Kelet-Magyarország, 1960. március (20. évfolyam, 52-77. szám)
1960-03-25 / 72. szám
XVII. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM. Ara 59 Sillér I960. MÁRCIUS 25, PÉNTEK Mai számunkból: 3 Kérdés, 3 leidet (2. oldal.) M« nyíl u wiregyliáxi színház (6. oldal.) Berofilisn valóra válhatnak az álmok (3. oldal.) A népek békét akarnak és nekünk valóra kell váltanunk reményeiket Hruscsov elvtárs megkezdte tárgyalásait De Gaulle köztársasági elnökkel Ünnepi vaesora Hruscsov tiszteletére az Elnöki Palotában Párizs. (MTI): Nyugati hírügynökségek jelentik, hogy de Gaulle tábornok, francia köztársasági elnök szerdán este az Elysée- palotában ünnepi vacsorán látta vendégül Hruscsov szovjet miniszterelnököt és kíséretének tagjait. A vacsorán, amelyen több mint kétszáz meghívott vendég volt jelen, a francia köztársasági gárda zenekara Ravel, Prokofjev és Debussy műveiből adott elő. Hruscsov De Gaulle tábornok jobboldalán foglalt helyet az asztalnál. A szovjet miniszterelnöktől jobbra De Gaulle felesége, De Gaulle elnöktől balra pedig Hruscsova asszony ült. Jelen voltak a vacsorán Hruscsov gyermekei, Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, Gromiko szovjet külügyminiszter, Debré francia miniszterelnök és Couve deMur- ville külügyminiszter. Elsőnek De Gaulle tábornok mondott pohárköszöntőt. Többek között hangsúlyozta, hogy „politikai struktúrájuk különbözősége ellenére Oroszország és Franciaország két fiatal nemzet, a közös európai édesanya gyermekei, akik mindig különös érdeklődést mutattak egymás iránt és szövetségesek voltak, amikor kontinensüket féktelen nagyravágyás veszélyeztette.” De Gaulle a továbbiakban hangoztatta, „tény, hogy Francia- ország és a Szovjetunió a világ két táborának egy-egy tagja, de talán éppen közöttük kell az együttműködés kezdetének kibontakoznia. Ha az ön és az ön által vezetett nagy ország politikája az enyhülésre és az egyetértésre törekszik, úgy biztos lehet felőle, hogy Francia- ország részéről megértésre talál. A francia köztársasági elnök befejezésül Hruscsovra, a Szovjetunió kormányára és Oroszországra ürítette poharát. A vacsora alatt Hruscsov és De Gaulle tolmácsok közbejöttével hosszas beszélgetést folytatott. Ugyancsak élénk beszélgetés folyt egyrészről De Gaulle és Hruscsova asszony, másrészről pedig Hruscsov és De Gaulle fe- [ lesége között. Hruscsov pohárköszöntőjében I kijelentette, meggyőződése, hogy francia- országi látogatása előmozdítja a két ország jobb megértését. Ha ez a két ország hozzá akar járulni az európai béke megőrzéséhez, meg is valósítja ezt. — Meggyőződésünk — folytatta a szovjet miniszterelnök, — hogy lehetséges Európában a békés együttélés. A népek békét akarnak és nekünk valóra kell váltani reményeiket. Hruscsov a továbbiakban hangsúlyozta, hogy békeszerződést kell kötni Németországgal. Ez minden nép javára szolgálna, beleértve magát a német népet is. Minél hamarabb szűnnek meg az európai. katonai csoportosulások, annál jobb lesz ez a béke ügyére nézve. A szovjet miniszterelnök végül hangoztatta, hogy teljesen egyetért mindazzal, amit De Gaulle mondott, a tábornok és felesége egészségére ürítette poharát, majd „a nagy és virágzó Franciaország, a tehetséges és szorgalmas francia nép” éltetésével fejezete be beszédet. Hruscsov elvlávs beszéde a Francia-Szovjet Társaság és a francia békeharcosok kiiidöttséMe előtt Párizs. (TASZSZ): N. Sz, Hruscsov szerdán szállásán fogadta Petit tábornok vezetésével a francia békeharcosok küldöttségét. Petit tábornok üdvözlő szavaira Hruscsov a következőket mondotta: — Nagy és nemes dolgot cselekszenek önök, barátaim. Tudom, hogy nem mindig könnyű az önök helyzete. Amíg csak teljesen