Kelet-Magyarország, 1960. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-16 / 39. szám

Közlemény a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődéséről és a teimelíiszövetkrzelek megszilárdításáról (Folytatás az 1. oldalról.) szocialista nagyüzem. megvaló­síthassuk a mezőgazdasági ter­melés idei 4,9 százalékos, a fel­vásárlás 8,9 százalékos növelésé­nek tervét. Éppen ezért a Köz­ponti Bizottság a legfőbb fel­adatnak most azt tekinti, hogy a tömeges szervező munkát abba­hagyva, minden erőt a megszi­lárdításra fordítsunk. Ebben a munkában nagy előny számunk­ra az a kedvező körülmény, hogy a tavalyihoz képest az idén több mint egy hónappal élőbb tudjuk az erőket erre a döntő feladatra átcsoportosítani és össz­pontosítani. 1 A termelőszövetkezetek * eredményes megszilárdítá­sának egyik fő kérdése: a poli­tikai feladatok jó elvégzése. Meg' kell gyorsítani a termelőszövet­kezeti pártszervezete^ létrehozá­sát és megerősítését. A pártszer­vezetek végezzenek rendszeres felvilágosító munkát, erősítsék állandóan a szövetkezetbe lépett dolgozó parasztokban azt a, meg­győződést, hogy jól döntette*, mert felemelkedésük egyetlen helyes és járható útja a szocia­lista nagyüzemi gazdálkodás. Tö­rekedjenek arra. hogy a terme­lőszövetkezetek tagsága megtart­sa a szövetkezeti életet szabá­lyozó 7-es számú törvényerejű rendeletet, a szövetkezeti alap­szabály előírásait, mozgósítsák a termelőszövetkezetek tagjait a soron következő termelési fel­adatok elvégzésére. Nyújtsanak segítséget a tagok közösségi ér­zésének fejlesztéséhez, a szövet­kezeti élet. a szövetkezet tudat kiformálásához. Erősítsék a tag­ság egységét, összeforrottságát, harcoljanak az ellenséges néze­tek és megnyilvánulások ellen. 2 A pártszervezetek adjanak * kellő segítséget ahhoz, hogy a szövetkezetekben a KISZ- szervezetek mielőbb megalakul­janak. A kommunista ifjúsági szervezetek fokozzák tevékenysé­güket annak érdekében, hogy a falusi parasztfiatalság elsősorban a termelőszövetkezetekben keres­se és találja meg boldogulásá­nak útját. Munkálkodjanak az új, fejlett termelési módszerek elterjesztéséért; a magas termés­hozamok elérése érdekében. le­gyenek a termelőszövetkezetek­ben a kulturális élet és sport­tevékenység fellendítésének kez­deményezői. ti Párt- és állami szerveink * és mindenekelőtt a szövet­kezeti tagság összpontosítsa ezekben a hetekben erőfeszíté­seit elsősorban a tavaszi mun­kákra való jó felkészülésre, a vetőmag- és takarmánybevitei meggyorsítására, a szerződéskö­tésekre, a tervkészítésre, a mun­kaszervezet kialakítására s-tb. Különös gondot kell fordítani a termelőszövetkezeti építkezé­sekre, főleg a saját erőből vég­zett. egyszerűbb kivitelezésű ol­csóbb építkezésekre. Lehetőség szerint minden termelőszövetke­zetben hozzanak létre építőbrigá­dokat. A meglévő épületek meg­felelő átalakításával, helyi építő­anyag-előállítással gyorsítsák meg a legsürgősebb építési mun­kákat, minél több állat s min­denekelőtt a tenyészállatok el­helyezésére biztosítsanak férőhe­lyeket. Elő kell segíteni, hogy a termelőszövetkezetek — kellő műszaki ellenőrzés mellett — nagy számban építsenek saját erőből, a helyi lehetőségek fel- használásával, a célnak megfe­lelő és a típustervek szerintiek­nél olcsóbb épületeket. Használ­ják fel a közös állattenyésztés fejlesztése érdekében a tagak háztáji szükségletet meghaladó nagyobb istállóit, pajtáit is. ,4 Egész népgazdaságunk ér­* deke, hogy termelőszövet­kezeteink tavasszal tovább nö­veljék a szemes- és silókukorica vetésterületét, ,A föld gondos megművelését a magas termés­hozamok elérése érdekében a gé­pi, íogatos és kézi eszközök együttes használatával biztosítsák- Az ország fő kukoricatermő vi­dékein párt és tanácsezerveink nyújtsanak segítséget ahhoz, hogy a „30 mázsás mozgalom” megfele­lő eredményeket hozzon. Hasonló­an nagy gondot keil fordítani