Kelet-Magyarország, 1960. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-27 / 49. szám
Indulás előtt XVII. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM Ára 50 fillér I960. FEBRUÁR, 27. SZOMBAT Művelődési házak a szövetkezeti községekben Napjaink egyik gyakorlati kérdése: milyen új tennivaló vár a művelődési házakra a szövetkezeti községekben? 3 ezzel együtt hogyan változik, fejlődik a község művelődési élete. Természetszerű, hogy a szövetkezetek birtokba veszik a községi művelődési házat, otthont, hiszen az egységessé Vált lalu elev.e gazdája is lesz. De mit jelent ez a továbbiakban? Sok helyütt így felelnek a kérdésre: lényegében nem. történik semmi új. A művelődési ház, otthon folytatja munkáját, legfeljebb nagyobb erővel, mint eddig, mert megnőtt a falu érdeklődése. Nem lehet és nem is szabad megelégedni ennyivel. A f mátészalkai járásban a közelmúltban a községek társadalmi és művelődési szerveinek küldöttei együttesen vizsgálták és vitatták az időszerű feladatokat. Ennek alapján meg kell állapítani, hogy az élet. nagy változást követel a szövetkezeti községek művelődési munkájában, S ez a változás elsősorban á munka jellegét érinti, összefoglalva talán így lehetne mondani: ha eddig művelődési házaink a szórakoztatásra törekedtek, ezentúl a nevelést kell elsősorban szolgálniuk. Ez nem jelenti azt, hogy most már iskolákká váljanak ezek az intézmények. Erre nincs szükség, hiszen iskoláink vannak. De fel kell hagyni a mindenáron csak szórakoztatással, s ez nem is lesz nehéz. Miért? Mert változott a falu maga is. Eddig a gazdasági érdekek széttagolták a községek dolgozó rétegeit, érdeklődési körük is más és más volt. Most olyan példák igazolják az érdeklődés egy irányba fordulását, mint Váltfaj, ahol több mint 400 dolgozó ember vett részt ismeretterjesztő előadáson, vagy Sza- mosszeg ahol másféfszáz embert érdekelt egyetlen előadás. 'A járás községeiben a legszük- :ségesebb tudnivalók ismertetésére 44 órás tanfolyamot szerveztek, s volt község, ahol nem egy, nem két, hanem három tanfolyamot is kellett egyszerre indítani, oly népes .volt a jelentkezés. Elég sikeresen folyt eddig is az ismeretterjesztés, de ilyen mérvű igény még nem' volt. 'Azonban nemcsak ezt kell szem előtt tartanunk, hanem további kívánalmakat is. Változás következett be a községek gazdasági alapjaiban, hasonló változásnak kell bekövetkeznie az emberek tudatában is. Azzal, hogy néhány napja, hete, vagy hónapja termelőszövetkezetben dolgozik a parasztember, még nem vált meg régi gondolkodásmódjától, szokásaitól, hiszen azok soksok éven át gyökereztek tudatába. A falvak művelődési tevékenysége segítheti legjobban a jó közösségi szellem kialak; tását, a szocialista erkölcs, a munkához való új vjszcxny mielőbbi megszületését. Igen nagy felelősségük és jelentőségük van a művelődési intézményeknek a szövetkezeti községekben. Birtokba veszik a termelő- szövetkezetek a művelődési házakat. És ez nem lehet csupán jelképes. Mind anyagi, mind erkölcsi támogatást kell nyújtaniuk ezeknek az intézményeknek, hiszen valóságosan az övék, s elsősorban — a falvakat tekintve, — aj dolgozó szövetkezeti parasztság érdekeit szolgálják. A művelődési ,házak társadalmi -vezetését a helyi művelődési tanácsok látták el, sajnos, legtöbb helyen csak papíron. Fokozott gondot kell fordítani a szövetkezeti községekben arra, hogy ezek a tanácsok életképesek legyenek, hogy valóban irányítani tudják a művelődési otthonok, házak munkáját. S ez elsősorban a pártszervezetek felelősségérzetén múlik. A művelődési munka: tömegmunka; minél több aktív munkása van, annál eredményesebb. A szálkái járásban célul tűzték ki, hogy szakítanak az eddigi „hivatalcskodás- sal”, s igyekeznek minél szélesebb társadalmi alapokra helyezni egy-egy falu művelődési életét. Másrészt fokozni kívánják egy-egy művelődési ház vezetőinek a -.felelősségét oly módon is, hogy mindinkább teljes munkakörévé teszik a kulturális ügyek intézését. Kevés helyen valósították még meg a művelődési otthonok klubszobáit. Nagyar kis község, de művelődési házában megtaláljuk a klubhelyiséget is. Mióta szövetkezeti község lett Nrgyar, még inkább arra törekszenek, hegy valóban otthonná váljon a művelődési ház. Nagyobb községek még többet tehetnek ezért. Érezzék a termelőszövetkezetek, hogy gondoskodásuk azonnal ■ megtérül, na olvasó, beszélgető dclgozo parasztok ülnek le a kis kerek asztalok mellé. Miből akarnak pénzelni a liszakerecsenyiek ? Tiszakerecseny termelőszövetkezeti község dolgozó parasztjai nagy reményekkel néznek az ú.i élet elé. A tagok portáján mintegy 20 000 mázsa istállótrágya van, amit a legfontosabb kapás- növények, a kukorica, burgonya és cukorrépa alá hordanak ki. E három növénynek a területét is növelik a tavalyihoz képest. A marhahizlalást már most megkezdik, 30 darabot a napokban összevisznek két istállóban. Ezek olyan erőben vannak, hogy még a tavaszon le is adhatják őket. Nagy gondot fordítanak a szerződött növényekre is. Napraforgóból 1500 mázsára, babból 400 mázsára kötöttek szállítási szerződést. A babot köztesként termelik meg a kukoricában. Ezen kívül lesz 15 holdon vetőmagbabterme- lésük. Hasonlóan 15 holdon termelnek uborkamagot, aminek 2500 forint mázsája. Lesz tehát miből pénzelni. Érdekes „szakmatársítást” csinált Zsák Rudolf. Abban ugyan nincs semmi különös, hogy az egyik 424-es mozdony vezetője. Be különös az, hogy a mozdonyvezetés mellett az ejtőernyős sport nagy kedvelője Is. Talán még ö maga sem tudná, melyiket sze réti jobban. (Hammel J, felvételed Mázsánként húsz forint tárolási felárat kapnak a burgonya értékesítői Uj két fan termes iskolát építenek Szakoly ban Az a szokás, hogy a tsz-ek és az egyéni gazdák először a saját burgonyaszükségletüket veszik számításba. A felesleget meg eladják a szövetkezetnek. A szövetkezetek már eddig is tetemes mennyiséget vásároltak meg. De még legalább két és fél-háromezer vagonra számítanak. Hiszen csak Dögében mintegy kétszáz vagonnal van, Tornyospálcán, Mándo- kon, Anarcson és Szaboicsbákán sem sokkal kevesebb. El is adják, mert itt az ideje s az árára is szükség van. A szövetkezetek szívesen átveszik a burgonyát. Elég jól megfizették eddig, ezután meg a téli bajlódást is megtérítik. Hiszen február 29-től mázsánként húsz forint tárolási felárat adnak, s ezzel találkoznak a termelők kíván, ságaival. Államunk megtette a kötelességét, s most a termelőkön a sor. Igaz, vermelési felár nélkül is napi. negyven vagonnal adnak el, de ezután meg biztosan megkétszereződik ez a mennyiség. . Így kerül mind több burgonya á tegnap és ma kibontott vermekből a kereskedelmi szervekhez, hogy azok