Kelet-Magyarország, 1960. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-12 / 36. szám

XVII. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM Ára 50 fillér I960. FEBRUÁR 12, PÉNTEK Hruscsov elvtárs megérkezett Delhibe (Tudósítás az 5. oldalon.) Bőnkéi András eivtárs beszéli a Kibővített fehérgyarmati járási pártbizottsági ülésen (Beszámoló a 2. oldalon.) i megye sportjtt (4. oldal.) Az ablakokra még jégvirágok (agynak, a megdermedt határ nemcsak a szekeret, de a trak­tort is könnyedén tartja a há­tán. Február még a téli hóna­pok közé számít, de közeleg jégtörő Mátyás és egyik napról a másikra megjöhet a dunai szél, akkor pedig ma latyak, holnap szikkad, holnapután por­zik. A nyári hónapokban, ami­kor szorít a munka, azt szok­ták mondani a csiiggedőnek: gyerünk, majd ráérünk télen. Valójában a munkaidő most nem 14, meg 16 óra, de a gon­dos gazda azért talál elfoglalt­ságot. Egyformán vonatkozik ez a termelőszövetkezetre és egyé­nire. A régi szövetkezetekben és az egyéni gazdaságokban a szokás már kialakította a tél­végi napok teendőit is, nem így az új szövetkezeti községekben. A decemberben, január elején alakult szövetkezeti községek­ben már elkészültek a tervek, hordják a trágyát, összeadták a vetőmagot és így tovább. Van teendő mindenütt, de legsür­gősebb az intézkedés a közel­múltban alakult szövetkezetek­ben, mert a tavasz cgyszcrc jön el oda is, ahol három hónap volt a felkészülésre és oda is, »hol csak három hét. A sorrendet nehéz meghatá­rozni. hiszen sok minden egy­szerre kívánkozna megoldásra. Mindennek az elindítója azon­ban egy vázlatos terv lehet — részleteiben a következő hetek­ben kidolgozhatják —, aminek alapján megkezdhetik a vető­magösszegyűjtést, a trágyahor­dást és egyebeket. A tervkészí­tés segítésére sok szakember érkezett a falvakba. Ök értik a mesterségüket, de legtöbbjük nem ismeri az illető község ha­tárát, adottságait. Ezért fontos, hogy a legjobb gazdák segítői, aktívái legyenek a tervkészí­tőknek. De nemcsak a helyi ismeret miatt, hanem mint gaz­dák is legyenek ott minél töb­ben, hiszen maguknak, saját .ja­vukra terveznek jól, vagy rosz- szul. Most kell jól dönteni, mert ha zabot vetünk, abból nem lesz kukorica. Csak az a tervkészítő bizottság mondhatja cl, hogy jó munkát végzett, amelyik több termést, nagyobb jövedelmet tud a tervben — reálisan — összehozni, mint amennyit a múlt évben forgalmazott az egész község. Csodákat nem le­het művelni a szétszórt, apró földeken, de olyan növényter­melési arányokat lehet kidol­gozni, amik jövedelmezőbbek. Például a zab, tavaszi árpa és a zabosbükköny rovására kuko­ricát, burgonyát termeljenek. A vetőmag-összehordást is a közösség tervei szerint végez­zék. Néhány községben nem így láttak munkához. Végül rájöt­tek, hogy ilyen módon nem a kívánt vetőmag kerül a rak­tárba. Az a helyes, ar 'kor a szántóterület százalékában szab­ják meg az egyes növények arányát és aszerint gyűjtik össze a vetőmagot is. Műtrágya nincs korlátlan mennyiségben, ezért minden szál istállótrágyára szükség van. Túl érett komposztos trágyával érdemes leszórni az évelő pil­langósokat, de még fejtrágya­ként, az őszi vetésekre is taná­csos kiszórni. Legjobb a nyár­végi trágyázás, de káros lenne most különösen az érett trá­gyákat szarvasba hordani az­zal a céllal, hogy majd őszre szétterítjük. Tápérték-veszteség is előáll, amellett egy évvel ké­sőbb tudjuk hasznosítani azt a trágyát, amit csak ősszel szán­tanak alá. A kapások alá hasz­nálják csak fel az istállótrágyát már a tavaszon. A gépjavítás elsősorban a gépállomások dolga, de az idén szükség lesz még a paraszti ekékre, boronákra is. A leltá­rozó bizottságok a számbavétel­nél az eszköz állapotát is vizs­gálják