Kelet-Magyarország, 1960. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-26 / 48. szám
Meg kell gyorsítani a állat ycs vetőmag termelőszövetkezetbe értékének kifizetését! vitt Az MSZMP Központi Bizottságának február 12-i ülésén holott határozat többek között kimondja: „A termelőszövetkezeti Imozgalom továbbhaladásának : legfontosabb feltétele az idén is i® megszilárdítás feladatának eredményes elvégzése. Ez az Sürgősségi sorrendben az elsők közé tartozik a vetőmag, a takarmány és állat — amennyinek van térőhely — összevitele, majd az esedékes ellenértékrész kifizetése. A vásárosnaményi járásban vizsgálva ezt a munkát nem valami biztató ütemről lehet számot adni. Február 23-án — közel egy hónappal azután hogy a községek zöme szövetkezeti ntra lépett — mindössze négy szövetkezetbe vitték ki a bankból a pénzt, hogy fizessenek a tagoknak. A járásban 36 szövetkezet van, a régebbi két szövetkezeti községet leszámítva több, mint 30 helyen kell kifizetést eszközölni. A kifizetést emlegetjük, mert ez már magában foglalja a leltározást, értékelést, a burgonya kivételével a vetőmag összehordását is. Természetesen ehhez szükséges, hogy a szövetkezet «lapvető feltétele annak is, hogy a jelenlegi helyzetben, amikor mezőgazdaságunkban túlsúlyra jutott a szocialista nagyüzem, megvalósíthassuk a mezőgazdasági termelés idei 4,9 százalékos, a felvásárlás 8,9 százalékos növelésének tervét.” számlát nyisson a bankfióknál és összesítő kimutatásban igazolja a bevitelt, illetve' a burgonyafelajánlást. A járásban hat sző-, vetkezetnek még működési engedélye sincs, így számlája sem lehet. Természetesen még mindig több, mint húsz szövetkezet van, ahol ilyen kifogást sem emelhetnek. A járási tanács mezőgazdasági osztályán, a bankfióknál és a szövetkezetekben járva olyan következtetésre jutottunk, hogy sem a járásnál, sem a községekben nincs meg az a tervszerű, lelkes munka, mint a szervezés idején volt. Különösen kint a községekben nagy a „ráérünk” hangulat. Csarodán ás Kisvarsányban is úgy nyilatkoztak a szövetkezet vezetői, hogy a vetésig még ösz- szejön a vetőmag, hiszen még csak február vége van. Ez igaz, de amilyen idő mutatkozik, A községekben társadalmi ügy volt a szervezés, tanácsi dolgozóktól, földművesszövetkezeti könyvelőktől kezdve a pedagógusokig mindenki részt vett benne. Ezek az eiók — akik az adminisztrációhoz is értenek — ott vannak most is, a járási szervektől, patronálló vállalatoktól is ott vannak a községben, de nem utolsó sorban ott van a szövetkezet választott vezetősége. Van hát, aki ezt a munkát meggyorsítsa, csak egy kicsit forradalmibb tempóban kell végezni. Már szállóigévé vált és minden falusi vezető naponta mondja, hogy nemcsak a szervezés, hanem a megszilárdítás is forradalmi munka. Arra van szükség, hogy ebből a helyes mondásból necsak szólam legyen, hanem gyors, okos tett. áru politikailag és gazdaságilag tényleg megszilárdítja a szövetkezeteket. Ügy is, mint irányító, és mint a . tényleges munkát végző szervre igen nagy felelősség hárul a járási tanács egész apparátusára, de mint szakemberek, ebben a munkában a bankfiókok dolgozói is sokkal több segítséget nyújthatnak, többet, mint eddig. A kezdeti hibák, ha még kicsinyek is, később meghatványozódhatnak. Minden adottság