2500 dolgozójának 1 591 071 forintot tizeitek ki tegnap, illetve fizetnek ki ma. Az idő javulásával újra nagy munkához láttak megyénkben is az építészek. Talán nincs olyan helye a megyének, ahol kisebb- nagyobb létesítmények megvalósításán ne fáradoznának. Azt viszont kevesen tudják, hogy ezekben a napokban Fehérgyarmaton emelik a megye egyik legnagyobb épületcsoportjának talaj r. Épül a nagyarányú beruházást igénylő fehérgyarmati járási kórház. Milyen le**? Erről érdeklődtünk az építésvezetőségen Igaz Dezső technikustól. Megtudtuk, hogy a fehérBeregben valóra válhatnak az álmok a mült szazad közepéig kedvére kanyaroghatott a Tisza Bereg lápos területein. Azonban ez már a múlté. A Tiszát „befogták” s azóta, ha ki is tör néha, a táj vízgazdálkodását nem tudja lényegesen befolyásolni és a vidék egyre szárazabb lett. A sok holtágban áradás után alig maradt meg egy kevés víz. Huszonnégy község határát szabdalják szét a vízlevezető csatornák, amelyeknek már a víztárolás lenne a rendeltetésük. Ha össze is gyűl bennÄk egy kevés télvégi hóié, az egyáltalán nem elegendő a nyári vízgazdálkodáshoz. A BEREGIEK kisebb „folyója”, a Csaronda évről évre apad. A víz eltűnése Beregből igen komoly problémav Mert míg a Tisza áradásai után visszamaradt sok százezer köbméter víz a régi medrekben, s amikor még a Csaronda sem vált hűtlenné, a beregi földek a legforróbb nyarakon is dúsan fizettek. A harmat is bővebb volt. De mostanában egyre tikkasztóbbak a nyarak, s a harmat is csak ritka vendég ezen a tájon. A beregi parasztok gyakran sopánkodnak az esőért. EZEN A VIDÉKEN is megtalálták az emberek az utat a nagyüzemi gazdálkodáshoz. S az új körülmények között a községek határában talajjavítással, legelők feltörésével igyekeznek a földből több termést kicsikarni. A tsz-községskké vált falvak dolgozó parasztjai a bő áldást hozó víz után sóvárognak. — A Tisza vize után! Ügy érzik, a víz állandó jelenléte a csatornákban, a holtágak medreiben, megváltoztatná a táj képét. Ma már, közös összefogással megvalósíthatják álmukat. KÉT MÓDON látszik megoldhatónak. Egyik: víz biztosítása a Szovjetunióból. Ugyanis az egész Bereg egységes vízrendszerhez tartozik. A Tisza mellett a Latorca és Borzava is’ ennek a tájnak -a „vízszállítója”. Ha például a Borzava zsilipjeit megnyitnák tavaszonként és megtöltenék a holt medreket, csatornákat, az egész nyári víz- gazdálkodást sikerülne megoldani. A másik lehetőség a2 lenne, ha Tivadar és Tarpa, vagy Tivadar és Gulács között zsilipet építenének a Tisza védtöltésébe és a Tiszából, tavaszi áradások idején feltöltenék a vízgyűjtőket. Ebben az esetben önálló vízgazdálkodást teremthetnének a beregi községek. MEGNYÍLNA A LEHETŐSÉG a rizsföldek, legelők szántóföldi növények öntözésére, a haltenyésztésre, Bereg felvird.oztatására. S az emberek tenni is akarnak ezért. Bereg termelőszövetkezeti községeinek vezetői ma gyűltek össze, heg}' közös elhatározással döntsenek a vidék sorsáról, hogy egyesített erővel átformálják ezt az utóbbi évtizedekben mostohává vált tájat. Hogy virágzó növénytermelést, állattenyésztést teremtsenek az itt élő nép javára. Varga Gyula gyarmati kórház azok közé a ritka egészségügyi létesítmények közé tartozik, amelyeket teljesen újonnan építenek. A terv szerint 1962-re felépülő járási kórház több, mint 50 millió forintba kerül. Gyors számítás után tudtuk meg az érdekes adatet: mivel á kórház 230 ágyas lesz, így egy ágy 240 ezer forintba kerül az államnak. A kórházban SZTK rendelő, belgyógyászat, sebészet, orr-, fül- és gége-, valamint fertőző betegek osztálya nyer elhelyezést. Jelenleg több, mint hatvan dolgozó serénykedik az épülettömbökön. Az idén mintegy 12 millió forintot építenek be. Kémény nélkül Az épülő fehérgyarmati, járási kórház korszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint a?, hogy a helyiségek fűtését központból végzik el. Nagyteljesítményű, kazánházat építettek és a főépületeken sehol sem lesz kémény, radiátorokkal fűtik a rendelőket. kórtermeket. Az orvosellátás biztosítása érdekében 7 miilip forintot fordítanak lakások építésére. Ezenkívül a kiképzendő kórház területén lévő volt Jékey kastélyt is orvosi lakásokká alakítják át. Földpadkák A fehérgyarmati kórház egyik érdekessége, hogy minden épületrészt kb 3 méter magasságú földpadkával vesznek körül. Ez azért vált szükségessé, mert már az épületeket is jóval a földszint fölött kezdték kiképezni. A földpadkákon — a bejáratoknál — több fokból álló lépcsősorok lesznek, míg a többi részen zöld- övet létesítenek. Egyébként a kórház egész területén nagyarányú füvesítést és parkosítást végeznek majd. Mindezek ellenére a fehérgyarmati kórház sem csak látványosságra törekszik — bár a környék egyik legimpozánsabb épülete lesz — hanem azt akarják az építők és a kivitelezők, hogy a beteg emberek gyógyítását minél tökéletesebben el tudják benne látni. — angyal — 5 106 csecsemő látott napvilágot az Idén a tiszalöUi szülőotthonban Rend és tisztaság fogadja az érkezőt a tiszalöki szülőotthonban. A személyzet kevés, az ellátás jó. A szülők szívesen keresik fel az otthont. Ebben az évben március 23-ig 106 gyermek született a szülőotthonban. Egyszer születtek ikrek: Kórik Andrásné édesanya egy kislánynak és egy kisfiúnak adott a napokban életet. Mindhárman egészségesek. Alikét a falusi nők időszerű tavaszi tennivalóiról Ankétot rendez a fehérgyárma- j ti járási nőtanács március 25-én délelőtt a községi pártbizottság helyiségében a termelőszövetkezeti nők időszerű, tavaszi tennivalóiról. Az ankéton, — melyre mintegy ötven nőt hívtak meg — a nők termelőmunkában való részvételét, a helyi jellegű bölcsődék, napközik létesítésének lehetőségeit, a termelőszövetkezeti községek nőtanácsainak működését vitatják meg. Az előadást Ti- 1 sza Miklósné a járási nőtanács titkára tartja.
