Kelet-Magyarország, 1960. március (20. évfolyam, 52-77. szám)
1960-03-20 / 68. szám
iiciveii hatásos készítmény gyártási cljárárását dolgozta ki tíz év alatt a Gyógyszeripari Kutató Intézet A Gyógyszeripari Kutató Intézet alapításának 10. évfordulóján ünnepséget rendeztek a Nehézipari Minisztériumban. Az intézet kutatói 70 ismert hatásos gyógyszerkészítmény gyártási eljárását dolgozták ki és vezették be az iparba az évtized alatt. Ae eljárások túlnyomó része nem egyszerű ismétlése már meglévő eljárásoknak, hanem többnyire eredeti szabadalomképes előállítási utat jelent. A készítmények gyakorlati termelési értéke 1955—1959-ben jóval meghaladta a kétmilliárd forintot. Az ebből származó export pedig ugyanebben az időszakban több volt, mint 70 millió deviza- forint. Jelenleg a magyar gyógyszerexportnak majdnem 50 százaléka származik az intézetben kidolgozott készítményekből. Eddig 304 gyógyszer-szabadalmat jelentett be az intézet. Hogy A* érdeklődők kérésére válaszolunk : an és mikor vessük a digitáliezf ? Több olvasónk — közöttük termelőszövetkezet vezetők — érdeklődött az iránt, hogy a gyűszűvirágot (digitáliszt), ezt a jól jövedelmező gyógynövényt hogyan lehet meghonosítani. Az alábbiakban válaszoltunk az érdekelteknek. A digitáliszt szabadföldbe március végéig vethetjük el. A talajt tárcsázással aprómorzsássá kell tenni. Vetés előtt feltétlen járassunk hengert a talajon s utána ismét hengerezzük. A magot öttíz milliméter mélyen helyezzük el a talajban. A digitálisz magja három-hat hét alati kel ki. Ezért legjobb megoldás, ha sorjelző növényként mákot keverünk az elvetendő mag közé. A mák hamar kikéi, mutatja a sort s így a zsenge, vagy rhég csírában lévő növénykék talajművelését akadály nélkül el lehet végezni. Másik eljárás a melegágyakban való palántanevelés. A vetést április-májusban végezzük. A kis palántákat nyáron át kell tűzdelni és szeptemberben ültethető ki állandó helyére. Viszontlátásra—egyre gyakrabban! Egy nap a ke mécséi paíronálókkal A GÉPKOCSI KÖZELEDTÉRE nagy zajjal rebbentek szét az út szélére a reggeli napfényben tollászkodó libák. A galambszürke kocsi a termelőszövetkezeti iroda előtt állt meg és a jövevények kikászálódtak belőle. Ismerik jól a járást, a télen jónéhány napot tartózkodtak a Kernecsei Állami Gazdaság dolgozói Gergelyiugorny.ín, az átszervezés idején. S most azért jött el Kanócz József főkertész és Oláh András, a gazdaság főgépésze, hogy megte- kint'ék, mennyire haladtak azóta és jó tanácsokkal lássák el a szövetkezet vezetőit. Fóriska Sándor elnök és G. Koncz József vezetőségi tag örömmel, régi ismerősként fogadták a látogatókat. Tudtak az érkezésükről, mert már egy nappal előbb befutott a „posta'’ egy GS-traktor képében, amelynek pótkocsiján különféle munkagépek zötykölődtek. A gazdaság ez idő szerint nélkülözni tudja a traktort s ezért megfelelő géphasználati díj ellenében a termelőszövetkezet rendezésére bocsátották. MÁRCIUS AZ ERDÖHÁTON Távol, a megyeszéli Erdőhát útjai mentén mindenhol az éledés mozzanatai fogadják az érkezőt. A kis nyárszínű fellegek mögül melegen süt le a Nap, hasad a barázda, gőzöl a föld és Akár a karikacsapás gőzöl a lovak fényes háta. A munka, az igyekezet zaja han- gosítja már a messzi határt: megyénk első termelőszövetkezeti járásának parasztsága hozzálátott a teremtéshez. .. Csend. van Garbolcon, akárcsak a környező falvak mindegyikében. mivelhogy a termel5- KBÖvetkezeti falu nagy része már napok óta kisiet a földre. Ügy min* eddig; alighogy pitymalllk, üresen maradnak az ágyak, s a hosszú szekérsor irányt vesz az Erdő-dűlő felé. Kíváncsiskodunk az elnök felől, s a teltarcú fiatalasszony mosolyogni kezd: „Nehezebbet nem is kérdezhetett volna, mert az elnök mostanában mindenhol megtalálható, csak az irodában nem”. Akárcsak a brigádvezetők. Még szerencse. hogy a könyvelőt épp most látták. Szedjem a lábamat, talán még otthon lelem. Váradi elvtárs, a garbóiéi „Bé- íse” könyvelője azt se tudja, hol ís kezdje. Mert „megy itt a munka. akár a karikacsapás”, a kezdeti tétovázás után megjött az emberek kedve. Sorjázza: „Karbantartottuk” a földet, már rég túlvagyunk a trágyázáson... P3r napot az erdőben töltöttek az emberek, nyestek a csenevész ágakat, majd ezt követően rend- behoztuk a lefolyóárkokat... De az igazi, tavaszi munka a melegágyak készítésével kezdődött, meg azzal, hogy néhány fogat elindult a szántással... Már vetünk, a zabot, a mákot tettük eddig földbe, s most kezdünk a kilenc hold borsóhoz..Persze jó volna, ha az aprómagvak- kal való ellátást kielégítőbben szorgalmaznák az illetékesek. Mert, ha itt a dologidő, a parasztember nem szeret várni — a sültgalambra... De ez korántsem égbekiáltó probléma, mert a tavaszi munka azért szépen halad. A téesz vezetősége eljár a gondok orvoslása után. ezt látja a tagsag, és nő az igyekezete. Lesben Csak az ácsok baltáinak ko- pécsolása ad egy kis hangosságot a nagydobosi „Petőfi” központjában. Molnár Józsi bácsi ácsbrigádja szeleteli a hasábokat, szabályos négyszögletűre. mert ha már végre ők, a most belépett mesteremberek is munkához juthattak, hát megmutatr ják tudományukat. Igaz, nehéz megszokni ezt a születő újat, de aki falubeli, az .látja a többség reménykedését... Egyszóval Józsi bácsiék pedánsan akarják elkészíteni az ötven méter hosszú nyári. sertésszabadszállást. Az után a góré, a juhakol következik. .. Közben kint a földeken mar „teljes gőzzel” végzik az ez idő tájt szokásos tennivalókat. Azaz mégsem teljes gőzzel — szól közbe kalauzolom, a kék overálos Babella Miklós. Ugyanis ő. a traktoros még mindig „lesben” áll, pedig hogy menne már ki a földekre...! Amíg nem szikkadt eléggé a föld, a traktor kényszerpihenőn van. De a Vágási oldalon tizenöt fogat már egymást előzve forgatja a földet. Szépen halad a vetés is. Kilenc hold zabot már letudtak, most vetik az olajlent, úgy akarjak: legalább 40 hold lesz belőle.. S a munkakedvet mi sem bizonyítja jobban, hogy ezzel a munkával pár nap alatt, jövő hét szerdára végeznek... Csak Habéba nyughatatlan. Hiszen nem kevesebb, mint 300 hold feltörése vár még rá. . . álmodik a láur és havonta így is majdnem megkereste az ezer forintot. Az idén már egész munkaegységet kap. s a teljes évet végig dolgozza. „Legkevesebb 14 ezerre számítok”— árulja el titkát, meg azt, hogy az idei keresetet már a takarékba teszi, keres még hozzá pár ezret és kombinált bútort vesz, kétszemélyes rekamiéval, fotelekkel... De ne gondolják, hogy ő a legjobban keresők közé tartozik. Akik a termelésben vannak, azok elhagyják még'őt is... Jó itthon, a faluban — mondja szinte kérdezés nélkül, mert nem szeretné ha a riportból kimaradna, hogy most vett a téesz 4 ezer forintos lemezjátszót, a fiataloknak, vasárnap délutáni táncokra, klubdelutánokra... Angyal Sándor. ELSŐ ÜTJÜK az udvaron csendesen pöfögő traktorhoz vezet. A íőgopész. töviről-hegyire megvizsgálgatja a gépet, jól bírta-e a hosszú utat s nem telt bele tíz perc, a traktor odasimult' a trágyacsomó mellé pótkocsijával s a szövetkezeti tagok megkezdték a talaj „kenyerének” a viliázását. — Ez igen — mondja elismerően a szövetkezet elnöke. — Jobbkor nem is jöhetett volna ez a masina — és jólesően belenevet a márciusi napfénybe. Aztán másra, a szervezeti kérdésekre terelődik a szó. Nagyon elkelne egy jó könyvelő a szövetkezetben. Van is már kiszemelt emberük, a falubeli Barátit László, aki most a járásnál .dolgozik. De az ügy még csak a szövetkezetbeliek részéről eldöntött, a könyvelő — gondolkozik... A vetőmagot a szövetkezet tagjai összegyűjtötték, ki is fizették az árát a lovakéval, szerszámokéval együtt. A szekerek egy része valahogy „befagyott” a tagoknál. Pedig szükség lenne rá a közösben. Bizony, itt a pártszervezet hiánya, a felvilágosító szó elégtelensége érezteti hatását. Meg is Ígérik a látogatók, hogy legközelebb kijön a párttitkár és ennek az ügynek az érdekében ad segítséget. DE A PROBLÉMÁK nem olyanok, hogy komolyan gátolnák a tavaszi munkák végzését. Az elnök megelégedéssel sorjázza, hogy elvetették a dohány magját, elvetették a lucernát, lóherét tizenkilenc holdon, megkezdték a talajelőkészítést. Kijelölték a tanyaközpontot. A határjárás során van aztán mondanivalója bőven a két szakembernek. Probléma, mit csináljanak a régebben elhanyagolt, most a közős gazdaságban lévő igen foghíjas gyümölcsössel? El kell végezni a metszést, kéregkaparást — javasolja a főkertész. Megéri majd az a pár vagon gyümölcs. De azt már határozottan ellenzi, hogy ezen a területen újítsák fel a .gyümölcsöst. Ez jó búzatermő talaj, kár lenne érte. Vannak silányabb területek, ott célszerű a nagyüzemi gyümölcsös kialakítása. ' Vannak parlagterületek a határban. Most kezdik a feltörésüket. Cukorrépát javasolnak oda, mert az ilyen „őstalajt” az nagyon meghálálja. És a burgonya, kukorica termelése is előtérbe kerül. Igen jól fizet itt mindkettő. Krumpliból nem ritkaság a százötven mázsa sem holdanként. Érdemes többet termelni belőle, mint amennyit a tervben megszabtak. AZ ŐSZI VETÉSEK jelentős része kisparcellás. A kimaradt sávokba — nagyon helyesen — olyan kalászos és kapásnövények vetését javasolják, amelyek le takarítás után nem akadályozzák ősszel a nagy táblák kialakítását. A búza a fekete talajon kicsikét „felhúzódzlcodött”, a télvégi éjszakai fagyok okozták ezt. Sürgősen hen^erezni kell őket. Kijelölgetik az egyes tábláknál azt is, hogy melyikre mennyi fejtrágya szükséges és akár kézzel, akár géppel kezdhetik a műtrágyaszórást. Egyik- másik heretáblában rosszul teleltek a növények. Gyenge szénahozamot adnának. Itt az a vélemény alakul ki, hogy feltörik az ilyen vöröshere földet és kukoricát vetnek bele, Az fizetődik ki a legjobban. Késő délutánba hajlik az idő, mire az arcukról nem ezt,. hanem az elégedettséget lehet leolvasni. A vendégek azt gondolják, hogy nem volt haszontalan ez a kirándulás, a szövetkezetbeliek pedig, amit. a fejükben forgatnak, ki is mondják: — Az ilyen vendégeket, az ilyen segítséget mindig szívesen vesszük. — Akkor a viszontlátásra a jövő héten — búcsúzkodnak, ©mezek. — Viszontlátásra — integetnek megelégedetten az Új Élet Termelőszövetkezet vezetői az elporzó gépkocsiban ülő vendégek után. Samu András lleuá-cs mhL Uáímdáía Dél múlt, s a komlódtótfalui téesz központjában a „Pancsoló kislány” dallamait hordja a gyenge szél. A Két Vadas Testvér tagsága is kinn van a földeken, s akik valamiért beugrottak az irodába, a táncdalok