megvan ahhoz, hogy a munkák helyes végzésével már az első esztendőben többet termeljenek, több jövedelemre tegyenek szert az új szövetkezeti községek dol- ! gozói, mint egyéni korukban. lehet, hogy egy hét múlva a tavaszi árpát és búzát is lehet vetui. A megszilárdítás sokrétű politikai, gazdasági és kulturális tevékenységből áll Együtt »an az állatállomány, a takarmány és a vetőmag a hermánszegi Béke Tsz-ben A hermánszegi Béke Tsz tagjai nem késlekedtek a közös állatállomány megteremtésével. Az újbelépő tagok 55 darab szarvasmarhát — ebből 36 darab tehén —, 19 darab lovat és 42 darab juhot adtak be a szövetkezet közös állományába. Takarmányról is gondoskodtak. 350 mázsa szálastakarmánnyal, 116 mázsa abraktakarmánnyal, 350 mázsa takarmányszalmával gazdagították a közöst. A tavaszi vetőmagvakról is gondoskodtak. Összeadtak 345 mázsa kukoricát, 70 kiló lóheremagot és 4,5 mázsa napraforgót. Amint as idő megengedi, megkezdik a szántást, vetést. Zárszámadáskor bizonyára bőven jut majd mindenből a munkaegygékgre. Dolgoznak a tiszalöki járás é pi I oh r i gád j a i Nagyon fontos most, hogy a termelőszövetkezetek minden erővel fejlesszék a saját erőből történő beruházások arányát. A ti- szalöki járás csaknem minden községében megalakultak a szövetkezeti építő brigádok. Már munkához is láttak. A tiszadadai Vörös Csillag Tsz-ben, -a tisza- dobi Harcos Tsz-ben régi istállókat újítanak fel, ideiglenes júh- hodályokat építenek. A tiszadobi Dózsa Tsz-ben régi épületeket alakítanak át. Egyelőre ezek is megfelelőek az állatállomány elhelyezésére. Tanulnak a „kisnővórek" Idén végez az egyik évfolyam a nyíregyházi kórházban a két éves ápolónőképző tanfolyam hallgatói közül. 41 „kisnővér” tanul itt személyi egészségtant, anatómiát, mikrobiológiát, belgyógyászatot, meg egy sereg más tantárgyat. Háromszor hetente négy órán át elméletben, s napi 8 órát gyakorlatban, felügyelettel a betegágy mellett. A 18—32 éves növendéke^ hiápolónői pályát, s a felvételnél a legjobbak jöttek számításba. Ennek köszönhető a Jó tanulmányi eredmény; az átlag-osztályzat a tanfolyamón rfiost is 4,8-as. Az oktatást a kórház orvosai és pedagógusok végzik, A „kis- nővérek” még a hónap elején, ' február 3-án tették le az ápolónői esküt. A kukorica vetőmagját még ki kell cserélni hibridre. Most van énnek az ideje, amíg a tavaszi munka nem szorít. Ez a gazdasági előfeltétel, hogy idejében fóldbekerülhessen a mag, mert különben a Központi Bizottság által megszabott 4.9 százalékos terméshozam-növelést nem tudjuk elérni. Ha kevesebb lesz a termés, elsősorban a szövetkezeti tagok járnak rosszul, A vetőmag, a bevitt takarmány ée egyebek árának kifizetése fontos politikai kérdés is. Mi a szervezés idején azt mondtuk, hogy a bevitt állatért, vetőmagért, eszközért rövidesen pénzt kapnak a belépett tagok. Ez így is van, de ehhez meg kell változtatni a „ráérünk’-szemléletet és gyorsan el kell végezni a szükséges munkálatokat. Az aláíráskor megszületett, illetve tovább erősödött bizalomnak ilyen okok miatt egy hajszálnyit nem szabad lazulni. Csarodán például elmondották, hogy több tag fordult már a vezetőséghez azzal, hogy a munkák kezdetéig szeretne egy kis pénzt keresni valahol, olyanok, akik a vetőmagért, takarmányért, zöldleltárért már pénzt