eljuttassák a kívánt helyre. A tsz-ek és egyéni gazdák pedig telt polcot találnak az üzletekben és mindenki kedvére vá- ogathat az árukban. Megkezdték a nemzetközi borverseny előkészületeit Tavaszi hírek a nagykállói gépállomásról Szakolyban rövid időn belül ímegkezdik egy ú.i, kéttantermes iiskola építését. Az új iskola tisztán állami beruházásból épül, (nevelői lakással. Az építőanyagokat már ki is szállították az építkezés színhelyére, s rövidesen megkezdik a munkát. A tervek szerint az új tanév folyamán már itt is tanulni iögnak a gyerekek. Az iskolát az új kultúrotthon szomszédságában építik, azon a helyen ahol a község későbbi centrumát akarjak kialakítani. A gépállomás a körzetébe tartozó 21 téesz közül tizenhattal már megkötötte a szerződést. Eddig több mint 13 ezer normál holdra van szerződésük, de ez még lényegesen több lesz, ugyanis öt téeszben még nem készült el az évp-r, terv a földrendezések el- húzouasa miatt és éppen ezek a legnagyobb földterülettel rendelkezők. Az elmúlt években bizony csak 70 százalék körül volt a gépek kihasználása, de az idén jóval több gépi munkára lesz szükség. Például silókukoricából tavaly csaK 270 holdat vetettek, az idén legalább 800 hold lesz. Fel is készültek a tavaszi munkákra. alig négy-öt gépen végeznek már javítást. Egy-két nap múlva elkészülnek a javítással. Üjcnnan zöldre testve sorakoznak a traktorok, várják az indulást. Ha szántani még nem is szánthatnak. a trágya . szállítása már javában folyik; mintegy 5 ezer mázsát szállítottak már ki eddig. Megkezdték a műtrágyaszórást is a nagykállói Búzakalász és a biri Táncsics téeszben. Gondoskodik a gépállomás a traktoros-utánpótlásról és tovább- képzésről is. 21 tsz tag van trak- tcrosiskolán, 17 traktoros pedig március közepén vizsgázik, hogy a közúti forgalomban is érvényes .egesítványt szerezzen. A vezetőség elhatározta, hogy majd ha lehetőség lesz rá, bevezetik a két műszakot. Így egy brigád felszabadul és abba a járásba megy. ahol a legnagyobb szükség lesz rá. A Földművelésügyi Minisztérium borászati osztályán elkészítették a megyei borversenyek „menetrendjét”. Eszerint május végéig az ország minden jelentős bortermő vidékén megtartják a versenyeket, s a legjobbak kerülnek az országos versenyre, amelyet Budapesten a városligeti Vaidahunyad várban rendeznek július 4—8 között. A magyar borászati szakembe- j rek megkezdték az idei buda- ! pesti nemzetközi borverseny és a nemzetközi szőlészeti és borászati hivatal plenáris ülésének | előkészületeit is. A nemzetközi | borversenyen minden termelő J résztvehet, akinek szőlőterülete | van és a nevezéshez megfelelő | mennyiségű borral rendelkezik. Az állami gazdaságoknál legalább 20, a termelőszövetkezetek- j nél 10, az egyéni termelőknél pedig 5 hektoliternek kell lennie a benevezett borból. A hazai borok közül csak az országos versenyen „befutottak” kerülhetnek a nemzetközi zsűri elé. | Népművészeti kiállítással egybekötött sajtóbemutató! i rendez a Háziipari és Népi-Ipar- müvészeti Szövetkezetek Országos Szövetsége 1960 március negyedikén délelőtt tíz órai kezdettel Budapesten, a Háziipari Szövetség épületében. A sajtótájékoztatón kiállítják az 1960 évi Budapesti Ipari Vásárra, valamint az augusztusban Moszkvában megrendezendő bemutatóra készült új népművészeti óc háziina rí alkotásokat.
