Kelet-Magyarország, 1960. március (20. évfolyam, 52-77. szám)
1960-03-23 / 70. szám
TAVASZ XVII. ÉVFOLYAM, 10. SZÄM. Ára 50 fillér I960. MÁRCIUS 23, SZERDA Az MSZBT seregszemléjére Nagy ünnepet ül népünk néhány nap múlva: felszabadulásuk 15. évfordulóját. Ügy készülünk erre a napra, mint ahogy a legnagyobb nemzeti ünnep köszöntéséhez méltó Visszatekintünk a régi világra, amelynek számtalan megpróbáltatását és keservét volt képes feledtetni az új, az immár másfél évtizedes korszak, a munkáshatalom ideje. És emlékezünk. Azokra, akik a legtöbbet áldozták érte, hogy ez a sokat szenvedett ország szabad legyen“ akik szívüket hozták el, vérüket adták a magyar dolgozók jelenéért és holnapjáért. Évszázadok harcain keresztül sem tudta elérni a magyarság. hogy hazája független és virágzó legyen. 1945 április 4-én azonban új dátum kezdődött a történelem magyar lapjain: egy olyan nagy néppel kötöttünk örök barátságot, amely önzetlenül és a fiatalabb testvér iránti szeretette] hozta el a magyar dolgozóknak a szabadságot és lép- ten-nvomor. támogatott bennünket abban, hogy élni tudjunk a szabadsággal. S ezt a segítőkészséget éreztük az elmúlt 15 esztendő során szinte minden nap. A szovjet tapasztalatok alapján megépült ezer és ezer alkotás, a munka száz meg száz újítás*, az emberek arcára varázsolt mosoly. a munkanélküliség végleges felszámolása hiind azt bizonyítja, hogy nagv barátunk kézfogása egyúttal békénk és szocialista építőrrun- kánk alapvető biztosítéka is. A Szovjetunióval való kapcsolatainknak immár történelmi gyökerei vannak. De ez a kapcsolat igazán csak 1945-ben vált gyümölcsözővé, az elmúlt 15 év alatt hozott hatalmas eredményeket. Felemelkedésünket a szovjet népnek köszönhetjük, s hogy milyen nagy utat tettünk meg ezzel a segítséggel, csak akkor mérhetjük le teljes felelősséggel ha látjuk, milyen volt nálunk az élet régen. Akadnak, akik azt mondják: felesleges ismételni, mit hozott számunkra a felszabadulás. Ml azt tartjuk: keveset beszélünk erről, hiszen sajnos, sokan már elfeledték, honnan is indultunk és hogyan értünk idáig. A fiatalok közül pádig • még sokan nem tudjál?, hogy a felszabadulás milliók és milliók életét változtatta meg, s hogy azóta már nem isméi ez az ország éhhalélt. nyomprt, Budapest elfelejti lassan a Mária-Valéria telep szennyes és bűzös mocskát, Nyíregyháza pedig az egykori Friedmann-telep fabardr épületeit, ahol a legnagyobb jóindulattal sem találtak egykoron emberhez, méltó életet. A világtörténelemben még nem volt példa arra. hogy egy győztes nagyhatalom így segítse egy legyőzött ország népét. Másfél évtizede először hozhattunk létre igazan emberséges, a munkást, parasztot, értelmiségit és minden becsületes dolgozót teljesen kielégítő lánsadalmi rendet, amelyet a szovjet koksz, vasérc, fa, traktor és gép segít építeni, s amely a barátság és a kölcsönös előnyök alap j an tárgyal nagy szomszédjával, felszabadítójával. E barátság szálai örömben és gondban, jóban és bajban is összekötnek bennünket a szovjet P.éppeL Ápolni ezt a nemes barátságot — minden becsületes magyar dolgozó feladata. Sok ember vállalta önkéntesen, fizetés és kitüntetés igénye nélkül, hogy terjeszti üzemében, falujában, hivatalában azokat az eszméket, amelyek szentek a mi számunkra, nap, mint nap beszél a Szovjetunió segítségéről, arról a harcról, amit a világ első proletárállama vív a békéért, az emberi boldogság győzelméért. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság névtelen munkásai nem egy alkalommal bizonyítottá» be: méltók az elismerésre, hiszen azt az ügyet támogatják, ami számunkra a legszentebb, a magyar—szovjet barátság ügyét. Pártunk VII. kongresszusának határozatában szerepe' ez a néhány sor: „A magyar—szovjet barátságot szüntelenül ápolni és megbonthatatlan barátságként megtartani — ez mindannyiunk feladata”. Ma tartja megyei küldöttértekezletét a Magyar—Szovjet Baráti Társaság. A tanácskozás a megtett utat mérlegeli és a jövő feladatait határozza meg, küldötteket választ az országos kongresszusra. Fontos tanácskozás ez. amely lezár egy fejlődési szakaszt a mozgalom életében, s tisztázza a sokak előtt talán még néni könnyen érthető, a mozgalmi jellegből adódó célokat. A seregszemlén — amely megyénk és a szomszédos szov- jetonszág dolgozói barátságának nagy demonstrációja is — arról beszélnek ma az üzemek, földek és hivatalok küldöttei; hogyan lehet ez a barátság még élőbb, még sokrétűbb és színesebb? Hogyan töltse meg a mozgalom új módszerekkel, a mi számunkra is érdekesebben, teljesebben a munkát, hogy mindenki hasznos segítséget, jó iránymutatást kapjon a szovjet példákból? A barátság ápolása, propagálása a mi további sikereink alapja is. Saját feladataink'.! könnyűjük meg azzal, ha minden alkalommal merítünk* az élenjáró tapasztalatokból, ha nemzeti sajátosságainkat és hagyományainkat figyelembevéve új és új módon dolgozunk. Szívből köszöntjük a Magyar—Szovjet Baráti Társaság ma tanácskozó megyei küldöttértekezletét. Kívánjuk, hogy a legszebb eredménnyel záruljon ez a beszélgetés, amelynek nyomán még szebben virul a magyar és szovjet barátság örökké zöld, reménnyel és sikerrel teli gyümölcsű fája. KOPKA JANOS I Jói halad a tavaszi munka a vasmegyeri Micsurin Tsz-hen Egyre jobban szaporodnak, növekszenek a számok a tsz-tagok munkaegység táblázatán a „Micsurin” irodájának falán. Aki sokat akar a zárszámadásig összegyűjteni, annak korán meg kell kezdeni a munkát. A vasmegyeinek pedig sokat akarnak, teljesítik j is a munkaegységeket, szaporán.; A munkaegység magában még í nem minden, kevesebb munkaegység is jelenthet nagyobb kere- ( setet. Jó gazdálkodásnak, jó ter- j melésnek kell mögötte lennie. ' Nem lehet erre sem panasz, ahogy az eredmények mutatják: 5 holdon mák, 6 holdon borsó 6 holdon petrezselyem, 4 holdon sárgarépa, 10 holdon pedig burgonya került eddig a földbe. 34 holdas gyümölcsösükben már készen vannak a tavaszi munkákkal, a permetezést is befejezték. Jelentős talajjavítást is végeztek 28. holdon meszeztek, 7 ezer mázsa talajjavító, anyaggal. A szántást 2 gépállomási traktor végzi. Eddig 80 holdat fejeztek be, de a héten szeretnék az egészet elvégezni. Fejtrágyázást mintegy kétszáz holdon végeztek. Újabb negyven holdon épít öntözömüvet a Tsszavasvári állami Gazdaság A Tiszavasvári Állami Gazdaság Kázom-pusztai kertészete nagymértékben hozzájárult megyénk zöldségé Uatusalioz az elmúlt években. A zöldségtermelés legfontosabb feltétele az öntözés. Víz van is elegendő, azonban a régi öntözési rendszer ma már nem felel meg a követelményeknek. Ezért a gazdaság elhatározta, hogy 100 holdon bevezeti az esóztető öntözést. A napokban adták át rendeltetésének az új öntözőművet, amelyet a talajfelszín alatt építettek meg. Most újabb negyven holdas területen kezdték n:eg az öntözOberendezes építését a told alatt s a nyárelsji szezonra ezen a területen is esőztetö módszerrel öntözik a zöldségféléket. Válogatják az Aranyalma vetőburgonyát a nyírvasvári Vasvári Pál Termelőszövetkezet tagjai. N'yirvasvári termelőszövetkezeti község dolgozó parasztsága odaadó szorgalmával már az idén többet akar termeim, mini tavaly. Nyírvasváriban régi hagyománya van a dohánytermelésnek. Az idén is ez lesz az egyik fő jövedelmi forrásuk. Száz- tizennégy hold. lotdön ültetnek majd dohányt. A képen: a melegágyak készítését, a magvetést és a takarást végzik a szövctkezetbelick. (Samu A. felv.) Háromheti fizetéssel egyenlő nyereségrészesedés a Minőségi Textilruházati Vállalatnál Pénteken este termelési értekezletre gyűlt össze a Nyíregyházi Textilruházati Vaüaiat több mint 100 dolgozója. Az igazgató beszámolt az 1959. évi munkáról és fejlődésről. Különösen a negyedik negyedévi eredményeket dicsérte. A kongresszusi munka verseny hatása a legjobban ekkor mutatkozott meg. A negyedévben kétszer annyit termeltek, mint egy évvel előbb. Az éves tervet 121 százalékra sikerült teljesíteni. A vállalat dolgozóinak átlagosan három heti fizetésnek megfelelő összeg jutott a nyereségrészesedésből. A beszámoló önkritikus vor. feltárta a hibákat, melyek akadályozták a- meg jobb eiedméSg.kr iftoldou ültették el a burgonyát a iSulkánvi Állami Gazdaságban A Balkányi Állami Gazdaság volt eddig megy-m? legnagyobo burg-nyatermélö üzeme. (Az idén egyik-másik termelckzövetkezsíi községben már nagyobb területen ültetnek burgonyát.) A balká. j gazdaságban legtöbb munkát mosc a burgonya adja. A tavasz folyamán term nőszövtekezetek rászere ötven, más gazdaságoknak nyolcvan vagon vetogumót szállítanak el innen. Az idén a balkányi gazdaságban közel hatezáz holdon tei mein ek I gumót. burgonyát. Mint az elmúlt években, az idén is el akarják érni a holdanként! száz mázsás átlag- „ermést. Hatalmas mennyiséget — száz holdra való burgonyát — csíráztattak elő a gazdaságban, amit nyári szárfelhúzással to- vábbszaporításra termelnek majd. A burgonya vetését már a múlt hét derekán megkezdték. Az ültetőgépekkel eddig száz hold terű eíen tettík földbe a burgonyanyék elérését. Gyakori és sok volt a gépállás, mert a dolgozók elhanyagolták a gépek Karbantartását. Többször előfordult, hogy a dolgozók elkéstek * munkából. A vezetőség nem vigyázott jól az önköltség én a termelékenység alakulására. A polgári-ruha részleg és a fűző részleg veszteségesen dolgozott. Magas volt a rezsiköltség. a bank-költségeket az is növelte, hogy nem gyorsították eléggé a gyártmányok átfutási idejét. Míg a ktsz-eknél általában 90 perc alatt készítette» el egy gyermek nadrágot, a vállalatnál 135 percet fordítottak erre. A dolgozók hozzászólásaikban javaslatokkal segítették elő a hibák kijavításai Fejlettebb technikával és technológiával, szakmai tudásuk bővítésével növelni fogják a termelékenységet, csökkentik a termelési költségeket é« tovább fogják javítani a minőséget. Látják, hogy a veszteséges termelés sokat elvesz az évvég 1 nyereségrészesedésből, s ezt valamennyien a zsebükön érziK meg. Vállalásokat tettek a dolgozók. Növelni fogják tevékenységüket a méteres ruhák varrásánál és a ruhajavításoknál. Készítményeikből rövidesen divat- bemutatót fognak rendezni, hogy ezzel is bővítsék megrendelőik táborát.
