Kelet-Magyarország, 1960. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-18 / 41. szám
Több sertést hizlalnak, mint tavaly - Kiterjed a nagyüzemi baromfitenyésztés A FOB. üléséről I960 első, második és harmaA megyei Felvásárlási Operatív Bizottság tegnapi ülésén a baromfitenyésztés és a sertéshizlalás időszerű kérdéseit tárgyalta. A bizottság megállapította, hogy a szerződéses sertéshizlalási akció igen szép eredményeket hozott az elmúlt évben. Jelentős volt a terv túlteljesítése a nyírbátori és kisvár- dai járásban. Az idén a sertéshizlalási szerződéskötéseknél továbbra is érvényesek az eddigi feltételek. A termelőszövetkezeti gazdaságokban, a szövetkezeti tagok háztáji gazdaságaiban, és az egyénileg termelő dolgozó parasztoknál egyaránt riágy az érdeklődés a hizlalás iránt. A sertéshizlalási szerződést lebonyolító apparátus felvilágosító munkájának nem kis eredményé van abbán, hogy például dik évnegyedére » tervezett hízósertés-létszám négyötödét leszerződték nagy és kis gazdaságaink. Sőt, van termelőszövetkezet több is, ahol az év utolsó negyedére is megkötötték a felvásárló vállalattal a hizlalási szerződést. Baromfinevelésben és értékesítésben egyre nagyobb teret hódít a nagyüzem. Két évvel ezelőtt elenyésző volt a termelőszövetkezetekben előállított áru-baromfi mennyisége, tavaly már többszáz mázsát értékesítettek. Az idén még nagyobb mértékben akarnak előre jutni a baromfinevelés terén. A nagyüzemi baromfinevelés kiterjedését mutatja a keltető állomások által forgalomba hozott naposcsibe mennyisége is. Három évvel ezelőtt egymilliót, az idén mintegy kétmillió naposbaromfit keltetnek. A baromfinevelési és árutermelési szerződéseket tsz-községek- ben és termelőszövetkezetekben az iparvállalat, társulásoknál, egyéni gazdaságokban pedig a földművesszövetkezet köti. Ugyancsak közvetlenül az iparvállalat szállítja a termelőszövetkezetek részére a napos baromfit. A termelőszövetkezetek az idén már kiterjedt szak-gárdával igyekeznek megoldani a baromfitenyésztést. A megyéből kétszáz termelőszövetkezeti tag ment, vagy megy baromfitenyésztési tanfolyamra. Az operatív bizottság meghatározta a felvásárló vállalatok új feladatait, amelyek a termelőszövetkezetek gyarapodása következtében álltak elő. A két napirendi pont után a bizottság megvitatta az 1960. évi első féléves munkatervét. ]NT Y 1 R I T A J A K. N Y í RI E M BEREK Harcsa Miklós bátorsága Képünkön Istvánffy Hilda szobrászművésznő egyik dom- bprművének gipszmásolatán dolgozik.- A dombormű Traianus- oszlopának faragásai alapján a szarmaták—rómaiak harcát ábrázolja. Rövidesen megnyílik a nyíregyházi múzeum állandó kiállítása Nagyszabású régészeti, néprajzi és irodalmi kiállítás nyílik a közeljövőben Nyíregyházán, a Jósa András Múzeumban. A kiállítás anyaga magában foglalja az őskortól napjainkig eltelt évezredek jellemző anyagát. Többtagú budapesti művészcsoport dolgozik hetek óta a kiállítás elkészítésén. Mintha * tatasz adna ízelítőt magából, szokatlanul melegen ragyog a februári nap a nyüzsgő sokadalomra, az ebédhez siető, aktatáskás gimnazistákra, az ügyes-bajos dolguk után járó gazdaemberekre, egyenruhás határőrökre. a Nyíregyháza felé suhanó bogárhátú Pobjedákra. Egyedül az ódon, komorhanmilatú épületek hirdetik, hogy itt a Báthoryak fészke volt. A régi Szentvér utca is a lármás kisdiákok csoportjaitól hangos. A nyírbátoriak szerint valamikor az itteni barát-szerzetesek elrabolták szüleitől Báthory Katalint, s a büszke család bosszúból ennek az utcának az elején sorba legyilkol- tatta a barátokat. Akkor keresztelték erre a névre az utcát. De most új neve van: Rózsa Ferenc utca lett az egykori Szentvér utcából, a magyar nép tragikus sorsú vértanújáról adnak hírt az utcatáblák. S itt, a Rózsa utcán a takaros, új házak közül itt-ott még kivirít a nádfedél. De Miklós bácsi, Harcsa Miklós már cserepes, pirosfalú házban lakik. Itt, ugyanezen a helyen született ezelőtt 57 esztendeje, s azóta új nemzedéket nevelt maga körül. Szívesen fogadják a vendéget, bevezetik a tiszta szobába, leültetik a fehérrel terített asztal mellé, az asztalra boroskan- csó kerül harapós hazai borral, s azután úgy kerül a szó, eleinte lassan, míg kikerekedik a történet, Miklós bácsi élete. Aztán már folynak a