hallására kikerekedik az arcuk. És Ica, a kis Árkosi Ilona újabb számot tesz a hanglemez tűje alá... tea Még talán nem is múlt 15 éves, elpirul a megszólításra. Több, mint száz fiatalt számlál a téesz, s Ica is egy a sok álmodozó közül. Nem csomagoltak össze, nem mentek világgá hanem a közösben keresik a boldogulásukat: Árkosi Ica adminisztrátor, még most végzi az iskolát, de már nem állja meg dicsekedés nélkül. Tavaly csak augusztustól kezdett dolgozni, félmunkaegységes gyakornokként, Vonalas irkalapról árad a panasz, egy elhagyott feleség, egy megtagadott édesanya panasza. A levél írója, Kovács néni ötvenhat éves. kilenc gyermeket hozott a világra. Az irkalapról, a kusza betűk halmazából megdöbbentő életsors, egy szenvedő asszonj kálváriája bontakozik ki. A levél „A legidősebb fiam tanácselnök a községben. Nagyon felek tőle. Egy fiam a szövetkezetnél úriembereskedik. Megeszi, amit főzök, követeli a tiszta, vasalt ruhát, de nem beszél hozzám, s nem ad haza pénzt. Postás fiam bolondnak tart, Kállóba akar juttatni a családom. Kőműves fiam bántott. Lányaim és menyeim magamra hagytak, nem segítenek. Beteg vagyok.- A férjem sokszor megvert, rugdosott. Második éve nem eszik a főztem- ből, elhagyott. Tíz hold földünk van s nekem éhezni kell. Kénytelen voltam a bírósághoz fordulni. Nem akarok elválni oe kértem a vagyonmegosztás., hogy né kelljen koldulni menni. A bíróság végzése úgy szói hogy a nekem járó élelmiszereket és egyebeket ki kell adni. de ezt a férjem és a gyermekek nem akarják végrehajtani. Kétségbeesésemben az ön- gyilkosságot válasszam, amit gyermekeim és menyeim naponta ajánlanak? Mit tegyek...': Adjanak tanácsot”. Akad még ma is ilyesmi? Valóság ez? Járjunk' utána, a lássuk, mit tehetünk? A férj Szerény, csendes ember. Fiatalabb, mint a felesége. — Hogy vélekedik a levélről? — . így akarta a feleségem, hát nem eszem a főztjét, nem lakom vele egy szobában. A gyermekeim, menyeim főznek és mosnak rám. A gyermekeK nekem adnak igazat. Mind mellém álltak, s az asszony... magára maradt — mondta csendesen krumpliválogatás közben. Elgondolkozva, nehéz sóhajok közt hozzátette: — Mikor a bíróságra mentünk, ha csak egy szóval mondta volna, hogy forduljuns vissza, meglenne a békesség.. A férj tehát bánja a dolgot, s visszamenne, ha hívnák. De miért nem teszi meg enélkui is? Hiszen a férj verte meg a fele régét, ő kezdte a bajt, ö kezdje el a békességet is. Menyei, lányai Kérd rgünkre fe’paprikázv-> ugrottak az apjukhoz. Az egyik lánya többször elsírta magát; bár együtt van az édesapjával, szíve a mamához is húz. De azért így válaszolt előbb: — Ha mama nem mondta volna apának, hogy ne kutyul- jon a főztjébe, ne menjen a* ágyához, apa nem lakna külön. —Dehát az apa követte el a nagyobb hibát, mert megvette édesanyjukat. A mamának is jólesettt volna, ha a gyermekei legalább szóval éreztettél* volna a szeretetüket, mikor apjuk őt bántotta. A sírdogáló leány erre felzokogott. — Sose sirasd! Bolond az! És részeges! Az árokban fet- reng! —■ kiáltottak rá sógornői. — Nincs megbocsátás, mert bírósásra vitte a dolgot, ügyvédnek juttatja a vagyont! Kálióban a helye, hiszen a legkisebb láryát is megverte. . . A legkisebb lány Hatodikos, értelmes, . csir ot gyermek. Elmondta, hogy disz nóöléskor csak őt hívták vacsorára az apához. A mama nem akarta elengedni, mégis elszökött. Anyja érte ment. s haza akarta vinni, de testvérei nem engedték. A kislány feleselt a mamával. Ezért kapott két pofont. 4