meg és kerüljön javításra a meghibásodott eke vagy bo­rona, mielőtt kinyílik a tavasz. A gépállomás! szerződések meg­kötése után pontosan látják már a szövetkezetekben, hogy mit kell saját géppel, illetve fogat­tal végezni. Egyet lehet taná­csolni, hogy ne szabják szűkre a fogatok számát, mert így nem érheti meglepetés a szövet­kezetét, akár az időjárás, akár más akadály miatt torlódnának a munkák. . Kevés helyen tudják azt meg­tenni, hogy valamennyi szám- bavett állatot elhelyezzenek. Legtöbb szövetkezetben csak a legelőre hajtáskor kerül közös­be a jószág. Ha nem sok helyen is, de kezdetben néhány szövet­kezetben itt is elvétették a sor­rendet, előbb összehordták a lo­vakat és csak azután a takar­mányt, ami nem mindig a meg­felelő mennyiségben történt. Vagy előbb a kltelcltetéshez szükséges takarmányt és aztán az állatot, vagy pedig egyszerre mind a kettőt, ez a helyes sor­rend. A brigádok, munkacsapatok megszervezése is a mostani na­pok feladata. Amikor eljön a ■ tavasz, már szokjanak össze a munkacsapat tagjai, ismerjék egymást. Jó lenne, ha a szö­vetkezeti élet szabályait, a munkaegységszámítást és a kü­lönféle rendeleteket, brigádon­ként, vagy munkacsapat (inként tanulmányoznák. Ne csak az ekevas legyen fényes, hanem az emberek is rajtakészen áll­janak. A legjobb terv is lioit dolog, ha a megvalósítói, a szö­vetkezeti tagok nem állnak egy akarattal, egy emberként csata­sorba a többtermelésért. Az ötödik szövetkezeti járás a mátészalkai \yíresuholy is szövetkezeti község lett A csengeri, fehérgyarmati, vásárosnaményj és a tiszalöki járások után a mátészalkai is a szövetkezeti járások sorába lépett. A mátészal­kai járással a megye egyik leggazdagabb terü­letén valósult meg a nagyüzemi gazdálkodás elő­feltétele. Olyan híres állattenyésztő községek dolgozó parasztsága választotta a szövetkezeti utat, mint Vállaj, Nagyecsed, Szamosszeg, Gyűr­telek, Kocsord és a többi Szamos- és Kraszna- menti község. Az elmúlt esztendőben csak két szövetkezeti község volt a járásban, Tiborszállás és Fülpös- daróc és most a téli hónapokban a többi huszon­két községben is győzött az új. A tegnapi nap­tól a mátészalkai járás is viselheti a büszke szövetkezeti járás címet. Tegnap tartottál» Nyíregyházán a Magyar— Szovjet Mezőgazdasági Napok megyei konferenciáját A már hagyományossá vált Magyar—Szovjet Mezőgazdasági Napok megyei konferenciáját több mint 250 termelőszövetkezeti elnök és szak­ember részvételével tegnap tartották meg Nyír­egyházán az SZMT székhazában. A konferencia elnökségében helyet foglaltak Vincze József elv­társ. a megyei tanács elnökhelyettese, Endrédi Endre és Kállai Sándor elvtársak, a megyei párt­bizottság osztályvezetői, Terlandai Sándor kísér­leti intézeti igazgató, Teichmann Vilmos tudo­mányos kutató és - több termelőszövetkezeti el­nök, tsz-tag. A bevezető előadást Terlandai Sán­dor tartotta, amit beható vita követett. A kon­ferencia részletesebb ismertetésére még vissza­térünk lapunkban. Kossá István közlekedés- és ; postaügyi miniszter, az MSZMP ; Központi Bizottságának tagja és ; kísérete — Németh József mi- ; niszterhelyettes, a MÁV vezér- igazgatója, Ivács Béla főosztály­vezető, Bállá ' Mihály helyettes főosztályvezető, Magyari István, a debreceni vasútgazgatóság ve­zetője, Kardos Zoltán, a Debre­ceni Autóközlekedési Igazgató­ság vezetője, valamint a minisz­térium több más szakembere — a hét elején két napot töltöttek megyénkben. Meglátogatták a nyíregyházi, záhonyi, a komorói és a tuzséri vasútállomást, a Nyíregyházi 53. számú Autóköz­lekedési Vállalatot, az I. számú postahivatalt és a RAVEL ki- rendeltségét. Kedden a megyei pártbizottság nagytermében a megye közlekedési helyzetének problémáit vitatták meg. A ta­nácskozáson megyei részről je­len volt Benkei András elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei pártbi­zottság elsó titkára, Fekszi Ist­ván elvtárs, „a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnö­ke, Orosz Ferenc elvtárs, a me­gyei pártbizottság titkai a, s a megye és a város, valamint az illetékes szervek, vállalatok szá­mos vezetője. A tanácskozás után lapunk munkatársa meg­kérte Kossá István elvtársat, válaszoljon néhány — az olva-1 sóinkat különösen érdeklő — kérdésre. Kossá elvtárs készség­gel tett eleget a kérésnek. — Kerül-e sor a jövőben nagyobb aram ű közlekf dési és postai beruházásra, korszerűsítésre megyénkben i — Tárgyalásaink .egyik lénye­ges pontja volt, hogy a megyé­jük vezetőinek kérésire össze­hívott tanácskozás súllyal foglal­kozzék a beruházási és fejlesz­tési kérdésekkel. Ezzel kapcso­latban azt tudom elmondani, hogy az elkövetkező öt eszten­dőben Szabolcs-Szatmár megye sok rég gondját orvosoljuk. Itt elsősorban az utak és vasút kor­szerűsítését említeni. Azt hi­szem. jó hírt mondók azzal’, hogy öt év múlva a megye állami kezelésben lévő úthálózatának több mint fele a korszerű, pormentes bitumen út lesz. Emellett a megye egy sor bekötőutat és összekötő utat is kap. E terv keretében sok fájó prob­lémát oldunk meg, hogy csak egy példát említsek: megépítjük az ömbölyi utat is. Nagy fejlő­désnek indul az autóbusz-közle­kedés. Komolyan tárgyaltunk el­sősorban Szalmái; ég Bereg köz­lekedési viszonyainak megjavítá­sáról. A jelenlegi 47 autóbusz he­lyett a második ötéves terv­ben 155 járja a szabolcsi- szatmári utakat, kétszeresére négyszázharmincra — emel­jük a teherkocsik számát és taxit úgyszólván minden községbe adunk, ahová kér­nek, s ahol a körülmények indokol­ják. Megépítjük a három legna­gyobb. a háború által tönkre­tett krasznai hidat, utasítottam a szakembereket a kisari htd építésének megoldására is. (Folytatás az 5. oldalon) 650 önkiszolgáló bolt, 30 új vendéglő és többszáz falatozó nyílik az idén vidéken A szövetkezeti vendéglátóipar bővítésére és fejlesztésére 52 mil­lió forintot biztosított a SZÖVOSZ. Többek között 30 új vendéglőt nyitnak, 100 italboltot kisvendég­lővé, kétszáz italboltot pedig bü­fé-falatozóvá alakítanak át. Öt- Ven fagylaltgépet, száz új esz- presszgépet, kétszáz hűtőszekrényt és számos konyhagépet kap a szövetkezeti vendéglátóipar. Korszerűsítik idén a földmű- vesszövetkezeti kereskedelmi és vendéglátóipari üzlethálózatot. Egyre több boltot szakosítanak. Mintegy hatvan új üzletet nyit­nak a földművesszövetkezetek, a meglévő boltok közül ötvenet í szakosítanak. Ojabb 50 üzlet- | ben honosítják meg' az önkiszol­gáló és az önkiválasztó rend­szert. A vidéki boltokat is fel­szerelik korszerű kereskedelmi gépekkel. Ciángázból nayykutasd gyomirtószert állítottuk elő A veszprémi kémiai laborató­riumokban nagyhatású gyomirtó­szert állítottak elő a cigángáz- ból. Több tucat vegyszer össze­hozásával készítették. A mérnö­kök megállapították: a szemcsés szerkezetű védőszer elsősorban a szőlők és a gyümölcsök gyom­irtására alkalmas. A friss gyo­mokat néhány nap alatt, az éve­lő gyökérzetű, kártékony növé­nyeket egy-két év alatt pusztítja el. Holdanként négy kiló vegy­szer felhasználásával valameny- nyi gyom elszárad. A talajban lévő láperő így teljes egészében a szőlők, gyümölcsösök gyarapo­dását segíti, s ezzel mintegy 10 százalékkal növelhetik a termés­hozamokat. Az Egyesült Vegyiművekben az idén nagyüzemi kísérletek­kel készítik elő a gyártást. „Szabolcs-Szatmár megye sok régi gondját orvosoljuk a jövőben“ Hussa István közlekedés- és postaugyi miniszter nyilatkozott lapunk munkatársának TÁ VASZELŐTT *

Next

/
Oldalképek
Tartalom