Kelet-Magyarország, 1960. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1960-03-23 / 70. szám

Burgonyából a 100, kukoricából a 30 és dohányból a 10 mázsás átlagtermés: elérhető cél »tűzés Tanácskoztak az átlátni gazdaságok szakemberei Együtt van a burgonya vetőgumó Vá lla jón A Szabolcs-Szatmár megyei állami gazdaságok szakemberei tanácskozásra gyűltek össze Ke- mecsén, hogy megvitassák az előttük álló legfontosabb tava­sza feladatokat. Az igazgatóság szakvezetői a burgonya, kukori­ca ■ és dohánytermelés új, legfej­lettebb módszereiről tájékoztat­ták az egybegyűlteket. — A kísérleteknek a gyakor­latban kipróbált eredményei le­hetővé teszik — mondotta Ta­kács Zoltán. főagronómus hogy bátrabban haladjunk_ előre a nagy termésátlagok felé. A későbbiekben arról beszélt a főagronómus, hogy az állami gazdaságokban minden feltétele megvan annak, hogy már az idén. valamennyi üzemben ered­ményeket érjenek el a 30 má­zsás szemeskukorica termelési mozgalomban. A kukorica igé*- nyes növény, de igényeit nem nehéz az adott viszonyok között kielégíteni s bőségesen meghá­lálja a ráfordításokat. Ez az értékes növényünk most — a vegyszeres gyomirtás megvalósításával — olyan kul­túrává válik, amelyet éveken keresztül tudunk egy helyen ter­melni, monokultúrában. Igen fon­tos a tavaszi, szántás nélküli ta­lajelőkészítés s az, hogy osztályo­zott hibridmaggal történjen a vetés. Holdanként biztosítan: kell a nagy termés érdekében » 18—20 000-es növényszámot. A burgonyatermelésben a száz mázsás átlagtermés nem idegen a gazdaságok gyakorlatában. /• nagy terméshozamnak itt is a jó vetőgumó, a talajelőkészítés, az alap- és fejtrágyázás a titka. A gazdaságoknak van elegendő ül­tetőgépük és ősszel kellő szám­ban áll majd rendelkezésükre burgonyaszedőgép és kombájn, A dohánytermelésben a 10 má­zsás holdanként! átlagot tűzték ki célul. Itt különösen a minő­ség megőrzése a feladat. Vetés és gyomirtás egy munka folyamattal tezést egyetlen munkafolyamat­tal oldják meg. A vetogépre sza relik a permetező tartályokat s amint a mag földbe került, köz­vetlen utána a gyomirtószert ia> rápermetezik a talajra. Ezzel a módszerrel munkát takarítanak meg és idejekorán elpusztulnál! a kikelő gyomok. A Simazinnal és Atrasinnal történő gyomirtás a kukorica föl­deken óriási jelentőségű. A ku­korica kivételével a területen minden más növény elpusztul, nincsen szükség gyomirtó kapá­lásra s a vegyszer hatása a kö­vetkező évben is megmarad. Ez teszi lehetővé, vagyis szükséges­sé, hogy újra kukoricát termei enek azo-n a területen. Az értekezlet résztvevői a gyakorlatban is megismerkedtea a hallottakkal. Kint a szántóföl­dön, a kukorica vetésre kijelölt területen bemutatóra került sor, ahol a permetezőanyag elkészí­tésétől kezdve a vetőgép beállí­tását, a vetést, a vegyszer ki- permetezését tanulmányozták, hogy majd gazdaságaikban a lá­tottak szerint járjanak ' el. Alig egy hete határozta el a vállaji Rákóczi Tsz veze­tősége, hogy megkezdik a szövetkezeti község lakosságától a vetőburgonya összegyűjtését. Azóta nap, mint nap hosszú szekérsorok kanyarognak a tsz központi udvara felé — bur­gonyával rakotton. Terv szerint 2600 mázsa vetogumót kel­lett a tagoktól összegyűjteni. A burgonya már együtt van. Képünk akkor készült, amikor az utolsó tételeket is a kö­zösbe vitték a szorgalmas, előrelátó vállajiak. (Samu A, felv ) lesz az idén, hogy a szupensze- lektív gyomirtó szerekkel — SÍ- ] mazinnal és Atrasinnal — hét- j száz hold területen kell elvégez­niük a vegyszere gyomirtást. Ül eljárást dolgoztak ki. amely sze­rint a kukorica vetését és a vegyszeres gyomirtást, a permc­Egyesüli erővel Jól haladnak a tavaszi munkákkal a nyírbátori járásban Érdeklődésünkre örömmel kö­zöltéit a nyíbátori járási mező­gazdasági osztályáról, hogy már teljes egészében befejezték a gyü­mölcsfák ápolását. A héten hozzá­kezdenek az első permetezéshez is. Ugyancsak idejében elvégezték a melegágyi munkákat, és jól ha­lad az aprómagvak vetése. Mák­ból például 70 holdat vetettek ez- idáig. Dicséretes a nyírgelsei Béke őre