Kelet-Magyarország, 1960. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-14 / 38. szám
„Öreg" színjcttszók között Nagykállóban ODAKINT cudar a hideg, itt bent pattog a kályha. De nem csak a kályha melegít, hanem fűt az a kimondhatatlan lelkesedés is, ami ezt a néhány embert ilyenkor, esténként hat órakor, ebbe a szobába hozza. Nemsokára kezdődik. Még nincsenek itt mindnyájan. Kártya? Sakk? Nem. Sokkal izgalmasabb játék az. írók gondolataival ismerkednek, emberek egyéniségeit felvenni, s majdan emberek százait tanítani a színpad eszközeivel. Neves színjátszók ők, van közöttük, aki több versenyen is első helyezést nyert a csoportban. Van közöttük, aki több, mint egy évtizede játszik itt Nagykállóban, s fellépéseinek száma többszáz. A terem, ahol vagyunk, a járási művelődési ház egyik szobája Még csak néhányan ülnek a székeken, mert nincs hat óra. Szemben velem Czakó Gábor, ez az őszülő ham, 52 éves ci- pőbolt-vezető. öt éve játszik, s ezalatt igen sok szerepkörben lépett a közönség elé. Miért? KERESI a választ, de aztán csak a vállát vonja, nevet. — Nem tudom, csak szeretem. S hogy szeretem, azt mutatja a korom is. És nemcsak én szeretem, hanem a feleségem is — int a kályha mellé, ahonnan most kötögető nő bólint rá: igen. Pedig de sok elfoglaltságot jelent! Mert nemcsak itt játszanak, a művelődési házban, hanem mindenütt, ahol erre őket kérik. Hogyan is? Sorolják a heti próbák idejét. — Hétfőn, csütörtökön itt, kedden, szerdán, pénteken a ktsz-ben. Szombat és vasárnap pedig a fellépések ideje! — összenevetnek. — Mikor is volt szabad esténk? Szabó bácsi lép be. Munkás- ember. Nagy derültséggel köszönt a társaságra. — A „másik” feleségemet nem láttátok? MERT VAN egy „rendes” feleség, aki ugyancsak színjátszó, aztán van egy elsőszámú „másik”, ez Czakóné, akivel Móricz Zsigmond egyik egy fel vonatosában alakít házaspárt és van egy második számú „másik” feleség is az Banna Erzsébet, a Próbatétel-bei! házastársi. Ezen jót nevetnek,... be közel nőtt egymáshoz ez a színjátszócsoport a hosszú-hosszú együttes munka során! Közöttük persze fiatalok is. Szilágyi László „civil” foglalkozása: statisztikus. Most az „Ilyen nagy szerelem” c. darabban, mint Milán lép a közönség elé. A „SZÉLVIHAR”-t még játsz- szák, de már az „Ilyen nagy szerelem” próbája folyik. A rendező Kovács Lajos a járási tanács művelődési osztályának dolgozója. A színjátszók nagyon szeretik. Nemcsak azért, mert pontos, alapos és szakértő ember, hanem azért is, mert igen sok gondot fordít a darab „hátterének”, a társadalmi keretnek, az író céljainak s a Nagyszabású képhamisítás Franciaországban Fx-anciaországban legutóbb az elhunyt Mauxice Vlaminck festő örököseinek lelj elöntésére nagyszabású képhamisítás nyomára bukkantak. Az örökösök ugyanis rájöttek, hogy öt hamis Vlaminck kép került forgalomba: a nyomozás során kiderült, hogy egészen nagyszabású hamisító banda működik, amely a mai francia festőiskola legkitűnőbb mestereinek neveit hamisítja rá a vásznakra. A hamisítványok egy részének „gyártója” egy Claude Jager nevű dekoratőr, aki saját bevallása szerint már öt Vlaminckot” három „Modiglianit”, három „Gauguint”, két i,Roualt-t”, egy „Degast” és egy „Renoirt” festett. ♦ í darab esetleges hibáinak ismer-♦ tetésére, megismerésére. Kovács» Lajos maga is képezi magát ♦ rendszeresen részt vesz színját-» szórendezői továbbképzőn és a» színjátszó akadémia előadásain.» A községben több színjátszó » csoport működik. De ha a törzs-» gárdát nézzük, szinte mindegyik} csoportban találkozunk ismerős; nevekkel. Ez az egyik oka annak, hogy a művelődési tanács javasolta: minden művészeti együttes jöjjön a művelődési házba, szűnjön meg a szétszórtság Nagykállóban. A terv azonban az egyes szervek, a földmű- vesszövetkezet, a ktsz. stb. ellenállását nem tudta legyőzni Pedig most lenne rá a legnagyobb szükség, hogy a község termelőszövetkezeti községgé vált. A művelődési házon belit az egyes szervek támogatásával | a meglévő adottságokkal olyant magasfokú öntevékeny életet le-» hetne teremteni, amely országos nevet is szerezhetne Nagykálló nak. EZEKRŐL IS szó esik a du ruzsoló kályha mellett. Még néhány perc hiányzik és kezdődhet az olvasópróba. De additi még sorrakerülhetnek a község művelődési életének kérdései. S| ^7 Állami Könyvterjesztő Vál- ez így megy estéről-estére. Nem- !a]at a hazánk felszabadulásának csak színjátszók, hanem a köz- 15. évfordulója alkalmából meg- ség művelődési életének jó is- rendezendő ünnepi könyvhét, a merői és hát —- nem kis mér- szovjet könyv ünnepe és a „Ma- tékben - lendítő! is. könyvkiállítás külföldön .. . . .. , , plakátjainak tervezesere nyilMost eppen újabb versenyre £ános 'platót hirdet. A Pakuszulnek a Szelvihax-ral. Bízó- | jyázaton mindenki részt vehet rxyos, hogy ez sem lesz ered-1 olyan művel, amely nyilvános ménytelen. kiállításon, vagy pályázaton nem S. B. szerepelt. NYÍRI REGGEL A nap kel épp. Süt, mint parázsló, fojtott-fényű tűz-zsarátnok; s a lég-lakó bűvös-varázsló hűs szelek friss, fürge ujja a nyíri port — homok-zarándok — újra-újra tovafújja. Kakas rikolt — im, itt a reggel! — s messze néz, akár a látnok; friss ifjú kél ifjú öreggel — munka hívja — útnak indul; még köd fedi a Nyír-világot, a reggeli szél árja kint dúl,, de a kelő nap, Nyír — ma mind új!. Oj ott a város, új a képe, úi színt hoz a nyíri tájba, új föld lép a por örökébe, s rá csak az eső szitálja változatlan a változatlant... Nyír! ó, nyírjesek világa — hová tűntél — nem zengi azt lant; ám boldog buckák beszélnek arról, hogy — új a fény, a láng a Nyír fölött, s a büszke szélnek szegül hajnalfény-szőtte zászló, s hogy a Nyír a tág világba beleolvad — és a parázsló Nap süt ott, a rőt varázsló. Cselényi István Gábor középiskolai tanuló. A Könyvterjesztő Vállalat plakátpályázata A pályamunkákat 297x420 milliméteres méretben az Állami Könyvterjesztő Vállalat Propaganda Osztályára (V., Deák Ferenc utca 15.) kell beküldeni, Beküldési határidő: 1960 máiéin« 15. A pályadíjak összege 3000. 2000, 1000 forintos megosztásban —< csoportonként 6000 forint, összesen 18 000 forint. FIATALOK 1RASAI Barátnők LILE A Színes szovjet balettfilm A sok szépséggel megáldott Ukrajna földjén őrzik a gyönyörű Lilea és a bátor Sztyepán szerelmének legendáját. Ez a megható történet ihlette meg Vronszkij és Lapoknis filmművészeket és az ismert ukrán költő, Tarasz Sevcsenko műveinek felhasználásával írták és rendezték nagyszabású balettfilmjüket, a LILEÁ-t. Lilea és Sztyepán a herceg jobbágyainak nehéz és sanyarú sorsát élték. De fiatalok voltak, szerették egymást és ez a szerelem megszépítette életüket. Am a herceg szemet vetett a gyönyörű jobbágylányra, s palotájába vitette. Így lett Lilea, több hasonló társával együtt a herceg táncosnője, az úri lakomák vendégeinek szórakoztatója. Sztyepánt is udvarába akarta vitetni a herceg, szolgának, s azok között is a legutolsónak. De a legény megszökött, s a kozákok szabad életét választotta. Vitézül harcolt a tatárok ellen, ám egy csatában elfogták, s a kegyetlen rabtartók tüzes vassal oltották ki szemevilágát. öri>k vakságra kárhoztatva tért vissza falujába, hogy bosszúra szólítsa fel a népet a herceg zsarnoksága ellen. S a földesúr nem menekülhetett a nép haragja elől. Lilea azonban már nem érhette meg a szabadulást. Ártatlansága védelmében tőrrel támadt a hercegre, aki fegygve- rével halálra sebezte a meggyötört leányt. Művészi kiállításban, látványos szép felvételekben elevenedik meg előttünk Lilea megható története. A szép jobbágy- I lányt az ismert ukrán balettművésznő, Jersova kelti életre. Táncában csodálatos művészettel fejezi ki Lilea minden érzését, vergődő szenvedését, keserűségét, megaláz'ttsagát. Talán legszebbek azok a jelenetek, amikoi’ Lilea kedveséről álmodva, felszabadult és boldog, s ez sugárzik egész lényén, minden mozdulatában. Magával ragadó Danykevics, az ukrán zeneköltő muzsikája, mely Ukrajna dallamgazdag népi muzsikáján épül fel. Danykevics megszólaltatja a x’égi jobbágyvilág népünnepélyeinek dalait, s zenéjében szinte megelevenednek Ukrajna gyönyörű tá- | jai. Topcsij és Apanaszov operatőrök szép színes felvételei méltóképpen emelik a film szépségét, tükrözik hagulatát. Egyik legismertebb jelenet pédául a cigányok tábora, s a szép cigánylány pompás táncának felvételei. — Beszállás! Azonnal indul a vonat! Kató kétségbeesetten öleli át kis barátnőjét, majd gyorsan kikapcsolja dísztűjét, amely Ludas Matyit ábrázolja és sietve nyújtja Tatjánának. Ö hálásan szorítja kezében. Viszonzásul hevesen szakítja le és adja Katónak világoszöld ruhája egyetlen díszét, egy kis bársony szalagot. A vonat kerekei egyre zajosabban csattognak. „Borzos” fájó mbsolyú kis arcát elnyelik a kilométerek, az integető fehér kendőt betakarja a távolság. Kató áll és egyre csak a tovatűnt vonat után mereng. — Írok! — Hamarosan írok! — cseng vissza a fülébe Tatjána ködbevesző hangja. ★ 1949. augusztus 29. :.. Nagyon, nagyon sekszor gondolok a kellemes balatoni nyaralásra, Katyusa! Milyen szép a nemzeti barátság ... Felejthetetlen napok magyar testvéreim között... 1919. október 12. Kedves kis Tatjánám! Köszönöm meleg soraidat... Nálunk már megkezdődött az iskola, örsveze-tőie lettem a VII a osztály „Béke” őrsének... Befejezéséhez közeledik a 3 éves terv és sikereihez nekünk, úttörőknek is hozzá kell járulnunk. Tudom, a terv eredményeit jórészt hazádnak a Szovjetuniónak köszönhetjük. Milyen segítséget kaptunk tőle? Feleletül néhány sort idézek az újságból. „Ahogy az anya adja támogató kezét első lépteit tipegő gyermekének, úgy nyújt felénk a Szovjetunió erős kezet, segített talpra állnunk és megindulnunk a szocializmus utján ., v ” Budapest, 1951. május 4. ... Egy nagyon kedves könyvét olvasom most Jókainak: „Szabadság a hó alatt”. Ezt azérj említem meg Tatjánám, mert hőse egy nagy orosz írónak, A. S. Puskinnak a megtestesítője. Előszavában Jókai- fordításban olvastam Puskin „Cigányok” című művét... Moszkva, 1952. március 25. ... Ugye, csodálkozol. Kató, hegy levelemet magyarul kezdtem és úgy is fejezem be. Nos, kitől tanultam meg ezt? A gyárba, ahol apa dolgozik, magyar mérnökök érkeztek, tapasztalatcserére. Nagyon kedvesek, tőlük tudom e néhány magyar szót. Kérdezted, hogy melyik magyar írót ismerem. Nos, több- kevesebb verset olvastam Petőfitől. Aranytól, Vörösmarty- tól, könyvet Jókaitól, Mikszáth- tól, Móricztól. Most Ady és egy Szabó Lőrinc kötetet hoztam ki a könyvtárból. A könyvtár számtalan magyar író, fordításban megjelent művét bocsátja rendelkezésére a szovjet ifjúságnak. Budapest, 1954. szeptember 6 ... „Szovjet film hónapja” — hirdeti most Budapesten minden plakát. Műsoron: „Prolog”, „Befejezetlen elbeszélés”, „Vízkereszt, vagy amit akartok”, „Othello’. „Mary hercegnő” és számtalan remek szovjet film. „Othelló”-ról jut eszembe, hogy szereplőit, a Magyarországon 1* járt Irina Szkabcevát és Szer- gej Bondarcsukot életben 1* láttam, sőt Galina Ulanovától, a tehetséges szovjet halett-táncos-. nőtől autógrammom is van... Ma a DISZ nevében kint voltam a szovjet mezőgazdasági szakemberek fogadásán, akik az állami gazdaságoknál és tsz-ek- nél tett látogatásukkal tanítani és tanulni jöttek ... Szívből üdvözöl szerető magyar testvéred, Kató. Budapest. 1956. dec. 25. Édes Tatjánám! :.. régen, igen régen írtam neked. De nem is írhattam, mert a zavaros események megbénították a posta forgalmát. Bizonyára tudsz az októberi eseményekről. Csak annyit írhatok erről, amit Kádár János elvtárs hangsúlyozott: „Mély hálával tartozunk a Szovjetuniónak, ki történelmünk nehéz óráiban felénk nyújtotta segítő kezét” . .. Moszkva, 1957. február 9-cn. ... Boldoggá tett a hír, édes Katvusám! Együtt tanulhatunk tovább a moszkvai egyetemen! Szinte mámoros vagyok az örömtől. Ehhez hozzájárul az is, hogy most jöttünk haza a szín. házból, s még mindég hallom a dörgő tapsot. Tudod, kik leptek fel? A „Csárdáskirálynő” magyar vendégszereplői. Katyusa, igaz, hogy Honthy Hanna már idősebb? Hihetetlen.;. Mondd, mikor jössz? Várlak! Várlak!!! Bllku Rózsa középiskolai tanuló. mm i