kaphattak volna. Az új szövetkezetben nyilván probléma még az első hónapokban az előlegfizetés. Ezt a tagság is belátja, de viszont azért joggal hibáztatja a vezetőséget, ha a vetőmag összehordását rém szervezik meg és a szükséges adminisztrációt nem végzik el, ami fettétele a pénzjuttatásnak. Csikós Balázs.1 válásuknak • választották az ök a kórház büszkeségei. fl nagyüzemi baromfitenyésztés lehetőségei Az új és megnövekedett termelőszövetkezetekben, szövetkezeti községekben minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy a termelés színvonala, az árualap, és ezzel együtt a tagok jövedelme túlszárnyalja ‘az elmúlt évit. Hogy már az első esztendőben érezzék a közös utat választott dolgozó parasztok: a nagyüzem a gyakorlatban is megmutatta, többre képes, mint a kisparcellá6 gazdaság A többi között erre szolgál a baromfitenyésztés is, amely — hozzáértéssel — gazdag forrása a jövedelemnek. Hozzáértő baromfigondosókat A barggonyatermő közsegekben sok a felesleges vetőgumó * termelőknél, de azt kevés helyen tudják a tagok, hogy a termelőszövetkezet többet is átvesz napi áron, mint amennyi a beviteli kötelezettség. A burgonyából már verembontás előtt is pénzt láthatnak a szövetkezeti tagok. A termelőszövetkezetnek kötelezvény alapján felajánlott burgonya árának az ötven százalékát azonnal megkaphatják. Könnyű kijelenteni valamit, mondhatják joggal, de a megvalósítása nem olyan egyszerű. Ehhez is szakember kell, jó gondozó, megfelelő baromfiói és takarmány. Honnan vegyék mindezt a kezdet kezdetén a most induló szövetkezetek? Nehéznek látszó, mégis a legkönnyebb a szakember kérdése. A megyéből már eddig kétszázan végezték el a tél folyamán a háromhetes barom fi gond szó tanfolyamok Ez a lehetőség továbbra is megvan s egy-egy szövetkezetből akér többen is elvégezhetik. így ez csupán akarat, jóindulatú hozzáállás kérdése. A most kiképzett és kiképzendő baromfigondozók maguk is megtalálják majd a számításukat és nagy' hasznát látja munkájuknak a közösség. Honnan veszik az alapanyagot? A keltető üzemek szinte korlátlanul biztosítják a naposcsibét. Kedvező fettételekkel úgy, hogy ha az értékesítéskor befolyt kilogrammonkénti három forintos nagyüzemi felárat figyelembe vesszük, a csibe a szövetkezetnek majdcsak ingyen van. Emellett — ha vegyes is lesz —, már most ki lehet. alakítani a tojóállományt. A termelőszövetkezetekben lévő gazdaasszonyok megszívlelhetnék, hogy bevigyenek a közösbe egy-egy pár tyúkot, amelyek tojásukkal folyamatos pénzforrást biztosítanánák. Ezzel a vásárolt naposcsibe költségeit is sikerülne megoldani. Ment kell baromfi-palota A termelési tervek elkészítése gondos munkát igényel. A jó tsrv, s annak megvalósítása jelentősen hozzájárulhat a szövetkezet erősítéséhez, a közös vagyon gyarapításához. A tiszavasI föMmüvesszavetkezetek számviteli dolgozói segítik a termsfőszeveikezeteket •Ab elmúlt hónapokban a földmű vesszővel kezetek számviteli dolgozói hetvennégy termelőszövetkezetben segítették az évvégi zárszámadás elkészítését. Ez a ■segítő munka nem maradt abbé. Most elsősorban az új termelőszövetkezetek adminisztrációjának megalapozásában működnek közre. Segítenek a leltár adatainak összesítésében, a földkönyvek felfektetésében és a 'könyvelés; munkák elindításában. A termelőszövetkezetek megszilárdítását olymódon is segítik a földművesszövetkezeteit, hogy a közelmúltban 18 adminisztratív dolgozó ment át véglegesen a termelőszövetkezetekbe dolgozni. Több szövetkezetben azért húzódoznak a baromiitartástól, mert mint mondják, nincsen megfelelő nagyüzemi férőhely. Az kétségtelen. hogy a naposbaromfi nagyon érz ’.'-anv az, időjárásra. Házaknál a korán kikelt csibéket a konyhában, melegen tartja,;. Nos, már ez is felvet egy átmeneti lehetőséget. Ki kell használni az. adottságokat. Kevés olyan község, termelőszövetkezet van, ahol r.e Jakadna dehányszárító pajta, vagy ! valami más alkalmatosság, ahol, I amikor az időjárás már megengedi, ezrével nevelhetők a csibék. Minden községben vannak idős szövetkezeti tagok és sok helyen van üres istálló, kihasználatlan csűr és ehhez hasonló. Vállalják el az idős szövetkezeti tagok 200—300 baromfi felnevelését saját házuk táján, munkaegységre és a vezetőség premizálja őket a gondos munkáért. A háztúli baromfitenreszte» Minden tsz-községnek érdeke, hogy , több bevétele legyen, mint tavaly. Ehhez feltétlenül hozzájárulhatnak a háztáji gazdaságok is. A tagok háztáji gazdaságaiban van takarmány. Neveljenek minél több baromfit, csibét, kacsát, libát kotló alól.. Jusson bőven eladásra. Mert minél több árut isznek ki a rabiból, annál gazdagabbak lesznek ott az emberek. A háztáji és meg egyéni gazdasági árubaromfi-tenyésztés fejlesztése érdekében magúk a nőtanács községi szervei is igén sokat tehetnek felvilágosító szavukkal, , kezdeményezésükkel. f's a takarmány A már régebben. meglévő és csak felfejlődött szövetkezetekben legtöbb helyen van közös takarmánykészlet. De jtt is, és különösen a most alakult szövet- ' kezetekben, felvetődik a takarmányhiány. Mert a csibének enni kell és az árpaafátas, kukoricatörés nagyon messze van. A nehézséget, közös erővel le lehet győzni. Ha például egy-egy hold bevetéséhez két kilogrammal több ' kukoricát gyűjtenek össze a szövetkezet tagjai-, ez . megyei méretekben annyit jelent; hogy' ötven-hatvan ezer darab egy kilós árubaromfit lehet rajta felnevelni. A háztáji gazdaság meg sem érezné, ha a szövetke-, zetek tagjai öt kilós kukoricatételekkel járuljanak hozzá a ba- romfi-takarmányalap biztosítóhoz. A befektetés megtérül Eredményt csakis összefogás- I sál lehet elérni. És ez; az ered- i mény valóban nem rossz. Erről j tanúskodnak olyan szövetkezetek, ' mint a nyíregyházi Ságvári és Dózsa Tsz, ahol a tavalyi ei-ecT- ményeken felbuzdulva, az idén már tízezer-számra nevelnek majd baromfit. Egy csibe egykilós árubaromfivá való' előállításához átlag három kilogramm baromíjtáp "szükséges. (Egy mázsa baromfitápot- alig másfél mázsa kukorica- áráért lehet beszerezni.) Három kjló baromfitáp — a legtökéletesebb komplett táplálék — tíz forintba kerül. így még a ráfodított munkát kell figyelembe venni, s ekkor kiderül, hogy egy kiló I árubaromfi után hat-nyolc forint i a tiszta haszon. És tízezer után? 'Ugye, hogy érdemes” . Elkészült a tiszavasvári Rákóczi Tsz termelési terve (vári Rákóczi Tsz vezetősége ide- í jében elkészítette a termelési ! tervet s azt a járási tanács mezó- I gazdasági osztályán bemutatta jóváhagyás végett. Ugyancsak elkészült a tiszalöki Kossuth Tsz termelési terve is.