Termelőszövetkezet tagságá­nak igyekezete is. A járásban a leg több csillagíürtöt — háromszáz holdat — ebben a termelőszövet­kezetben vetik el. Az említett te­rület felével már végeztek. ezer forint értékű famegmunkáló gépen kívül még három Zetort és egy két és féltonnás tehergépko­csit vásárolnak. Ezzel elérik, hogy a gépállomással leszerződött 6400 normálhold mellett ugyanannyi saját gépi munkát tudnak végez­ni. Állami segítséggel két darab 50 férőhelyes istálló épül az idén a növendékmarhák számára. Közel 100 ezer darab fát iilícineli el a Knzalialász Tsz tagjai Nagy ígykezettel- fogtak a tavaszi munkához a kéki Búzakalász Termelőszövetkezetben. A tavaszi szántást a múlt hét végéig 180 holdon végezték el. A negyven hold mag termesztésre szánt borsó­juknak egy része már zöldell. Ugyancsak földben van az árpa, most ültétik a csíráztatott burgonyát. Az őszi szántások fogasolása, a vetések ápolása és fejtrágyázása folyik a szövetkezetben. Har­minc holdon termelnek cukorrépát, melynek a vetését megkezdték. A tavasz egyik legnagyobb munkája a 20 hold erdősítés. Eddig 19 ezer darab kanadai nyárfát ültettek el és most fogtak hozzá a 70 ezer darab akác csemete kiültetéséhez. Három év alatt a leg- termékctlenebb homokjukból 50 holdat erdősítenek. Me« jutalmazták a versenyben kitűnt műszaki dolgozókat a Megyei Építőipari Vállalatnál Jelenleg öt növénytermelési, ké gyümölcstennelési, egy állat­tenyésztő és egy építő brigád, va­lamint egy dohány termelési, egy konyhakertészeti munkacsapat és seprűkészítő, kerékgyártó-, ko­vács-, villanyszerelő-, valamint ! asztalos-részleg működik. A fóld- I terület szétosztásánál figyelem­mel voltak a talaj minőségére, s arra, hogy lehetőleg az egy­máshoz közel lakó, szívesen együttműködő emberek kerülje­nek egy brigádba. Lényeges szempont volt. hogy mindenki szakképzettségének, termelési ta­pasztalatának megfelelő munka- területen legyen foglalkoztatva. Már januárban, februárban Tegnap délelőtt értekezletet tartottak a műszaki dolgozók a Megyei Építőipari Vállalatnál. Az 1959 évi mérlegbeszámolót ismer­tette a vállalat vezetősége. Érté­kelték a műszakiak munkáját. Megbeszélték a soronlévő felada­tokat. A vállalat vezetősége értékelte a főépítésvezetők, az építésveze­tők és a műszaki vezetők között folyó munkaversenyt. Megállapí­tották és az értekezleten közölték, hogy ez idő szerint Knolmájer János főépítésvezető nyerte el a ,.legjobb föépítésvezető” címét. Ezt 2000 forint jutalommal nyug­tázták. A ..legjobb építésvezető' Radványi Dezső, aki á fehérgyar­mati kórházépítkezésnél dolgozik. Ezer forint jutalmat kapott. Ezei forintot kapott még Vancsisi Lász­ló az asztalos-üzem vezetője is. A versenyben kitűntek: Ruszuyák Mihály építésvezető, Bodoloczkj Sándor művezető. Badar Antal és Badar Lajos művezető, valamint Szabó János művezető, akik 600 — 600 forint jutalomban részesül­tek. A műszakiak versenyének érté­kelése és az élenjárók meghatal­mazása arra lelkesíti a vállalat valamennyi műszaki dolgozóját, hogy a felszabadulási munkaver­senyben folytassák tovább a ve- j télkedést és minél szebb siker megkezdték a talajerő visszapót­lását. Ezekben a napokban to­vábbi 50 holdra hordják ki a trá­gyát. A gyümölcsösben befejez­ték a metszést. A kovácsok és kerékgyártók elvégezték a be­adott mezőgazdasági felszerelé­sek javítását. Az első melegebb napon mintegy 300 ember se­rénykedett a különböző munka­helyeken. Készítették a meleg­ágyat, húsz hold gyümölcsös te­lepítésén fáradoztak, öt holdon elvetették a mákot, az építő bri­gád családi házat épített, az asz- szonyok zsákot varrtak és meg­kezdték az ősziek fejtrágyázását. „Dánia ünnep“ húsvéthor A tervek szerint .jó húsvétja lesz a tagságnak. Mintegy 600 ezer forint előleg kerül kiosztás­ra, a teljesített munkaegységek értékének hatvan százaléka. An­nál is inkább figyelemre méltó ez az előlegosztás, mert egy fil­lért sem vesznek el a szerződéses növények és állatok után meg­kapott előlegekből. Negyvenöt hí­zómarha és negyven hízósertés értékesítéséből, az építő brigád, az asztalos- és seprűkészítö-rész- leg bevételéből osztják ki a 600 ezer forint előleget. Péter László. A második világháború előtti években épült Kemecsén egv mo­zihelyiség. Az ember azt gondol­ná, hogy ilyen épületet még a ré­gi rendben is csak azzal a céllal készítettek, hogy ott a szórakozni vágyó tömegek gyönyörködhesse- s nek a filmeíoadásokban. Hogy a I bevétel kinek a jövedelmét emel- § te, az természetesen a tulajdonost c illette. Itt csupán arról van szó, hegy az építi-tőt milyen szándék . vezette. Erre fényt vet dr. Hibján ■ Géza emléktáblája. 1. A mozi épületének falán ugyan- * is egy márv,ánytáblát helyezteted él a földbirtokos és mozi-tulajdo- ; nos a sóját dicsőségére,.a követ-j .íczó szöveggel: „Építtette... dr. ♦ két érjenek el. „üfrittette tlr. Hibján Géza... a saját szórakoztatására“ Hibján Géza ... a saját szórakoz­tatására.” A tábla természetesen már nincs ott, eltűnt a régi világgal együtt. A fiatalabbak valószínűleg nem 's tudnak semmit az egészről. Hi­szen a felszabadulás óta nem Hibján saját szórakoztatását szol­gálja a filmszínház, hanem a dolgozó tömegekét. Az épületet most másfél millió forintos költséggel átalakíttatja a Moziüzemi Vállalat és még a ta­vasz folyamán, mint a megye leg­korszerűbb. első fedett szélesvász­nú mozija nyílik meg. Ha az említett márványtáblára gondolnak a kemeesiek, bizonyára még jobban meg fogják becsülni új büszkeségüket. 5 .4 kukorica monokultúrában termelhető Jól szervezett brigádok Huszár István, az igazgatóság gépészmérnöke a kukorica agro­technikájából a legközvetlenebb feladatot, a gépi vetést ismertet­te. Ez valóban nagyon lényeges. Ügy a soros, mint a négyzetes i vetés géppel történik a gazda­ságokban. S emellett újszerű I erővel alakulhatnak ki a jövő társas mezőgazdasági nagyüzemei. Ennek megfelelően az idén — saját erőből — 600 ezer forintot fordítanak beruházásra. Építő brigádjuk öt darab három va- gonos goiét, két darab 150 fé­rőhelyes sertéshizlaldát és egy garázst épít fel. Nemrég az asz­talos-részlegnek megvásárolt 46 ! Decemberben alakult termelő­szövetkezeti községgé Jánkmajtis. Azóta egyesült a helyi Pe­tőfi és Dózsa Termelőszövetkezet, j s csatlakozott hozzájuk a szom­szédos Darnó község. A fúzióval í megteremtődtek a feltételek ah- ' hoz a titkolt reményhez, hogy a j következő években a megye leg- j jobb termelőszövetkezetei közé so- I rakozzanak fel. Reménykedésük : nem alaptalan; ezt bizonyítja többek között az is, hogy a két szövetkezetben sok évre vissza­menőleg nem volt panasz a ke­resetre, s az elmúlt esztendőben a Petőfinél félmillióval, a Dózsá­nál 260 ezer forinttal emelkedett a fel nem osztható szövetkezeti vagyon. Hagyományokra épüld termelési terv Elkészült az egyesült tsz ter- j mélési terve. Nagyon okosan; nem elvont elképzelésekre, ha­nem a községben korábban ki­alakult vetési arányokra, a ha­gyományos növényféleségek ter­mesztésére épül. Kivétel a bur­gonya vetésterülete. Ez a múlt évihez képest — beleértve a háztáji gazdaságokban termelt burgonyát is — mintegy kétsze­resére emelkedik. Újdonságnak számít a 100 hold silókukorica is. A terv szerint az idén 97 da­rabos tehéntörzset alakítanak ki I a közösben. Kocatörzsük 60 da­rab. főleg fehér hússertés, de mangalica is van. Ebben az esz­tendőben 230 darab hízómarhát és 330 darab hízósertést szándé­koznak értékesíteni. Említésre méltó a baromfitenyésztésük. Már megrendeltek 2 ezer darab na­poscsibét és a közeljövőben újabb 2 ezer előnevelt csibét rendelnek. Az elkészült termelési terv alaoján a tasság bizakodik, ho°y kedvező időjárás esetén a tavalyi j 140 ezer forintról — 100 holdan­ként — 180 ezer forintra emel­kedik ez áruértékesítésük. Tervük valóra váltását segíti, hogy be­vezetik az eredményességi mun- kaesységrendszert. A brigádgyű- 'ésefeeo már az égés’’ taCTság meg­ismerte ezt a jövedelemelosztási rendszert és egyöntetűen helye­selte kivezetését. ßßn «rer Inräntes bertha's $a|5f erőből j A tagság nagy többsége meg- | értette, hogy elsősorban a voh 1 kisparaszti gazdaságokból sajái

Next

/
Oldalképek
Tartalom