fel nem olvad a hidegháború jege, valahol mindig akadnak haragos, rosszmájú emberek, akik megszokták, hogy a világon mindent fekete szemüvegen keresztül nézzenek. Ezek aztán gyanakodva károgják: „Népek barátsága? Hát az meg mi? És tp^re jó az? Nincs emögött ne a( j isten valami felforgató tevékenység?” Hruscsov méltatta a Francia— Szovjet Társaság és a Szovjetunióban létesített Szovjet—Francia Társaság jelentőségét a nemzetközi helyzet megjavítása és a békés együttélés viszonj'aiqak megteremtése szempontjából. Hruscsov nagy elismeréssel beszélt Petit tábornokról, majd így folytatta: — Különösen meghat engem az önök' barátsága és rokonszen-1 ve. amelyben jelképét látom a francia nép békeszeretetének és törekvésének a Szovjetunióval való hagyományos barátság megőrzésére és megszilárdítására. Hruscsov megemlékezett a szovjet és a francia nép hagyományos rokonszsnvének mély gyökereiről, a két nép kultúrájának kölcsönhatásáról, a régi, kölcsönös előnyöket nyújtó kereskedelmi kapcsolatokról. — Bő lehetőség van e kapcsolatok fejlesztésére — mondotta a szovjet kormányfő. — Országainknak van mit tanulmo^ egymástól a tudományban és a tecn- nikában. — A szovjet' állam külpolitikájának alapja megalakulásának első napja óta — folytatta Hruscsov — a békés együttélés és a más országok belügyeibe való De nem avatkozás lenini elve, amely elveti a háborút, mint a vitás kérdések megoldásának eszközét. Ennek az elvnek megfelelően az országok politikai és gazdasági viszonyának a felek teljes egyenjogúságán és a kölcsönös előnyökön kell alapulnia. — Ellenvetésként néha ezt mondják nekünk: igen, de önök nem hajlandók szavatolni, hogy a kommunizmus nem lépi át a2 önök határait és nem terjed át a nem-kommunista világra! Nos, Umi igaz. az igaz: ilyen biztosítékot/ mi ns>m adhatunk. Milyen találóan mondta Johot Curie: az! eszmék'vízum nélküi utaznak, és í még nem született olyan ember, aki képes lenne megparancsolni az emberi gondolatnak: „Haj meg!”, és a gondolat tényleg maghalna. Mellesleg szóivá, a mi országunkba szintén vízum nélkül hatoltak be a kommunizmus eszmét, s útközben például Párizson is áthaladtak. Marx és Engels ugyanis itt munkálkodott, még jóval az októberi forradalom előtt. Akkoriban mondották, hogy kísértet járja be Európát, a kommunizmus kisértete. Népünk befogadta a kommunista eszméket, s élő valósággá, nagyszerű tettekre változtatta azokat. — Mi nem vagyun^ képmutatók és ezért nyíltan megmondjuk: igen, mi h'szünk a kommunizmus eszméiben, hisszük, hogy ezek az eszmék győznek. De éppen, mert hiszünk ebben, mindig elleneztük és ma is ellenezzük, hogy erőszakkal terjesszenek valamely társadalmi rendszert. Mi javasoltuk és ma is javasoljuk: versenyezzünk a gyakorlati élet mezején anélkül, hogy beavatkoznánk egymás ügyeibe. Mutassuk meg tettekkel, kinek a rendszere jobb, kinek a rendszere adja meg az embernek nagyobb bőségben az i anyagi és a szellemi javakat, kinek a rendszere biztosít nagyobb szabadságot a népnek! És ekkor döntsenek a népek, hogy m.elyik rendszer jobb. — ' Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a békés együttélés elve mind hatarozottubban utat tör magának a hidegháború akadályai és maradványai között. A nemzetközi helyzet javulása határozottan megnyilvánult abban a döntésben, hogy itt, Párizsban tartsuk meg a csúcsai- tekezletet. Reméljük, hogy ez a tanácskozás a nagyhatalmak vezetői között megtartandó fontos tárgyalások egész sorozatát nyitja majd meg, azzal a céllal, hogy véget vessenek a hidegháború idejétmúlt politikájának. — Attól a liő óhajtól vezérelve érkeztünk az önök országába, hogy javítsuk a szovjet—francia kapcsolatokat, közelebb hozzuk egymáshoz a szovjet és a francia kormány álláspontját azokban a nemzetközi kérdésekben, amelyek a világ minden népét foglalkoztatják. A Szovjet—Francia Baráti Társaság küldöttei nagy tapssal fogadták N. Sz. Hruscsov beszédét. Ugyancsak szívélyes volt, a szovjet kormányfő találkozása a francia békemozgalom küldöttségével, amelyet D’astier de La Vigerie vezetett, valamint a- 1956-ban a Szovjetunióban járt francia parlamenti küldöttség egyes tagjaival. D’astier de La Vigerie üdvözölte Hruscsovot ea hangsúlyozta, hogy Hruscsov kiemelkedő szerepet iátszott a nemzetközi feszültség enyhüléséhen. N. Sz. Hruscsov a küldöttség tagjaihoz fordulva arról beszélt, Hruscsov első bíznir Párizs. (MTI): A francia főváros politikai köreiben nagy érdeklődéssel tekintenek Hruscsov és De Gaulle első bizalmas politikai tanácskozása elé, amelynek színhelye az Elysée-palota, a köztársasági elnök rezidenciája. Ugyanitt zajlott le szerdán este De Gaulle tábornok estebédje és utána az 1200 személyes fogadás. A megjelentek szerint igen meleg hangulat alakult ki a. francia és a szovjet vezetők között. A pohár köszöntők is olyan alaphangot ütöttek meg, amely reményekre jogosít a kezdődő francia—szovjet tárgyalásokat illetően. Feltűnt, hogy Hruscsov pohárköszöntőjének csak a bevezető és befejező mondatait mondta el oroszul, a beszéd szövegét tolmács olvasta fel franciául. A szovjet kormányfő udvarias gesztusa — nem akarta az orosz szöveg külön tolmácsolására szükséges idővel elnyújtani a vacsorát — jő hatást keltett. hogy a békeharc napjaink legfontosabb feladata. E feladat megoldására — mondotta — ösz- sze kell fogni a béke minden hívének, függetlenül politikai es vallási nézeteitől, s tekintet nélkül társadalmi helyzetére. Az atombomba hatalmas pusztításokat tud okozni — mondoua — s nem válogat, hol vannak a kommunisták és merre vannak a nem-kommunisták, ki katolikus és ki protestáns. — Őszintén bevallom Önöknek — folytatta Hruscsov, — hogy kommunista vagyok. Mi kommunisták békét akarunk. A társadalmi problémákat nem a háború segítségével kell megoldani, hanem példákkal kell megmutatni, melyik rendszer ad többet az embereknek, melyik elégíti ki jobban a nép igényeit. Ha a kapitalista rendszer hívei megvannak győződve rendszerük fölényéről, ne féljenek a versenytől. Ha félnek a versenytől és hidegháborút akarnak, ez azt bizonyítja, hogy nincsenek meggyőződre rendszerük fölényéről. Mi azonban bizonyosak vagyunk a szocialista rendszer felsőbbrendűségében és nem háborúval bizonyítjuk be ezt a fölényt, hanem békés versenyben, olymódon, hogy fejlesztjük gazdasági életünket és kultúránkat. Hruscsov felhívta a béke híveit, folytassák harcukat. Hiszek abban — mondotta, — hogy ha közös erőfeszítéseket teszünk, gátat vetünk a háborúnak. Az önök rendszere az önök személyes ügye. A mi rendszerünk a mi bel- ügyünk. A békéért folytatott harc viszont mindkettőnk közös ügye. Harcoljanak tehát a békéért. Hruscsov ezekután válaszolt a küldöttség tagjainak kérdéseire. ias megbeszéléseiről A párizsi sajtó, amely oldalakon át ad minden részletre kiterjedő beszámolót a szovjet kormányfőnek, családjának és kíséretének megérkezéséről, párizsi tartózkodása első napjának gazdag programjáról, még nem bocsátkozik találgatásokba a francia—szovjet tárgyalások kimenetele felől. A lapok megelégednek a két tárgyaló fél eddigi álláspontjának ismertetésével. Hruscsov párizsi fogadtatásának forró hangulatát emeli ki a francia sajtó. Pierre Courtade, az ismert francia közíró, az Humanité hasábjain arról ír, hogy Hrucsovot úgy éljenezte meg Párizs, mint ahogyan régóta senki mást. A százezrek Hruscsov személyében a Szovjetuniót, a békét, a népek barát<Folytatás az 5. oldalon.)