az ország burgonyatermö vidékein a burgonya vetésterületének és terméshozamának növelésére is. Az egész országban, de különösen az ország sertéstenyésztő vidéke­in, szorgalmazni kell a közös ser- tésztenyésztés és hizlalás erőteljes fejlesztését, CT A termelőszövetkezetek ter- melésének növelése, a csa­ládtagok munkába való bevonása és a jobb minőségű munka vég­zése céljából az eddigieknél foko- zottabbán kell érvényesíteni a szö­vetkezeti tagok közvetlen egyéni anyagi érdekeltségét. A Központi Bizottság ajánlja, hogy a termelő­szövetkezetek ;— helyi adottsága­inak megfelelően — minél széle­sebb körben alkalmazzanak a munkaegység-rendszert továbbfej­lesztő jövedelemelosztási módsze­reket, amelyek megfelelnek a szocialista jövedelemelosztás el­veinek. A tapasztalatok szerint ez fokozza a tagság egyéni érdekelt­ségét a munkák jó elvégzésében, a nagyobb terméshozamok eléré­sében, és arra ösztönöz, hogy a családtagok is minél nagyobb mértékben vegyék ki részükéi a közös munkából. A helyi viszo­nyoknak leginkább megfelelő formák bevezetéséről minden esetben a szövetkezetek közgyű­lésének kell döntenie. Ajánlatos az is, hogy 1960-ban lehetőleg minden termelőszövetke­zetben vezessék be a rendszeres havi előlegfizetést a végzett munkaegységekre. /k Az> árutermelés fejlesztésé­”• beh a termelőszövetkezeti közös gazdálkodás mellett jelen­tés szerepe van á tagok háztáji gazdaságainak is. Ezért párt- és állami szerveink tegyenek erőfe­szítéseket annak érdekében, hogy a közös gazdaság minden erővel történő növelése és erősítése mel­lett a háztáji gazdaságokból is minél több árut (főleg sertést, ba­romfit, burgonyát, zöldséget, gyü­mölcsöt, tejet, tojást) értéke­sítsenek felvásárló szerveink útján. Ugyanakkor a ter­melőszövetkezetek is segít­sék hozzá tagjaikat, hogy — a közösben végzett jó munka el­sődlegessége mellett — a háztáji gazdaságaik lehetőségeit is minél nagyobb mértékben kihasználják saját és a népgazdaság szükség­leletnek kielégítése érdekében. H Nagy gondot kell fordítani * ’ arra. hogy az egyéni­leg dolgozó parasztság ter­melése és ; árutermelése ;s megfelelően alakuljon. Álla­munk mindenekelőtt az ár­politika útján és a szerződéses rendszer lévén továbbra is se­gíti a még egyénileg dolgozó parasztokat abban. hogy biz­tonságosan termeljenek, és sa­ját szükségleteiket meghaladó mezőgazdasági termékeiket fel­vásárló szerveink útján értéke­sítsék és megtalálják számításu­kat. O A mezőgazdaság átszerve­*-*• zése során jelentős szám­ban ■ léptek a termelőszövetke­zetekbe olyan idős dóig—zó * 1 pa­rasztok. akik előreha’adott ko­ruk miatt a nyugdíjjogosultságot megszerezni mír nem tudják, és anvági táttnogalásra ' szorul­nak. A Központi Bizottság mél­tányosnak tartja, hogy társadal­munk az ilyen, munkából kiöre­gedett idős dolgozó parasztok se­gítségére siessen. A Központi Bizottság ennek érdekében a kormánynak a következő javas­latot tette: azok a 70. evüket el­ért idős férfiak és 65. életévüket betöltött nők, vagy e korhatár alatt- levők, de rokkantságuknál fogva munkaképtelenek: váro­mányi idő nélkül havi 260 forint öregségi járadékban részesülje­nek. Ennek anyagi alapjait a ter­melőszövetkezeteknek kell vi­selniük olyan formán, hogy a termelőszövetkezetbe bevitt sa­ját földterület minden arany­korona értéke (de kát. holdan­ként legfeljebb 16 aranykorona) után 2 forintot, a termelőszövet­kezet által használt állami tar­talékföld minden aranykorona értéké után pedig 3 forintot kell az országos nyugdíjalapba be­fizetni. A Központi Bizottság úgy véli. hogy a mostani öregségi járadék s bevitt föld után fizetendő föld­járadékkal és a háztáji gazda­ságból származó jövedelemmel együtt megfelelő körülményeket teremt életük alkonyán az idős parasztok számára a termelő­szövetkezetekben. Emellett köny- nvebb munka végzésével a fér­fiak évi 120, a riők pedig évi 80 munkaegységet is, teljesíthetnek. A Központi Bizottság bízik abban is, hogy a termelőszövet­kezetek és az idős tagok család­tagjai más módon is hozzájárul­nak ahhoz, hogy a munkából, ki­öregedett idős parasztemberek megfelelő viszonyok között élje­nek. Q Munkásosztályunk nagy J' segítséget nyújtott eddig is i termelőszövetkezeti útra lépett parasztságnak. Szükséges, hogy továbbra is hatékonyan támo­gassa a termelőszövetkezetek megszilárdítását. A felszabadulá­sunk 15. évfordulója tiszteletére kibontakozó éves munkaverseny keretein belül állítsanak elő mi­nél több és jóminőségű mező­gazdasági gépet, alkatrészeket, építőanyagot, műtrágyát és egyéb, a mezőgazdasági termeléshez szükséges terméket. A legtapasz­taltabb ipari munkások, az üze­mek, vállalatok vezetői pedig a régi termelőszövetkezetek mellett, az újonnan alakult szövetkezete­ket. is patronálják, a megyei párt- bizottságok útmutatásai alapján. Segítsék elő, hogy az új termelő- szövetkezetek már ’ az első évben több árut termeljenek az ország­nak. 1 A A Központi Bizottság fel­1 hívja a különböző minisz­tériumokban, vállalatoknál és a nem mezőgazdasági területen dol­gozó mezőgazdasági és pénzügyi szakembereket, továbbá a régi, jól működő termelőszövetkezetek­ben dolgozó szövetkezeti vezető­ket, hogy az eddiginél nagyobb szénában vállaljanak az új ter­melőszövetkezetekben szakmai felkészültségüknek megfelelő munkát. Az iíy módon termelő- szövetkezetbe kerülő' vezetőket, szakembereket a kormány a műit évihez hasonlóan kiemelt anyagi ás erkölcsi támogatásban részesíti. A Központi Bizottság szilárd meggyőződése, hogy a termelőszö­vetkezetek túlsúlyra jutása ha­zánkban, az új termelőszövetke­zetek sikeres megszilárdítása a munkáshatalom, a munkás-pa­naszt szövetség további erősödését egész népgazdaságunk gyorsabb fejlődését, és dolgozó népünk to­vábbi gyarapodását eredményezi. Budapest, 1960. február 12. Az MSZMP Központi Bizottsága Kormányrendelet a termelőszövetkezeti tagok öregségi és munkaképtelenségi járadékáról A Minisztertanács legutóbbi ülésén megtárgyalta és elfogadta a mezőgazdasági termelőszövet­kezeti : tagok, öregségi és munka1 képtelenségi járadékáról . szóló rendelet tervezetét. A kormány ezzel a rendelettel gondoskodik azokról a terme­lőszövetkezeti tagokról, akik öregségük vagy munkaképte­lenségük m’att nem szerezhe­tik meg a törvényszerű nyug­díjhoz szükséges „szolgálati" időt. A .rgndelet értelmében az, em­lített módon- ellátatlanul rharadó termelőszövetkezeti tagok öreg­ségi járadékot kapnak, ha a fér­fi 70., a nő pedig a 65. életévét már betöltötte, s a termelőszö­vetkezet közös munkáiban rend­szeresen nem tud részt venni. Az tekintendő ilyen tagnak, aki egy naptári évben 120 (a nő 80) mun­kaegységnél többet nem tud telje­síteni. Gondoskodik a rendelet azokról a termelőszövetkezeti ta­gokról is. akik az említett, élet­kort ugyan még nem érték el. munkaképességüket azonban már teljesen elvesztették, s a törvény- szerű nyugdíj megállapításához szükséges úgynevezett nyugdíj­évük nincs meg. / Ezek a tsz-ta- gok munkaképtelenségi járadékot kapnak, ha az arra illetékes or­vosi bizottság megállapítja a száz- százalékos munkaképtelenségü­ket. Mind az öregségi járadék, mind a munkaképlelonségi járadék havi összege 260 fo­rint Ha a férj és a feleség egvaránt termelőszövetkezeti tag. a 260 to­rint járadékra a férj jogosult. Ha a férj meghalt s a felesége ter­melőszövetkezeti tag. ez utóbbi kapja a 260 forint járadékot, de csak úgy. ha az előbbi feltételeit nála is fennállnak. Ha a termelő­szövetkezeti tag egyéb jogcímen törvényszerű nyugellátásban ré­szesül, cs ennek összege a havi 260 forintét nem éri el, akkor az egyéb Jogcímen járó nyugellátás és a 260 fo: int közötti különbö- zetet kell részére folyósítani. Gondoskodik a rendelet a meg­halt termelőszövetkezeti tag öz­vegyéről akkor is. ha az nem volt ugyan termelő-zövetkézeti tag, de a 65. életévét (férfiöz­vegy a 70. életévet) betöltötte vagy az orvosi bizottság megál­lapítása szerint teljesen munka képtelen. Ezeket az özvegyeket uavi 130 forint özvegyi járadék illeti meg. ha törvényszerű öz­vegyi nyugdíjra nem jogosultak. A járadék mellett a termelő­szövetkezeti tagnak megmarad a háztáji gazdasága, megkap­ja a tagokat álta’ában megil­lető egyéb szociális kedvez­ményeket, valamint a bevitt földje után őt megillető föld- járadékot. Nem jogosult öregségi, munka­képtelenségi, illetőleg özvegyi já­radékra az. akinek vagy a vele együttélő házastársának havi 260 1 forintot meghaladó nyugdíja Ke­resete vagy iövedelme yon. kivé­ve. ha ez. a jövedelem a háztáji | gazdaságból vagy a földjámdék. I ból származik. 1 Ha valamely naptári évben az öregségi' vagy munkaképtelenségi járadékban már részesülő férfi termelőszövetkezeti tag 120, a női termelőszövetkezeti tag pedig 80 munkaegységnél többet teljesí­tett, a teljesítést követő hónap első napjáól a naptári év végéig megszüntetik járadékának folyó­sítását. Ugyancsak megszüntetik az öregségi, illetőleg a munka­képtelenségi járadék folyósítá­sát, ha a tag kilép a termelő- szövetkezetből. vagy kizárjak onnan. Ha a termelőszövetKezeti tag a nyugdíjigényének bejelentését, il­letőleg a halálát közvetlenül megelőzően legalább három éven át nem folytatott élethivatássze­rűen mezőgazdasági, illetőleg a mezőgazdasági lakosság szükség­letét kielégítő ipari tevékenysé­get, akkor a tag részére öreg­ségi. illetőleg munkaképtelenségi járadék, özvegye részére pedig özvegyi járadék csak különlege­sen indokolt esetben állapítható meg. A járadékot a termelőszövet­kezet útján az erre a célra rend­szeresített nyomtatvány-űrlapon kell kérni. A termelőszövetkezet, valamint a községi (városi) ta­nács végrehajtó bizottságának ja­vaslata alapján az Országos Nyugdíjintézet állapítja meg es folyósítja a járadékot. A rende­let alapján legkorábban 1960. január 1-tő! kezdve lehet járadékot meg­állapítani. özvegyi járadékom ettől az idő­ponttól kezdődően az az özvegy is kaphat, akinek férje 1959-ben halt meg, ha legalább 1958. ja­nuár 1-től kezdve termelőszövet­kezeti tag volt. A rendelet hatály balépésével egyidejűleg a kormány a volt mezőgazdasági dolgozóknak (gaz­dasági cselédeknek) folyósított OMBI-járadákot a termelőszövet­kezeti tagok öregségi járadékával azonos összegre emelte fel. 1960. január 1-től kezdve tehát ezek a járadékosok is — a családi pót­lék beszámításával havi 260 fo­rint járadékot kapnak. (MTI) Fővárosi szakemberek segítik a nyírbátori járás termelőszövetkezeteit A budapesti V. kerületi pártbi­zottság kezdeményezésére a mi­nisztériumok, vállalatok szakem­berei brigádokat alakítottak a nyírbátori járás termelőszövet- :sz3tainek patronálására. A Belkereskedelmi Minisztéri­um egyik ilyen brigádja felkereste a nyírbátori Vörös Csillag tsz-t, hogy műszaki, számviteli, pénz­gazdálkodási, tervezési, munka­ügyi és egyéb szempontból konk­rét segít'ág at adjon. A brigád tag­jai: dr. Rucz István, a minisztéri- ,.ni fo. iztályvezetője, Mózes Imre, a tervosztály dolgozója, Ceglédi József, a kereskedelmi, »'szervezési, technikai főosztály beruházási szakembere, Sándor Gyula, a munkaügyi csztály helyettes ve­zetője és Juhász István főrevizor mindannyian képzett szakembe­rek, akik a tanácsadáson túlme­nően fontos gyakorlati segítséget- is tudnak adni. Hasonló az össze­tétele a járást támogató többi brigádnak is. MEGNYÍLT A MEGYEI KÖNYVTÁR OLVASÓTERME l Megnyílt a Móricz Zsigmond megyei könyvtár olvasóterme, minden olvasó számára. A terem­ben mintegy 100 féle magyar és külföldi folyóirat, lexikonok, szó­tárak várják az érdeklődőket. Nyitva minden nap 11—13 és 14— 19 óra között. A beiratkozási díj egész évre mindössze három fo­rint. 2

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom