Kelet-Magyarország, 1960. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-27 / 49. szám

A falu várja barátait, az üzemi dolgozókat Segítsük u Iiutul termelőszövetkezeteketl Néhány szó a termelőszövetkezeti méhészetek létesítéséről E redményekben gaz­dag TELET ZÁRTUNK AZ IDÉN FALVAINKBAN. Megsokasodtak termelőszövet­kezeti községeink, tsz-járások alakultak és ott is gyarapo­dott a szövetkezetek létszáma, ahol a dolgozó parasztok egy része még nem választotta a nagyüzemi gazdálkodást. A nagy változás legtöbb alapja az a határtalan bizalom, amelyet dolgozó parasztságunk táplál a párt és annak helyes politi­kája iránt! A párt politikájá­nak ereje az igazmondás. a szó és a tettek egysége. A pártnak ezt a szélesre ki­bontott zászlaját vitték ki a falvakba ezen a télen is üze­meink, vállalataink, állami gaz­daságaink, gépállomásaink dol­gozóinak legjobbjai, hogy tü­relmes szóval és a tények ere­jével meggyőzzék a dolgozó parasztságot az új út helyes­ségéről. A dolgozó nép, a párt küldöttei még jobban megis­merték a mai magyar falút és őszinte barátság szövődött sok- sok helyen a munkások, dol­gozó parasztok között. Tovább szilárdult a munkás—paraszt szövetség. Az új életet választott dolgo­zó parasztok nagy feladatok előtt állnak. Hitet tettek az ú.i mellett, és mosl nagy bennük a tenni akarás, hogy a felismert úton minél kevesebb zökkenő­vel induljanak ei. Támogatni kell őket ebben a törekvésük­ben. Nehogy az esetleges ne­hézségek kedvüket, akaratukat csorbítsák. dolgozóit, hogy segítségükre le­gyenek a további lépések meg­tételében. És ez a várakozás az ü,ze- mek segíteni-akarásával talál­kozik. (ÖRVENDETES. HOGY A ' ' PATRON A ZSMOZG ALÓ M MINDJOBBAN KISZÉLESE­DIK ÉS TARTALMASABBA VALIK. Az idén új vonásként bontakozik ki az. hogv azok az üzemek vállalnak védnök­séget . egy-egy szövetkezet fö­lött. amelveknek dolgozói je­len voltak, segítették az átszer­vezést. Nagyon fontos ez. A télen kintjárt dolgozók megis­merték a községet, az emberek ügyes-bajcs dolgait s már ak­kor látták, sőt megbeszélték azokat a lehetőségeket is, ame­lyek adva vannak a községben a nagyüzemi gazdálkodás meg­teremtése terén. Igen nagy előny ez a patronálásban. Legyen a patronálás korrekt, elvszerű. Maguk a termelőszö­vetkezetek sem várják azt, hogy aj-nározzák őket, mert a saját lábukon . akarnak járni. A mankó, az elvtelen anyagi támogatás rászoktatná a veze­tőséget, hogy mindent a patro- nálóktól várjanak. A.zonban a politikai és szervezeti segítség mellett van lehetősége a más- irányú támogatásnak is. Ha az állami gazdaságnak, vagy más, termelő üzemnek van például fölösleges gépkapacitása. azt térítés ellenében bocsássa a patronált termelőszövetkezet rendelkezésére egyes munkák végzéséhez. A házilagos építke­zésekhez, egy-egy égetően fon­tos. szakmunka elvégzéséhez já­ruljanak hozzá a szakmai ta­nácsadáson túl társadalmi munkával is, de mindig úgy és olyan mértékben, hogy ez soha ne menjen az üzemi termelés, a tervfeladatok végrehajtásá­nak a rovására. I NDULJÁNAK HÁT AZ 1 ÜZEMI . PATRONÁZS- CSOPORTOK A SZÖVETKE­ZETEKBE!. Az igazsatót várja a termelőszövetkezet elnöke, aki segítséget, tanácsokat ad a szervezésben, s módszert a ve­zetéshez. Menjen az üzemi párttitkár á tsz párttitkárához, hogy átadja tapasztalatait, hogy mozgósíthassanak a szö­vetkezeti tagság előtt álló fel­adatok megoldására, hogy bá­torítást nyerjenek a kishitűek. Az agronómus. a szakmai ve­zető adjon tanácsot a terme­léshez, az embere^ szervezésé­hez a munkában. Várják a könyvelőket, várják az üzemek munkásait, hogy segítsenek, áll janak oda melléjük. Várják az üzemek segít: jobbját, hogy mindjobban ki szélesüljön a munkások és dől gozó parasztok szövetsége. A nagyüzemi táblák kialakítá- ával meg fontosabb szerep jut a mézelő méhnek. Az eddig műt e- letlenül álló mezsgyékben és egyéb helyeken természetes búvóhelyet találtak a vadcnélő, hasznos rneg- pörzó rovarok, amelyek a meg- porzás közvetítői a méhekkel együtt. A kémiai növényvédelem fokozásával, s a rovarok termé­szetes szaporodó helyeinek ilyen módon történő gyors felszámolá­sával azonban ezeknek a hasznos megporzó rovaroknak a száma még jobban le fog csökkenni. Ez pedig igen érezhetően fog jelent­kezni a gyümölcs- és aprómag- termesztésben. Ennek megelőzése céljából szükséges a tsz-eknek méhcsaládokkal való mielőbbi el­látása. Megyénkben különösen nagy jelentősége van a nagyüzemi méhészetek létesítésének, mi­vel itt igen fejlett gyümölcs­termelés folyik. Nincs még pgy olyan ága a me­zőgazdasági termelésnek, amely annyi közvetett haszonnal jártra, mint a méhészet. A közhiedelemmel ellentétben a nagyobb hasznot a méhek m*g- perzó munkája adja. Ez a termőit méz és viasz értékének 10—15- szöröse. Hogy ez számokban ki­fejezve mit jelent a gyakorlatban, azt a következő néhány adat bi­zonyítja: A letakart almafa virágai ter­mést egyáltalán nem hoztak, sza­badon a virágok 55 százaléka kö­tött. A fehérhere méhektől elzár­va úgyszólván meddő. A méhek megporzó munkájának hatására a bíborhere magtermése ötszörös­re, a napraforgóé kettő-négysze­resre, a fehér somkóróé négy-öt­szörösre, a sárgadinnyéé hatszo­rosra az uborkáé kettő-ötszörösé­re emelkedik. Egyetlen méhcsa­lád annyi uborka-virágot poroz meg, amennyit ötvenkét ember képes egész napi munkával. Mindezekből láthatjuk azt, hogy h méhek muukájál és segítségét a gyümölcs- és magtcrmelésbcu nem tudjuk nélkülözni Ennek fontosságát már régen felismerte a t.iszadobi Táncsics Tsz is, arpikor a megyében első­ként létesített 1955-ben valóban isgyüzemi méhészetet. Követte ízt a tiszavasvári Rákóczi Tsz, najd az aranj-osapáti Béke Tsz, melyek mindegyike száz csalá- '.cn felüli méhészetet állított be. LEGFON­. r ÓVÁBBRA IS TOSABB A BÍZTATÓ- j FELVILÁGOSÍTÓ, A HELYEI IRÁNYT MEGMUTATÓ SZÓ A szövetkezetekben, termelő­szövetkezeti községekben min­denütt végzik a megszilárdítást. Megválasztották a vezetősége­ket s hozzáláttak a leltározás­hoz, vagy sok helyen már be is fejezték ezt a munkát. Alakulnak a munkaszervezetek, amelyeknek alapja a termelési belgád. Gyűjtik a vetőmagot, közös férőhelyeket jelölnek és alakítanak ki a jószág részé­re. A gazdasági tervek készí­tésében is vannak szép ered­mények és -jónéhány helyen ke­ljeik az adottságnak legjobban megfelelő megoldást a jövede­lemelosztáshoz, a tagok érde­keltségének növeléséhez. Ezeknek a feladatoknak a megoldásában segíteni keil a termelőszövetkezeteket. Mert hiába van meg a jó szándék, de gyakorlat híján, kisebb lá­tókör esetén adódnak hiányos­ságok. Ezt sokszor észre ve­szik maguk a szövetkezetbeliek is és igénylik, várjak a segít­séget. Várják barátaikat, az üzemek, intézmények vezetőit, cA Qleinzetkőzi AíSnap tiirténete Meg kell említenünk a továb­biakban a tsz méhészetek létesí­tésének előfeltételeit és módjait. Legfontosabb feltétel a meg­felelő szakember biztosítása. A szocialista községekben sok, nagv gyakorlattal rendelkező, ed­dig egyénileg gazdálkodó méhész is belépett a tsz-ekbe. Ezeken a helyeken,-ez a kérdés jól megol­dódik. A tsz nagyüzemekben méhé- zct létesítésekor Szakképzett vakoló . kőműveseket belső és homlokzati munkára azonnali belépésre budapesti munkára felveszünk. Étkezést és szállást adunk és a jogosul­taknak különélési pótlékot fize­tünk. Cím: ÉM 43. sz. Építőipari Vállalat, Budapest, V., Kossuth Lajos tér 5. IV. em. 55. (595) Ipari tanulókat vesz fel KŐMŰVES, ÁCS FESTŐ BURKOLÓ PARKETTÁS szakmában »* É. M. Szabolcs megyei Állami Építőipari vállalat Nyíregyháza, Széchenyi út 43. sz. Jelentkezni: március 3-ig lehet. (490) A II. Nemzetközi Szocialista Nőkonferencián, 1910-ben Kop­penhágában (az I. Konferen­cia 1907-ben volt Stuttgart­ban) határozták el Clara Zet­kin, a ■ német munkásmozga­lom egyik vezetője javaslatá­ra, hogy március 8-át minden évben megünneplik a nemzet­közi szolidaritás jegyében, mint a nők harci napját az egyenjogúságért, a békéért. Abban az időben a nagyhatal­mak már készülődtek az im­perialista háborúra. Azért vá­lasztották március 8-át a Nem­zetközi Nőnap megünneplésé­re, mert ezen a napon. 1908- ban tüntettek először New Yorkban munkásnők ezrei, egy szocialista nőfeizottság kez­deményezésére, az egyenjogú­ságért és a jobb munkafeltéte­lekért. Már az első évben, 1911-ben 5 országban — Németország­ban, Ausztriában, Dániában, Svájcban és az USÄ-ban — ünnepelték meg a Nemzetközi Nőnapot. Németországban, csak Berlinben 42 gyűlést tartottak, több, mint 30 ezer résztvevő­vel. Polgári nőszervezetek is üdvözölték a gyűléseket. Bées- ben nem fértek be a terembe, ahová a gyűlést összehívták. Itt a szocialista szónokok mel­lett a nők szavazati jogáért küzdő polgári nőmozgalom ve­zetője, Henriette Fürth is fel­szólalt. A tüntető asszonyok szakmák szerint csoportosulva — kereskedelmi alkalmazottak, papírgyári, fémipari, téglagyá­ri munkásnők — tüntetve vo­nultak végig a Ringen (körú­ton.) 1912-ben a francia asszonyok is tüntettek március 8-án és 1913- ban ünnepelték meg először a> cári Oroszországban is a Nem­zetközi Nőnapot. 1913. január végén cikk jelent meg a Prav­dában. „A nők napja és a dol­gozó nők” címen. Március 8-án háromezer nő gyűlt össze a Kalsnyikov munka-börzén, lát­szólag egy tudományos konfe­rencia megtartására a nók kér­déséről. Bolsevik nőszervezők és dolgozó nők felhívást bo­csátottak ki a dolgozókkal való durva bánásmód elleni tiltakozás gyűjtésére. A rendőrség feloszlatta a gyűlést és letartóztatta szerve­zőit. 1914-ben, Moszkvában és Péterváron kívül Szaratovban. Ivanovo-Voznyeszenszkben és Kievben is voltak gyűlések a Nemzetközi Nőnapon. Lenin útmutatása alapján egy Rabot- nyica (Munkásnő) c. folyóira­tot adtak ki, amelynek első száma 1914. március 8-án je­lent meg. Szentpéterváron for­radalmi tüntetések, sztrájkok voltak ezen a napon. Nők vö­rös zászlókkal tüntettek a gyá­rak mellett, Konkordia Sza- moljova, a nőmozgalom egyik jelentékeny vezetője, az egyik börtönben a foglyok tüntetését szervezte meg. Az asszonyok zászlókat tettek a börtön ab­lakaiba és azt kiáltották: le a kényszerrel és az ököljöggal. A moszkvai gyűléseket a rendőr­ség feloszlatta. A szövőnők gyűléséről tiltakozást küldöttek a Nemzetközi Nőnap betiltása ellen Clara Zetkinnek, a, „Szo­cialista Nők Nemzetközi Szer­vezete titkárának, a Rabotnyi­ca szerkesztőségének, a szent­pétervári szakszervezetnek. 1915. március 8-án az Orosz Szociáldemokrata Munkáspárt az imperialista háború és az egyeduralom elleni harcra hív­ta fel a nőket. 19Í7-ben, a nők március 8-i tüntetése az éhség, a cárizmus és a háború ellen, amelyet a munkások általános sztrájkja támogatott, fontos eseménye volt a forradalomnak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme óta a szovjet asszonyokat minden március 8-án üdvözli a párt Központi Bizottsága. felméri az elért eredményeket és meg­szabja a feladatokat. Az üze­netet üzemi gyűléseken meg­vitatják, nők és férfiak. Mikor az első világháború kitört, a nemzetközi nőmozga­lom a háborúellenes küzdelem fontos tényezője lett. 1915. már­ciusában Clara Zetkin hívásá­ra hadviselő államok asszonyai gyűltek össze Bernben (Svájc­ban) Franciaországból, Angliá­ból, Olaszországból, Lengyel- országból, Hollandiából és Né­metországból. Az orosz delegá­ciót Krupszlcája asszony vezet­te. Nyilatkozatot fogadlak el a háború ellen, amelyet a Bol­sevik Párt nem tartott elég ha­tározottnak, de amely még így is nagy szolgálatot tett a há- borűellenes propagandában. Ausztriában, 1917-ben és 18- ban is megtartották a Nemzet­közi Nőnapot. Habár a rendőr­ség csak „laza csoportok” fel­vonulását engedélyezte, nem tudta megakadályozni, hogy ezek a csoportok nagy tüntető menetté egyesüljenek. a kívánatos minimális család- létszámot hetven-nyolcvan családban kell megállapí­tanunk. A méhcsaládok biztosítása több­féleképpen történhet. Ennek egyik módja az, hogy a belépő méhé­szek beviszik méháUományukat, vagy annak egy részét a termelő- szövetkezetbe. Itt. azonban hiba­ként jelentkezhet a nem egyönte­tű állomány, amely a termelésre károsan hat. Amennyiben a tsz saját erőből kíván méhészetet létesíteni, úgy azt eszközölheti központi, esetleg magán vásárlásból is. Néhány szóban megemlítem a központtól történő vásárlás módját. A termelőszövetkezet a terme­lési és pénzügyi tervében meg­tervezi — amennyiben nem saját erőből történik a vásárlás — kö­zéplejáratú hitel igénybevételével a méhészet beállítását. Erre a célra hite! rendelkezésre áll. Ez- esetben az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központtól akácvi­rágzás előtt vásárolhat méhcsalá­dokat a termelőszövetkezet. Az erre vonatkozó igényeket minél előbb a MÉSZÖV Mezőgazdasági Osztályához kell beküldeni. A Központ a termelőszövetke­zetek méhcsalád-igényeinek ki­elégítése céljából saját telepi ál­lományán felül NB. és H. kereten lévő méhcsaládokat vásáról akác- virágzás előtt. Vásárol ezenkívül még fiatal, termékeny anyákat is, akácvirágzás előtt nyolcvan forintért, akácvirágzás után negy­ven forintért darabját. A fentiekre vonatkozóan a rész­letes felvilágosítást a méhészeti szaktitkár ad, címe: MÉSZÖV. Nyíregyháza, Szabadság tél' 2. sz. Kapcsos Sándor szaktitkár. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom