Kelet-Magyarország, 1960. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1960-03-24 / 71. szám

Legszebb feladatunk: megismertetni a Szovjetunió eredményeivel megyénk dolgozóit

megyei ki ti ti öttérte késiét volt (egittift Nyíregyházán

fl nukleáris fegyverkísérletek megszüntetése ügyében előterjesztett úi szovjet javaslat megnyitotta az utat a megegyezéshez

A Magyar Szovjet Baráti Társaság Szabolcs-Szatmár megyei elnöksége tegnap megyei aktíva és küldöttválasztó értekezletet tartott Nyíregyházán. A megyei tanács dísztermében megtartott tanácskozáson résztvett és felszólalt Nagy Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetője, megjelent Demeter Sándor

elvtárs, az MSZBT országos titkára is.

Hertelendi Sándornénak, a megyei elnökség tagjának megnyitója után Májer István, az MSZBT megyei titkára számolt be a mozgalom eddigi munkájáról. Beszédében a többi között a következőket mondotta:

V megyei titkár beszámoló j»

— Az ellenforradalom óta harmadízben hívtuk össze a Magyar Szovjet Baráti Társaság megyei aktíváit, hogy újra felmérjük a megtett utat, megszabjuk a soron- következő feladatokat és irányt mutassunk elvi és ideológiai munkánk jövőjére vonatkozóan. Tanácskozásunk feladata az is, hogy újjáválasszuk a megyei elnökséget, megválasszuk az április 23-án megrendezésre kerülő MSZBT kongresszus megyei küldötteit.

Arról szólt ezután, hogy népünk ezekben a napokban készül szabadságunk 15. évfordulójának megünneplésére. Ezt a szabadságot 1945. tavaszán a szovjet katonák hozták el számunkra súlyos véráldozatok közepette. — Majd így folytatta:

— Soha nem feledjük el azoknak a szovjet katonáknak az emlékét, akik itt pihennek a magyarországi sírokban. Az örök hála virágai díszítik az 6 nevüket.

— A felszabadulás utáni időkből tudjuk, hogy az élet minden területén bőségesen kamatozott a szovjet segítség. Szabolcs-Szat- márban, a kincses kapu megyéjében nap mint nap láthatjuk a nyersanyagot, gépeket hozó vagonok százait, tapasztaljuk az oly sokat gyümölcsözött kulturális és politikai támogtást.

A Szovjetunió barátsága nekünk, magyaroknak azt jelenti, hogy a szocializmus építését lendítjük előre, barátságunk erősítése, kapcsolataink állandó szilárdítása egyet jelent szocialista létünkkel és jövőnk biztonságával.

A Szovjetunió hű barátnak, jó fegyvertársnak bizonyult 1956 őszén is, amikor a gyilkos ellenforradalmárok, az imperialistákra támaszkodva, meg akarták dönteni a népi hatalmat, „ visz- sza akarták állítani az annyira gyűlölt úri rendet. A szovjet katonák ekkor újra tanújelét adták népünk iránti barátságának.

— A Szovjetunió azért tud számunkra, s a népi demokratikus országok, valamint az új, a nemzeti függetlenség útját járó volt gyarmati országok számára állandó és önzetlen segítséget adni, mert a szovjet nép állhatatosan, hősiesen és világraszóló eredményességgel küzd a kommunizmus felépítéséért, a szovjet népgazdaság felvirágzásáért. A magasabbrendű szocialista gazdasági rend óriási arányú fejlődést tett lehetővé. A XXI. kongresz- szus tézisei szerint a Szovjetunió elérkezett a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet szakaszába, négy évtizedes fejlődés során ma odáig ért, hogy 1 hónap alatt öntenek annyi acélt és termelnek annyi olajat, mint a cári Oroszországban 1 év alatt. Három nap alatt fejlesztenek annyi villamosenergiát, mint 40 évvel ezelőtt 1 esztendő alatt. Nagyok az eredmények a mezőgazdaságban is. A műszaki és tudományos fejlődés során valóságos technikai forradalom megy végbe a Szovjetunióban, amelynek nyomán a szovjet gazdaság nemcsak a termelés teljes mennyiségét, hanem az egy főre eső fogyasztást illetően is az első helyre kerül világviszonylatban.