mondatok, a jelen bölcs szemüvegén tisztult emlékekkel. Miklós bácsi a szerencsésebb, módosabb világba született: szüleinek 23 holdja gondoskodott négy gyermek kenyeréről, életéről, s bár a kicsik is mezítláb, vászongatyában szaladgáltak a ház körül, nem kellett annyit nélkülözniük, mint a szegényebb szomszédgyerekeknek. Azért itt is spórolni kellett a szalonnával, s megtörtént olykor, hogy a kis Harcsa gyerek lábujjhegyen szorongva osont a nagykéssel a kamrába, hogy a télire tartalékolt jobb falatokból csenjen. Ha felfedezték, néha pofon is csattant, mert az életet boletta- rendszer rágta, vagy más úri huncutság. A hat elemi után Harcsa Miklós is a barázdába került, s amit az iskolában talált, ott apránként elhullajtotta, elvesztette. S ahogy nőtt, az új iskola, az élet másra is tanította. mint az ür-írra. Amikor testvéreivel összeszólalkoztak, ha az egyiknek nagyobb dárab szalonna jutott, vagy egymásra mérték kapálásnál a sorokat, rájött, hogy ez valahogy nincs jól. Később megtanulta, mi a bolettarendszer. Aztán legény- korában ügyes-bajos dologgal a főszolgabírói hivatalban járt. Félős tisztelettel nyitott az ajtón, szusz nélkW megállt a sarokban. Az íróasztal mellől úrféle förmedt rá: — Maga mit vár itt? S meg se várta aválaszt: — Mars ki büdös paraszt a folyosóra, ott várjál! S ekkor a „büdös parasztnak mégjobban kinyílott a szeme. Meglátta, kik nyúzzák a rettenetes adóval a parasztembereket, ki az a Hollandi Biztosító, miért robbant fel a biatorbágyi híd, kik azok az idegenek, akik a helybeli mélyfúrásokat végezték. Hazai és külföldi pénzesek tulajdona volt itt minden, még a becsület is. Aztán beteg lett, Nagy költség volt a kórház, nem bírta a család, s Harcsa Miklós orrát elroncsolta a tbc. Meggyógyult, de a kór örök bélyeget hagyott rajta. A 23 holdasok gyereke, Harcsa Miklós elsőnek kapcsolódott 45-ben a mozgalomhoz. Ide vitte a régi adó, a „büdös paraszt", meg a többi. Tagja veit a földosztó bizottságnak, s 1950-ben a termelőszövetkezetbe lépett. Akitor már tekintélyes gazda, sőt családapa is lett, mert akadt asszony, aki az orra helyén éktelenkedő szépséghiba ellenére is úgy látta, hogy Harcsa Miklós oldalán megalapozott lesz az élete. Elnökképző iskolába vitték. Idealizmus? Materializmus? Marxizmus-leninizmus? Mit tudta addig, hogy mi az. Itt megtanulta. Megtanulta, hogy valami elkezdődött, valami, aminek 'folytatása lesz. . . Mint a tsz elnöke, sok mindennel nem értett egyet. 1952- ben helytelenítette, hegy sokszor megsértették az önkéntességet. — Nem vagy a mi embe- runJc! — ítélkeztek egyesek felette és leváltották. Aztán jött Nagy Imre beszéde, sokan kiléptek — de Harcsa Miklós maradt. S jött az ellenforradalom, s Harcsa Miklós leállt verekedni, s jól megverte azt a liőbörgőt, aki a közös feloszlatását sürgette. A kés mindig \ a zsebében volt, s otthon, asz- \ talán a kis balta. Amikor egyesek meginogtak, mert „nincs munkaegység, nincs fizetés”, 6 a helyén maradt, s néhány társával mindenkinek jó példát mutatott. November 4. után aztán teljes lett a bizalom, a rend. Harcsa Miklós, a nyírbátori Vörös Csillag jószágfelelöse. a községi tanács vb. tagja, a Népfront-elnökség tagja és tagja a tsz pártvezetőségének is. Akad társadalmi munkája bőven, de azért jutott ideje arra is, hogy egész utcáját a közösbe szervezze. Hallgattak rá az emberek. Kislánya már érettségizett, fia a mátészalkai mezőgazdasági technikumba jár. Két gondja van. két problémája, s ez a kettő valahogy eggyé fonódott: — Most már kibocsáthatom a családot a szárnyam alól, embert faragtam belőlük. S lassan a falu is megérti, hol a helye... Ezzel fejezi be élettörténetét j Harcsa Miklós, közben kiürüli 1 a kancsó is. Szíves szóval ma-1 rasztalnak, maradnék, de sür- \ get az idő. A kapuban, kézfő- j gás után még mond valamit: — Nem mondhatja majd a i fiam, hogy apám, gyáva voi- J tál... Nem volt gyáva, Miklós bá- esi. Elszakította a láncot, amij a 23 holdhoz, a gúnyolódó j nagygazdákhoz, a tudatlansághoz, a tegnaphoz leütötte. Győri Illés György A néprajzi kiállítási terem képes alakjait festi Marosán Lajos grafikus, a művészeti csoport vezetője. A csoport legfiatalabb graíikusnője. A kísérő rajzokat, feliratokat készíti a múzeum állandó kiállításához. Csallány—Hammel. «i