A beszámoló ezután a Szovjetunió hétéves tervének célkitűzéseiről szólt, említette a Szovjetunió sikereinek nagy nemzetközi jelentőségét, a békepolitika eredményeit, majd az MSZBT mun- j kájáról adott részletes képet. i

— A mi baráti társaságunk egyik legszebb és nagyon fon- j tos feladata, hogy megismertessük ezekkel az eredményekkel megyénk dolgozóit.

Nemcsupán udvariaskodásból kell ezt tennünk, hanem elsősorban azért, hogy nálunk is győzelemre jussanak a szocialista termelési viszonyok, befejeződjék a szocializmus alapjainak lerakása

A tervek teljesítésének egyik fontos biztosítéka a .Szovjetunióval való

együttműködés,

a szovjet tapasztalatok széleskörű alkalmazása mind az iparban, mind a mezőgazdaságban. Megyénkben például nagy segítséget nyújtanak azok a gyakorlati tapasztalatok, amelyek a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésére hivatottak. Ilyenek az eredményességi munkaegység bevezetése, a helyi normák kialakítása, amelyeknek nagy ösztönző erejük van a termelésben.

— Az MSZBT munkája elsősorban arra irányul, hogy szélesítse dolgozóinknak a Szovjetunióval kapcsolatos ismereteit, mélyítse a népeink közötti barátságot.

Az elmúlt esztendőkben már sikerült a mi megyénkben is a rétegek szerinti agitációs tevékenységei kialakítani. Magasszínvonalú kiállításokat rendeztünk, sok dolgozó figyelmét fordítottuk az orosz nyelv tanulására, számos előadást tartottunk a legkülönbözőbb kérdésekről, megrendeztük a magyar—szovjet mezőgazdasági napokat, a szovjet technika hetét, a szovjet film ünnepi hetét és a legutóbbi két esztendőben a magyar—szovjet barátság hónapját. Elmondhatjuk, hogy a magyar—szovjet barátság

ma erős, s e barátság ápolása ma tömegeket átfogó politikai mozgalommá vált. Az MSZBT tevékenységét társadalmi alapokra helyezte, s ennek nyomán a szűk szervezeti keretek megszüntetésével széleskörű agitációs munkát fejtettünk ki. Azt láttuk, hogy a Szovjetunióban jártak élménybeszámolói, a könyvankétok és a különböző témákból való előadások érdeklik az embereket, a baráti találkozók jól sikerülnek. Évről-évre egyre többen utazhatnak megyénkből is a Szovjetunióba a különböző turista- csoportokkal. Az elmúlt három év alatt mintegy félezren jártak Szabolcs-Szatmárból Kievben. Moszkvában. Leningrádban. A néhány héttel ezelőtt megrendezett szovjet film ünnepén 170 ezpr volt a mozilátogalók száma megyénkben.

Májer elvtárs ezután az eredmények fokozásának szükségességéről beszélt. Szólt arról, hogy a magyar—szovjet barátság ápolása valamennyi becsületes .ember feladata — különösen sokat kell ezért tenniük a tömegszervezeteknek, a Hazafias Népfrontnak. Meg kell javítani az MSZBT agitációs és propaganda-tevékenységét is. Elénkebbé kell tenni a munka-'

sok, a dolgozó parasztok és az ifjúság kö2ött végzett munkát. Az MSZBT tevékenysége ne kampányszerű legyen, hanem a mindennapi élet jelenségeihez kapcsolódjék. Ebben az évben is különböző, a szovjet technikával, zenével, könyvvel kapcsolatos rendezvények megtartására kerül sor megyénkben baráti találkozókat szervezünk és szeretnénk, ha 3—4 tagú szakcsoport-cserét hajthatnánk végre megyénk és egyes szovjet üzemek, kolhozok dolgozói között.

— Aktivistáinknak legyen legfőbb társadalmi munkájuk a Szovjetunió ismertetése. Javaslataikkal, közreműködésükkel tevékenykedjenek a legdrágább barátság ápolása érdekében. Lelkesítsen bennünket az a gondolat, hogy ezzel egész dolgozó népünk javát szolgáljuk és a legemberibb társadalom a szocializmus, majd a kommunizmus felépítéséért,. a tartós békéért küzdünk.

A beszámolót a magyar—szovjet barátság éltetésével fejezte be' az előadó. Ezután számos aktivista kért szót és elmondotta, hogy üzemében, községében, munkahelyén egyre nagyobb az érdeklődés ; a Szovjetunió, a szovjet nép élete iránt. A hozzászólók több hasznos javaslatot tettek. A tanácskozás ezután megválasztotta az MSZBT megyei elnökségének új tagjait, s a megyéből az országos kongresszusra utazó küldötteket. A kongresszusra megyénkből 17 küldött — többségében termelőszövetkezeti tag és üzemi munkás — megy.

Demeter Sándor elvtárs, a baráti társaság országos titkára ez alkalommal több kiváló aktívának nyújtotta át az országos elnökség kitüntetéseit: az MSZBT arany és ezüstkoszorús , jelvényeit.

Moszkva. (MTI): Igor Orlov, a TASZSZ szemleírója kifejti, hogy a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetéséről tárgyaló genfi háromhatalmi értekezleten szombaton beterjesztett új szovjet javaslatok kiküszöbölték az akadályokat a kísérletek megszüntetéséről szóló egyezmény megkötésének útjából. Általános Benyomás — írja Orlov, — hogy a szovjet javaslatok lényegesen megjavították a tárgyalások légkörét.

— Sajnos, nem minden visszhang kedvező — folytatja a szemleíró. — Egyes nyugati sajtójelentések arról tanúskodnak, hogy zavar támadt azokban a nyugati körökben, amelyek valamilyen oknál fogva szeretnék újra megkezdeni a nukleáris fegyverkísérleteket és csért nem akarják megkötni kezüket.

A Naw York Post azt írja, hogy Eisenhower elnök többször bebizonyította: a legkomolyabban kívánja a nukleáris fegyverkísérleteket eltiltó szerződés megkötését. Az amerikai atomenergia-bizottság tagjai és az Egyesült Ál- N lamok katonai körei azonban mindent elkövetnek— írja a lap,

— hogy „aláássák Eisenhower megbékélésre hajló álláspontját”.

— A szovjet kormány ismét bebizonyította: őszintén törekszik a nehézségek kiküszöbölésére és a megegyezésre. Most a nyugati hatalmakon a sor — állapítja meg a TASZSZ szemleírója.

Jó minőség és takarékosság a szálkái kenyérgyárban

Meglátogattam a mátészalkai kenyérgyárat. Mint az SZMT aktívája, kíváncsi voltam; hogy halad a munkaverseny, milyen eredmények vannak, és hogy törődnek a szakmunkásképzéssel? Jó válaszokat kaptam..

Váradí Jenő a kenyérgyár vezetője kimutatásokat terített az asztalra, amelyekből kitűnt, hogy az üzem minden dolgozója bekapcsolódott a munkaversenybe. Megkérdeztem " a munkásokat is erről, és a válaszok igazolták az iratokat. Naponta száz forint értékű tüzelőanyagot takarítanak meg a versenyben. Megszigorították a minőségellenőrzést: nagyobb igénnyel veszik át a malmoktól a lisztet, és a kenyérsütés közben ellenőrzik a minőségi előírá' sok betartását. Jó minőségű ke- | nyeret adnak négy járás lakosságának.

A versenymozgalomban nagy gondot fordítanak a dolgozók szakmai továbbképzésére. Könyvből és a gyakprlat során szerzett tapasztalatok elmondásából is tanulnak. A vezetőségnek gondja , van a szakmunkás utánpótlásra és a tanulókkal való jó foglalkozásra. Hat fiatal lányt is felvettek péktanulónak. Fogják győzni a lányok a munkát, hisz a kenyérgyárban majdnem minden | munkafolyamat gépesítve van. A I versenyben a legjobb szakmunkások: Tóth Mihály, Szabó Sándor, Szolnok Üános, Dobai Tibor és Ruszka Miklós átadják jó munkamódszerüket a fiatalabbaknak.

Ribúczi Pál. tudósító.

cAz óiziateséq próbakő ne

A közelmúltban Ilk községjí"*- ben két fiatalember azt panaszolta, hogy nem engedik el a községből máshová dolgozni. — Sőt — tették hozzá — a tanácselnök azt mondta, hogy „a párt rendelte el: ne adjanak nekik igazolást munkavállaláshoz.”

Különös eset ez. Tudvalevő, hogy a két ilki fiatalemberéhez hasonló helyzetekben tényleg a helybeli tanács és a szövetkezet vezetői hivatottak dönteni. Talán még az is rendben van, hogy történetesen az ilki esetben nem akarták a két fiatalembert elengedni a faluból. Hiszen van ott is elég munkalehetőség és az ilkieknek — miként más falubelieknek is — sokkal jobb, ha otthon, a családjuk környezetében dolgoznak.

\I iszont ami helytelen a fent

’ említett esetben: miként liken is, több helyen előszeretettel — és tegyük hozzá: teljesen jogtalanul — hivatkoznak más, felsőbb fórumokra, ha úgy érzik, hogy nekik kényelmetlen nemet mondani.

És itt álljunk meg egy kicsit. Meg kell mondani őszintén, hogy sokhelyütt éppen azért húzódoznak a helyi vezetők a végső döntés közlésétől, mert olcsó népszerűségre törekszenek. Szívesebben köntörfalaznak, szívesebben hivatkoznak teljesen jogtalanul felsőbb szervekre, ha egyes kényes kérdésekben dönteniök kell. Főként akkor, ha döntésük nemleges és ügyfeleik az első hallásra talán nem fogják mindjárt megérteni, hogy éppen az ő érdekükben történik, ha vezetőik megtagadják hozzájárulásukat, ügyükben nemet mondanak.

t1 gyes vezetők azt gondol- ják, hogy elvesztik tekintélyüket, ha bátran, egyenesen és őszintén megmondják véleményüket, döntésüket. Pedig elsősorban erre van szükség, elsősorban ezt várják el az emberek vezetőiktől. (És főként olyan esetekben, amikor egyesek baráti, rokoni kapcsolatok révén igyekeznek befoljmsolni a vezetőket és jogtalan előnyöket szerezni maguknak!)

De a vélemények bátor, őszinte közlésére nemcsak a vezetők esetében van szükség. A mi társadalmunkban egyre inkább az emberek jellemző tulajdonságává válik az, hogy őszintén, minden köntörfalazás nélkül megmondják a véleményüket mindenről. Bátran bírálják meg a hibákat, őszintén és köntörfalazás nélkül lépnek fel a fogyatékosságok ellen; legyenek azok a gazdasági élet, vagy

egyes emberek jellembeli fogyatékosságai.

rP ermészetesen hozzá kell

tenni mindezekhez, hogy nagyon sok kívánnivaló van

még ezen a téren. Az egyik tanyai termelőszövetkezeti párttitkár esete is emellett szól. A párttitkár megválasztása előtt és még jó ideig azután is — becsületesen dolgozott. Később azonban durva és hanyag lett. Környezete közömbösen szemlélte, másrészt féltek attól, hogy őszintén a szemébe mondják hibáit. A közömbösség, az őszinte vélemények hiánya, az elvtársi bírálat elmulasztása csak tetőzte a bajt. Az illető párttitkárt leváltották. Pedig idejében jó útra lehetett volna téríteni.

De nézzük tovább a dolgokat. Az egyéni vélemény nyilvánítása, a hozzászólás közös ügyeinkhez: az őszinteség próbaköve. Ramocsaházán fordult elő például, hogy B. J. a tanácsüléseken látszólag mindig egyetértett a határozatokkal, azokat szavazatával is megerősítette. Amikor lehetősége lett volna, hogy ellenvéleményét kifejtse, hallgatott. Másnap azonban — természetesen nem hivatalos körökben — kritizálta* elmarasztalta a kollektíva döntését. Az ilyen embert már csak egy apró lépés választja el az intrikától, a vezetők rágalmazásától, ami később még nagyobb bajok okozója. B. J. kétszínűségének a pártból való kizárása lett a következménye.

IV em lehet megengedni a

11 gerinctelenséget, a kétszínűséget, amely valóságos béklyója lehet előrehaladásunknak. Nem lehet megengedni, hogy a kommunisták alakos- kodjanak, közönyösek legyenek, hogy kétféleképpen beszéljenek valakinek a szemébe — és a háta mögött, hogy szavaik és tetteik különbözzenek. Párt- és tömegszervezeteinkben olyan légkör kialakítására van szükség, ahol nincs talaja a közönyösségnek, a kétszínűsködés- nek. Az egyenes, őszinte szókimondás — legyen az helyeslés, vagy tiltakozás —, a segítő, elvtársi vélemény, bírálat: ez az, amire mindannyiunknak szüksége van. Ez az, ami lehetetlenné teszi egyesek botlásait, ami elejét veszi sok-sok hibának. Ez az, ami erősíti a pártot, erősíti kapcsolatait az emberekkel — és az egész társadalom javára van.

Nag-y Tibor.

2